Bogár Dániel (1826–1909)

földbirtokos, községi gyám

== Élete ==
'''[[1826]]. [[március 8.|március 8-án]] született [[Mezőberény|Mezőberényben]]. ''' Jogi pályára készült, '''az 1860-as években került [[Békéscsaba|Békéscsabára]].''' 

Polgári erényekben gazdag, csendesen, okosan és takarékosan élő, segítőkész ember volt. '''54 évig élt házasságban Povázsay Máriával''' (1838‒1915); az [[1888|1888-as]] nagy árvíz megkímélte Szőlő utcai házukat. 

83 évesen, '''[[1909]]. [[március 8.|március 8-án]]''', születése napján '''hunyt el''' rövid szenvedés után, szívszélhűdés következtében. A Bogárházi temetőben helyezték örök nyugalomra. Az 1970-es években – amikor a Bajza utca meghosszabbításával megépült a 44-es bekötőút – a temetőnek ezt a részét felszámolták (jelenleg a Mikkeli tér finn típusú lakóházai vannak azon a területen). Ekkor a református egyház a Bogár-sírboltból a hamvakat kiemeltette és áthelyezte a temető megmaradt részére.

== Munkássága ==
Békéscsabán '''kezdetben mint szolgabírósági esküdt dolgozott''', majd az akkori polgárság bizalmának köszönhetően '''közgyámnak választották''' meg, amely állásban 30 évet töltött. 70 éves korában vonult nyugalomba.

[[1873|1873-ban]] a megye egyik legrégebbi pénzintézetének, '''a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesületnek igazgatósági tagja lett''', mely intézetnek egyik alapítója és főrészvényese volt. '''Számos más szervezet munkájában is részt vett''', így többek között tagja volt a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületnek (ahol [[1896|1896-ban]] a kertszakosztály vezetőjévé választották), a Csabai Nőképző Társulatnak (mely a polgári leányiskola fenntartó testülete volt), a Csabai Casinónak, a múzeumegyesületnek. A Nemzeti Párt egyik helyi vezetőjeként politizált. A gazdasági egylet [[1878]]. október 6‒7-én tartott békéscsabai terménykiállításán Bogár Dániel 53 szőlőfajtát állított ki, s akárcsak [[Stark Adolf (1834-1910)|Stark Adolf]] és [[Vidovszky Károly]], ezüstérmet nyert.

Bogár Dániel '''jelentős szerepet vállalt a csabai reformátusok egyházalapításában'''. [[1900|1900-ban]] Békéscsaba 37.058 lelket számlált, ebből 1.260-an reformátusok voltak. Akkoriban a református lakosság ‒ a döntő többségű szlovák anyanyelvű lakosok mellett ‒ magyar volt. Az addig a testvér evangélikus egyház lelki gondozásában élő reformátusok [[1907]]. [[február 17.|február 17-én]] alapították saját egyházukat. Bogár Dániel volt az egyházi szervezkedési mozgalom elnöke; [[1908]]. [[április 5.|április 5-én]] '''az egyházközség őt választotta első főgondnokának'''.

Bár sokan adakoztak, de '''a [[Református templom (Békéscsaba)|Deák utcai templom]] és lelkészlak felépítését mégiscsak elsősorban Bogár Dánielnek és evangélikus vallású feleségének, Povázsay Máriának köszönheti az egyház''', akik összesen 50 ezer aranykorona adománnyal járultak hozzá a költségekhez. Nagy összegű adományaival állandóan növelte a templomalapot, halála után pedig özvegye folytatta a bőkezű adakozást. A teljesen felszerelt új templomot [[1912]]. [[december 15.|december 15-én]] szentelték fel. 

== Források ==
* A békéscsabai reformátusok ünnepe. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1912/?query=%22reform%C3%A1tus%20templom%22&pg=492&layout=s Békés, 44. évf. 51. szám (1912. december 22.) 7. p.] (Látogatva: 2021. 02. 15.)
* Békés, 28. évf. 12. szám (1896. március 22.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés, 41. évf. 11. szám (1909. március 14.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés, 41. évf. 19. szám (1909. március 9.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés, 42. évf. 3. szám (1910. január 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békésmegyei Közlöny, 13. évf. 75. szám (1886. szeptember 19.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 4. szám (1901. január 13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békésmegyei Közlöny, 30. évf. 15. szám (1903. február 19.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 20. szám (1909. március 11.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 88. szám (1878. november 3.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 82. szám (1879. augusztus 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Cs. Szabó István: A békéscsabai református egyház története. Békéscsaba : Tevan Kiadó, 1994. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Körösvidék, 2. évf. 292. szám (1921. december 25.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozás ==
* Református templom [http://csabaihazak.blog.hu/2016/09/12/reformatus_templom_133 a csabaihazak.blog.hu-n]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Mezőberény]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Földbirtokosok]]