Petőfi Sándor (1823–1849)

költő, a márciusi ifjak vezére

== Élete ==
[[Fájl:Petofi utolso arckepe VasUjsag.jpg|bélyegkép|300px|Petőfi Sándor]]
[[Fájl:Munkacsy Petofi bucsuja.jpg|bélyegkép|300px|Petőfi búcsúja a szülői háztól ([[Munkácsy Mihály (1844–1900)|Munkácsy Mihály]] festménye)]]
[[Fájl:Mbereny Petofi emlekoszlop 1.jpg|bélyegkép|300px|Emlékoszlop Mezőberényben, a Körös-parton]]
Petőfi Sándor '''[[1823]]. [[január 1.|január 1-én]] Petrovics Sándor néven született a Pest megyei Kiskőrösön'''. Édesapja Petrovics István mészárosmester, édesanyja Hrúz Mária cselédlány. Egy '''testvére''' született, '''[[Petőfi István (1825–1880)|István]]'''.

Gyermekkorát Kiskunfélegyházán töltötte. [[1828]] és [[1839]] között Kecskeméten, Szentlőrincen, Pesten (az evangélikus, majd a piarista gimnáziumban), Aszódon és Selmecbányán tanult. A fiatal Petőfit a versírás és az irodalom mellett a színészet érdekelte. Selmecbányán megromlottak a tanulmányi eredményei, félévkor megbukott magyar történelemből. [[1839]] februárjában '''távozott az iskolából''', s vándorútra indult.

[[1839]] szeptemberétől másfél évig katonai szolgálatot teljesített a Sopronban állomásozó gyalogezrednél. Megbetegedett, katonai kórházba került, majd [[1841|1841-ben]] elbocsátották.

Pápán folytatta tanulmányait, a református főiskola diákja lett. [[1841]] októberében a pápai református főiskola logikai osztályában '''Jókai Mór és [[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)|Orlai Petrics Soma]] diáktársa''' volt. [[1842]] májusában az ''Athenaeum''ban megjelent az '''első verse, ''A borozó'''''. [[1842|1842-ben]] a ''Hazámban'' című költeményében használta első alkalommal a '''Petőfi''' nevet. Az [[1842|1842-es]] nyári szünidő után a '''tanulmányait''' anyagi nehézségei miatt '''nem tudta folytatni'''.

[[1846]] szeptemberében megismerte '''[[Szendrey Júlia (1828–1868)|Szendrey Júliát]]''', akivel [[1847]]. [[szeptember 8.|szeptember 8-án]] kötött házasságot. [[1848]]. [[december 15.|december 15-én]] megszületett egyetlen gyermekük, '''[[Petőfi Zoltán (1848–1870)|Petőfi Zoltán]]'''.

'''[[1849]]. [[július 31.|július 31-én]] nyoma veszett a segesvári csatában'''. Felesége az eltűnt költő keresésére indult, mindhiába.

== Petőfi Békés megyében ==
'''Petőfi Sándor Békés megyei kötődését elsősorban az Orlai Petrics Somához fűződő rokoni (másod-unokatestvérek voltak) és baráti viszonya határozta meg.'''

=== 1842 ===
Petőfi pápai diákként, [[1842]]. szeptember elején '''Orlai Petrics Somával járt első alkalommal [[Mezőberény|Mezőberényben]]'''. A ''Peleskei nótárius'' mezőberényi előadásán Petőfi Baczur Gazsi, Orlai Zajtai szerepében lépett színpadra. Petőfi többször fellépett a helyi olvasótársaság helyiségében. 
Járt az '''[[Ókerti pince (Mezőberény)|ókerti Wenckheim-pincében]]''' és '''[[Laposi kertek (Mezőberény)|Petricsék Laposi szőlőskertében]]'''. A baráti körébe tartozott '''[[Tudós Kemény Pál (1819–1901)|tudós Kemény Pál]]''' tanító és '''[[Bonyhay Benjámin (1805–1885)|Bonyhay Benjámin]]''' jegyző, költő.
Mezőberényben írta a ''K... Vilmos barátomhoz'' és a ''Járnak, kelnek sokan zöld erdőben...'' című verseket. Költeményeket ihlettek a helyi betyártörténetek, a híres betyárok (Büngözsdi Bandi, Rózsa Sándor, Zöld Marci), Büngözsd és Kereki világa.
Petőfi a szünidő végén Debrecenbe utazott.

