Lipták András (1895–1953)

ácsmunkás, polgármester

== Élete ==
'''[[1895]]. [[március 26.|március 26-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' Édesapja ácsmester volt, nyolc gyermekét nehezen tudta eltartani. 

Lipták András a négy polgári elvégzése után '''ácstanonc lett'''. Jó rajzkészsége volt, műszaki rajzot szeretett volna tanulni, de életkörülményei ezt nem tették lehetővé. 

Rendet tisztelő, segítőkész, népszerű ember volt. A maga építette Ligeti sori családi házában lakott feleségével.  

Tragikus körülmények között érte a halál '''[[1953]]. [[január 19.|január 19-én]]''': egy anyagbeszerző útján, Pécs alatt '''autóbalesetet szenvedett.'''

== Munkássága ==
Az 1920-as években '''Békéscsabán szerzett munkát''', majd '''a főváros és az ország különböző építkezésein dolgozott'''. Ebben az időben ismerkedett meg a munkásmozgalommal. Tagja volt a famunkások helyi csoportjának, [[1921|1921-től]] a csoport vezetőségi tagjává választották. Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék helyi megbízottja volt. Egyik alapító tagja volt az MKP békéscsabai szervezetének.

Az [[1945]]. [[március 10.|március 10-én]] a Városházán tartott polgármester-választáson három jelölt közül titkos szavazással a '''107 szavazatból 77-et kapott''', '''így került a polgármesteri székbe'''. Hivatali tevékenységét igen nehéz körülmények között kezdte meg. A háborús pusztítás után lassan indult az élet. Csak néhány textilüzem, a Bohn téglagyár és az István malom tudta megindítani a termelést. A vasúti közlekedés helyreállítása [[1945]] nyarán fejeződött be. A város bombázásakor megsérült és elpusztult 540 lakásból az év végéig 300-at sikerült rendbe hozni.

Ebben az időszakban az Építőmunkások Szövetkezete felépítette a felszabadulási emlékművet a Petőfi ligetben, és létrehozták a szovjet hősi temetőt. Megkezdte előadásait a Beleznay Ervin igazgató vezette színtársulat a Városi Színházban. Elindult a [[Viharsarok]] című lap [[Cseres Tibor]] felelős szerkesztő vezetésével. Az infláció miatt jegyrendszert vezettek be az összes közszükségleti cikkre. Megnyílt a Népkönyvtár, amely 6.000 kötettel rendelkezett. A népszámlálási adatok szerint 49.904 lakosa volt a városnak. Békéscsabáról 5.492 magát szlováknak valló lakos települt ki Csehszlovákiába. [[1946|1946-ban]] a Nemzeti Bizottság határozata alapján a város eddigi díszpolgárainak felfüggesztését kérte a képviselő-testülettől. Ezután – a nemrégiben hazajött – [[Károlyi Mihály|Károlyi Mihályt]] választották meg Békéscsaba város első díszpolgárának.

Meglepetésként hatott az [[1949]]. [[március 8.|március 8-i]] rendkívüli törvényhatósági ülésen történt bejelentés, miszerint Lipták András polgármester '''magas korára való hivatkozással''' (54 éves volt) '''benyújtotta lemondását'''. Polgármestersége után '''szakmájában kért elhelyezést''', a megyei építőipari vállalat egyik osztályvezetője lett.

== Emlékezete ==
* '''Lipták András polgármester emlékét a városban a róla elnevezett utca, és [[1971|1971-től]] az Árpád sori szoborsétányon lévő mellszobra őrzi'''. Városunk szülöttének legjellegzetesebb arcvonásait őszinteséggel, humanizmussal ábrázolta Kampfl József szobrászművész. 

== Források ==
* Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 300. szám (1994. december 20.)
* Csabai Mérleg, 12. évf. 17. szám (2002. augusztus 29.)

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]] 
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Építészek]]
[[Kategória:Politikusok]]