Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)

mérnök, főmérnök, műszaki tanácsos

== Élete ==
[[Fájl:Adam Gusztav Korosvidek19280219.jpg|bélyegkép|300px|Ádám (Áchim) Gusztáv]]
[[Fájl:Adam Achim Gusztav sirhelye.JPG|bélyegkép|300px|Ádám (Áchim) Gusztáv családi sírboltja a Vasúti temetőben]]
'''Ádám (Áchim) Gusztáv [[1859]]. [[január 28.|január 28-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' Édesapja [[Áchim Mihály]] rézműves, édesanyja [[Ondroviczky Teréz]]. Az Áchim családból való származását egy ideig nevében is jelezte. A névváltoztatást az [[1911|1911-es]] 17. számú rendelet tette lehetővé. 

Az alap- és [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|középfokú iskola]] elvégzése után '''mérnöki tanulmányokat folytatott. Diplomájának megszerzése után vasútépítő és tervezőmérnökként kezdte pályáját.''' 1892-ben került vissza Békéscsabára. Közel negyven évig szolgálta a várost, Békéscsaba műszaki fejlesztésének kezdeményezője, pártolója és tevékeny részese volt.

'''Virajossi Tóth Gizellát vette feleségül.''' Lányaik: Erzsébet (Dr. Sándor Ernő felesége) és Piroska (Vintze Sándor felesége).

Közel kilencven évet élt, '''[[1946]]. [[február 4.|február 4-én]] halt meg''' éredény-elmeszesedésben. A békéscsabai Vasúti temetőben nyugszik.

== Munkássága ==
'''Első megbízatását az arad–csanádi vasútnál kapta''', részt vett a Tompapuszta–Mezőhegyes–Nagylak, majd az Arad–Buzsák–Gája és a Mezőhegyes–Kétegyháza vonalak nyomjelzési és tervezési munkáiban. [[1882|1882-ben]] a makó–kiszombor–duzki vonalrész építésénél, később pedig nehéz hegyi terepen a boszniai Dobojból kiinduló szakaszon dolgozott, valamint Aradról végezte a borosjenő–csermői, a Szt. Anna–sáránd–erdőhegy–kisjenői vonalak tervezési és építési munkáit.

A vasút makói osztálymérnökeként '''33 évesen került vissza Békéscsabára, mint községi mérnök''' tevékenykedett [[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]] városi mérnök mellett a [[Városháza (Békéscsaba)|városházán]]. '''Később városi főmérnök, majd [[1918]] után műszaki tanácsos lett.''' Sokat tett a város mai arculatának megteremtéséért: '''középületek létesítése, utcák szabályozása, kutak fúrása fűződik a nevéhez.'''
'''
Több épületet és épületátalakítást tervezett.''' Ádám Gusztáv munkáját dicséri többek között a régi városháza átalakítása ([[1893]]), az új Zöldfa vendéglő ([[1900]]), a Városi Közkórház ([[1903]]), a Munkásotthon ([[1903]]), a Járásbíróság bővítése ([[1907]]), a [[Munkácsy Mihály Múzeum]] ([[1912]]). [[1894|1894-ben]] áttervezte a [[Hotel Fiume (Békéscsaba)|Fiume Szálló]] homlokzatát és földszintjét, mely [[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]] csabai építész vállalkozó munkája nyomán nyerte el eklektikus külsejét.

Az [[1888]]. évi nagy csabai árvíz hosszú időre tönkretette a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi ligetet]] is. Feléledése [[1896]]. [[május 30.|május 30-án]] kezdődött – ekkor avatták a nyári műkedvelő színkör otthonát, az Ádám Gusztáv által tervezett szép, tornyos, favázas pavilont és zenepavilont. A liget és a pavilon az első világháború kitöréséig élte fénykorát, és Békéscsaba igen kedvelt nyári szórakozóhelye volt. [[1897|1897-ben]] a '''tervei alapján épült fel a város első óvodája. [[1898|1898-ban]] a Békéscsaba–Békés–Vésztő vasútvonal építési terveinek elkészítésére kapott megbízást. A századfordulón vette kezdetét Békéscsabán az Állami Elemi Népiskola megépítése. Az iskola helyének a központban lévő Okos utcát jelölték ki (ma Irányi utca), az építkezés Ádám Gusztáv és [[Zámecsnyik Sándor]] építész terve alapján indult.''' A 12 tantermes, modern népiskola épülete az [[1902]]–[[1903]]-as tanév kezdetére készült el. Szeptember első felében vonult új otthonába az állami fiú- és leányiskola 256 fiú és 309 leány tanulója.

Ádám Gusztáv '''kezdeményezte a városi villanytelep létesítését'''; mérnöki munkája mellett – [[1906|1906-tól]] másfél évtizeden át – a cég vezetését is ellátta. Az építőipar szezonális jellege tette lehetővé, hogy téli tanfolyamokon oktassák a munkásokat, ennek a szervezetnek harminc éven át volt a helyi igazgatója. Az [[1918|1918-ban]] létrejött Békéscsabai Fürdő Részvénytársaság egyik alapítója volt. 

'''Közéleti feladatokat is vállalt''', több ízben tagja volt Békés vármegye törvényhatósági bizottságának és a városi képviselő-testületnek.

'''[[1930|1930-ban]] nyugalomba vonult, ebben az évben írta meg Békéscsaba építészeti és műszaki fejlődésének történetét.''' A kiadványban többek között adatokat találhatunk a csabai közlekedési helyzetről (utak, járdák, hidak, vasút). Részletesen ismerteti a templomok, különösen az [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Nagytemplom]] építését, az épületek értékeit. Ezen felül oktatási és egészségügyi intézmények, a város életében fontos szerepet játszó középületek bemutatása is a kézirat része. Szórakozási lehetőségek (színház, mozi, vendéglők), békéscsabai vállalatok és a helyi emlékművek felsorolását is tartalmazza az összegzés. Ádám Gusztáv ma is megszívlelendő javaslatokat is leírt a város fejlődésének előmozdítására.

== Díjak, elismerések ==
* Munkájának elismeréséül '''[[1926|1926-ban]] megkapta a IV. osztályú érdemrendet'''.

== Emlékezete ==
* [[2009|2009-ben]] '''[[Ádám (Áchim) Gusztáv-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak''' tiszteletére a [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]] földszinti árkádsorán.

== Források ==
* A békéscsabai Állami Rózsa Ferenc Általános Fiúgimnázium százéves fennállásának alkalmából rendezett iskolatörténeti és szakköri kiállítás. Összeáll.: Mengyán György. Békéscsaba : Rózsa F. Ált. Gimn., 1955. 18. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1914/?query=%C3%81d%C3%A1m%20Guszt%C3%A1v&pg=150&layout=s Békés, 46. évf. 16. szám (1914. április 19.) 5. p.] (Látogatva: 2017. 11. 06.)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1916/?query=%C3%81d%C3%A1m%20Guszt%C3%A1v&pg=192&layout=s Békés, 48. évf. 26. szám (1916. június 25.) 5. p.] (Látogatva: 2017. 11. 06.)
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 2. A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 2005−2015 között állított emléktáblák, Békéscsaba, 2016. szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár anyakönyvei.
* Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák, 1717–1918, Békéscsaba, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

[[Kategória: Békéscsabai Százak]] 
[[Kategória: Békéscsaba]] 
[[Kategória: Személyek]] 
[[Kategória: Mérnökök]]
[[Kategória: Békéscsabai személyek]]