Wieland János (1827–1893)

1848-as honvédtiszt

== Élete ==
Wieland János '''[[1827]]. [[szeptember 16.|szeptember 16-án]] született [[Szabadkígyós|Ókígyóson]]'''. Édesapja Wieland János (1782. március 5., Kisjenő – 1847. december 6., Szabadkígyós) Wenckheim-uradalmi főpénztárnok, édesanyja Tomcsányi Jozefa Terézia (1797. március 19.,  [[Békés]] – 1845. március 31., Szabadkígyós), a békési főszolgabíró lánya, Turóc vármegyei család sarja volt. [[1736|1736-ban]] megszületett a család Békés vármegyei ága.

Wieland János Koritsánszky Mihály (1796–1885) gyógyszerész és Kuzma Zsuzsanna (1800–1843) lányát, '''Koritsánszky Apollónia Antóniát''' (1828–1902) '''vette feleségül'''.

Gyermekeik:
* Karolina Apollónia (1859–1944)
* Paulina Wilhelmina
* Mária Krisztina
* Berta Anna

Wieland János '''[[1893|1893-ban]] hunyt el'''.

== Munkássága ==
[[1849]]. [[február 1.|február 1-én]] őrmesterként '''csatlakozott a 7. Reuss-Köstritz huszárezredhez'''. [[június 2.|Június 2-től]] hadnagyként, [[július 3.|július 3-tól]] pedig már főhadnagyként szolgált.

A 7. Reuss-Köstritz huszárezred felállítását [[1848]] decemberében Paulovits Imre őrnagyra bízták, aki [[1849]] áprilisában állította fel az ezred 1. osztályát. A 2. osztály az elsővel ellentétben a Déli seregen belül az V. Aradi hadtesthez került és itt harcolta végig az 1848–1849-es szabadságharcot. Először Végh Bertalan őrnagy, majd Tájkerty Mihály őrnagy vezényelte őket, Borosjenőnél tették le a fegyvert.

Wieland János '''Arad és Temesvár ostrománál is harcolt'''. Az V. hadtest tagjaként '''[[1849]]. [[augusztus 21.|augusztus 21-én]] Borosjenőnél tette le a fegyvert''' Fjodor Vasziljevics Rüdiger cári lovassági tábornok előtt. [[1850]]. [[február 1.|február 1-én]] '''besorozták a császári 3. gyalogezredhez''', ahol leszereléséig, [[1851]]. [[január 25.|január 25-ig]] szolgált.

[[1867]] és [[1890]] között a Békés megyei Honvédegylet tagja volt. Haláláig gazdálkodóként tartották számon.

== Források ==
* Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. Budapest : Grill Károly, 1942
* Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara. Budapest : Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, 1983
* Kedves Gyula: A szabadságharc huszárai. Budapest : Hadimúzeum Alapítvány, 1992
* Nagy Iván: Magyarország családai. 11. kötet, Budapest : Ráth Mór, 1868

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Szabadkígyós]]
[[Kategória:1848/49]]