Munkácsy Mihály (1844–1900)

'''[http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Munkácsy Mihály]''' (1844-1900)  Munkácson '''született 1844. február 20-án''', a család öt gyermeke közül harmadikként. Édesapja Lieb Leó Mihály, édesanyja Reök Cecília. '''Nevét 1868-ban változtatta meg''' hivatalosan is Liebről Munkácsyra.

== Munkácsy Békés megyében ==
[[Fájl:Munkacsy_mihaly.jpg|bélyegkép|Munkácsy Mihály (1844-1900)]]Békéscsabai és megyei kötődését első sorban a '''Reök-család'''hoz fűződő kapcsolata határozta meg. Szülei halála után Mihály nagybátyjához, Reök István ügyészhez került Békéscsabára, a Kistemplomtól nem messze – mindössze három házra - lévő '''975. számú Sztraka-ház'''ba. Délelőttönként itt időzött, nagybátyja ugyanis, más elfoglaltsága nem lévén, ebédig a fiút tanította. Húgát, '''Gizellát – szintén Békéscsabán – nagynénjük, Reök Karolina (Sarolta néni) és családja fogadta be''', s Munkácsy ideje nagy részét velük töltötte Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájában, ifj. '''Omaszta Zsigmond szomszédságá'''ban. A férj, '''Steiner Jakab''' az '''Apponyi-birtok uradalmi inspektora''' volt ekkor, nagy vagyonnal és befolyással rendelkezett.

1852. december 6-án '''betyártámadás''' érte a kúriát. Sarolta néni egy hónappal később belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. Az ő halálával Munkácsy gyerekkorának talán legszebb időszaka zárult le.
Nagybátyjával, nem sokkal ezután egy nagyobb lakásba költöztek a város főterén. Miska olyan jó viszonyba került a szomszédban élő '''Vidovszky család'''dal, hogy nagybátyjához már csak esténként járt haza s leírása szerint Vidovszkyné (Urszinyi Karolina) úgy kezelte őt, mint édes gyermekét. A Vidovszky-testvérekben igaz barátokra talált, így nagy törést jelentett életében a testvérek elkerülése Békéscsabáról.
Tízéves volt, amikor nagybátyja,''' megelégelve semmittevését, inasnak adta''' Mihályt Lang György asztalos mesterhez. Az '''1855 januárjában''' kezdődő, megpróbáltatásokkal teli, hároméves időszak visszatérő motívuma Munkácsy művészetének. Legénnyé avatása után még majdnem fél évet dolgozott Lang műhelyében, ezután pedig, szabadságot és jobb életet remélve, '''1858. októberében Arad'''ra utazott. Az aradi élet nem váltotta be reményeit, az asztalos munkát nem élvezte, sőt unta. Megbetegedett s '''1860-ban hazautazott Reökhöz Gyulára''', nagybátyja Pacsirta (azóta már Munkácsy) utcai házába.

Gyógyulása alatt, '''1861-ben rajzolni tanult Karl Fischertől''', s körülbelül ekkor körvonalazódott benne a festészettel kapcsolatos elhatározása. Nagybátyja olykor kiküldte őt Csaba határában lévő '''gerendási birtok'''ára, Miska azonban sokkal jobban élvezte a rajzolgatást. Fischernél ismerte meg '''Szamossy Elek'''et is, aki pártfogásába vette, s festeni tanította a Wenckheim kastélyban, ahol akkoriban családi képek festésével bízták meg. 1862-ben Szamossyt '''Arad'''ra, '''Buziás'''ra és '''Beodrá'''ra is elkísérte.

Mihály elhatározta: komoly munkához lát. '''1862 őszén kiköltözött Gerendásra''', s pénzgyűjtésbe fogott, hogy később Pestre utazhasson. Sokat festett, így 1863 májusában elegendő vagyonnal rendelkezett ahhoz, hogy útnak indulhasson.
Közel '''kétéves pesti tartózkodás'''a után egy ideig '''Bécsben tanult''', majd ismét hazatért, s nagybátyja hívására '''Gerendáson telepedett le'''. Első festményei is itt születtek (''Levélolvasás, Fonó leány, Estebéd a pusztán, Búsuló betyár''), Csabán pedig megfestette Vidovszky Jánost, feleségét és leányukat.
Termékeny időszak volt számára az 1863-65-ös: megfestette többek között gerendási szomszédjukat, a '''Simay házaspár'''t, illetve a '''békési főszolgabíró leányát''', Matildot s annak jó barátnőjét, Nagy Irmát is. Sajnos a kettő közül csak utóbbi kép maradt fönn, az esetre viszont Békésen tábla emlékeztet.
Békéscsabán a Vidovszky családdal szemben lévő házban bérelt szobát a főtéren. Bár 1866 elején még a Mama c. színdarabban is szerepelt, februárban ismét Pestre kellett utaznia '''vakulással fenyegető betegség'''e miatt. Körülbelül fél évet töltött a fővárosban – és Törökbálinton -, majd Münchenbe való kiutazása előtt még egy kis időre hazalátogatott nagybátyjához.

