Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944)

politikus, publicista

== Élete ==

[[Fájl:Bajcsy-Zsilinszky Endre.jpg|bélyegkép|Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944)]]

'''Szarvason született [[1886]]. [[június 6.|június 6]]-án.''' '''Apja, [[Dr. Zsilinszky Endre (1852-1918)]], gimnáziumi tanár, édesanyja [[Bajcsy Mária]].''' Endrének két leány (Margit és Erzsébet) és egy fiú (Gábor) testvére volt. 

'''Alig volt egyéves, amikor a család [[Békéscsaba|Csabára]] költözött.''' A gyermek Endre szellemi fejlődésére meghatározó hatást gyakoroltak azok az évek, amelyeket a békéscsabai evangélikus gimnáziumban töltött. Gyakran szerepelt iskolai ünnepségeken önképzőkör elnökeként. '''[[1904]]-ben érettségizett.''' Egyetemi tanulmányait ez év őszén kezdte meg '''a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem''' jogi karán, de a filozófia karra is beiratkozott, ahol történelmet hallgatott. Közben két szemesztert töltött a lipcsei és heidelbergi egyetemen. Már ekkortól jelentek meg cikkei (pl. a [[Békésmegyei Közlöny|Békésmegyei Közlönyben]]). [[1907]] szeptemberében ismét [[Kolozsvár|Kolozsvárra]] iratkozott be a 4. évfolyamra, ahol '''[[1908]]. [[április 24.|április 24]]-én megszerezte az államtudományi, majd [[december 5.|december 5]]-én a jogtudományi doktorátust.''' 

'''[[1909]]. őszén bevonult a bécsi 1. császári és királyi huszárezredhez. Leszerelése után [[1910]]. október elején érkezett Csabára, ahol ügyvédjelölt lett [[Linder László (1893-1980)|dr. Linder Károly]] ügyvédi irodájában.''' Emellett előadásokat tartott a Polgári Körben és a Nőegyletben, cikkeket írt a helyi lapokba. Békéscsabán '''a kiéleződő politikai, társadalmi és személyi ellentétek miatt került sor a Zsilinszky Endre édesapja és [[Áchim L(iker) András (1871-1911)|Áchim L. András]] közötti sajtópolémiára'''. '''A''' szabadságukat éppen Békéscsabán töltő '''Zsilinszky-fiúk felelősségre vonták Áchimot az apjukat ért inzultusért''' és a becsületbe vágó vádakért. '''Verekedésre került sor közöttük, melynek során halálosan megsebesítették a parasztvezért, aki másnap, [[1911]]. [[május 15.|május 15]]-én belehalt sérüléseibe.''' A bírósági tárgyalás eredményeképpen a gyilkosság vádja és következményeinek terhe alól '''fölmentették a Zsilinszky-testvéreket'''. 

'''Ezután rövid vármegyei szolgálat következett''' (főispáni titkár volt Árvában), '''aminek a világháború vetett véget'''.
'''Ő is a frontra került.''' '''[[1918]] novemberében hazatért''', és részt vett a Magyar Országos Véderő Egylet nevű ellenforradalmi jellegű szervezet megalapításában. Mindkét forradalmat elutasította, így amikor [[Szeged|Szegeden]] szerveződött az ellenforradalom, Zsilinszky a Külügyminisztérium Sajtóosztályára került, politikai téren pedig '''a Gömbös-csoporthoz csatlakozott'''. [[1922]]-ben [[Derecske]] országgyűlési képviselőjévé választották, amikor is a kormánypárti Egységes Párt listáján indult. Egy év múlva a Gömbös-csoporttal együtt kilépett a kormánypártból, és '''megalakította''' velük '''a Fajvédő Pártot'''. 

Zsilinszky Endre - aki [[1925]]-től, vitézzé avatásától kezdve anyja leánykori nevét felvéve már a kettős Bajcsy-Zsilinszky vezetéknevet használta - '''[[1928]]. [[március 15.|március 15]]-én megindította [[Előőrs]] című lapját. Ettől kezdve fokozatosan haladt balra egy demokratikus ellenzéki politika útján.''' Pártja politikai programját kifejtő munkájában ([https://goo.gl/9EEhFk Nemzeti radikalizmus, 1930]) az agrárprogram áll központban: elodázhatatlannak tekinti a földbirtokreformot. 

