Remenár Elek (1876–1959)

Orvos. 

'''Zemplén megyében, Nagymihályon született [[1876]]. [[január 6.|január 6]]-án.'''

'''Középiskolai tanulmányait Kassán és Eperjesen,az orvosi egyetemet Budapesten végezte''',ahol '''[[1900]]-ban orvosdoktorrá avatták'''.

[[1900]]-tól hét éven keresztül híres professzorok mellett bővítette szakmai felkészültségét. Előbb Tauffer Vilmos szülészeti-nő
gyógyászati klinikáján, majd Schulek Vilmos szemészprofesszor mellett tanult, végül a sebészetet Dollinger Gyula budapesti egyetemi tanártól sajátította el. 

'''Kitűnő szakmai felkészültséggel került a békéscsabai közkórházba igazgatónak és sebészfőorvosnak [[1907]]. [[május l.|május l]]-jén'''. Itt nehéz szakmai, szervezési és gazdasági feladatok megoldása várt rá. A kórház éveken keresztül katonai feladatokat látott el, így a felszerelés teljesen tönkrement. '''A háború kitörése után frontszolgálatot teljesített.''' A szerb fronton '''megsebesült, majd felgyógyulását követően tartalékos ezred orvosként teljesített szolgálatot a csabai katonai kórházban.''' E tevékenysége elismeréseként több kitüntetést kapott: '''Koronás Arany Érdemkereszt, Sebesülési Érem, Károly Csapatkereszt'''.

'''A kórház fejlesztésére''' csak az [[1930]]-as évektől volt lehetőség a város által felvett '''külföldi kölcsönökből'''. Ebből a pénzből '''[[1933]]-ban megszületett a laboratórium, a prosektúra, továbbá korszerűsítették a kórház konyháját'''. '''[[1935]]. [[február 11.|február 11]]- én átadásra került az ország egyik legkorszerűbb, 100 ágyas új sebészeti osztálya. Ez évben még a szülészeti osztály is elkészült''', így [[1936]]-ban a csabai közkórháznak már 309 ágya és 4 osztálya volt. '''Remenár''' kitűnően felkészült sebész volt. '''Számos új műtéti eljárást vezetett be,ortopédiai műtétekre is vállalkozott.''' Rendkívül szigorú volt, nem tűrt semmilyen pontatlanságot a sebészeti munkában. 

Szakmai munkája mellett '''kiemelkedő kulturális tevékenységet folytatott Békéscsabán'''. Az [[1913]]-ban megalakult '''Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör''' első tisztségviselői között '''alelnöknek választották'''. [[1914]]-ben a 16 főre emelkedett '''Aurora Zenekar őt kérte fel karnagynak''', amely megbízatásnak örömmel tett eleget. 

37 évi szolgálat után '''[[1944]]-ben''' - egyik napról a másikra - '''nyugdíjazták, de a háború közbeni''' szükségállapotok és '''orvoshiány miatt [[1945]] végéig még aktívan dolgozott'''. Szakmai munkájának elismeréséül '''[[1922]]-ben egészségügyi tanácsosi, [[1941]]-ben pedig egészségügyi főtanácsosi címmel tüntette ki a kormány'''.

'''[[1959]]. [[április 9.|április 9]]-én, 83 éves korában hunyt el Békéscsabán, a Széchenyi -ligeti temetőben helyezték örök nyugalomra'''.

== Kapcsolódó irodalom ==

* Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. p. 441-442.
* Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. p. 377., 468. (Kép)
* Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba : Corvina ny. 1929. p. 176. 
* Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba : Corvina ny. 1929. p. 176. (Kép)
* A magyar társadalom lexikonja. Budapest : Magyar Társadalom Lexikonja Kiadóv., 1931. p. 179. 
* Sonkoly Kálmán: Dr. Remenár Elek (1876-1959) a korszerű kórház alapjainak megteremtője Békéscsabán. In: Békési Élet. 25. évf. 4. sz. 1990. p. 439-446.
* Sonkoly Kálmán: Dr. Elek Remenár (1876-1959) zakladatel modernej nemocnice v Békésskej Cabe =Cabiansky Kalendár na rok 1995. Bcs. : Mestská samospráva Békésskej Caby. 1994.  p. 60-62.