Csabai pálinkafőzés

== Pálinka ==
Írásban az első pálinkára utaló kifejezéseket az 1300-as években használták először (aqua vitae, creatum, crematura). A pálinka '''szlovák eredetű''' szó, a 17. században jelent meg.

A párlatot kezdetben sörből, borból, később gabonákból és burgonyából készítették. Pálinkának nevezték a „serfőzdékben” készült, gabonaalapú párlatokat is. A gabonafelhasználás korlátozását követően elsősorban a vadon termő gyümölcsökből főzték.

Pálinkának ''„a Magyarországon termett gyümölcsből, itt cefrézett, lepárolt és palackozott gyümölcspárlat nevezhető”'' (Európai Unió 110/2008. rendelet, LXXIII./2008. sz. pálinkatörvény). Az Európai Unión belül '''Magyarország eredetvédettséget kapott''' a pálinka név használatára.

'''Típusai:'''
* érleletlen, pihentetett;
* fahordóban érlelt;
* hosszabb ideig érlelt;
* friss vagy aszalt ágyas.

'''Magyarországon védett eredet-megjelölésű földrajzi oltalom alatt áll:'''
* Pannonhalmi törkölypálinka;
* Gönc(z)i barackpálinka;
* Szatmári szilvapálinka;
* Göcseji körtepálinka;
* Kecskeméti barackpálinka;
* Szabolcsi almapálinka;
* Újfehértói meggypálinka;
* Békési szilvapálinka.

A pálinka és a törkölypálinka '''[[2013]] óta hungarikum'''.

== A pálinkafőzés kezdetei Békés megyében ==
[[Harruckern János György (1664-1742)|Báró Harruckern János György]] [[1735|1735-ben]] pálinkaházat hozatott létre [[Gyula|Gyulán]]. A Körösök szabályozását követően lehetőség nyílt arra, hogy a helybéliek termékeny talajon gyümölcsfákat ültessenek.

A pálinkaadót [[1850]]. [[szeptember 29.|szeptember 29-én]] vezették be. Magyarországban [[1851|1851-ben]] több mint 105 ezer főzde működött, a nagyobb városok és községek saját főzdével rendelkeztek. A 19. század végére, az ipari üzemek megjelenésével csökkent a kisebb főzdék száma. A 19. század végén '''Békés megyében 39 pálinkafőző''' mester volt (1897-es adat szerint).

== Berger Izsák csabai serháza ==
Berger Izsák regálebérlő [[1850]] februárjában kérvényezte a várostól, hogy az evangélikus ótemető területén '''sörházat és szeszgyárat''' (Damft-apparat) építhessen. A város támogatta a serház felállítását. Egy főzés 15 akó 30°-os pálinka előállítását tette lehetővé. A főzde mellett melléképületek (pince, istálló, darálómalom), valamint gőzfürdő is épült. A hat szobás gőzfürdő [[1861|1861-ban]] nyílt meg. A liget közkedvelt mulatóhellyé vált, a vendéglő az [[1888|1888-as]] árvízig működött.

== Pálinkafőzők a 20. századi Békéscsabán ==
A gyula–lencsési országút mellett '''Lipták Mihály'''nak szatócsüzlete, dohányárudája, valamint pálinkafőzdéje is volt. 
[[1906|1906-ban]] '''Weinberger Salamon''' pálinkadepós saját üstjében vállalt főzést.
'''Tevan Jakab''' is csabai pálinkafőző volt. Üstjét peres ügye miatt árverés útján értékesítették.
A Kastélyi szőlők 6. szám alatti lakos 104 liter űrtartalmú pálinkafőző üst tulajdonosa volt.
'''Szenes Sándor''' pálinkafőzőnek a Vasút és a Prónay utcai sarkán volt üzlete.
'''Dávid Jakabnak''' a Ferenc József téren (Búzapiac) működött pálinkafőzdéje, fűszerkereskedése és trafikja.
Az 1920-as években '''Fényesen''' és a '''Békéscsabai Kisgazdák Szövetkezetének''' Kazinczy utcai telepén működött szeszfőzde.
Az 1950-es évektől a '''Békéscsaba és Vidéke Földművesszövetkezet''' központi szeszfőzdéje vállalt pálinkafőzést.

== Képgaléria ==
<Gallery widths="300px" heights="300px">
Fájl:LiptakMihaly BekesmegyeiKozlony 1903.jpg
Fájl:Tevan Jakab BekesmegyeiKozlony 1903.jpg
Fájl:Weinberger palinkafozo BekesmegyeiKozlony 1906.jpg
</Gallery>

== Források ==
* Arverési hirdetmény. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1907_1/?query=p%C3%A1linkaf%C5%91z*&pg=68&layout=s Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 13. szám (1907. február 17.) 5. p.]
* Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 56. szám (1906. július 1.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1906_2/?query=p%C3%A1linkaf%C5%91z*&pg=6&layout=s 7. p]
* Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 88. szám (1906. október 21.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1906_2/?query=p%C3%A1linkaf%C5%91z*&pg=225&layout=s 8. p.] (Látogatva: 2019. 04. 27.)
* Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 36. szám (1909. május 6.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1909_1/?query=p%C3%A1linkaf%C5%91z*&pg=283&layout=s 6. p.]
* Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 12. szám (1913. február 9.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1913_1/?query=p%C3%A1linkaf%C5%91z*&pg=60&layout=s 9. p.]
* Brackó István: Ligeti krónika. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1968_12/?query=berger%20izs%C3%A1k%20&pg=32&layout=s Békés Megyei Népújság, 23. évf. 285. szám (1968. december 5.) 5. p.] (Látogatva: 2019. 05. 07.)
* Dlusztus Imre – Soós Kálmán: A jó magyar pálinka. Szeged : Mihazánk Kiadó, 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Fábry Károly: Apponyi-utcák II. (25) In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_04-06/?query=berger%20izs%C3%A1k&pg=229&layout=s Körösvidék, 3. évf. 122. szám (1922. május 30.) 2. p.] (Látogatva: 2019. 04. 26.)
* Fábry Károly: Apponyi-utcák II. (26) In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_04-06/?query=berger%20izs%C3%A1k&pg=237&layout=s Körösvidék, 3. évf. 124. szám (1922. június 1.) 2. p.] (Látogatva: 2019. 04. 27.)
* Illés László, E.: Az ipar Békésmegyében. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1897_2/?query=p%C3%A1linkaf%C5%91z*&pg=5&layout=s Békésmegyei Közlöny, 24. évf. 53. szám (1897. július 4.) 2. p.] (Látogatva: 2019. 04. 27.)
* Jónás József: Mesterpálinkák, pálinkamesterek. Budapest : Korona Kiadó, 2006. 18., 100. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Balázs Géza: A magyar pálinka. Budapest : Aula Kiadó, 1998. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Balázs Géza: "A pálinkázó magyar". In: [http://epa.oszk.hu/03000/03018/00097/pdf/EPA03018_honismeret_1991_03_078-086.pdf Honismeret, 19. évf. 3. szám (1991) 78-86. p.]
* Békési Zoltán: Házi pálinkafőzés. Budapest : Mezőgazda Kiadó, 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : kolorprint, 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tamás Jenő: Pálinka : pálinkák és más nemes párlatok. Pécs : Alexandra Kiadó, 2003. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
* Sörház In: [https://csabaihazak.blog.hu/2015/02/09/sorhaz Csabai házak blog]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]