Terpitkó András (1913–1999)

pénzügyőr, vezérőrnagy, MLSZ-elnök

== Élete ==
[[Fájl:Terpitko Andras.jpg|bélyegkép|300px|Terpitkó András]]
'''[[1913]]. [[augusztus 13.|augusztus 13-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]''', tízgyerekes családba. Édesapja napszámos volt, édesanyja dohánybeváltóban dolgozott. A szegénység ellenére minden gyerek elvégezhette a négy polgárit, a fiúk mesterséget is tanultak. Terpitkó András '''műbútorasztalos lett, [[1934]] után inas'''éveit a Békéscsabán ismert Leel-Össy Albertnél töltötte. 

A munka mellett [[1957|1957-ben]] '''elvégezte a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemet'''. [[1986|1986-ban]] '''a Békéscsaba Baráti Kör elnökévé választották'''. ''A Külkereskedelmi áruforgalom vámellenőrzése'' című könyv társszerzője volt. 

A modern Vám- és Pénzügyőrség egyik megalapítója, legelső vezetője volt. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) egyik vezetőjeként vált ismertté. Népszerű sportvezető volt, aki szívügyének tekintette a magyar sport ügyét, Békéscsaba és Békés megye sportéletét. 

86 éves korában, '''[[1999]]. [[május 7.|május 7-én]] hunyt el''', sírja a Szarvasi úti temetőben található.

== Munkássága ==
A segédlevél megszerzése után '''három évig Békéscsabán dolgozott, majd tényleges katonai szolgálatra vonult''' be [[Gyula|Gyulára]] az 5. határőrezredhez. A szolgálat letöltése után Budapestre került, '''a Ganz gyárban kapott állást'''. [[1940|1940-ben]], a világháborús felkészülés időszakában, szinte '''havonta kapott a behívót'''. Megtudta, hogy '''a pénzügyőrök felmentést kapnak a katonai szolgálat alól'''. Így választotta ezt a szakmát hivatásául. Végigjárta a testület minden lépcsőfokát. Az altiszti iskola elvégzése után '''Szolnokon beosztottként''' dolgozott, majd '''[[1944]] után Gyulán és Békéscsabán írnokként folytatta munkáját.'''

A családi indíttatás révén már inasévei után bekapcsolódott a munkásmozgalomba, [[1945|1945-ben]] pedig '''belépett a Magyar Kommunista Pártba.''' Békéscsabán a III. kerületi pártszervezet titkára, majd a megyei pártbizottság munkatársa lett. [[1946|1946-ban]] B listára került, elbocsátották. [[1948|1948-ban]] áthelyezték a budapesti pénzügyőri iskolába, amit osztályelsőként végzett el. Ezután '''a Pénzügyminisztérium személyzeti osztályára került''', [[1949|1949-ben]] ezredesi rangban a pénzügyőrségi ügyosztály vezetőjévé nevezték ki. '''[[1950|1950-ben]] a pénzügyőrség országos főparancsnoka lett''', munkájának egyik eredménye, hogy a Vám- és Pénzügyőrséget [[1964|1964-ben]] egyesítették. '''25 éven át volt a szervezet parancsnoka, [[1974|1974-ben]] vonult nyugdíjba.'''

Terpitkó András életében meghatározó szerepet töltött be a labdarúgás. [[1945]] után bekapcsolódott a futballélet újjászervezésébe Békéscsabán. [[1950|1950-ben]] Budapesten Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója és '''az MLSZ''' elnöke hívta a szövetségbe, melynek két év után az '''alelnöke lett''' (abban az időben, amikor az aranycsapat elindult fényes pályáján). '''[[1970|1970-ben]] megválasztották az MLSZ elnökének''', ezt a tisztséget négy évig viselte. [[1974]] után az MLSZ tiszteletbeli elnöke, elnökségi tagja, valamint a Közép-európai Kupa Bizottságának elnöke és területi versenybizottságának elnöke volt.

== Díjak, kitüntetések ==
* Politikai, közéleti tevékenysége elismeréséül ‒ 70. születésnapja alkalmából ‒ [[1983|1983-ban]] az Elnöki Tanács '''Szocialista Magyarországért Érdemrend''' kitüntetésben részesítette.

== Források ==
* Békés Megyei Népújság, 38. évf. 189. szám (1983. augusztus 11.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Népújság, 42. évf. 237. szám (1987. október 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Népújság, 43. évf. 145. szám (1988. június 18.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Hírlap, 45. évf. 135. szám (1999. június 12‒13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Csabai Mérleg, 9. évf. 20. szám (1999. július 1.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Személyek]]