Rábai Miklós (1921–1974)

[[Fájl:Rabai Miklos fortepan 106567.jpg|bélyegkép|300px|Rábai Miklós (1964)]]
[[Fájl:Rabai Miklos sirja.JPG|bélyegkép|300px|Sírja a Farkasréti temetőben]]
koreográfus

== Élete ==
Rábai Miklós '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1921]]. [[április 18.|április 18]]-án.''' 

Bár a néptánc már fiatal korától érdekelte, pályája nem a művészetek, hanem a természettudományok felé indult. Békéscsabán a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Reálgimnáziumban]] tanult. A szegedi tudományegyetemen '''biológia–kémia szakos tanári diplomát szerzett'''.

53 éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után '''Budapesten hunyt el [[1974]]. [[augusztus 18.|augusztus 18]]-án'''. [[1974]]. [[augusztus 28.|augusztus 28-án]] a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

== Munkássága ==
Néhány évig, '''[[1945]]-től [[1948]]-ig a békéscsabai gimnáziumban tanított'''. Szabadidejében a fiú- és leánygimnázium tanulóiból '''megalakította első amatőr csoportját, a Batsányi Népi Együttest''', mely [[1947]]-ben Franciaországban is fellépett, [[1948]]-ban pedig [[Gyula|Gyulán]] megnyerte az országos kulturális verseny első díját. 

'''[[1949]]-től Budapesten, a Testnevelési Főiskola néptánc szakán tanított.''' Emellett '''az egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott''' Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ), utóbb a DISZ Központi Együttes '''táncegyüttesét vezette'''. Ekkor már koreográfiákat készített, betanította például a ''Ludas Matyi'' című táncjátékot. '''Később a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, majd [[1950]]–[[1951]]-től az Állami Népi Együttesnél dolgozott''', melynek 21 éven át koreográfusa, főrendezője, művészeti vezetője, '''[[1971]]-től''' pedig '''igazgatója volt'''. Az együttes első bemutatkozásán (''Ecseri lakodalmas'') korábbi kísérleteit összegezte. Ebben a műsorban alkalmazta először az úgynevezett triós műfaj színpadi kísérletét: az ének-zene-tánckar együttes közreműködését. [[1958]]–[[1961]] között szviteken, zsánerképeken, mese- és történeti játékokon, balladákon és táncdrámákon keresztül létrehozott egy új formát, a népi balettet. 

Rábai Miklós nevéhez a népművészet legősibb forrásait kutató, és azt korszerűvé varázsoló koreográfusi, szcenikusi és rendezői munka fűződik. '''Százötven tánckompozíciót, néptáncfeldolgozást és önálló táncjátékot hívott életre.''' '''Az első magyar népi táncjáték, a ''Kisbojtár'' megalkotója volt.''' Szakértőként és koreográfusként több mozi- és TV-film elkészítésében segédkezett. Vezetésével az Állami Népi Együttes a világ több mint harminc országában, csaknem valamennyi hazai településen fellépett. Elmaradhatatlan vendégszereplői voltak a Szegedi Szabadtéri Játékoknak és a Margitszigeti Színpadnak. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült. A Magyar Televízió [[1971]]-ben portréfilmet készített a művésszel ''Egy óra Rábai Miklóssal'' címmel. A Magyar Táncművészek Szövetségénél elnöki pozíciót töltött be.

== Emlékezete ==
* Békéscsabán [[1976]]-ban '''táncegyüttest''', [[1992]]-ben '''utcát neveztek el''' emlékére.
* Munkássága előtt '''néptánckoreográfus-versenyek''' szervezésével tisztelegtek.
* Az '''ecseri művelődési ház''' Rábai Miklós nevét viseli.

== Díjak, elismerések ==

* Kossuth-díj (1952)
* Munka Érdemrend (1955)
* Érdemes művész cím (1967)
* SZOT-díj (1973)

== Koreográfiái ==

''Ecseri lakodalmas, Este a fonóban, Kállai kettős, Üveges tánc, Szüreten, Pontozó, Magyarországi cigánytáncok, Huszártánc, Békési esték, Kalotaszegi leánytánc, Latinca ballada, Kádár Kata, Kukoricafosztás, Bíró Szép Anna, Jóka ördöge, Hajnalodik, Sarkantyús tánc, Völgységi szvit''

== Művei ==

* Három ugrós. Budapest : Művelt Nép, 1953. 30 p.
* Szatmári táncok. Budapest : Művelt Nép, 1954. 87 p.
* Kállai kettős. Budapest : Gondolat, 1959. 67 p.