'''Müncheni tartózkodása után''' még éppen Gerendáson találja Reököt, mielőtt '''nagybátyja 1867-ben felmondja a birtok bérletét'''. '''1867 őszén már Békéscsabán''' éltek, s '''Omaszta József egykori házát''' bérelték. Munkácsy októberben már újra külföldön élt, majd, ha haza is látogatott, '''évről-évre egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében'''.

Legközelebb a '''Siralomház 1869-es sikerét követően''', '''1870 június'''ában járt Békés megyében, ezután azonban négy évig ismét nem tért haza. '''1974. szeptember 8-án''', az ekkor harminc éves Munkácsy, már mint nős ember utazott haza '''feleségével, Cécile Papier'''val. A körülbelül másfél hónapos, főleg '''nagybátyja kismegyeri birtokán''' való tartózkodása alatt találkozott régi barátjával, Gyulai (Kratochvill) Lászlóval, járt a gyulai megyei múzeumban, illetve Temesváron és Nagyváradon is, Szamossy Eleknél.
Nemcsak pihenéssel töltötte idejét: dolgozott is, s több képe is itt készült, a megyeri birtokon (pl.: ''Kukoricás, tanulmányok a Falu hőse c. képhez, Poros út c. kép egy változata'').
1877. július 9-én,''' Reök István öngyilkosságá'''val megszakadt a Munkácsyt Békéscsabához, s a megyéhez kötő szál. A családfő nélkül maradt Reök család bérbe adta csabai ingatlanjait s Pestre költözött.
A művész '''ezt követően több mint másfél évtizedig nem járt Csaba közelében''', vagy ha mégis, nincs egyértelmű bizonyíték a látogatásra. Bár Magyarországra párszor hazajött, sőt, a csabai polgári leányiskolát adománnyal is támogatta, '''Békéscsabára csak 1890-ben jutott el''', az aradi, október 6-i ünnepségek alakalmával. Az itt töltött fél nap igen tartalmasan telt: a [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Hotel_Fiume Fiume Szálló]ban szállt meg, felkereste gyermek- és fiatalkorának összes, fontos színterét, s anyagot is gyűjtött készülőben lévő, ''Honfoglalás'' című képéhez. Utóbbi kapcsán '''1892-ben is megfordult a városban''', s valószínűleg ez volt az '''utolsó alkalom''', hogy Békéscsabán járt.

== Emléke ==
Halála után Munkácsyról több ízben is megemlékeztek. '''Békéscsabán utcát és teret, Gyulán utcát''' neveztek el róla.  Csabán, '''Lang György egykori házának helyén''' az asztalos inasi évekre, Gyulán egykori házukra emlékeznek emléktáblával. Ugyancsak tábla őrzi 1890-es hazatértének emlékét a '''csabai Fiume Szálló falán'''. Alakját Békéscsabán Borsos Mihály és Vilt Tibor, Gyulán pedig Vasas Károly szobormunkái idézik föl, utóbbiak '''Gyula és Csaba szoborsétányán''' tekinthetőek meg. Békéscsabán, a '''Munkácsy Mihály Múzeumban emlékszobát''' nyitottak a művész relikviáinak bemutatására, 1994-ben pedig megnyílt a '''Munkácsy Emlékház''' az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén.
Gyerekkorának és fiatalkorának talán leghitelesebb forrása a Munkácsy által írt ''Emlékeim'' c. önéletrajzi alkotás, de hasonlóan informatívak levelezései is. Utolsó levele 1896 júliusában, feleségéhez címezve
keletkezett, ezután állapota nem tette lehetővé az írást.

== Forrás ==
* Czeglédi Imre - Munkácsy és Békéscsaba. Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Békéscsaba, 1975. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Czeglédi Imre - Munkácsy Békés megyében. Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága. Békéscsaba, 2004. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Munkácsy levelei. Szerk.: Farkas Zoltán. Művelt Nép Könyvkiadó. Budapest, 1952. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Malonyay Dezső – Munkácsy Mihály 1-2.. Lampel Róbert Cs. és Kir. Udv. Könyvkereskedés. Budapest, 1907. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Végvári Lajos - Munkácsy élete és művei. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1958. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Forján János – Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

== Kapcsolódó irodalom ==
* Munkácsy Mihály - Emlékeim. Hungária Kiadó. Budapest, 1950. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Dallos Sándor - A nap szerelmese. Könyvmolyképző Kiadó. Szeged, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Dallos Sándor - Aranyecset. Könyvmolyképző Kiadó. Szeged, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Végvári Lajos - Munkácsy. Képzőművészeti Alap. Budapest, 1983. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

== Külső hivatkozás ==
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Munkácsy Mihály] In: Wikipédia. Látogatva: 2014.01.16.
* [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba] - a múzeum honlapja. Látogatva: 2014.01.16.
* [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&op=index&id=88 Munkácsy Emlékház] - az Emlékház honlapja. Látogatva: 2014.01.16.