Hepp Ferenc (1909–1980)

sportvezető, főiskolai tanár, pszichológus

== Élete ==
Hepp Ferenc '''[[1909]]. [[november 3.|november 3-án]] született [[Békés|Békésen]]'''. Édesapja – a svájci származású – Hepp Ferenc segédként került a Szánthó Albert utcai kék-színeskelme-festő műhelybe, édesanyja Herpai Julianna ugyanott volt szakácsnő.
A műhely öröklés útján a család tulajdonába került. Hepp Ferenc még nem volt 10 éves, amikor [[1919|1919-ben]] meghalt az édesapja. A család egyetlen pénzszerzési lehetőségét biztosító üzemet az édesanyja vette át.

Hepp Ferenc az elemi iskola elvégzése után ([[1920]]) az akkor nyolcosztályos Békési Református Reálgimnázium első osztályában folytatta tanulmányait. Akkoriban elsősorban még az atlétika érdekelte, kiváló sporteredményeivel '''a békési gimnázium büszkesége lett'''. [[1930|1930-ban]] jeles eredménnyel érettségizett. A gimnázium után – édesapja akaratának engedve – inasnak szerződött Budapestre és '''kitanulta a kelmefestő szakmát''' ([[1926]]), és jelentkezett a Testnevelési Főiskolára. Rendszeresen dolgozott édesanyja műhelyében. 

[[1933|1933-ban]] '''nemzetközi ösztöndíjasként''' a genfi Rousseau intézetben kezdte meg tanulmányait. [[1934|1934-ben]] – mint főiskolai csereösztöndíjas – '''az USA-ban tartózkodott''' s három éven át testnevelési elméleti és gyakorlati tanulmányokat folytatott. Másfél év elteltével „master of education” testnevelő diplomát szerzett. [[1935|1935-ben]] az iowai egyetemre került, ahol elnyerte a „Doctor of Philosophy” címet. Amerikai tanulmányait [[1937|1937-ben]] a University of Southern California-n fejezte be. [[1943|1943-ban]] a budapesti egyetemen '''pszichológiából bölcsészdoktori okleveleket szerzett'''.

[[1941|1941-ben]] megismerkedett későbbi feleségével, Heinisch Erikával. Négy gyermekük született: Erika, Ferenc, Judit és Katalin.

Hepp Ferenc '''[[1980]]. [[november 27.|november 27-én]] hunyt el Budapesten'''. [[december 6.|December 6-i]] temetésén dr. Csanádi Árpád, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) magyar tagja búcsúztatta.

== Munkássága ==
=== Főiskola tanárként ===
[[1937]] végén hazatért Magyarországra, '''első munkahelye a Testnevelési Főiskola''' (TF) lett. [[1941]]. [[január 25.|január 25-től]] főiskolai rendes tanári alkalmazást nyert. [[1947]]. [[december 15.|december 15-én]] kinevezték a TF igazgatójává. Ugyanebben az évben – Kerezsi Endrévél –  a magyarországi testnevelőtanár-képzés továbbfejlesztője, a szakérettségis rendszer kidolgozója volt. [[1951|1951-ben]] felmentették az igazgatói állásából. 
[[1980]]. [[július 1.|július 1-én]] munkája elismeréseként '''a Testnevelési Főiskola címzetes egyetemi tanárává nevezték ki''', neve az intézmény falán lévő dicsőségtáblára is felkerült.

Hepp Ferenc érdeme az önálló Testnevelési Tudományos Kutató Intézet létrehozása ([[1959]]), amelynek [[1969|1969-ig]] volt az igazgatója.

=== Szakvezetőként ===
Békési diákévei alatt ismerkedett meg '''a kosárlabdázás'''sal, ez a játék lett a kedvenc sportága. Ő volt a sportág '''magyarországi elindítója'''. [[1938|1938-ban]] megjelentette az első magyarországi kosárlabda szabálykönyvet.

[[1940|1940-től]] az első számú szervezője volt a játékvezető-képzésnek és vizsgáztatásnak. Már a Magyar Kosárlabda Szövetség (MKSZ) megalakulása előtt '''a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség Technikai Bizottságának elnöke''' volt. [[1946|1946-tól]] [[1957|1957-ig]] nemzetközi játékvezetőként tevékenykedett.
[[1940]]–[[1943]] között a Magyar Athletikai Szövetség kapitányi tisztét is betöltötte.

'''A Magyar Kosárlabda Szövetség alapító tagja''', [[1955|1955-től]] [[1980|1980-ig]] elnöke, '''a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség európai társelnöke''' volt. Utóbbi képviseletében [[1948|1948-tól]] minden olimpián részt vett, utolsó nagy versenye az [[1980]]. évi moszkvai olimpia volt.

Az 1950-es évek elején megválasztották a Vasútépítő Törekvés Sportkör (VTSK, a mostani BSE) NB I-es kosárlabda csapatának edzőjévé.
[[1956|1956-ban]] alapítója és elnöke volt az UNESCO mellett működő Testnevelési Sport Világtanácsának (CIEPS), alelnöki tisztségét [[1972|1972-ig]] látta el. [[1960]]–[[1980]] között a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) Pénzügyi Bizottságának elnöke volt. [[1960|1960-tól]] '''mesteredzőként''' tevékenykedett.
[[1980]]. [[február 25.|február 25-én]] a Magyar Pszichológiai Társaság Elnöksége '''a Sportpszichológiai szekció elnökévé''' választotta.

