Áchim L(iker) András (1871–1911)

parasztpolitikus, képviselő

== Élete ==

'''Békéscsabán született''' [[1871]]. [[március 15.|március 15]]- én. '''Nagyapját [[Áchim L. János|Áchim L. Jánost]]''', [[1869]]. [[január 10.|január 10]]-én választották meg Békéscsaba bírájává. '''Apja [[id. Áchim L. András]]''', 143 hold földdel rendelkezett. Édesanyja gyermekágyi lázban halt meg.

Középiskolai tanulmányait a '''békéscsabai gimnáziumban kezdte''', majd a '''szarvasiban folytatta'''. Apja akarata ellenére tanulmányait nem fejezte be, két évi tanulás után visszatért gerendási tanyájukra. 

Két évig teljesített katonai szolgálatot [[Mezőhegyes|Mezőhegyesen]] a [[Mezőhegyesi Ménesbirtok|méneskarnál]]. 23 éves korában '''feleségül vette Rajtár Ilonát''', egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. [[1896]]-ban édesapja halálát követően '''200 holdas birtokot örökölt'''.

'''Közéleti szereplését''' [[1899]]-ben '''Békés megye törvényhatósági bizottságában kezdte''', majd '''bekerült Békéscsaba képviselő-testületébe''' is. A fiatal Áchim elsősorban Erzsébethelyről toborozta híveit. Nagy figyelmet keltett gazdálkodásról, gazdaságról szóló szociális érzékenységű beszédeivel. Cikkei a [[Békésmegyei Közlöny|Békésmegyei Közlönyben]] jelentek meg. 

Ellenzéki magatartása miatt az agrárszegénység vezetői '''meghívták az''' éppen szerveződő '''Általános Népegyletbe''', [[1904]]-ben pedig '''elnökké választották'''. [[1905]]-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett '''Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt''' programjával - Zsilinszky Mihály államtitkár jelölttel szemben - '''képviselővé választották'''. Már az első parlamenti beszédével megütközést keltett: nemzeti hadsereget, általános választójogot, egy független földművespártot és a kincstári birtokok parcellázását követelte. Rövidesen szakított Mezőfivel, '''szembefordult a Függetlenségi és 48-as Párttal'''. 

[[1906]]-ban '''megalapította''' az ország első önálló parasztpártját, '''a Magyarországi Független Szocialista Pártot''', és programjának megvalósítása érdekében '''Paraszt Újság címmel hetilapot indított'''. A párt programjával [[1906]]. májusában '''ismét országgyűlési képviselővé választották''', '''mandátumát''' azonban '''a Magyar Királyi Kúria megsemmisítette'''. Lázítás és osztályellenes izgatás címén bűnvádi '''eljárást indítottak ellene''', amely [[1908]]-ban a '''felmentésével végződött.''' 

[[1908]]. elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait: '''létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét''', amelynek [[1908]]. [[június 8.|június 8]]-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. Az [[1910]]-es országgyűlési választásokon jelentős szavazattöbbséggel '''újra képviselővé választották'''. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt. 

[[1911]]. tavaszán '''ellenfelei szervezett támadásba kezdtek'''. Először a budapesti Friss Újság közölt cikksorozatot "A parasztkirály birodalmában" címmel. A megyei Friss Újságban visszautasította az ellene szóló vádakat. A "Békés megyei fotográfiák" című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, Endre és Gábor behatolt Áchim L. András házába, akit '''dulakodás közben lelőttek [[1911]]. [[május 14.|május 14]]-én.''' Másnap, [[május 15.|május 15]]-én halt meg.  

Mások szerint ez '''a konfliktus nem egészen politikai eredetű''', azt állítják, hogy Áchim L. András még a középkorban élt és ragaszkodott az „első éjszaka” intézményéhez és ezt a Zsilinszky lányokon is érvényesíteni akarta. Ezt a lányok két fivére nem nézte jó szemmel és számon kérték a náluk jóval idősebb Áchimon, aki '''nem látta be, hogy idejétmúlt hagyományokat kerget. A vita eldurvult és tragédiába torkollott.''' Mivel a város szülöttét lőtték le a Zsilinszky fivérek, ezért mind a mai napig nincs Békéscsabán Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér, de a sors fintora, hogy pl.: Békéscsabához közel eső (25 km-re) Kondoroson a Bajcsy-Zsilinszky és az Áchim utca teljesen egyforma hosszú és párhuzamosan fut majdnem egymás mellett.

