Südy Ernő (1882–1973)

gyógyszerész 

== Élete ==
[[Fájl:DrSudyErno.jpg|bélyegkép|300px|Dr. Südy Ernő]]
Dr. Südy Ernő '''[[1882]]. [[szeptember 18.|szeptember 18-án]] Makón született'''. Édesanyja, aki a nagyváradi püspöki palota magas kultúrájú légkörében nőtt föl, és nagyműveltségű, zeneileg magasan képzett asszony volt, sokat foglalkozott gyermekei kulturális nevelésével. Ernő rendkívüli érdeklődést mutatott szinte minden művészeti ág, de különösen a zene iránt. A négy elemi iskolai osztályt [[Békéscsaba|Békéscsabán]], a hat gimnáziumot Nagyváradon és [[Szarvas|Szarvason]] végezte el, majd '''egy évet töltött gyakornokként édesapja patikájában''' (akkor még nem volt kötelező az érettségi a gyógyszerészethez).

A lelkes, nagy eszméktől lángoló ifjú többre vágyott, és '''folytatni kívánt a gimnáziumot'''. Édesapja az egyik legjobb nevű gimnáziumba íratta be '''Nagyszombaton''' a jezsuita szerzetesekhez. Igen magas színvonalú volt a gimnázium zenei élete, Südy Ernő itt ismerkedett meg alaposabban a komoly zenével. 

'''Érettségi után ismét egy évet tölt gyakornokként''' a családi patikában, majd [[1902|1902-től]] [[1904|1904-ig]] '''Kolozsváron járt egyetemre'''. '''A gyógyszerészkar mellett beiratkozik a konzervatóriumba zongora és zeneszerzés szakra''', sőt külön engedéllyel '''két évet elvégez az orvosi karon''' is. Érdeklődési köre a zenén kívül kiterjedt az irodalomra, a képzőművészetre és a filozófiára is. 

'''[[1904|1904-ben]] megszerezte a gyógyszerészi diplomát''', és a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem I. számú Chemiai Intézetében Than Károly '''doktorandusz''' a '''lett'''. A kísérletes munkán alapuló doktori értekezését – melynek címe: „A higany térfogatos meghatározása szerves vegyületekben” – néhány hónap alatt elkészítette, majd '''[[1905|1905-ben]] elnyerte a doktori címet.'''  

'''[[1908|1908-ban]] megnősült, felesége, [[Tevan Gizella]]''' a későbbi jó hírű Tevan-nyomda, illetve -kiadó tulajdonos család tagja, aki [[1883|1883-ban]] született. Kiváló zenei ízléssel és kifinomult művészi érzékkel méltó társa és segítője volt férjének. '''Két gyermekük született: Ernő''' [[1909|1909-ben]] '''és Erzsébet''' [[1910|1910-ben]], mindketten gyógyszerészek lettek.

Dr. Südy Ernő a fotografálással is aktívan foglalkozott és művészi képeivel sok elismerést szerzett. Kedvence Tolsztoj és a "Háború és béke" volt, amit több mint 20-szor el is olvasott. A filozófusok közül Schoppenhauert és Nietzsche-t tartotta sokra.

A háború alatt nagy bátorságról tett tanúbizonyságot: a várost elfoglaló oroszokkal jó kapcsolatot ápolt, szlovák nyelvtudását jól tudta használni és sok orosz katonát szállásoltak be hozzájuk. 

Öt nap híján 91 éves lett volna, amikor '''[[1973]]. [[szeptember 13.|szeptember 13-án]] elhunyt'''.

== Munkássága ==
Südy Ernő a doktori cím megszerzését követően '''egy évet Bécsben töltött, ahol egy vegyi gyárban dolgozott''', a városban lehetősége volt megismerni a magas színvonalú zenei és kulturális életét. A sablonos, gyári rutinmunka azonban nem elégítette ki, ezért állást váltott. [[1906|1906-ban]] '''a pécsi Magyar Korona gyógyszertárban dolgozott, majd visszatért Békéscsabára és édesapja mellett segédként tevékenykedett.'''

A megházasodása után az ifjú pár megpróbálkozott az önálló élettel, Jászapátiban béreltek patikát egy évig, de a szívük visszahúzta őket Békéscsabára. Dr. Südy Ernő '''[[1909|1909-től]] [[1922|1922-ig]] édesapja mellett dolgozott.''' 

A napi munka mellett továbbra is sokat foglalkozik a művészetekkel, különösen a zenével. Hitvallása szerint "a magasabb rendű embert az különbözteti meg az átlagtól, hogy igyekszik abból a sok örök értékből, amit az elmúlt korok művészei és gondolkodói létrehoztak minél többet megismerni és elsajátítani". Lakása hamarosan az irodalmat és zenét szerető polgárok találkozóhelyévé vált, ahol versek olvasásával és házi muzsikálással foglalkoztak. '''[[1913|1913-ban]] sógorával, [[Révész Sándor (1889-1944)|dr. Révész Sándor]] fogorvossal együtt megszervezte az [[Auróra Kör|Aurora Kört]]''', mely [[1950|1950-ig]] tartó működése során kiváló és haladó gondolkozású művészek sokaságát hívta meg Békéscsabára, és amelynek tevékenysége közel 40 éven át meghatározta a város kulturális életét.

'''A családi gyógyszertárat [[1922|1922-ben]] édesapja az ő nevére íratta''', s ő vezette [[1942]]. [[május 15.|május 15-ig]], amikor átadta fiának. [[1930]] és [[1939]] között a Gyógyszerész Egyesület Vidéki Szervezetének elnöke volt.

A művészetek mellett '''politikával is foglalkozott''', mint baloldali gondolkodású ember a Károlyi-párt megyei elnöke lett. A kommün idején a pártot feloszlatták és ő átlépett a kommunista pártba. A románok betörése miatt a kommün Békéscsabán csak egy hónapig tartott, így különösebb aktivitást nem fejtett ki. [[1945|1945-ben]] a kommunista párt helyi vezetői rábízták a város kulturális életének újra szervezését, és [[1950|1950-ig]] sok más mellett '''megszervezte a népkönyvtár és a múzeum újraindítását'''. Régi vágya teljesült, amikor '''létrehozhatta a városi zeneiskolát'''. 

A patika államosítását jó kommunistához illően vette tudomásul, de maradhatott a lakásában és nyugdíjazásáig dolgozhatott is a patikában. 

== Díjak, kitüntetések ==
* Az 1950-es években megkapta a „Szocialista hazáért” érdemrendet.

== Forrás ==
* Dr. Südy György gyógyszerész, Südy Ernő unokája.

== Kapcsolódó irodalom ==
* A művelődés évszázadai Békéscsabán. szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998.
* A szocialista gyógyszerészet 25 éve Békés megyében. Békéscsaba : Békés megye Tanács : Gyógyszertári Központ, 1975.
* Csabai életrajzok. szerk.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995.
* Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében, 1770-1950. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1988.

[[Kategória:Békéscsaba]] 
[[Kategória:Békéscsabai személyek]] 
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Gyógyszerészek]]
[[Kategória:Személyek]]