=== 1843 ===
'''[[1843]]. szeptember végén''' Budapestről érkezett – pihenés céljából – az Orlai családhoz, '''egy hetet töltött Mezőberényben'''. Bonyhay Benjámin vendégséget rendezett a költő tiszteletére. Petőfi Orlaival '''ellátogatott a [[Gyulai vár (Gyula)|gyulai várhoz]]'''. A költő innen Debrecenbe ment, a Komlósy-féle színtársulathoz csatlakozott.

=== 1847 ===
Petőfi a Nagyszalontáról ('''Arany János'''tól) Pestre tartó útja során, '''[[1847]]. [[június 10.|június 10-én]] átutazott [[Okány|Okányon]] és [[Körösladány|Körösladányon]]'''. A vidék útviszonyairól az ''Utazás az Alföldön'' című költeményében írt. Körösladányban írta a ''Puszta föld ez, ahol most járok...'' című versét. A visszaemlékezések szerint Petőfi feljegyzett pár elégedetlen hangvételű sort a ladányi csárda füstös gerendájára, melyet a tartalma miatt rövidesen lemeszeltek.

=== 1849 ===
A politikai életből kiábrándult Petőfi a császári és a cári csapatok közeledtével, [[1849]]. [[július 3.|július 3-án]] '''elmenekült Pestről'''.
A Petőfi család a Kecskemét–Szolnok–Öcsöd–[[Békésszentandrás]] útvonalon [[július 4.|július 4-én]] egy ekhós kocsival érkezett meg [[Szarvas|Szarvasra]], a '''[[Bárány vendéglő (Szarvas)|Bárány vendégfogadóban]]''' szálltak meg.
[[Gyomaendrőd|Gyomán]] Petőfi kocsit kért a jegyzőtől, a városházán az igazoltatás után meggyőződtek a kilétéről. A gyomaiak a vállaikra vették, emelvényre állíttatták a költőt, aki beszédet mondott a helyieknek. 

Petőfi a feleségével, a fiával és a szoptatós dajkával '''[[július 5.|július 5-én]] megérkezett Mezőberénybe''', Petrics Sámuel házában szálltak meg. 
Petőfi többször elkísérte Bonyhayt [[Gyula|Gyulára]], ahol '''[[Szakál Lajos (1816–1875)|Szakál Lajos]] és [[Sárosi Gyula (1816–1861)|Sárosi Gyula]] költőkkel találkozott'''. A gyulai tartózkodása alatt részt vett és felszólalt a megyegyűlésen.
Mezőberényben megírta a hét hónapos fia életrajzát és ''Szörnyű idő...'' címmel az '''utolsó ismert versét'''. Orlai megfestette Petőfi '''utolsó arcképét''', a költő Bonyhay Benjámin karosszékében foglalt helyet

Petőfiék [[július 17.|július 17-én]] Aradra kívántak utazni, azonban induláskor az ekhós kocsi lovai megijedtek és kerítésének hajtottak. Másnap reggel megérkezett '''Kiss Sándor''' ezredes és '''Egressy Gábor''' színművész Bem József tábornok üzenetével. A Petőfi család [[július 18.|július 18-án]] [[Csipkár Pál (1821–1901)|Csipkár Pál]] fuvarossal elindult Várad felé. A révnél átkeltek a Kettős-Körösön, az éjszakát az [[Református parókia (Biharugra)|ugrai parókián]] töltötték. Petőfi [[Soltész János (1789?–1859)|Soltész János]] lelkipásztorral '''megíratta az utolsó üzenetét Arany Jánosnak'''. Innen a Rojt–Várad útvonalon folytatták az utat. A költő [[július 20.|július 20-án]] Tordán elvált a családjától, [[július 25.|július 25-én]] Berecken csatlakozott Bem tábornok erdélyi seregéhez.

