Vágréti János (1925–2004)

Békéscsabai festő, szobrász és tanár. 

== Élete ==
Vágréti Pál és Adamik Anna gyermekeként, [[1925]]. [[Január 11.|január 11]]-én született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]. Nyolc testvére volt. Feleségével, Czeglédi Magdolnával öt gyermeket neveltek fel. Munkássága szülővárosához köthető. Már gyermekként felkeltette figyelmét a rajzolás és a festészet. Ez leginkább a család egyik barátjának, [[Jankay Tibor (1899-1994)|Jankay Tibornak]] volt köszönhető. Később, [[1952]]-ben [[Mokos József (1892-1972)|Mokos József]] szabadiskolájában tanult. Itt a festészettel a „szakmát és emberséget, az élethez való viszonyulást, az életre való rálátást” is elsajátította, s figyelme Mokos hatására terelődött a tanítás felé.  Halála [[2004]]. [[Február 12.|február 12]]-én következett be, 79 éves korában.

== Munkássága ==
[[1954]]-ben '''Fischer Ernő''' mellett részt vett a tokaji művésztelep megnyitásában, ahol később is dolgozott. Ettől az évtől kezdve számos gyermekszakkört vezetett, melynek köszönhetően tanítványai hazai és nemzetközi díjakat szereztek. [[1986]]-tól nyári gyermek-képzőművészeti táborokat vezetett Szanazugban. Itt a szakmai tanácsadás és a szabad alkotás öröme alatt a tanulók elsajátíthatták a különböző technikákat, a rajzolás tudományát. A festő munkásságát hatalmas gyermekszeretet jellemezte, sok békéscsabai tehetséget fedezett fel és segítette kibontakozásukat. . Ebben a törekvésében a szintén békéscsabai [[Baji Miklós Zoltán]] követte őt. A kommunizmus éveiben kevésbé értékelték munkásságát, ám később Németországban, majd hazánkban is újra érdeklődtek művei iránt.  Tagja volt a Magyar '''Alkotóművészek Országos Egyesületének''', illetve a '''Körös-táj Művészeti Társaságnak'''. Alkotásai rendszeresen szerepeltek csoportos kiállításokon, egyéni tárlatokon, Magyarországon és külföldön egyaránt. Képeit kiállították többek között Németországban és Japánban is, valamint felkérték a dánfoki művésztelep vezetésére.
Munkássága három meghatározó korszakra osztható. '''Elsőként a realista festészet jellemezte''', majd ettől fokozatosan eltávolodva, a tárgyi világot felváltva létrejöttek '''absztrakt festményei''', harmadik, '''utolsó korszakában pedig már csak tárgyi világ nyomai fedezhetők fel''' művészetében. Vallotta, hogy az alkotás vallomás önmagunkról, világértelmezésünkről. Emellett vonzotta a mítoszok és a biblia világa. Festményeinek jellemzője, hogy nem személyeket ábrázol, inkább emberi vonásokat, jellemeket jelenít meg.  '''Eszmei példaképe Vaszilij Kandinszkij és Paul Klee volt.''' Hatásukra bontakozott ki sajátos festészete, melyben szakított a hagyományos kompozíciókkal, áttérve a lendületes, szabad formahasználatra és a telt színhasználatra   '''Művészi és pedagógiai munkásságáért Békéscsabáért kitüntetéssel jutalmazták [[1996]]-ban.'''  Tíz évvel később kiállítás nyílt festményeiből a [[Csabagyöngye Kulturális Központban]]. A Magyar Festészet Napján az elhunyt festő előtt tisztelegve nyitották meg a tárlatot. 

== Emlékezete ==

[[2005]] májusában az ifjúsági házban, a 4. emeleten termet neveztek el róla, ahol az utolsó szakkörét vezette.

== Kiállítások ==
* 1984. Békéscsaba
* 1986. október 16. Erkel Ferenc Művelődési Központ, Gyula
* 1987. Budapest
* 1988. Békési Galéria
* 1991. Békéscsaba
* 1994. és 1996. Mainburg, Németország
* 1996. Freiheit, Németország
* 1997. Hongkong
* 1998. München, Németroszág
* 1998. Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
* 2003. április 17. Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
* 2009. október 18. Ifjúsági Ház Art Caffé Galériája, Békéscsaba
* 2014. október 17. Csabagyöngye Kulturális Központ, Békéscsaba

== Forrás ==

* Fábián István: Vágréti-emlékterem nyílt az ifjúsági házban In: Békés Megyei Hírlap 60. évf. 112. sz. (2005. május 14.) 5. p.
* Gyarmati Gabriella: Vágréti János. In: Csabai arcképek, Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. 55. p.
* Vágréti János. In: Heti Mérleg. IV. évf. 7. sz. (1996. február) p. 4.
* Cs. TÓTH János: Békéscsaba Képzőművészeti Kislexikona. Vágréti János. In: Käfer I., Köteles L. (szerk.): A művelődés évszázadai Békéscsabán. Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, 1998. 903. p.
* [https://www.beol.hu/bekes/kultura-bekes/tisztelges-a-tiz-eve-elhunyt-vagreti-janos-elott-577255/ Tisztelgés a tíz éve elhunyt Vágréti János előtt.] BEOL-Békés Megyei Hírportál, 2006. október 16. (Letöltés: 2017.08.10)
* Ki kicsoda Békéscsabán '99: Lovász és Társa BT, Gyula, 1999.
* [https://www.beol.hu/bekes/kultura-bekes/megnyilt-vagreti-janos-kiallitasa-265775/ Megnyílt Vágréti János kiállítása] In: BEOL-Békés Megyei Hírportál, 2009. október 24 (Letöltés: 2017.10.06.)
* [http://www.barkaonline.hu/kepzmveszet/4443-emlekezes-vagreti-janosra Szilágyi András: Volt közöttünk egy ember, volt közöttünk egy képzőművész] In: Bárka Online 2015. január 13. (Letöltés: 2017.10.06.)

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Képzőművészek]]
[[Kategória:Festőművészek]]