1855. évi nagy gyulai árvíz

A BékésWiki wikiből

Nincs jogosultságod a következő művelet elvégzéséhez: lap szerkesztése, a következő ok miatt:

Megtekintheted és másolhatod a lap forrását:

'''[[Gyula]] főfolyója a Fehér-Körös''' volt. Az 1800-as évek elején a Körös több ága is áthaladt a településen. A főág '''a mai [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)|Élővíz-csatorna]] medrében folyt''' a városon keresztül. A Fehér- és a Fekete-Köröst vízi közlekedésre, áruszállításra használták. == Áradások a 19. század elején == [[Fájl:Gyula kornyeke terkep1858.jpg|bélyegkép|300px|Gyula és környéke térképe. Sztraka Ernő rajza]] Hóolvadás vagy nagy mennyiségű csapadék a vízállás emelkedését, a folyó árterének elöntését eredményezte. A Fehér-Körös általában 15 évente áradt. A 19. században rendkívüli vízállás [[1816|1816-ban]], [[1830|1830-ban]], [[1845|1845-ben]], majd [[1855|1855-ben]] volt. Ezekben az években az alacsonyabban fekvő városrészek víz alá kerültek. Az [[1845|1845-ös]] árvíz után a belváros és az Újváros közötti Kis-Köröst eltöltötték. Az [[1855]] előtti óvintézkedések csak kisebb áradások ellen biztosítottak védelmet. == Az 1855-ös árvíz == A 19. század közepén Gyulán nagyjából 2 500 lakóház állt. [[1855]]. [[február 13.|február 13.]] és [[február 22.|22.]] között '''a Fehér- és a Fekete-Körös vízszintje annyira magasra emelkedett, hogy a töltések és gátak átszakadtak'''. '''[[február 15.|Február 15-én]] az északi, [[február 20.|20-án]] pedig a déli városrészek kerültek víz alá.''' Újvárost a Fekete-Körös, délen Nagymagyarvárost pedig a Fehér-Körös pusztította. '''1 600 épület és tanya került víz alá, a lakások 25%-a''' (több mint 600 lakás) '''megsemmisült'''. A lakosok házaikat elhagyva a magasan fekvő településrészekre menekültek. A háziállatok és jószágok nagy része elpusztult, a szárazmalmok használhatatlanná váltak. '''Gyula történetének egyik legnagyobb árvize pusztított.''' '''[[február 18.|Február 18-án]] a város megmentésére bizottmányt hoztak létre.''' Az elárasztott városrészekbe hajókat és tutajokat vezényeltek, a gátakat felügyelték. A lakásaikat elhagyni kényszerült embereket középületekben szállásolták el. Fűtésről, világításról, élelmiszerosztásról és a rendről megbízott tanítók gondoskodtak. Az elárasztott megyei kórház betegeit az Arany Sas vendéglőbe szállították. '''[[március 24.|Március 24-én]] az árvíz apadni kezdett.''' Az árvíz után '''Gyulára látogatott Albert, királyi főkormányzó'''. Egyértelművé vált, hogy '''a vízszabályozás hiánya a város létét veszélyezteti'''. [[1856|1856-ban]] közmunkával hozzákezdtek a Fehér-Körös szabályozásához. Az új folyómeder kialakításának munkálatait [[1857]]. [[május 26.|május 26-án]] I. Ferenc József és Erzsébet királyné is megtekintette. Létrejött '''a 18 km hosszú''' Gyulaváritól (a Fehér-Körös jobb oldali partja) Békésig tartó '''csatorna''', melynek '''medrébe terelték a Fehér-Köröst'''. A Gyula–Békési Nagycsatorna '''[[1858|1858-ra]] készült el'''. A város – [[Békés|Békéshez]] és [[Békéscsaba|Békéscsabához]] hasonlóan – folyóvíz nélkül maradt. A Fehér-Körös egykori medrébe irányították a Nádor-malomcsatorna vizét, így '''kialakították az Élővíz-csatornát'''. == Az árvíz hatásai == [[1856|1856-ban]] [[Réthy Lipót (1817–1903)|Réthy Lipót]] Szarvasról Gyulára költöztette nyomdáját. Első kiadványa ''Gyulai árvizkönyv'' címen jelent meg. [[1856|1856-ban]] megalakult a Tiszavidéki Vaspálya Társaság és hozzákezdtek Gyula érintésével a Szolnok–Arad