== Békés megyében írt versei ==
* Járnak, kelnek sokan a zöld erdőben... (Mezőberény, 1842. szeptember–október)
* K... Vilmos barátomhoz (Mezőberény, 1842. szeptember–október)
* Puszta föld ez, ahol most járok... (Körösladány, 1847. június 10.)
* Szörnyű idő... (Mezőberény, 1849. július 6–17.)

== Emlékezete ==
* Tiszteletére [[1899|1899-ben]] emléktáblát avattak  [[Petőfi Sándor-emléktábla (Biharugra)|Biharugrán]] és [[Petőfi Sándor-emléktábla (Mezőberény)|Mezőberényben]].
* A barátjánál tett [[1849|1849-es]] gyulai látogatására [[Petőfi Sándor és Szakál Lajos emléktáblája (Gyula)|emléktábla]] hívja fel a figyelmet.
* Az okányi látogatása emlékére [[1956|1956-ban]] [[Petőfi Sándor-emléktábla (Okány)|márványtáblát]], [[1999|1999-ben]] [[Petőfi Sándor-dombormű (Okány)|domborművet]] avatták a településen.
* Az utolsó politikai beszéde emlékére [[1959|1959-ben]] [[Petőfi Sándor-emléktábla (Gyula)|műkőtáblát]] avattak Gyulán.
* [[1960|1960-ban]] Gyulán felavatták az életnagyságú [[Petőfi Sándor-szobor (Gyula)|bronzszobrát]].
* A Körös-parton [[Petőfi Sándor-emlékoszlop (Mezőberény)|emlékoszlop]] állít emléket az utolsó mezőberényi távozásának.
* A születésének 150. évfordulója alkalmából [[1848–49-es szabadságharc és Petőfi Sándor emléktáblája (Szarvas)|emléktáblát]] avattak Szarvason.
* Mezőberényben [[1983|1983-ban]] egész alakos [[Petőfi Mezőberényben szobor (Mezőberény)|szobrot]] avattak a tiszteletére.
* A gyomai tartózkodása tiszteletére [[1991|1991-ben]] [[Petőfi Sándor-emléktábla (Gyomaendrőd)|emléktáblát]] avattak a településen.
* Szarvason [[1992|1992-ben]] [[Petőfi Sándor-dombormű (Szarvas)|domborművet]] avattak.

== Lásd még ==
* [[Bárány vendéglő (Szarvas)]]
* [[Bonyhay Benjámin (1805–1885)]]
* [[Csipkár Pál (1821–1901)]]
* [[Laposi kertek (Mezőberény)]]
* [[Ókerti pince (Mezőberény)]]
* [[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)]]
* [[Petőfi István (1825–1880)]]
* [[Petőfi Zoltán (1848–1870)]]
* [[Református parókia (Biharugra)]]
* [[Sárosi Gyula (1816–1861)]]
* [[Soltész János (1789?–1859)]]
* [[Szakál Lajos (1816–1875)]]
* [[Szendrey Júlia (1828–1868)]]
* [[Tudós Kemény Pál (1819–1901)]]
* [[:Kategória:Petőfi 200|A Petőfi Sándorhoz kapcsolódó szócikkek listája a BékésWikiben]]