== Emlékezete ==

* Születésének 100. évfordulóján a békéscsabai szoborsétányon felavatták Marton László alkotását, Áchim L. András mellszobrát. Teljes alakos szobor található az Áchim-lakótelepen. 
* Kiállítást rendeztek a [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom címmel.
* Halálát követően a Mészárszék utcát – ahol a lakása volt, és ahol meggyilkolták  -  átnevezték Áchim L. András utcára.  
* A mai Petőfi utcai Általános Iskola korábban Áchim L. András nevét viselte.  
* A szlovák iskola diákotthona 1981-ig viselte a nevét (Áchim L. András Diákotthon).  
* Nevét viseli a Szlovák Tájház telkén található egykori kékfestő műhely, amit a 2006-os felújítása után Áchim-teremnek hívnak.   
* 2011-ben Áchim-emlékév (tudományos rendezvény Békéscsabán, Gödöllőn, Budapesten, Újkígyóson). 
* Áchim emléktáblát avattak Gödöllőn a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán.  
* Mészáros Attila szobrász Áchim-szobra Budapest közterén található. 

== Emléktáblái ==

* A Fiume Szálló aulájában (2011) 
* A Városháza falán (2011)
* Szülőháza falán (Áchim u. 5.) (1961-1971)
* Az Evangélikus Gimnázium falán (1956)
* Kastély u. 8. szám alatt (1991)

== Cikkei a köv. újságokban jelentek meg ==
 
* IgaZ Eszme (1904)
* A Polgár (1905)
* Békésmegyei Híradó (1905, 1906)
* Földművelők Lapja (1907)
* [https://goo.gl/70RPnM Budapesti Napló (1907)]
* XX. Század (1908)
* Egyenlőség (1908)
* Paraszt Újság (1908)
* Pesti Futár (1910)
* Békésvár megyei Friss Újság (1911)
* Pesti Napló (1911)

== Források ==
* Áchim L. András halálának századik évfordulója alkalmából szervezett békéscsabai emlékünnepség. szerk.: Somogyi Józsefné. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, 2011. 45., 49.p
* Uhrin Erzsébet: Áchim a fiatalok és az idősek szemében. In: Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai Újkígyós, 2011. november 26. Budapest, 2012. 27.p
* Molnár M. Eszter: Az Áchim kutatás múltja, jelene és jövője In: Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai Újkígyós, 2011. november 26. Budapest, 2012. 89.p



== Kapcsolódó irodalom ==

* Áchim emlékszám. In: Békési Élet. 6. évf. 2. sz. 1971. p. 153-188.
* Domokos József: Áchim L. András. Budapest:  Kossuth K., 1971. p. 350.
* Domokos József: Két per egy kötetben. Visszaemlékezések. Budapest: Magvető Kiadó, 1978. p. 437.
* Fancsovits György: Áchim L. András beszédei az országgyűlésben. Békéscsaba: Békés Megyei Tanács Tud.-Koord.Szakbiz., 1986. p. 24.
* Féja Géza: Áchim L. András élete. In: Békési Élet. 23. évf. 4. sz. 1988. p. 495-503.
* Fényes Samu: Az Áchim-per. Fellebbezés a közönséghez. Békéscsaba: Tevan Kiadó, 1911. p. 66.
* Magyar agrártörténeti életrajzok. 1. köt. Budapest:  Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1987. p. 1-5.
* Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1967. p. 7-8.
* Mengyán György: Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom. In: Körös Népe. Történelmi és néprajzi antológia. 1., Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1956. p. 162-187.
* Molnár Ignác: Áchim L. András és parasztmozgalma. Szakdolgozat. Békéscsaba: Molnár I., 1965. p. 43.
* Pölöskei Ferenc - Szabó Ferenc: Áchim L. András emlékkönyv. 1871-1971. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1972. p. 157.
* Tibori János: Agrárszocializmus és demokratikus parasztmozgalom Békéscsabán. Debrecen: 1972. p. 423.
* A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba: Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980.  6. tábla. (kép)
* Magyar agrártörténeti életrajzok.1. köt. Budapest: Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1987. p. 1.
* Mengyán György: Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom. In: Körös Népe. Történelmi és néprajzi antológia. 1. Békéscsaba: Városi Tanács V.B. 1956. p. 173.

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Mezőhegyes]]
[[Kategória:Személyek]]