Köles Pál (1921–2002)

rendőr ezredes

== Élete ==
Köles Pál '''Oroson született''' paraszti családba, nyolcadik (legkisebb) utódként. Szülei Köles Pál és Spivák Magdolna uradalmi cselédek (dohánykertészek) voltak. Gyermekkorát Nagykállón töltötte.

Elemi iskola után '''két gimnáziumi osztályt végzett el, majd kőműves segédként dolgozott''' [[1942|1942-ig]], amikor is '''bevonult a magyar hadseregbe'''. A II. világháború után '''a rendőrség kötelékébe lépett [[1945|1945-ben]].''' 

'''Felesége''' szintén nagykállói származású '''Szabó Margit, négy gyermekük született''': Köles István, Köles Margit, Köles Pál és Köles László. Elsőszülött '''fia''' Köles '''István később [[Békéscsaba]] város alpolgármestere'''ként is tevékenykedett. Családja az [[1956|1956-os]] események után az utcára kerültek Békéscsabán. Első házassága a fegyházból szabadulása után tönkrement.

[[1968|1968-ban]] újra megnősült, '''második felesége Megyeri Erzsébet Lídia'''. A házasságból egy gyermekük (Köles Edit) született. 

[[2002]]. [[február 24.|február 24-én]] Békéscsabán hajtotta örök álomra fejét.

== Munkássága ==
'''[[1946-ban]] már hadnagy, majd [[1952|1952-ben]] százados rangot kapott.''' Rendőrnyomozóként '''egy betörés-sorozat felderítésére vezényelték Békéscsabára [[1955|1955-ben]]''' Dunaújvárosból, amelyet sikerrel megoldott. [[1955|1955-től]] már a rendőrségen belül '''felemelte hangját az erőszakos kolhozosítás és az ÁVH működése ellen.'''

Az [[1956|1956-os]] események kezdetekor '''a Békés Megyei Rendőr Főkapitányság Bűnügyi osztályának vezetője volt'''. [[1956]]. [[október 26.|október 26-tól]], '''az 56-os forradalom békéscsabai eseményeinek''' kezdőpontjától rendőrségi vezetőként a forradalmi események egyik '''meghatározó szereplőjévé vált'''. Sikerült elérnie, hogy 28-án az ÁVH tagjait a Honvédség lefegyverezze és őrizetbe vegye, valamint a párbizottság fegyvereit a rendőrséggel begyűjtötték, megelőzve ezzel minden vérontás lehetőségét a városban. A forradalmi tanács tagjaként ezután minden erejével a közrend megtartására törekedett. Nagyrészt '''neki is köszönhetően Békéscsabán az októberi események lincselések és lövések nélkül zajlottak le'''. [[1956]] novemberében '''a bevonuló orosz csapatok letartóztatták''', majd [[1957]] decemberében a rendőrség állományából '''felfüggesztették, megkínozták és 7 év börtönre valamint vagyonelkobzásra ítélték.''' Köles Pál a váci fegyházban megismerkedett és barátságot kötött Göncz Árpád íróval, későbbi köztársasági elnökkel. A börtönből [[1962|1962-ben]] szabadult.

Szabadulása után  azt terjesztette róla a párt, hogy fegyvereket osztott szét az ellenforradalomban a civileknek. '''Segédmunkásként, majd kőművesként hagyták dolgozni''', de egy-egy helyen csak megszabott ideig. Gyermekei tanulását osztályidegen minősítéssel igyekeztek ellehetetleníteni. Köles Pál nem tört meg, bár keserű évtizedek vártak rá. 

A rendszerváltás hozott számára rehabilitációt, '''[[1990|1990-ben]] a rendőrség visszafogadta''' soraiba, valamint ki is tüntette. '''Nyugalmazott rendőr ezredesként élte későnyugdíjas éveit.''' Emellett közéletileg is aktív maradt, kiterjesztett levelezésben állt több meghatározó, inkább jobboldali újságíróval és az 1956-os események krónikáit is kiegészítette cikksorozatokban. Emberi tartása sok békéscsabai polgár számára maradt emlékezetes. 

== Díjak, kitüntetések ==
* [[1996|1996-ban]] '''Békéscsabáért kitüntetés'''ben részesült.

== Forrás ==
* Köles család

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]] 
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]