Melich János (1872–1963)

nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus, könyvtári tisztviselő

== Élete ==

'''[[1872]]. [[szeptember 16.|szeptember 16-án]] született [[Szarvas|Szarvason]]. Édesapja, Melich Márton''' földműves, '''édesanyja, Molnár Judit''' volt. Tíz testvéréről tudunk, akik közül öt érte meg a felnőttkort. Elemi iskolai tanulmányait végig szülővárosában végezte, de a középiskolát is itt kezdte [[1883|1883-ban]], majd [[1889|1889-től]] '''a szepességi Késmárk evangélikus líceumában''' folytatta. Itt '''érettségizett''' [[1891|1891-ben]]. '''Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári egyetem magyar-német szakán kezdte''', ahol egyik oktatója, Szinyei József előadásai és barátsága meghatározó szerepet játszottak további életében. 

[[1894|1894-ben]] Melich János '''a bécsi Theresiananum-ban kapott munkát''', mely akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia főtisztviselőinek utánpótlására szolgáló intézmény volt. Itt két évet töltött, magyar nyelvű korrepetitori feladatokat látott el. Ez idő alatt a munkája mellett '''tanulmányokat folytatott a bécsi egyetem szláv filológiai tanszékén'''. A századforduló éveiben egyéb teendői mellett '''rendszeresen részt vett kutató- és tanulmányutakon'''. Ezek közül a legjelentősebbek közé tartoztak az [[1897]] és [[1898]] nyarán kolostori könyvtárakban végzett kutatásai, melyek során késő középkori idegen nyelvű művekben számos magyar és horvát nyelvű glosszát fedezett fel. Ezek összegyűjtéséből születtek első tudományos publikációi.

Melich János életének két - egy fiatalabb és egy idősebb - szakaszában is '''dolgozott könyvtárban''', töltött be fontos tisztségeket különböző pozíciókban. [[1896|1896-ban]] szerzett állandó állást '''a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában''' (ma Országos Széchenyi Könyvtár), ahol a ranglétra fokain egyre magasabbra lépve [[1919]] októberében a múzeum igazgatója őt nevezte ki a könyvtár vezetői teendőinek ellátására. Ezt a tisztséget [[1922]] decemberéig tartotta meg. Könyvtárigazgatóként '''nevéhez fűződik a trianoni békeszerződés által leválasztott területek hungarikumainak összegyűjtése és a külföldi könyvtárközi kölcsönzés megindítása'''. A könyvtári pályára [[1943]]. [[május 24.|május 24-én]] '''a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában főkönyvtárnok'''i kinevezéssel tért vissza az egyetemi katedrától való megválása után. Megbízási ideje alatt jelentőségteljes feladatot adtak neki a 2. világháború szövetséges légitámadásai, melynek során a könyvtári kincsek biztonságba helyezését személyesen koordinálta. Tisztségétől [[1948]]. [[október 1.|október 1-i]] hatállyal vált meg. Melich János terjedelmes, mintegy '''4500 példányból álló nyelvészeti magánkönyvtárral rendelkezett'''.

'''Hivatásának egy másik vonala az egyetemi oktatás volt:''' [[1901|1901-től]] magántanárként tartott kurzusokat a budapesti egyetemen, [[1911|1911-től]] nyilvános rendkívüli, [[1921|1921-től]] pedig nyilvános rendes tanári kinevezést kapott az egyetem szláv filológiai tanszékén. Egyetemi karrierjének csúcspontját jelentették az [[1935|1935-ös]] és [[1936|1936-os]] évek, amikor '''a Bölcsészettudományi Kar dékáni tisztségét töltötte be'''. Az egyetemi katedrától véglegesen [[1941|1941-ben]] vált meg.

'''Fontos pozíciókat töltött be a''' magyar tudományos közélet csúcsszervének számító '''Magyar Tudományos Akadémiában''' is. [[1902|1902-ben]] levelező taggá, [[1920|1920-ban]] pedig rendes taggá választották. 1933-1946 között igazgatói tag volt, 1935-1943 között a Nyelv- és Széptudományi Osztályt vezette. [[1949]]. [[október 1.|október 1-i]] hatállyal a tagok közel felét, köztük Melich Jánost is tanácskozó taggá minősítették vissza. A rehabilitációra [[1989|1989-ben]], 26 évvel halála után került sor.

