1888. évi nagy csabai árvíz

A BékésWiki wikiből

Nincs jogosultságod a következő művelet elvégzéséhez: lap szerkesztése, a következő ok miatt:

Megtekintheted és másolhatod a lap forrását:

A '''csabai „nagy” árvíz''' a legnagyobb pusztítását okozta a település 18. századi újjátelepítése óta. '''[[1888]]. [[március 12.|március 12-én]] reggel 7 óra 30 perckor''' a Kettős-Körös bal oldali töltése a dobozi hídnál rövid ideig szivárogni kezdett, majd teljesen kiszakadt. Nem sokkal később, 450 méterre az előzőtől egy újabb szakadás következett be, [[március 13.|március 13-án]] Marónál is átszakadt a gát. == Története == [[Fájl:Arviz 1888 terkep.jpg|bélyegkép|300px|Az 1888. évi árvíz által elöntött terület]] Az árvízkatasztrófa leginkább '''[[Póstelek|Gerla-Póstelek]]''' községet érintette, mely teljesen '''víz alá került'''. Az ár hihetetlen gyorsasággal futott [[Békés|Békésnek]] és a csabai–dobozi útvonalnak. Sem a Szilvás-gát, sem a [[Gerla|Gerlát]] és a pósteleki majort védő körgát nem bizonyult akadálynak. [[Békéscsaba|Csabát]] készületlenül érte az árvíz. [[március 14.|Március 14-én]], a megye főispánja, '''[[Beliczey István (1827–1902)|Beliczey István]]''' vette kezébe a védelem irányítását. Szaktanácsadója '''[[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]]''' városi mérnök volt, létrehozták a '''vészbizottságot'''. 400 ember közreműködésével próbálták megerősíteni a Gerlai-holtág bal parti oldalát, de éjfélre kilátástalanná vált a helyzet és az ár elérkezett a csabai tanyaföldekre is, Vandhátra és Nagyrétre. A tanyák lakossága menekülni kezdett, az állatállomány nagy része odaveszett, nagy kár keletkezett a mezőgazdaságban. '''A víz elérte a város délkeleti részét''', elborítva a Kanálisi dűlőt. [[március 15.|Március 15-én]] Csaba férfilakossága ásót fogott, hogy gátat emeljen a harmadik hídtól a gyulai országútig és onnan a kanálisi evangélikus temetőig. Beliczey katonai segítséget kért a kormánytól, főképp Budapestről, Aradról, Szegedről, Nagyváradról és [[Orosháza|Orosházáról]] érkezett erősítés. A munkáskezek által létrehozott „nyúlgát” csak [[március 16.|március 16-án]] este 9 óráig tudta tartani az ellenállást, ekkor '''átcsapott a víz a Bogár utcánál lévő Kanálisi szőlőkbe'''. Emelkedett a vízszint a Gyulai úton, '''elmosta a „[[Békés Megyei Központi Kórház Dr. Réthy Pál Tagkórház (Békéscsaba)|szegényápoldát]]” és a Népkertet''' (a mai [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi ligetet]]). Az áradás mértéke pánikot keltett a lakosságban. [[március 17.|Március 17-én]] '''az ár megtöltötte az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)|Élővíz-csatornát]]''', másnap a lakosság egy emberként próbálta megmenteni a várost a csatorna partjainál, de a víz ijesztő mértékben emelkedett, '''Csaba végveszélybe került'''. [[március 19.|Március 19-én]] a Békési úti hídnál az árvíz két helyen szakította át az Élővíz-csatorna bal oldali gátját. Víz alá került a Kisrét. Eközben nagy vihar tombolt Csaba felett, így a védekezés lehetetlennek bizonyult. A katasztrófa ügyében '''Csabára érkezett Baross Gábor''' közlekedési és közmunkaügyi miniszter, aki '''[[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)|Szeberényi Gusztáv]]''' evangélikus püspök közvetítésével egyeztetett Beliczey Istvánnal. Eközben az árvíz már északi irányból is fenyegette a várost. '''Kovács Mátyás''' gőzmalmos javaslatára a Svinjarkánál (a felvégi disznólegelőn) kezdték meg az ásást, mely végül sikeresnek bizonyult. '''Kovács-gátként''' emlegették a Csaba felsővégét megmentő földhányást. [[március 22.