Salkovics Mihály (1809–1842)

gazdálkodó

== Élete ==
Salkovics Mihály '''[[1809]]. [[augusztus 31.|augusztus 31-én]] született [[Mezőberény|Mezőberényben]]'''. Édesapja Salkovics Péter mészárosmester ('''[[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)|Orlai Petrics Soma]]''' anyai nagyapja, az ő testvére, Salkovics Kamhall Zsuzsanna '''[[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándor]]''' apai nagyanyja), édesanyja Szakáts Karolin. Testvérei: Karolin, Zsuzsanna, [[Salkovics Péter (1807–1869)|Péter]], Johanna, Dániel, Erzsébet és [[Salkovics Károly (1824–1902)|Károly]]. Salkovics Karolin (1802–1856) elsőszülött gyermeke Orlai Petrics Soma.

Salkovics Mihály a [[Vajda Péter Evangélikus Gimnázium (Szarvas)|mezőberényi gimnáziumban]] tanult.

33 éves korában, '''[[1842]]. [[november 17.|november 17-én]] hunyt el Ostffyasszonyfán'''. [[november 19.|November 19-én]] helyezték örök nyugalomra.

== Munkássága ==
Tanulmányai végeztével Székesfehérváron telepedett le, ahol gazdálkodással foglalkozott. A székesfehérvári mészáros egy majorság megvásárlásához '''kölcsönt vett fel''' Petőfi Sándor édesapjától, '''Petrovics Istvántól''', aki kezességet is vállalt.

Salkovics Mihály '''nem tudta visszafizetni''' a nagy összegű kölcsönöket, emiatt '''szerepe volt a Petrovics család eladósodásában'''. Erre utal Petőfi Sándor ''István öcsémhez'' című költeményének sorai:

''Szegény atyánk! ha ő ugy nem bizik'' <br>
''Az emberekben: jégre nem viszik.'' <br>
''Mert ő becsűletes lelkű, igaz;'' <br>
''Azt gondolá, hogy minden ember az.'' <br>
''És e hitének áldozatja lett,'' <br>
''Elveszte mindent, amit keresett.'' <br>
''Szorgalmas élte verítékinek'' <br>
''Gyümölcseit most más emészti meg.

'''Petőfi Sándort''' kitagadta az édesapja, miután otthagyta a selmeci líceumot. A fiú a Nemzeti Színház statisztája és szerephordója volt, amikor [[1839|1839-ben]] találkozott Salkovics Mihállyal, aki '''magával vitte Székesfehérvárra'''. Petőfi feltehetően 1-2 napot töltött a nagybátyjánál, majd Salkovics Péterhez került Ostffyasszonyfára.

== Lásd még ==
* [[Vajda Péter Evangélikus Gimnázium (Szarvas)|Mezőberényi gimnázium]]
* [[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)]]
* [[Petőfi Sándor (1823–1849)]]
* [[Salkovics Károly (1824–1902)]]
* [[Salkovics Péter (1807–1869)]]

== Források ==
* A szombathelyi kath. főgimnázium értesitője 1907–1908. Szerk.: Kárpáti Kelemen. Szombathely, 1908.[https://adt.arcanum.com/hu/view/Szombathely_37658_KatolikusGimnazium_37710_1907/?pg=40&layout=s 39–40. p.] (Látogatva: 2023. 04. 07.)
* Anyakönyvek, 1784–1895 / Evangélikus Egyház, Csönge. In: [https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS54-PQ8D-2?i=369&cc=4133831&cat=196733 FamilySearch.org] (Látogatva: 2023. 04. 07.)
* Dienes András: Petőfi Vas megyében. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/MTA_DunantuliVasiSzemle_1961/?pg=353&layout=s Vasi Szemle, 15. évf. 3. szám (1961) 56–64. p.] (Látogatva: 2023. 04. 07.)
* Jeszenkszky Károly: Petőfi Mező-Berényben. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1899/?pg=151&layout=s Békés, 31. évf. 32. szám (1899. augusztus 6.) 2. p.] (Látogatva: 2023. 04. 08.)
* Mezőberény története. Szerk.: Szabó Ferenc. Mezőberény : Nagyközség Tanács, 1973. [https://adt.arcanum.com/hu/view/CsaladHely_MonografiaVaros_Mezobereny_tort-2/?pg=39&layout=s 34–59. p.] (Látogatva: 2023. 04. 07.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Ferenczi Zoltán: Petőfi életrajza. I. kötet. Budapest : Franklin-Társulat, 1896. 100–101. p.
* Jakus Lajos: Petőfi családja. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_Studia_19/?pg=131&layout=s Irodalomtörténeti tanulmányok. Szerk.: Farkas Péter – Novák László. Szentendre : Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989. 130. p.]
* Lukács László: Petőfi-forgácsok. In: [https://epa.oszk.hu/01300/01343/00252/pdf/EPA01343_hitel_2023_01_024-046.pdf Hitel, 36. évf. 1. szám (2023. január) 24–46. p.]
* Mezősi Károly: Petőfi-kéziratok atyja peres aktái között. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_Evk_04/?pg=163&layout=s A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963. Szerk.: Baróti Dezső. Budapest : Petőfi Irodalmi Múzeum-Képzőművészeti Alap, 1963. 162. p.]
* Petőfi Ostffyasszonyfán. Ostffyasszonyfa : Ostffyasszonyfa Község Önkormányzata, 2007
* [https://szovegtar.iti.mta.hu/site/assets/files/24805/psom1-petofi_1973.pdf Petőfi Sándor összes művei 1. : Petőfi Sándor összes költeményei, 1838–1843. Szerk.: Kiss József. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1973]
* „Vándorlom a világot...” : Petőfi nyomában a Galga és a Rákos vidékén. Szerk.: Asztalos István. Aszód : Petőfi Múzeum 1985. 13–14. p.

[[Kategória:Mezőberény]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Agrárszakemberek]]
[[Kategória:Petőfi 200]]