== Források ==
* Baráth Ferencz: Egy Petőfi-reliquia. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1895/?pg=360&layout=s Vasárnapi Ujság, 42. évf. 22. szám (1895. június 2.) 351. p.] (Látogatva: 2022. 11. 16.)
* Czeglédi Imre: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Gyefmk_27/?pg=13&layout=s Petőfi Gyulán. Gyula : Erkel Ferenc Múz., 1961. 12–15. p.] (Látogatva: 2022. 12. 28.)
* Irányi István: Petőfi Mezőberényben, egykorú adatok és a szájhagyomány tükrében. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/CsaladHely_MonografiaVaros_Mezobereny_tort-2/?pg=38&layout=s Mezőberény története II. Mezőberény, 1973. 33–56. p.] (Látogatva: 2022. 11. 10.)
* Kovács Jánosné – Pásztor Emil: Petőfi Szarvason. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Tukor_1981_07-09/?pg=210&layout=s Új Tükör, 18. évf. 31. szám (1981. augusztus 2.) 19. p.] (Látogatva: 2022. 11. 16.)
* Pintér Jenő magyar irodalomtörténete : tudományos rendszerezés. 6. köt., A magyar irodalom a XIX. század második harmadában. Budapest : Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 1933. [https://mek.oszk.hu/15300/15384/pdf/15384_6.pdf 273–332. p.] (Látogatva: 2022. 11. 14.)
* Szoboszlai Zoltán: Ugrai mozaik. Biharugra : Közs. Önkorm., 2002. 140. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Turbucz Zoltán: „Puszta föld ez, ahol most járok...”. In: Körösladányi Hírmondó, 18. évf. 4. szám (2007. október) 7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Verstár – ötven költő összes verse. In: [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/ Arcanum.com] (Látogatva: 2022. 12. 28.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Adrovitz Anna: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_073/?pg=0&layout=s ARC poetica : Petőfi Sándor életében készült képmásai. Budapest : Petőfi Irodalmi Múzeum, 2012]
* Babos László: Útban Segesvár felé : Petőfi Sándor és családja Gyomán történő átutazásának emlékére. Gyomaendrőd : Gubucz József, 2021
* Bede Zsóka: Felhőtlen szép napok Mezőberényben. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1991_03/?pg=153&layout=s Békés Megyei Népújság, 46. évf. 63. szám (1991. március 15.) 10. p.]
* Békés István: Petőfi nyomában. Budapest : Gondolat, 1959 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Belencéresi Dezső: Petőfi Mezőberényben. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1899_1/?pg=66&layout=s Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 13. szám (1899. február 12.) 1. p.]
* Berényi Anna: Petőfi : Petőfi Sándor regényes életrajza. Budapest : Scolar, 2022 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Deák András: Petőfi Sándor Mezőberényben. In: Mezőberényi Hírmondó, 2. évf. 7. szám (1992. július) 20. p.
* Dienes András: A legendák Petőfije : táj és emlékezés. Budapest : Magvető, 1957 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Dienes András: A mezőberényi töredék. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Kortars_1959_2/?pg=211&layout=s Kortárs, 3. évf. 8. szám (1959. július–december) 198–209. p.]
* Dienes András: Egy békési Petőfi-legenda. In: [http://epa.niif.hu/02500/02518/00161/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_1958_01_145-146.pdf Irodalomtörténet, 46. évf. 1. szám (1958) 145–146. p.]
* Egressy Gábor: Egressy Gábor törökországi naplója, 1849–1850. Pest : Kozma, 1851 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Elek László: Petőfi kapcsolatai Békés megyével (I. rész). In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1958_10/?pg=112&layout=s Békés Megyei Népújság, 3. évf. 248. szám (1958. október 21.) 5. p.]
* Elek László: Petőfi kapcsolatai Békés megyével (II. rész). In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1958_10/?pg=144&layout=s Békés Megyei Népújság, 3. évf. 253. szám (1958. október 26.) 7. p.] 
* Fábry István: Petőfi Mezőberényben. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1973/?pg=17&layout=s Evangélikus Élet, 38. évf. 5. szám (1973. február 4.) 2. p.]
* Fábry István: Szörnyű idő. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1973/?pg=21&layout=s Evangélikus Élet, 38. évf. 6. szám (1973. február 11.) 2. p.]
* Fábry István: Válaszúti tragédia. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1973/?pg=25&layout=s Evangélikus Élet, 38. évf. 7. szám (1973. februáe 18.) 2. p.]
* Fekete Gabriella: "Általmennék a Körösön, meg vissza ..." : Békés megye népköltészete. A "viharmadár" nyomában : Petőfi Sándor Békés megyében. Pécs : Comenius, 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Fekete Sándor: Petőfi, a vándorszínész. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1969 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Ferenczi Zoltán: Petőfi életrajza, 1–3. kötet. Budapest : Franklin-Társulat, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Hatvany Lajos: Így élt Petőfi. 1–2. kötet. 2., jav. kiad. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1967 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Horváth János: [https://mek.oszk.hu/07100/07137/07137.pdf Petőfi Sándor. Budapest : Pallas, 1922]
