Kovács Pál (1901–1976)

munkásigazgató, tanácselnök

== Élete ==
Kovács Pál '''munkáscsaládban született [[1901]]. [[december 24.|december 24-én]] [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Volt mezőgazdasági napszámos, dolgozott építőipari munkások mellett, majd '''[[1921|1921-ben]] ácssegédlevelet szerzett'''. 

Már húszévesen bekapcsolódott a munkásmozgalomba, és '''hosszú évekig az építőmunkások szakszervezeti mozgalmában tevékenykedett.''' A '20‒30-as években munkáért és keresetért szinte az egész országot bejárta, hogy családjának megélhetését biztosítani tudja. Gyakran kényszerült erre azért is, hogy munkásmozgalmi tevékenysége miatt elkerülje a csendőrség és a rendőrség zaklatását. A gazdasági válság után '''aktívan harcolt az első építőipari munkás kollektív szerződés kivívásáért.'''

[[1976]]. [[február 10.|február 10-én]] hunyt el, sírja a Vasúti temetőben található.

== Munkássága ==
'''[[1930|1930-ban]] helyezkedett el a békéscsabai Hubertus textilgyárban''' mint ács. Részt vett a textilmunkások szervezett harcaiban, s mintegy összekötő szerepet töltött be a textilesek és a többi szervezett dolgozó között. A világháború után kezdetben a szakmájában dolgozott, és közben számos társadalmi feladattal bízták meg. '''Volt''' egyebek között '''igazoló bizottsági elnök és a népbíróság tagja'''. '''[[1945|1945-től]] [[1949|1949-ig]] a gyári MKP-pártszervezet titkári posztját töltötte be''', ebben a minőségben hívta össze a Hubertus dolgozóit [[1948]]. [[március 15.|március 15-én]], amikor bejelentették a gyárak államosítását. '''A Hubertus és a Rokka''', a két legnagyobb békéscsabai textilüzem [[1949]] júliusában egyesült, s '''első munkásigazgatójául''' Kovács Pált '''nevezték ki'''.

[[1952|1952-ben]] '''műszaki-gazdasági káderképző egyéves tanfolyamot végzett''', képezte magát hurkolóipari ismereteinek bővítésében, s a marxizmus-leninizmus elmélete elmélyítésének érdekében is. [[1954|1954-től]] '''tagja volt a városi tanácsnak és a végrehajtó bizottságnak'''. [[1956]]. [[november 16.|november 16-ig]] '''a Békéscsabai Kötöttárugyár igazgatója'''ként dolgozott. Békéscsaba politikai és társadalmi életének tevékeny irányítójának tartották, mint igazgatót és embert köztisztelet övezte.

A forradalom után, [[1957]] nyarán '''a városi tanács elnökének választották'''; [[1958]]. [[december 1.|december 1-jén]] a városi tanács végrehajtó bizottsága megerősítette tisztségében. [[1963]]. [[március 4.|március 4-ig]] állt a tanács élén, majd nyugdíjba vonult. Csaknem 25 évig az MSZMP városi bizottságának a tagja, és három cikluson át Békéscsaba országgyűlési képviselője volt. A parlamentben kiállt a gázvezeték rendszerének megyei kiépítéséért. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének tiszteletbeli elnökeként is tevékenykedett.

'''Hivatali ideje alatt''' [[1957|1957-ben]] indult a víztorony építése, befejezték az évekkel korábban ledöntött és beásott 101-es hősi emlékmű kiemelés utáni helyreállítását. Új vendéglő nyílt az Iparosok Házában. Korszerűsítették a Kórház utcai sporttelepet, és 29 új lakást adtak át a Bánszki utcában. [[1958|1958-ban]] nyolc mezőgazdasági termelőszövetkezet működött Békéscsaba határában. A város 2,3 millió forintot kapott beruházásokra. Százéves fennállását ünnepelte a csabai Dohánybeváltó, lakóházak épültek a Körös-parton, emeletes iskolát adtak át Jaminában. [[1959|1959-ben]] kívül-belül felújították a tanácsházát. [[1960|1960-tól]] vette kezdetét a városi ipartelepítés és a nagyarányú lakótelep-építés. Békéscsabát termelőszövetkezeti városnak ismerték el. A városon keresztül közlekedő volt kisvasút sínéit felszedték. Az Árpád ligetben új kutat fúrtak, és elkezdődött a strandfürdő bővítése. A volt vásártéren lakótelep építése indult. A kígyósi vízműből vezetékes ivóvíz látta el a város nagy részét. Felépült a szlovák diákotthon, és 15 éves jubileumát ünnepelte a Balassi táncegyüttes. Korszerű bisztró nyílt a főutcán. [[1962|1962-ben]] bővült és korszerűsödött a Békési Nyomda, felépült a Konzervgyár, valamint a Hűtőház korszerű üzeme.

== Díjak, kitüntetések ==
* Munka Érdemrend arany fokozat
* Munka Érdemrend ezüst fokozat
* Szocialista Munkáért érdemérem
* Magyar Munka érdemérem
* Felszabadulási Jubileumi emlékérem

== Források ==
* A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai I. kötet. Békéscsaba : MSZMP Békés megyei bizottsága, 1979. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békés Megyei Népújság, 1976. február 20., 31. évf. 43. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békés Megyei Népújság, 1976. február 25., 31. évf. 47. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békés Megyei Népújság, 1976. március 19., 31. évf. 67. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Csabai Mérleg, 2002. szeptember 26. 12. évf. 19. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]] 
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]