Lenkefi Konrád (1936–1995)

bábtervező, bábkészítő iparművész és bábművészeti szakíró

== Élete ==
'''[[1936]]. [[november 18.|november 18]]-án született''', [[Békéscsaba|Békéscsabán]] nőtt fel. 

Ötéves korától rajzolt; iskolásként [[Lipták Pál (1922–2007)|Lipták Pál]] és [[Mokos József (1892–1972)|Mokos József]] volt a mestere. Festőművésznek készült, de saját bevallása szerint rendes iparosként tudott volna csak helytállni. Hatodikos korában kezdett bábozással foglalkozni, majd két évvel később, [[1952|1952-ben]] a Gellért Erzsébet alapította Tücsök gyermektársulat tagja lett. Az '50-es években több tanfolyamon is vett részt, ahol többek között dr. '''Németh Antal, a Nemzeti Színház rendezője, dr. Mészáros Vincéné''', az óvodai bábjátékok támogatója és tudora voltak tanárai.

A '60-as évek elején már a tervezés, bábkészítés és rendezés munkálataiba is belefogott. Felsőoktatásba kerülve József Dezső keze alatt csiszolhatta tovább képzőművészeti tudását. A tanítóképző főiskola elvégzése után rövid ideig tanított, majd a Békés Megyei Művelődési Központ munkatársa lett népművelőként. A bábegyüttes a művelődési ház keretein belül működött, melynek [[1961]]-től volt a művészeti vezetője. Erre a posztra mentora, Gellért Erzsébet javasolta.

Pályája fokozatosan épült, első megyén kívüli sikerét [[1964]]-ben '''Karlovy Varyban''' érte el Weöres Sándor verseiből összeállított ''Vásár'' című bábjátékkal. Ezt követően társulatával sorban kapta a külföldi meghívásokat. Műsoraikat nagy sikerrel mutatták be '''Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában, Szovjetunióban, Dél-Amerikában, Peruban, Venezuelában és Argentínában'''.

Lenkefi nem csak mind tervező és előadó tevékenykedett. A művelődési központba szervezett bábos továbbképzéseken oktatóként is feltűnt. Publikációval is a bábjáték népszerűsítésére törekedett.
Számos kitüntetést kapott a bábegyüttes vezetése alatt: [[1982]]-ben '''Blattner Géza-emlékérmet''', valamint posztumusz a '''Békés Megyei Önkormányzat Békés Megyéért kitüntetés'''ében részesült. Többször díjazta munkásságát a Bábjátékosok Nemzetközi Szervezete.

[[Fájl:20140816 083431.jpg|bélyegkép|300px|Nyughelye a Ligeti temetőben]]
'''[[1995]]. [[április 5.|április 5]]-én hunyt el.'''

== Munkássága ==
[[Fájl:20140816 083357.jpg|bélyegkép|300px|Az 1974-es fesztivál plakátja]]
Sokoldalúságára jellemző, hogy egy személyben tanító, népművelő, bábtervező- és készítő iparművészként is megállta a helyét. Tagja volt a Képzőművészeti Alapnak. Ő alapította [[1968]]-ban a '''Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivált'''. A Bábjátékosok Nemzetközi Szervezetében (UNIMA) vezetőségi tagként szerepelt, valamint tagja volt az Amatőr Bábjátékosok Országos Tanácsának (ABOT). A Békéstáji Művészeti Társaság örökös tagjának választotta. Neve összeforrt a Napsugár Bábegyüttessel, melynek művészeti vezetője volt. A társulat művészi arculatát több mint négy évtizeden át meghatározta, Békéscsaba egyik kimagasló kulturális értékévé tette. Segítette az országban és határainkon túl is megismertetni és becsülni a magyar (békéscsabai) bábművészetet. Szakkönyvet írt a bábkészítésről, valamint a [[Békés Megyei Népújság|Békés Megyei Népújságban]] több cikket publikált a bábegyüttes külföldi útjairól. A bábokat, a díszleteket maga tervezte és készítette az előadásokhoz, a bábut mozgó műtárgyként értelmezte. 

