Salkovics Péter (1807–1869)

főmérnök

== Élete ==
Salkovics Péter '''[[1807]]. [[április 22.|április 22-én]] született [[Mezőberény|Mezőberényben]]'''. Édesapja Salkovics Péter mészárosmester ('''[[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)|Orlai Petrics Soma]]''' anyai nagyapja, az ő testvére, Salkovics Kamhall Zsuzsanna '''[[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándor]]''' apai nagyanyja), édesanyja Szakáts Karolin. Testvérei: Karolin, Zsuzsanna, Mihály, Johanna, Dániel, Erzsébet és Károly. Salkovics Karolin elsőszülött gyermeke Orlai Petrics Soma.

Salkovics Péter a [[Vajda Péter Evangélikus Gimnázium (Szarvas)|mezőberényi gimnáziumban]], a retorikai és poetikai osztályban tanult. Tanulmányait Sopronban folytatta, '''földmérő mérnök lett'''.

[[1833]]. [[június 30.|június 30-án]] megházasodott, Osvald Ágnest vette feleségül.

Salkovics Péter '''[[1869]]. [[február 28.|február 28-án]] hunyt el'''. [[március 2.|Március 2-én]] Ostffyasszonyfán helyezték örök nyugalomra.

== Munkássága ==
Vas vármegyében, '''Ostffyasszonyfán telepedett le''', ahol tagosító főmérnök lett, mérnöki irodát működtetett.  Az ostffyasszonyfai földesurak parcellázásainak, tagosításaiknak köszönhetően '''jómódban élt'''. Salkovicsot a szlovák beszéde miatt mulatságos figurának tartották a Kemenesalján élő nemesek. A faluban Kisfaludy Samu táblabíró négyszobás nemesi házát bérelte. Agarakat és lovakat tartott, szívesen agarászott, vadászott.

Salkovics [[1839]] májusában '''magához vette a 16 éves Petőfi Sándort''', akit kitagadott az apja. Petőfi Salkovics ötéves fia, József tanítója lett, emellett az irodájában segédkezett (írt és rajzolt). Salkovics a soproni líceumben kívánta taníttatni a fiút.

[[1839]] júniusában a testvére, Salkovics Károly és az unokaöccse, Orlai Petrics Soma érkezett Ostffyasszonyfára. '''Orlai és Petőfi barátságot kötött''', vadászni jártak. Petőfi a Salkovics Péter könyvespolcáról leemelt kötetekből kijegyzetelte a hazai várakat és várromokat, naponta többször játszott Salkovics zongoráján. Itt írta a '''''Petrics Somához''''' című költeményét. Feltehetően a '''legszebb szünidejét töltötte Salkovicséknál'''.

'''Petőfi Ostffyasszonyfán szerelmes lett''' Csáfordi Tóth Ferenc nyugalmazott őrnagy lányába, Rózába, akihez szerelmes verseket írt. A lány édesapja nem nézte jó szemmel a költő szándékát, erről levélben értesítte a Rába-közben tagosító Salkovicsot. Ő megírta feleségének, hogy: ''„Samut (Orlait) és Károlyt küldjétek Sopronba, Sándornak azonban adj egy pár forintot, s menjen ahová neki tetszik, belőle úgysem lesz egyéb komédiásnál.”''

'''A három fiú''' szeptemberben Sopronba '''távozott''', ahol Petőfi beállt a sorgyalogezredbe.

== Lásd még ==
* [[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)]]
* [[Petőfi Sándor (1823–1849)]]

== Források ==
* Anyakönyvek, 1784–1895 / Evangélikus Egyház, Csönge. In: [https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSBN-M94F-D?cat=196733 FamilySearch.org] (Látogatva: 2023. 02. 03.)
* Balogh Gyula: Petőfi Vasvármegyében. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/PetofiGyujtemeny_B-17/?pg=35&layout=s Petőfi gyűjtemény – B sorozat / 17-es doboz] (Látogatva: 2023. 02. 03.)
* Dienes András: Petőfi Vas megyében. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/MTA_DunantuliVasiSzemle_1961/?pg=353&layout=s Vasi Szemle, 15. évf. 3. szám (1961) 56–66. p.] (Látogatva: 2023. 02. 01.)
* Kemenesaljai Életrajzi Lexikon. Csönge : Kemenesaljai Regionális Ifjúsági Szervezet, 2014 [http://cellbibl-digit.cellkabel.hu/kemenesaljai_eletrajzi_lexikon.pdf 152–153. p.] (Látogatva: 2023. 02. 01.)
* Mezőberény története. Szerk.: Szabó Ferenc. Mezőberény : Nagyközség Tanács, 1973. [https://adt.arcanum.com/hu/view/CsaladHely_MonografiaVaros_Mezobereny_tort-2/?pg=39&layout=s 34–61. p.] (Látogatva: 2023. 01. 31.)
* Petőfi Aszódja – Aszód Petőfije. Szerk.: Asztalos István. Aszód : Petőfi Múzeum, 1975 [https://www.kulturaaszod.hu/index_html_files/MF-07%20-%20PMA%20-%201975%20-%20134oldal.pdf 13–14. p.] (Látogatva: 2023. 01. 31.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Dienes András: Petőfi a szabadságharcban. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1958. 23. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Hatvany Lajos: Így élt Petőfi. 1. kötet. 2., jav. kiad. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1967. 263–270. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Jakus Lajos: Petőfi családja. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_Studia_19/?pg=120&layout=s Irodalomtörténeti tanulmányok. Szerk.: Farkas Péter – Novák László. Szentendre : Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989. 119–162. p.]
* Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete : kritikai életrajz. 2., jav. kiad. Budapest : Osiris, 2022 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Mesterházy Sándor: A fiatal Petőfi Ostffyasszonyfán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1989/?pg=79&layout=s Evangélikus Élet, 54. évf. 19. szám (1989. május 7.) 4. p.]
* Mesterházy Sándor: Országos Petőfi-ünnepély Ostffyasszonyfán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1989/?pg=107&layout=s Evangélikus Élet, 54. évf. 25. szám (1989. június 18.) 4. p.]
* Osztovits Szabolcs: „Sors, nyiss nekem tért” : Petőfi Sándor életének krónikája. Budapest : Osiris, 2022. 144. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Puruczki Béla: Emlékszobák az Ostffy-kastélyban. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarNemzet_1975_07/?pg=265&layout=s Magyar Nemzet, 31. évf. 175. szám (1975. július 27.) 10. p.]
* „Vándorlom a világot...” : Petőfi nyomában a Galga és a Rákos vidékén. Szerk.: Asztalos István. Aszód : Petőfi Múzeum 1985. [https://www.kulturaaszod.hu/index_html_files/MF-31%20-%20PMA%20-%201985%20-%20156oldal.pdf 13–14. p.]

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Mezőberény]]
[[Kategória:Mérnökök]]
[[Kategória:Petőfi 200]]