== Források ==

* Alexa Károly: Elhunyt Rábai Miklós. In: Magyar Hírlap, 7. évf. 228. sz. (1974. augusztus 19.) 13. p.
* Csonka Katalin: Öröm és üröm. In: [http://tancmuveszet.hu/wp-content/uploads/2016/08/tancmuveszet-1992-5-6-beliv.pdf Táncművészet, 17. (23.) évf. 5-6. szám (1992) 48. p.] (Látogatva: 2021. 04. 16.)
* Gábor István: Meghalt Rábai Miklós. In: Magyar Nemzet, 30. évf. 194. sz. (1974. augusztus 19.) 2. p.
* Illés Jenő: Rábai Miklós öröksége. In: Filmvilág, 17. évf. 19. sz. (1974.) 31. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Körtvélyes Géza: Búcsú Rábai Miklóstól. In: Muzsika, 17. évf. 11. sz. (1974.) 43–44. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Krónika. In: [http://tancmuveszet.hu/wp-content/uploads/2016/09/tancmuveszet-1955-4-beliv.pdf Táncművészet, 5. évf. 4. szám (1955. április 1.) 191. p.] (Látogatva: 2021. 04. 16.)
* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1981. 633. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* „Összetenném a kezemet...” In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1992_10/?pg=92&layout=s Békés Megyei Hírlap, 47. évf. 238. szám (1992. október 8.) 5. p.] (Látogatva: 2021. 04. 16.)
* Papp János: Rábai Miklósnál. In: Békési Élet, 7. évf. 3. sz. (1972.) 436–442. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Rábai Miklós Művelődési és Közösségi Ház, Könyvtár. In: [https://ecser.hu/aktualis/anyag.php?id=3729 Ecser.hu] (Látogatva: 2021. 04. 16.)
* Szerdán temetik Rábai Miklóst. In: Magyar Nemzet, 30. évf. 197. szám (1974. augusztus 24.) 4. p.

== Kapcsolódó irodalom ==

* A tüzet éleszteni kell! In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/TolnaMegyeiNepujsag_1971_05/?pg=34&layout=s Tolna Megyei Népújság, 21. évf. 105. szám (1971. május 6.) 5. p.]
* Földink volt. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1995_04/?pg=228&layout=s Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 90. szám (1995. április 18.) 5. p.]
* Földink volt. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_08/?pg=196&layout=s Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 193. szám (1996. augusztus 17–20.) 5. p.]
* Harcabajszú rozmár – rókaszőrű Belmondó. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Delmagyarorszag_1981_04/?pg=144&layout=s Délmagyarország, 71. évf. 93. szám (1981. április 22.) 5. p.]
* Maácz László: Emlékbeszéd Rábai Miklós sírjánál. In: [http://tancmuveszet.hu/wp-content/uploads/2016/08/tancmuveszet-1994-10-12-beliv.pdf Táncművészet, 25. évf. 1–12. szám (1994) 92–95. p.]
* Rábai Miklós: Az én ars poeticám. In: [http://epa.oszk.hu/00400/00458/00433/pdf/EPA00458_Korunk_1973_07_1035-1038.pdf Korunk, 32. évf. 7. szám (1973) 1035–1038. p.]
* Vadasi Tibor: Szálljatok fiókáim... : Rábai Miklós portré. Budapest : Hagyományok Háza, 2001
* Várady Gyula: Rábai Miklós emlékezete. In: [http://tancmuveszet.hu/wp-content/uploads/2016/09/tancmuveszet-1979-8-beliv.pdf Táncművészet, 4. (10.) évf. 8. szám (1979) 27–31. p.]
* Vojnich Iván: Rábai Miklós és az Állami Együttes. In: [http://tancmuveszet.hu/wp-content/uploads/2016/09/tancmuveszet-1955-4-beliv.pdf Táncművészet, 5. évf. 4. szám (1955) 145–146. p.]

== Külső hivatkozás ==

* Rábai Miklós. In: [https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz22/5.html Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk.: Székely György. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Pedagógusok]]
[[Kategória:Kossuth-díjasok]]