Miután '''nem fogadta el a [[Gömbös Gyula|Gömbös]] által felajánlott honvédelmi államtitkárságot''', illetve egyéb mandátumokat (melyekért cserébe fel kellett volna adnia ellenzéki magatartását), a miniszterelnök a legkíméletlenebb hatósági és csendőrterrorral sújtott le. A terror és a választási csalások sorozatának következtében Bajcsy-Zsilinszky híveinek '''[[1935]]-ben egyetlen képviselői helyet sem sikerült szereznie''' - ő maga is megbukott [[Tarpa|Tarpán]]. Politikai küzdelmeit megalkuvás nélkül folytatta. Külpolitikai nézeteiben a német kérdést, belpolitikai téren a parasztság megoldatlan gazdasági és szociális problémáit tartotta a legfontosabbnak. '''Felismerte a demokratikus ellenzéki erők tömörülésének szükségességét, ezért fuzionált [[1936]]-ban pártja, a Nemzeti Radikális Párt a Független Kisgazdapárttal.''' [[1939]]-ben Tarpán már '''ennek a pártnak lett országgyűlési képviselője'''.

'''A II. világháború''' kitörésével egybeesett a [[Független Magyarország]] című, főleg külpolitikai arculatú hetilapjának megindítása. Egyre közelebbinek érezte az országra leselkedő német veszélyt, ezért nem csupán szóban hirdette a délkelet-európai népek összefogását: [[Belgrád|Belgrádba]] utazott, ahol nem hivatalos tárgyalásokat folytatott a baráti együttműködésről. Bajcsy-Zsilinszky a háború '''éveiben vált igazán nagy formátumú politikussá, az antifasiszta nemzeti ellenállás központi alakjává'''. Fontos szerepet játszott az antifasiszta harcban a [[Szabad Szó]] című napilap, melynek főszerkesztői tisztét [[1941]]-ben Zsilinszkynek ajánlották fel. 

'''[[1944]]. [[március 19.|március 19]]-ének reggelén lakásába németek törtek be''', ő súlyosan megsebesült. '''A rabkórházból hét hónapra börtönbe került, a Gestapo foglya lett.''' Októberi '''szabadulása után a Magyar Front az ellenállási mozgalom vezetésére kérte fel'''. [[november 5.|November 5]]-én [[Budapest|Budapestre]] utazott, és a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottság élére állt. Társaival kidolgozta a fegyveres felkelés tervét. '''November végén az ellenállási mozgalom egész vezérkara lebukott, Bajcsy-Zsilinszkyt [[november 23.|november 23]]-án letartóztatták. [[december 11.|December 11]]-én [[Sopronkőhida|Sopronkőhidára]] vitték. E hó 23-án a hadbíróság kötél általi halálra ítélte, amit 24-én reggel végre is hajtottak.''' 

[[1945]]. [[május 27.|május 27]]-én ünnepélyes gyászpompával temették el, majd végakaratának megfelelően hamvait Tarpán helyezték örök nyugalomra.

== Művei ==

* [http://oracle.bmk.hu:8080/WebPac/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=145686&pos=5 Egyetlen út: a magyar paraszt. Budapest: Kelet Népe, 1938. p. 152.] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár 
* [http://mek.oszk.hu/13600/13651/ Helyünk és sorsunk Európában. Budapest: 1941.]
* [http://oracle.bmk.hu:8080/WebPac/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=229500&pos=2 Mátyás király. Budapest: Athenaeum, 1939. p. 222.] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár 
* Nemzeti radikalizmus. A Nemzeti Radikális Párt teljes programja. Budapest: Stádium, 1931. p. 173.
* [http://oracle.bmk.hu:8080/WebPac/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=143953&pos=6 Nemzeti újjászületés és sajtó. Budapest: Táltos, 1920. p. 123.] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár 
* [http://mtdaportal.extra.hu/books/bajcsy_zsilinszky_endre_nemet_vilag_magyarorszagon.pdf Német világ Magyarországon. Budapest: Stephaneum ny., 1937. p. 16.]
* Transsylvania Past and Future. Genova: 1944. 
* Újévi nyílt levele a derecskei választókerület polgáraihoz. Budapest: Stádium ny., 1924. p. 35.

