Botyánszki Pálné (1890–1956)

textilmunkás, országgyűlési képviselő

== Élete ==
[[Fájl:Botyanszki Palne.jpg|bélyegkép|300px|Botyánszki Pálné]]
'''Botyánszki Pálné, született Müller Erzsébet [[Békéscsaba|Békéscsabán]] látta meg a napvilágot [[1890]]. [[február 20.|február 20-án]].''' 

Hosszas betegség után, [[1956]]. [[február 23.|február 23-án]] Budapesten hunyt el. 

== Munkássága ==
A szociáldemokrata, a szakszervezeti és a nőmozgalom meghatározó alakja volt. A városban és Békés megyében sztrájkokat és tüntetéseket szervezett.

A Tanácsköztársaság bukása utáni hónapokban kapcsolódott be a szakszervezeti mozgalomba. '''[[1921]] áprilisában belépett a Szociáldemokrata Pártba'''. A [[Gyula|gyulai]] harisnyagyárban dolgozott, de miután szervezkedésért elbocsátották, '''[[1926|1926-ban]] Békéscsabán a Hubertus Textilgyárban kapott állást.'''

Az 1920-as évek közepétől '''aktív szakszervezeti és nőbizottsági tevékenységet folytatott''', a textilmunkások szakszervezeti csoportjának, majd a városi textilmunkások bérmozgalmának a vezetője volt. 1931−32-től már '''több vezető funkciót is ellátott''': [[1936|1936-ig]] az SZDP békéscsabai szervezetének titkára és a párt alapszervezetének gyermek- és női osztályának vezetője volt. Békéscsabán és Gyulán szinte valamennyi megmozdulásban része volt, járta Békés megye községeit, szervezte a helyi mozgalmakat, gyűléseket tartott, agitált. Többedmagával beadványt adott át a helyi hatóságoknak a munka nélküli, nyomorgó földmunkások érdekében.

A szocialista nők [[1910|1910-ben]] Koppenhágában tartott nemzetközi konferenciája hozott határozatot először a nők nemzetközi szolidaritási napjának megünnepléséről. Békés megyében – amint azt a levéltári iratok bizonyítják – először Békéscsabán [[1931|1931-ben]] tett kísérletet a szociáldemokrata pártszervezet, hogy megünnepelje a „nők napját”. Botyánszki Pálné a textilmunkásnők képviseletében '''[[1931]]. [[május 31.|május 31-re]] a Széchenyi ligeti pavilonba kért gyűlésengedélyt a rendőrségtől.'''. A rendőrség közbiztonsági okokból nem engedélyezte a gyűlést azzal az indokkal, hogy az a politikai propagandát szolgálná, és a nehéz gazdasági viszonyok között megzavarná a köznyugalmat. Botyánszki Pálné '''[[1931]] szeptemberében ismételten kísérletet tett''' Békéscsabán és Gyulán is nőbizottságok alakítására, de '''a rendőrség ezt is megakadályozta'''.

Botyánszki Pálné másokkal együtt '''az embertelen munkakörülmények elleni tiltakozásra és bérharcokra mozgósította a Hubertus, a [[Békéscsabai Kötöttárugyár (Békéscsaba)|Rokka]], a Merkúr és az Excelsior dolgozóit.''' [[1932|1932-ben]] ő irányította a Hubertus-sztrájkot, egy évvel később pedig az Excelsior Textilgyár munkásainak eredményes bérharcát. [[szeptember 1.|Szeptember 1-én]] négyszáz Hubertus-dolgozó tüntetett a [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]] előtt, annak ellenére, hogy kardlapokkal próbálták szétoszlatni menetüket a lovas rendőrök. A többi üzemből is sok százan vettek részt a tiltakozó tüntetéseken.

A helyi hatóságok hamarosan '''felfigyeltek rendszeres propaganda- és szervezőmunkájára''', és '''mindent elkövettek tevékenysége korlátozására'''. '''Pénzbüntetésre''', majd '''egy hónapi börtönre ítélték'''. [[1936]] januárjában „tiltott gyűlés tartása miatt” ismét letartóztatták, és ezt követően Horthy rendőrsége − „mint veszedelmes felforgató elemet” − '''kitiltotta Békés megye területéről'''. Ekkor családjával együtt − négy gyereke volt − '''Budapestre költözött''', és '''a Népszava Kiadónál helyezkedett el''', ahol segédmunkásként dolgozott a német csapatok bevonulásáig. Mozgalmi munkáját rövid ideig a VIII., majd [[1937]] végétől négy éven át a VI. kerületben végezte, itt a szociáldemokrata pártszervezet végrehajtó bizottságának tagja volt. Baráti kapcsolatok fűzték több fiatal kommunistához, így Ságvári Endréhez is. A második világháború alatt üldözötteket bújtatott a Népszava épületében. Ezekben az években egészségi állapota megromlott, gyakran betegeskedett.

A háború után '''visszatért Békéscsabára, az SZDP helyi titkáraként tevékenykedett, és országgyűlési képviselőnek választották'''. 1946−47-ben felelős szerkesztője volt a Békés Népe című hetilapnak, s egy ideig a Békés Népe Sportlapnak és a Békésmegye című politikai lapnak. Aktívan közreműködött az SZDP és az MKP egyesítésének előkészítésében. [[1948]] júniusáig az SZDP, majd [[1954|1954-ig]] a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének tagja. Országgyűlési mandátumát a két párt egyesítése után is megtartotta [[1953|1953-ig]].

== Emlékezete ==
* Békéscsabán '''[https://goo.gl/ZNkE7E utca] őrzi''' Botyánszki Pálné '''emlékét'''. 
* [[1981|1981-ben]] tiszteletére '''a városi tanács [[Botyánszki Pálné-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avatott'''.

== Források ==
* A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai I. kötet. MSZMP Békés megyei bizottsága, Békéscsaba, 1979. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Népújság, 27. évf. 57. szám (1972. március 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Népújság, 32. évf. 223. szám (1977. szeptember 22.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Népújság, 32. évf. 225. szám (1977. szeptember 24.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Népújság, 36. évf. 56. szám ( 1981. március 7.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Viharsarok Népe, 12. évf. 48. szám (1956. február 25.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

[[Kategória:Személyek]] 
[[Kategória:Békéscsaba]] 
[[Kategória:Békéscsabai személyek]] 
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]