* Irányi István: Kallódó és megsemmisült Petőfi-emlékek nyomában. In: Új Aurora, 2. szám (1981) 42–51.p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Irányi István: Petőfi búcsúja az Alföldtől. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1973_08/?pg=11&layout=s Békés Megyei Népújság, 28. évf. 179. szám (1973. augusztus 2.) 4. p.]
* Írások a régi Mezőberényről ; Mezőberény és Petőfi. Vál. és sajtó alá rend.: Szabó Ferenc. Békéscsaba : Békés Megyei Tanács Művelődési Osztály : RFG, 1973 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Jeszenszky Károly: Petőfi Mező-Berényben. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1899/?pg=151&layout=s Békés, 31. évf. 32. szám (1899. augusztus 6.) 2–4. p.]
* Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete : kritikai életrajz. 2., jav. kiad Budapest : Osiris, 2022 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kiss Dezső: Petőfi Sándortól származó, rá vonatkozó, vagy vele kapcsolatos iratok és kéziratok a magyar levéltárakban. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariSzemle_22_1972/?pg=352&layout=s Levéltári Szemle, 22. évf. 3. szám (1972) 65–111. p.]
* Kóhn Dávid: Az élet alkonyán : visszaemlékezések. Gyula : Kohn D., 1937 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Koszorús Oszkár: Petőfi és családjának Békés megyei kapcsolatai. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1978_04/?pg=175&layout=s Békés Megyei Népújság, 33. évf. 95. szám (1978. április 23.) 8. p.]
* Kovács Jánosné – Placskó Márta: Vajda Péter sírjánál Szarvason. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1973/?pg=13&layout=s Evangélikus Élet, 38. évf. 4. szám (1973. január 28.) 2. p.]
* Krupa András: Adalékok a Békés megyében élő szlovákok Petőfi-ismeretéhez. Békéscsaba : Békés M. Tcs. : TIT Békés M. Szerv., 1973 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Ónody Magdolna: [http://mek.oszk.hu/21100/21146/21146.pdf A Petőfi és a Szendrey család életéből. Miskolc : II. Rákóczi Ferenc Megyei Kvt., 1990] (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Ónody Magdolna: [https://mek.oszk.hu/22300/22336/22336.pdf A Petőfi és a Szendrey család. Debrecen : TKK, 1999] (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Orlay Soma: Adatok Petőfi életéhez : első közlemény. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BudapestiSzemle_1879_019/?pg=4&layout=s Budapesti Szemle, 19. kötet 37. szám (1879) 1–19. p.]
* Orlay Soma: Adatok Petőfi életéhez : második közlemény. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BudapestiSzemle_1879_019/?pg=339&layout=s Budapesti Szemle, 19. kötet 38. szám (1879) 336–369. p.]
* Osztovits Szabolcs: "Sors, nyiss nekem tért" : Petőfi Sándor életének krónikája. Budapest : Osiris, 2022 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Papp Gábor: Hiába volt a baljós előjel. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2006_01/?pg=300&layout=s Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 19. szám (2006. január 23.) 5. p.]
* Petőfi Békésmegyében. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1923/?pg=78&layout=s Békés, 55. évf. 26. szám (1923. március 31.) 1–3. p.]
* Petőfi emlékhelyek a Kárpát-medencében. Szerk.: Asztalos István, Ratzky Rita. Kiskőrös : Petőfi Sándor Társaság, 1996
* Petőfi Gyomán? In: [https://hgyvk.hu/phocadownload/Helyi_lapok/Gyomaendrodi_Hirado/gyomaendrodi_hirado_1988_1990.pdf Gyomaendrődi Híradó, 8. évf. 4. szám (1990. április) 11. p.]
* Petőfi Mező-Berényben. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1881/?pg=141&layout=s Vasárnapi Ujság, 28. évf. 9. szám (1881. február 27.) 138. p.]
* Petőfi Mezőberényben. In: [https://mek.oszk.hu/05000/05059/05059.htm#3 Németh László: Történeti drámák, 2. kötet. Budapest : Szépirodalmi K., 1963]
* Petőfi Sándor: [https://mek.oszk.hu/06100/06125/html/petofiu0002.html Útirajzok. Budapest : Neumann Kht., 2002]
* Petőfi-album : adatok, okmányok és képek Petőfi Sándor diadalútjáról. Budapest : Pesti Napló, 1922 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Petőfi-album. Szerk.: Bartók Lajos, Endrődi Sándor és Szana Tamás. Budapest : Athenaeum, 1898 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Petrich Sámuel: Petőfi Sándor Mező-Berényben. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1899/?pg=20&layout=s Békés, 31. évf. 8. szám (1899. február 19.) 1. p.]
* Ratzky Rita: Rövid portrék Petőfi Sándor rokonságáról. In: [http://plone.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/ghesaurus-1/GHESAURUS-SZINES.pdf Ghesaurus : tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapján. Szerk.: Csörsz Rumen István. Budapest : rec.iti, 2010. 433–444. p.]
* Rideg Gábor: Petőfi és Arany nyomában Békés megyében. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Nepszava_1971_08/?pg=7&layout=s Népszava, 99. évf. 180. szám (1971. augusztus 1.) 8. p.]
* Szendrey Júlia: [https://vmek.oszk.hu/07000/07091/07091.pdf Szendrey Julia ismeretlen naplója, levelei és haláloságyán tett vallomása. Budapest : Genius, 1930] (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szilágyi Ferenc: Mezőberény felé... In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarNemzet_1985_07/?pg=358&layout=s Magyar Nemzet, 48. évf. 178. szám (1985. július 31.) 7. p.]