== Emlékezete ==
* Emléktábla Szarvason a szülőháza falán (1966)
* [https://www.kozterkep.hu/~/7629/bajcsy_zsilinszky_endre_szarvas_andreas_papachristos_1981.html Emléktábla Szarvason a Művelődési Központ előtt (1981. október 6.)]

== Források ==

* Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. szerk.: Tóth Lajos. Szarvas, 1986. 15.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Borsi József: Bajcsy-Zsilinszky Endre a történeti irodalomban, 1957-1985. Válogatott, annotált bibliográfia. Békéscsaba: Megyei Könyvtár, 1986. (!1987). p. 53. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Borsi József: Bajcsy-Zsilinszky Endre egyetemi éveiről. Klny. Történelmi Szemle. 1987-88. 1. sz. Budapest: Akadémiai K., 1988. p. 41-60. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Dernői Kocsis László: Bajcsy-Zsilinszky. Budapest: Kossuth K., 1966. p. 334. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Domokos József: Két per egy kötetben. Visszaemlékezések. Budapest: Magvető, 1978. p. 437. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Illés György: Kivégzés karácsonykor. Budapest: ILK., 1986. p. 117. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1967. p. 71-72. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky. Írások tőle és róla. Budapest: Kossuth K., 1986. p. 252. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky irataiból. Békéscsaba: Békés M. Tanács Tud.-Koord. Szakbiz., 1986. p. 38. Bibliogr. p. 33-38. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas: Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. p. 42. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre. 1886-1944. Budapest: Szépirodalmi K., 1992. p. 276. Bibliogr. p. 274-276. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Vigh Károly: Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről. Budapest: Magvető, 1984. p. 492. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

== Kapcsolódó irodalom ==

* Gyurgyák János: Magyar fajvédők : eszmetörténeti tanulmány. Budapest : Osiris Kiadó, 2012. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Kenedi Géza: Védőbeszéd a Zsilinszky-fiuk pörében: Budapest : Zay L., 1911. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről. szerk. Vigh Károly. 2., bőv. kiad. Budapest : Magvető, 1984. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Lévai Jenő: A hősök hőse...! : Bajcsy-Zsilinszky Endre a demokrácia vértanúja. Budapest : Müller, 1945. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Lévai Jenő: A hősök hőse...! : Bajcsy-Zsilinszky Endre a demokrácia vértanúja. Budapest : Müller, 1945. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár 
* Pető Gábor Pál: Perújítás Áchim L. András halála ügyében : történelmi esszé. Budapest : Pető G. P., 1992. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Sávoly Mária: Így élt Bajcsy-Zsilinszky Endre. Budapest : Móra, 1986. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Sebestyén Sándor: Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártja, 1930-1936. Budapest : Tankönyvkiadó Vállalat, 1988. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Szarvas járás-város szabad negyedszázada. szerk. Tóth Lajos. Szarvas : HNF Szarvasi jár. Biz., 1970. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár 
* Talpassy Tibor: A holtak visszajárnak. Budapest : Magvető, 1971. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Talpassy Tibor: A reggel még várat magára. Budapest : Gondolat, 1981. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Tőkéczki László: Történelmi arcképek 2. : magyar politikusportrék a két világháború közötti időszakból. Budapest : XX. Század Int., 2013. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikai nézeteinek alakulása. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1979. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikája. Budapest : Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2002. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaive : 1886-1976. Budapest : TIT Tört. Választmány, 1977. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

== Külső hivatkozások ==


[[Kategória: Békéscsabai Százak]] 
[[Kategória: Békéscsaba]] 
[[Kategória: Személyek]] 
[[Kategória:Politikusok]]
[[Kategória:Szarvas]]