|Március 22-én]] Csaba és Békésföldvár között a békési szárnyvasút vonalát is áthágták a hullámok. Az árvíz '''április első hetében kezdett visszahúzódni''', [[április 14.|április 14-én]] felmentették kormánybiztosi tisztsége alól Beliczey Istvánt. Az árvíz elleni közvetlen védekezés '''[[április 15.|április 15-én]] véget ért'''. Az árvízkatasztrófát követően 194 károsultat írtak össze a településen, segélyezésük országos üggyé vált. [[1888]]. [[május 16.|május 16-án]] Sztraka Ernő '''körgát''' emelési javaslatot tett a képviselő-testületi közgyűlésen. [[május 23.|Május 23-án]] döntés született és elrendelték a védgátak egységes rendezését. A város végül – saját erőből – [[1889]] tavaszán létrehozta a ma is meglévő körgátat, mellyel megerősítették Békéscsaba védelmét az árvizekkel szemben. == Emlékezete == Az árvíz 110. évfordulója alkalmából, '''[[1998|1998-ban]] emlékoszlopot avattak''' Békéscsabán, a Lencsési út és az Ilosvai utca kereszteződésénél == Lásd még == * [[A nagy csabai árvíz emléktáblája (Békéscsaba)]] * [[Beliczey István (1827–1902)]] * [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)]] * [[Körgát (Békéscsaba)]] * [[Széchenyi liget (Békéscsaba)]] * [[Sztraka Ernő (1830–1906)]] == Képgaléria == <Gallery widths="300px" heights="300px"> Fájl:Arviz 1888 vizsgalat.jpg|Vizsgálat a főkörgáton Békés-Csabán Fájl:Bekescsaba arviz VasarnapiUjsag1888.jpg|A Körös medre Csabán Fájl:Nagy csabai arviz emlekoszlop.jpg|A nagy csabai árvíz emlékoszlopa </Gallery> == Források == * Egy tenger volt az Alföld. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1998_10/?pg=218&layout=s Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 243. szám (1998. október 16.) 1. p.] (Látogatva: 2023. 03. 08.) * Tábori György: Árvíz Békéscsabán 1888-ban. Békéscsaba : Békés M. Tcs. : TIT Békés M. Szerv., 1988 (Lelőhely : Békés Megyei Könyvtár) * Virág Barbara Szilvia: Az 1888-as árvíz Békéscsabán. In: Belvedere, 15. évf. 1–2. szám (2003. február – március) 15–19. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Virág Barbara Szilvia: Békéscsabai események az 1888-as árvíz kapcsán. In: Belvedere, 15. évf. 3–4 szám (2003. április – május) 18–24. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) == Kapcsolódó irodalom == * Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Árvíz 1888. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/1995/10/csabai-merleg-1995-10.pdf Heti Mérleg, 5. évf. 10. szám (1995. március 16.) 8. p.] * Az árviz Békés-Csabán. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1888/?pg=232&layout=s Vasárnapi Ujság, 35. évf. 14. szám (1888. április 1.) 231–232. p.] * Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1921 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Góg Imre: Az 1888. évi Körös-völgyi ár. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_03/?pg=94&layout=s Békés Megyei Népújság, 43. évf. 61. szám (1988. március 12.) 7. p.] * Tábori György: Árvíz Békéscsabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_03/?pg=94&layout=s Békés Megyei Népújság, 43. évf. 61. szám (1988. március 12.) 7. p.] == Külső hivatkozás == * Majdnem elúszott Békéscsaba a hirtelen jött meleg miatt. In: [https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2018/03/nagy-arviz-bekescsaban-130-eve Beol.hu] [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Árvizek]]

Vissza a(z) 1888. évi nagy csabai árvíz laphoz.