vasútvonal kiépítéséhez. A város még [[1851|1851-ben]] vállalást tett az építés támogatására. A vasútvonal 1857–58 között épült meg, Gyulát elkerülve, mivel a kivitelezők nem kívántak kockázatot vállalni az árvízveszélyes, Fehér-Körössel párhuzamos területtel. == Képgaléria == <Gallery widths="300px" heights="300px"> Fájl:Albertfoherceg VasarnapiUjsag18550513.jpg|Albert főherceg Fájl:FerencJozsef ujKoroscsatorna.jpg|I. Ferenc József megtekinti az új Fehér-Körös-csatornát </Gallery> == Források == * Budapesti Hírlap, (1856. október 3.) [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1856_10/?pg=13&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2020. 04. 08.) * Góg Imre: Miért kerülte el a vasúti fővonal Gyulát? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_10/?query=1855%20gyula%20%C3%A1rv%C3%ADz&pg=76&layout=s Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 234. szám (1996. október 7.) 5. p.] (Látogatva: 2020. 04. 08.) * Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay ny., 1896. [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/CsaladHely_MonografiaMegye_Bekesvmtortenete_2/?pg=205&layout=s&query=1855%20%C3%A1rv%C3%ADz 160. p.] (Látogatva: 2020. 04. 08.) * Levelezések. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1855_04/?query=1855%20gyula%20%C3%A1rv%C3%ADz&pg=14&layout=s Budapesti Hírlap, (1855. április 5.) 1. p.] (Látogatva: 2020. 04. 08.) * Mihalik László: Adatok Gyula földrajzához. In: [http://acta.bibl.u-szeged.hu/10482/1/fold_010_003_149-165.pdf Föld és Ember, 10. évf. 3. szám (1930) 149–165. p.] (Látogatva: 2020. 04. 08.) * Mogyoróssy János: Gyula hajdan és most történeti és statisztikai vázlatokban. Gyula : Réthy ny., 1858. 137–138. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Scherer Ferenc: Gyula város története. II. kötet. Gyula : Törvényhatósági Biz., 1938. 91–92. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon. Budapest : Közlekedési Dokumentációs Kft., 2008. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKonyvek_218/?query=%201855&pg=234&layout=s 233. p.] (Látogatva: 2020. 04. 08.) == Kapcsolódó irodalom == * A Körös–Berettyó vízrendszer. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKonyvek_087/?pg=339&layout=s A magyar vízszabályozás története. Összeáll. és szerk.: Ihrig Dénes. Budapest : Országos Vízügyi Hivatal, 1973. 334–355. p.] * Árpási Zoltán: [https://docplayer.hu/1597754-Gyula-konyv-arpasi-zoltan.html Gyula könyv. Gyula : Iniciálé-lap Bt., 2011] * Cserkúti Andrásné: Százötven éve volt a nagy gyulai árvíz. In: [http://www.kovizig.hu/07-kozerdeku/04-koros-videki-hirlevel/2005-03-04.pdf Körös-Vidéki Hírlevél, 15. évf. 2. szám (2005. március–április) 2. p.] * Implom József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1991. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Gyf_02_implom_jozsef/?pg=66&layout=s 65–66. p.] * Nagy György: A Körösök szabályozásának története. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1971/?pg=438&layout=s Békési Élet, 6. évf. 3. szám (1971) 429–446. p.] == Külső hivatkozások == * Tóth-Varga Fanni: A nagy árvíz, ami majdnem elpusztította Gyula városát. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-nagy-gyulai-arviz-1152693/ Beol.hu] * Papp Gábor: Százhatvanöt éve óriási árvíz pusztított Gyula városában. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/szazhatvanot-eve-oriasi-arviz-pusztitott-gyula-varosaban-2602440/ Beol.hu] [[Kategória:Gyula]]

Vissza a(z) 1855. évi nagy gyulai árvíz laphoz.