'''Koós Iván''' Kossuth-díjas báb- és díszlettervező szerint: “'''Igazi bábos képzőművész''' módjára mindig alkalmazkodni tud kifejező eszközeivel a vállalt feladathoz, az előadás tervezett karakteréhez. De jól megfigyelhető az is, hogy a különféle műsorokhoz készített bábszériái tervezői kísérletekre is alkalmat adtak. A korszerű képzőművészeti törekvésekkel lépést tartva, kialakította egyéni tervezői arculatát. Ennek jellegzetes vonásai: a bátor, de mindig harmóniára törekvő anyagkezelés, a plasztikai viccek, meglepetések ügyes elhelyezése és a finom humor, mely még poétikusabb munkáinak is belső derűt kölcsönöz.” 

== Legkiemelkedőbb művészi alkotásai ==
(egyaránt szóltak a gyermekekhez és felnőttekhez is)
*Weöres Sándor – Kovács Ildikó: Vásár, 1961
*Dudás István – Balogh Beatrix: Éljen a tavasz, 1965
*Bartók Béla: Cantata Profana (bábadaptáció), 1966
*Kodály Zoltán: Kádár Kata (Mónár Anna népballada feldolgozások), 1967
*Bartók Béla: Magyar népdalok, 1970
*Garay József – Tóthmátyás Lajos – Ambrus Ferencné: A három kismalac, 1972
*Slágerek és paródiák (felnőtteknek), 1974
*Milne, Alan Alexander – Karinthy Frigyes: Micimackó, 1977
*Tarbay Ede – Váry Ferenc: Kunkori és Kandúrvarázsló, 1982
*Mészöly Miklós: A három kisgida, 1984
*Marék Veronika: A csúnya kislány, 1987
*Prokofjev, Szergej Szergejevics: Hamupipőke (báb-balett), 1990
*Debreczeni Tibor – Somlai Pál: Hüvelyk Matyi (bábmusical), 1993

== Írásai ==
* A békéscsabai KPVDSZ Napsugár Bábszínház története (kézirat), Békéscsaba, 1961.
* Bábjátékos kiskönyvtár. szerk.: Séd Teréz. Budapest : Népműv. Int., 1963.  /házi soksz. 84 p. 20 cm./
* Gondolatok az UNIMA Magyar Tagozatának II. közgyűléséről: miért kifogásolható a tv Cicavízió című műsora? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1963_10/?query=cicav%C3%ADzi%C3%B3&pg=188&layout=s Békés Megyei Népújság, (1963. október 27.) 9. p.] 
* Csabai Napsugár Latin-Amerikában 1–14. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/search/results/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJEQVRBQkFTRSI6IFsiSEVMWUlMQVBPSyJdLCAiU0VSSUUiOiBbIkJla2VzTWVneWVpTmVwdWpzYWciXSwgIlNPVVJDRSI6IFsiS1RfQkVLRVNNRUdZRSJdfSwgInF1ZXJ5IjogIkNTQUJBSSBOQVBTVUdcdTAwYzFSIExBVElOLUFNRVJJS1x1MDBjMUJBTiAifQ Békés Megyei Népújság, (1974. december 18–29.)] 
* A békéscsabai bábjátékos rendezvényekről. In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia. 3. évf. 5. szám (1975) 93–100. p.
* Schiffrin, Bernaedo és Lenkefi Kondrád: Pinocho tábornok pompás felsülései. In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia, 4. évf. 6. szám (1976) 7–27. p.
* A gyermek és a bábjáték. In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia. 3. szám (1979) 51–58. p.
* Miért kevés a bábelőadás megyénkben és Békéscsabán? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1979_06/?query=Lenkefi%20Konr%C3%A1d&pg=26&layout=s Békés Megyei Népújság, (1979. június 3.) 11. p.] 
* Bábkészítés. In: Békési Műhely, 12. évf. 1. szám (1983) 
* Bábkészítés. Budapest : Múzsák Közművelődési Kiadó, 1985.
* Állatmesék. /Bábjátékok./ (Rendezői tanácsok: Lenkefi Konrád, Kós Lajos)

