Mohácsy Mátyás (1881–1970)

gyümölcskertész, egyetemi tanár

'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1881]]. [[március 12.|március 12]]-én'''. '''Édesapja, Machács János''', tímármester, aki tönkremenetele után községi végrehajtó esküdt volt, miközben '''a község gazdáinak fáit oltotta, rózsáit szemezte'''. E munkáknál '''fia, Mátyás is segédkezett''', s közben megismerte a kertészkedés alapjait. 

Elemi iskoláit és a gimnázium négy osztályát Békéscsabán végezte, majd [[1897]]-ben Arad város ösztöndíjával '''Budapesten a Kertészeti Tanintézet hallgatója lett. [[1900]]-ban szerzett diplomát.'''

'''[[1901]]-től [[1911]]-ig kisebb megszakításokkal külföldön''' (Anglia, Németország, Franciaország, Svájc, USA) '''vándorkertészként gyarapította ismereteit.''' Megtanult 3 világnyelvet (angol, francia, német), és széles körű ismeretanyagot sajátított el. '''[[1912]] januárjától a Kertészeti Tanintézetben gyakorlatvezető tanár, [[1914]]-ben a nagybocsoki kertmunkásiskola igazgatója volt.''' '''[[1914]] augusztusában katonai szolgálatra vonult be.''' Szibériában a krasznojarszki fogolytáborban hat évet töltött el, ahol megtanult oroszul, és gyümölcstermesztési gyakorlatot tartott. Innen '''[[1920]] áprilisában megszökött, és [[július l.|július l]]-jétől ismét a Kertészeti Tanintézetben dolgozott előadóként. [[1928]]-ban tanárrá, [[1930]]-ban igazgatóvá nevezték ki.''' 

'''[[1935]]-ben elindította''' az első hazai kertészeti '''tudományos kiadványt A Kertészeti Tanintézet Közleményei címmel'''. '''Megszervezte a Magyar Faiskolai Szövetséget''', elősegítette a '''Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének létrejöttét'''. '''Munkatársaival''' kidolgozta az ország gyümölcstermesztő körzeteit, és '''létrehozták az Országos Pomológiai Bizottságot''', melynek elnöke Mohácsy Mátyás lett. Ezenkívül számos kertészeti érdekképviseleti szerv vezetőjévé választották. '''[[1945]] után az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar''' első '''dékánja, majd [[1948]]-tól rektora''' volt. '''Kezdeményezésére [[1949]]-ben megalakították a Kertészeti Kutató Intézetet'''. [[1949]]. [[december 31.|december 31]]-én, 68 éves korában vonult nyugdíjba. 

Az ezt követő éveit is az alkotó munka tette teljessé. [[1959]]-[[1970]] között 37 könyve jelent meg, melyeknek egy részét társszerzőkkel írta. Tudományos szakcikkeinek száma meghaladta a százat. [[1952]]-ben kandidátussá, [[1957]]-ben a mezőgazdasági tudományok doktorává avatták.
[[1961]]-ben gyémánt-, [[1965]]-ben vasoklevelet kapott. É'''letművének elismeréseként [[1949]]-ben Kossuth-díjjal''', [[1954]]-ben a Munka Vörös Zászló Érdemrendje  kitüntetéssel jutalmazták. 

'''[[1981]]-ben''', születésének 100. évfordulója alkalmával '''Békéscsabán leleplezték''' Varga Géza szobrászművész által készített '''mellszobrát'''. Az évforduló kapcsán a Magyar Posta levelezőlapot bocsátott ki. '''Munkásságáról emlékkiállítást rendeztek a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]]. [[1992]]-ben utcát neveztek el róla a városban'''.

Budapesten halt meg [[1970]]. [[április 6.|április 6]]-án.

MŰVEI: (Egyéni ill. társszerzőként.)
Gyakorlati gyümölcstermesztés. Bp. 1922. Légrády. 288 p.Több kiad.
Bogyós gyümölcsűek, ribiszke, köszméte, málna, szeder és szamóca termesztése. Bp. 1928.Pátria ny. 131 p.
Gyümölcstermesztés és értékesítés. Bp. 1929. Pátria ny. 416 p.
Dió-, mandula-, mogyoró- és gesztenye termesztés. Bp. 1936. Pátria ny. 239 p.
A gyümölcstermesztés kézikönyve. Bp. 1936. Pátria ny. 528 p.Több kiad.
Őszibarack termesztése. Bp. 1951. Mezőgazd. K. 210 p.Több kiad.
A házikert gyümölcsöse. Bp. 1953. Mezőgazd. K. 155 p.Több kiad.
A szilva termesztése és házi feldolgozása. Bp. 1956. Mezőgazd. K. 145 p.
Gyümölcstermesztés a házi- és háztáji kertekben. Bp. 1959. Mezőgazd. K. 255 p. Több kiad.
IRODALOM:
DOBRAY Endre Kert a parlagon. Mohácsy Mátyás életútja a kertgazdaság szolgálatában. Bp. 1970. Natura.375 p.Bibliogr. 361-374. p.
Magyar agrártörténeti életrajzok. 2. köt. Szerk. Für Lajos és Pintér János. Bp. 1988. Magyar Mezőgazd. Múzeum. 554-558. p.
Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. 1981. Akadémiai K. 534. p.
Mohácsy Mátyás centenáriumi emlékkötet. Bcs. 1982. Mohácsy M. Emlékbiz. 159 p.
Mohácsy Mátyás centenáriumi ünnepségek Békéscsabán = Békés Megyei Népújság. 36. évf.1981. szeptember 18. 219. sz. 1. p.
SICZ György Száz éve született Mohácsy Mátyás = Békés Megyei Népújság. 36. évf. 1981. március 12. 60.sz. 5. p.
KÉP:
Magyar agrártörténeti életrajzok. 2. köt. Szerk. Für Lajos és Pintér János. Bp. 1988. Magyar Mezőgazd. Múzeum.554. p.
SICZ György Száz éve született Mohácsy Mátyás = Békés Megyei Népújság. 36. évf. 1981. március 12. 60.sz. 5. p.