== Külső hivatkozások ==
* Papp Gábor: Mezőberényben írhatta utolsó versét Petőfi Sándor. In: [https://www.beol.hu/kultura-bekes/2012/03/mezoberenyben-irhatta-utolso-verset-petofi-sandor Beol.hu]
* Papp Gábor: Pappal szállt vitába Petőfi Sándor. In: [https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2020/06/pappal-szallt-vitaba-petofi-sandor Beol.hu]
* Papp Gábor: Petőfi Sándor mezőberényi útjai. In: [https://www.beol.hu/kultura-bekes/2015/08/petofi-sandor-mezoberenyi-utjai Beol.hu]
* Petőfi Irodalmi Múzeum – Petőfi gyűjtemény. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/collection/muze_orsz_pimu_petofigyujtemeny/ Hungaricana.hu]
* Petőfi közössége. In: [https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/petofi-kozossege/kereses Adatbázisok Online]
* Petőfi Sándor. In: [http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/petofis.htm Alkotói portrék a magyar irodalomból]
* Petőfi Sándor. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor Wikipedia]
* Petőfi Sándor. In: [https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/p/p19748.htm Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái]
* Petőfi-könyvtár. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/collection/muze_orsz_pimu_petofi_konyvtar/ Hungaricana.hu]

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:1848/49]]
[[Kategória:Irodalmárok]]
[[Kategória:Mezőberény]]
[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Okány]]
[[Kategória:Körösladány]]
[[Kategória:Gyomaendrőd]]
[[Kategória:Biharugra]]
[[Kategória:Petőfi 200]]