== Emlékezete ==
*A Békési úti Meseházban és a Békéscsabai Napsugár Bábszínházban ma is megtekinthetőek gyönyörű bábjai.
*Emléktáblát avattak [[1996|1996-ban]] a volt megyei [[Lenkefi Konrád-emléktábla (Békéscsaba, Irányi utca)|művelődésiház Irányi utcai falán]].
*[[1996|1996-ban]] a megyei művelődési központban, a 11. nemzetközi bábfesztivál alatt emlékkiállítást rendeztek neki.
*Nevét viseli a Munkácsy Mihály Múzeum gyermekfoglalkoztató helyisége.
*Életművének átfogó bemutatása [[2009]]-ben a [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] Angyalkáim címmel volt látható.
*Szülővárosában [[2013]] óta egy [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Lenkefi+Konr%C3%A1d+u.,+5600/@46.6782065,21.0633622,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47442bef8ff5e58f:0xbfc3c2f1839e7c6b!8m2!3d46.6782065!4d21.0655509| utca is viseli a nevét].
*[[2015]]-ben fia, Lenkefi Zoltán állíttatott [[Lenkefi Konrád-emléktábla (Békéscsaba, Penza ltp. 1.)|emléktáblát neki a Penza lakótelep 1. számú házának falán]], ahol sokáig lakott és dolgozott.

== Családja ==
'''Felesége:''' Lenkefi Konrádné, született Csányi Edit Mária (1941)

'''Gyermekei:''' 
*Lenkefi Péter (1968)
*Lenkefi Zoltán (1977)
'''Unokák:''' 
*Lenkefi Sára Boglárka (2002)
*Lenkefi Soma Boldizsár (2004)
*Lenkefi Luca Laura (2005)
*Lenkefi Lola Luna (2007)

== Források == 
*Balog Zsuzsanna: A bábjátszás. In: A művelődés évszázadai Békéscsabán. szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. 728–735 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Balogh Géza: A Napsugár fél évszázada. Békéscsaba : BMKT Megyei Művelődési Központja és Kézműves Szakiskolája, 1999. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Lenkefi Konrád. Békéscsaba : Békési Úti Közösségi Házak, 1993. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Nagy Ágnes:  Fesztiválok  és  a  Napsugár  Bábegyüttes történetéről. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1984_07/?query=Lenkefi%20Konr%C3%A1d&pg=37&layout=s Békés Megyei Népújság, 39. évf. 157. szám (1984. július 6.) 6. p]

== Kapcsolódó irodalom ==
*Bántai Ilona et al.: Állatmesék. rend. tanácsok: Lenkefi Konrád, Koós Lajos, Séd Teréz. Budapest : Népműv. Int., 1963.
*Bartók Béla: A kilenc csodaszarvas. tervezte: Lenkefi Konrád. szerkesztette és fényképezte: Lázár Júlia. Budapest: MDV, 1982. ([http://diafilm.osaarchivum.org/public/?fs=2350 Diafilm])  
*Híves László et al.: Zenei dolgozatok. ill.: Kós Lajos, Lenkefi Konrád. Budapest: Népművelési Propaganda Iroda, 1972.
*Hollós Róbertné: Bábjátszás a népművelésben. közreműködők: Kós Lajos, Lenkefi Konrád. Budapest : Népművelési Propaganda Iroda, 1971.
*Ibos Éva: Utat találni a közönséghez: Beszélgetés Lenkefi Zoltánnal és Lenkefi Rékával. In: Bárka, 2015/6.
*Kiabán Gyuláné, Darázs Endre, et.al.: Favágó kiskakas. Rend. tanácsok, díszlettervek: Balogh Beatrix, Lenkefi Konrád et.al. Budapest : Népművelési Intézet, 1965.
*Krimi a kosárban. Iván Rozália et al. bábjátékai. rend. tanácsok: Iván Rozália et al. bábtervek, díszletek: Kecskeméti Kálmán, Lenkefi Konrád. Budapest : NPI, 1969.
*Lenthár Márta: FaggatÓra In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_05/?query=napsug%C3%A1r%20d%C3%A9l-amerika&pg=87&layout=s Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 106. szám (1993. május 8–9.) 8. p.]
*Milan Pavlik et al.: A hét királyfi. ford.: Kralik Aladár, Földesi Tamás, Árpádi Gabriella. átd.: Lenkefi Konrád, Balogh Beatrix. zene: Lenkefi Konrád, Bőcs Attila. Budapest : Népműv. Int., 1965.

== Külső hivatkozások ==
* A Napsugár bábszínház [http://napsugarbab.hu/ weboldala]

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Képzőművészek]]