Mokry Sámuel (1832–1909)

tanár, búzanemesítő

'''Monostorszegen (Bács megye) született [[1832.]] [[május 8.|május 8]]-án.''' Apja Mokry Sámuel, anyja Ágoston Vilma. Felesége Mikolay Janka, Tessedik Sámuel unokája. 

Iskoláit Újverbászon és Pozsonyban végezte. Két évig nevelősködött, majd teológiai tanulmányokat folytatott Halléban, illetve elvégezte a keszthelyi gazdasági taniskolát. 

'''[[1854]] és [[1858]] között Orosházán lelkész, [[1858]]-tól a [[Békéscsaba|békéscsabai]] középfokú reáliskola vezetője volt.''' '''[[1860]]-tól a reálgimnázium tanára, majd igazgatója lett.''' Tanári tevékenysége mellett '''[[1860]]-[[1864]] között a békéscsabai evangélikus egyházban magyar nyelvű hitszónok is volt'''. '''[[1863]]-ban''' írta első művét: '''a presbitérium megbízta egy olyan tervezet elkészítésével, amely''' a békéscsabai '''evangélikus egyház nevelésügyének emelését tűzte ki célul'''. Bátor véleménynyilvánítása már ebben a munkájában is kidomborodik, így nem véletlen, hogy "súlyos szembaja" miatt ott is kellett hagynia a pedagógusi hivatást: '''[[1864]]-ben nem választották meg ismét tanárnak'''. 

'''Ettől kezdve gerendási bérelt birtokán''' gazdálkodott, s '''búzanemesítéssel kísérletezett'''. Az [[1863]]. évi nagy aszály után a szárazságnak jobban ellenálló, jól bokrosodó és nagy kalászt fejlesztő búzát igyekezett előállítani. Nemesítési munkájának eredményei [[1875]]-re értek be, melyeket előbb szaklapokban közölt, majd az első magyar búzanemesítési szakkönyvben foglalt össze. A '''búzanemesítő tevékenység nagy vagyonhoz juttatta, országos hírnévvel örvendeztette meg''' Mokry Sámuelt, aki vagyonát egy Békéscsabán létesítendő egyetem alapítására ajánlotta fel. [[1867]]-ben a Békésmegyei Gazdasági Egylet titkára és az egylet értesítőjének szerkesztője lett. [[1882]]-ben meghalt Emma lánya, [[1894]]-ben pedig feleségét is elvesztette.

'''[[1900]]-ban''' nem újította meg a birtok bérleti szerződését, hanem '''Budapestre költözött''' Bokréta utcai házába (időközben ugyanis vagyonát ingatlanokba fektette, s ekkor már két hétemeletes bérháza volt a fővárosban). Itt mint magánzó szerényen, visszavonultan élt. Látása gyengülni kezdett, de a tudományos eredmények iránti érdeklődése változatlan maradt, ezért felolvasót alkalmazott. Régi szenvedélyei közül csupán egyet űzött már: sakkozott, s igen jó játékos hírében állt. 

'''Az első magyar búzanemesítő [[1909]]. [[június 10.|június 10]]-én szívszélhűdésben hunyt el Budapesten.''' Családja kívánságára '''Orosházán temették el'''. 

'''Békéscsabán utcát ([[1911]]) és lakótelepet neveztek el róla.'''

== Művei ==

* Beszélgetések a búzatúltermelés káros volta felett Gyula. 1871. Dobay ny. p. 62.
* Búzanemesítés. Gyula. 1875. Dobay ny. p. 64.
* Mezei gazdaságunk reformjáról. Gyula. 1881.
* A mezőhegyesi Szemle 1874-ben. Gyula. 1875. Dobay ny. p. 65.

== Kapcsolódó irodalom ==

* A békéscsabai gimnázium első évtizedei. (1855-1897). (Mokry Sámuel, Horváth János és Bukovszky János írásaiból.) Békéscsaba: Rózsa F.Gimn., 1980. p. 5-6.
* Lelley János:  Az első magyar búzanemesítő. Mokry Sámuel. In: Élet és Tudomány. 24. évf. (1969.) 30. sz. p. 1422-1425.
* Lelley János: Emlékezés Mokry Sámuel születésének 150. évfordulójára. In: Békési Élet. 17. évf. (1982.) 2. sz. p. 180-188.
* Magyar agrártörténeti életrajzok. 2. köt. Budapest: Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1988. p. 559-563.
* Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest: Akadémiai K., 1969.  p. 228.
* Mokry Sámuel emlékkötet. Békéscsaba; Orosháza: Békés M. Tanács Mezőgazd. és Élelm. Oszt., 1982. p. 98.
* Mokry Sámuel emlékkötet. Békéscsaba; Orosháza: Békés M. Tanács Mezőgazd. és Élelm. Oszt., 1982. p. 3., 29. (Kép)
* Papp János: Adalékok Mokry Sámuel életéhez. In: Békési Élet. 7. évf. (1972.) 3. sz. p. 491-494. 
* Papp János: Adalékok Mokry Sámuel életéhez. In: Békési Élet. 7. évf. (1972.) 3. sz. p. 491. (Kép)
* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 9. köt. Budapest: Hornyánszky, 1903. p. 120-121.

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Egyházi személy]]
[[Kategória:Földbirtokos]]
[[Kategória:Pedagógus]]
[[Kategória:Személyek]]