A Magyar Tudományos Akadémián kívüli tudományos közéletben is sikereket ért el. Hazai téren legjelentősebb volt '''a Magyar Nyelvtudományi Társaság''' működésében betöltött szerepe, melynek [[1904|1904-től]] '''választmányi tagja''', [[1915|1915-től]] '''titkára''', [[1922|1922-től]] '''alelnöke''', [[1943|1943-tól]] '''tiszteleti elnöke lett'''. Munkássága '''a nemzetközi tudományos világban is elismerésre talált'''. Különböző szintű tagságot szerzett Finnország, Lengyelország, Észtország, Bulgária és Poroszország vezető tudományos köztestületeiben. '''Több kitüntetésben részesült''', melyek között elsődleges volt az [[1939|1939-ben]] megkapott '''Corvin-lánc'''. [[1939|1939-ben]] '''Szarvas nagyközség díszpolgárává avatta és utcát is elneveztek róla.'''

[[1963]]. [[november 20.|november 20-án]], Budapesten hunyt el.

'''Melich János munkássága során a nyelvtudomány három nagy területével foglalkozott:'''
1. Kezdetben a szófejtéssel, a jövevényszavainknak és helyesírásunk történetének vizsgálatával foglalkozott.
2. Később a hang- és alaktörténet, régi magyar nyelvemlékek feltárása és kiadása került vizsgálatai fókuszába.
3. Úttörő jellegűnek bizonyultak a személy- és településnevek területén végzett kutatásai, melyek során számos esetben fejtette meg e nevek eredetét.

== Főbb művei ==
* A honfoglaláskori Magyarország, Budapest, 1925.
* A magyar szótárirodalom, Budapest, 1907.
* Deutsche Ortsnamen und Lehnwörter des ungarischen Sprachschatzes, társszerző: Victor Lumtzer, Innsbruck, 1900.
* Magyar Etymológiai Szótár, társszerző: Gombocz Zoltán, Budapest, 1914-1944.
* Szláv jövevényszavaink, Budapest, 1903.

== Források ==
* Kiss Lajos: Melich János. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár.
* [http://tortenet.oszk.hu/html/magyar/05foigazgatok/melich.htm Tokaji Nagy Erzsébet, dr.: Melich János (1920-1922)] (Látogatva: 2017.07.31.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* [http://epa.oszk.hu/00000/00021/00174/pdf/150-151.pdf Bajza József: Dr. Melich János. 1923, 1–2. szám, 150–151. p.] (látogatva: 2017.07.31.)

* Estók János (főszerk.): Nemzeti évfordulóink 2013. Balassi Intézet, Budapest, 2013, 52. o. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár.

* [http://epa.oszk.hu/00000/00021/00255/pdf/MKSZ_EPA00021_1964_80_02_175-185.pdf Gergely Pál: Melich János (1872-1963). Magyar Könyvszemle, 1964, 2. szám, 175–176. p.] (látogatva: 2017.07.31.)

* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ProtestansTanugyiSzemle_1942/?query=melich%20j%C3%A1nos&pg=10&layout=s Dr. Losonczi Zoltán: Melich János. (Születésének hetvenedik évfordulójára.). Protestáns Tanügyi Szemle, XVI. évfolyam 1. szám, 193–198. p.] (látogatva 2017.07.31.)

* Magyar Nyelvtudományi Társaság: Emlékkönyv Melich János hetvenedik születésnapjára. Budapest, 1942. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár.

* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1977/?query=melich%20j%C3%A1nos&pg=508&layout=s Márkus Mihály: Emlékezés Melich Jánosra. Békési Élet, XII. évfolyam, 1977/I. szám, 487–495. p. (látogatva: 2017.07.31.)]

== Külső hivatkozások ==
* [http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/m-96B16/melich-janos-9920A/ Melich János In. Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József (Arcanum Adatbázis)] (látogatva: 2017.07.31.)

* [http://www.c3.hu/c3/index-hu.html C3 Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány honlapja] (látogatva: 2017.07.31.)

* [https://hu.wikipedia.org/wiki/Melich_J%C3%A1nos Melich János a Wikipedia-n] (látogatva: 2017.07.31.)

* [http://mult-kor.hu/20090528_melich_janos?print=1 Melich János életrajza a Múlt-kor történelmi portálon] (látogatva: 2017.07.31.)

* [http://www.nevpont.hu/view/6931 Melich János a Nevpont.hu-n] (látogatva: 2017.07.31.)

[[Kategória:Személyek]] 
[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Nyelvészek]]
[[Kategória:Pedagógusok]]
[[Kategória:Könyvtárosok]]