Az [[1952]]–[[1972]] közötti időszakban három, öt–hét, majd négy nyelven állított össze sportszótárt.

== Díjak, kitüntetések ==
* Magyar Népköztársaság Érdemrend arany fokozat
* Sportérdemérem arany fokozat
* Munka Érdemrend ezüst fokozat 
* [[1980]]. [[március 31.|március 31-én]] átvette Springfieldben az egyetem „Volt kiváló hallgató” kitüntetését.
* [[1981]]. április 27-én beválasztották a „Kosárlabda Dicsőség Csarnok” (Naismith Memorial Basketball Hall of Fame) tagjai közé.
* Békés város díszpolgára ([[1992]])
* A Sportorvos Társaság és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) [[2007|2007-ben]] neki ítélte a Juhász József pályadíjat.

== Emlékezete ==
* A Testnevelési Főiskola [[1982|1982-ben]] a '''Hepp Ferenc-emlékérmet''' alapított.
* Emlékére a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) [[Hepp Ferenc-emléktornát]] rendezett [[1982|1982-ben]].
* [[1986]]. [[november 27.|november 27-én]] általános iskola vette fel a nevét Békésen: Hepp Ferenc Általános Iskola; [[2012|2012-től]] Békési Kistérségi Hepp Ferenc Általános Iskola, Sportiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat.
* Születésének 100. évfordulóján, [[2009]] novemberében a Semmelweis Egyetem Testnevelés- és Sporttudományi Kara, a MOB, az Magyar Kosarlabdázók Országos Szövetsége (MKOSZ) és a Magyar Sporttudományi Társaság '''Hepp Ferenc-emlékkonferenciát''', a békési Jantyik Mátyás Városi Múzeum pedig '''emlékkiállítást''' rendezett.

== Művei ==
* A célbadobás lélektani elemzése. Budapest: Stephaneum, 1942. 59. p. (Dolgozatok a magyar királyi Pázmány Péter Tudományegyetem Philosophiai Semináriumából)
* A gurulós magasugró stílus és változatai. Budapest : Stephaneum, 1942. 22. p.
* A kosárlabda játék fortélya – taktikája. In: Testnevelés, 1944
* A kosárlabdázás mozgásmódja. In: Testnevelés, 1942
* A kosárlabdázás története. In: Testnevelés, 1942. 3. sz. 20. p.
* A Magyar Királyi Testnevelési Főiskola múzeumi külön könyvgyűjteményeinek leírása. Budapest : Testnevelési Főiskola, 1943.
* A mozgásérzékelés kísérleti vizsgálata sportolókon. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1973. 118. p.
* A sportmozgások érzékelésének főbb kérdései. Budapest: 1959. 83. p.
* A testnevelés elmélete. Budapest: é. n. 69. p.
* A testnevelési és sporttudományos munka kialakulása. In: Magyar Tudomány, 1969
* Fizikai képességek és azok fejlesztése. Budapest: 1955. 12. p.
* Korreláció. Budapest. 34. p. (Gépelt)
* Kosárlabda szabályok: a Magyar Kosárlabdázok Országos Szövetségének szabálykönyve. Budapest, 1944.
* Kosárlabdázás. 7. javított, átdolgozott kiadás. Budapest: Sport Kiadó, 1973. 83 p.
* Olimpisches Sportwöterbuch Deutsch, english, französisch, spanisch. München: 1972. 319. p.
* Osten von Tschammer: Testnevelés békében és háborúban. In: Magyar Tudomány, 51. évf. 2. sz. (1942) 267–268. p.
* Sportwöterbuch in sieben Sprachen : English, Spanisch, Französisch, Deutsch, Italienisch, Ungarisch, Russisch = Sports dictionary in seven languages : English, Spanish, French, German, Italian, Hungarian, Russian. Budapest: Terra ; Berlin: Sportverl., 1962. 1109. p.
* Statisztika. Budapest: Testnevelési Főiskola. é. n. (Gépelt)
* Unitany factores of chavacter Doctor of Phylosophy. Iowa: 1936

=== Társszerzővel szerzett művei ===
* Hepp Ferenc – Nádori László: Bevezetés a Tudományos Kutatásba. Budapest, 1971. 234. p.
* Hepp Ferenc – Páder János – Szabó János: A kosárlabda edzés alapjai. Budapest : Sport Kiadó, 1955. 244. p.

== Források ==
* Dr. Hepp Ferenc dombormű. In: [http://www.bekesikonyvtar.hu/onlinedb/helyismeret/1613_dr_hepp_ferenc/ Bekesikonyvtar.hu] (Látogatva: 2020. 04. 19.)
* Dr. Hepp Ferenc regényes életútja: Kézfogás János spanyol királlyal. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1991_03/?query=hepp%20ferenc&pg=215&layout=s Békés Megyei Népújság, 46. évf. 68. sz. (1991. március 22.) 8. p.] (Látogatva: 2020. 04. 19.)
* Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Hasonmás kiadás. 13. kötet. Budapest: MTA Irodalomtudományi Intézet : MTA Könyvtár : PIM, 1990 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Hepp Ferenc. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Hepp_Ferenc_(sportvezet%C5%91) Wikipedia.hu ] (Látogatva: 2020. 04. 19.)
* Iskolánk névadója: Dr. Hepp Ferenc. In: [http://bekesiiskola.hu/hepp_nevadonk.php Bekesiiskola.hu] (Látogatva: 2020. 04. 19.)
* Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? : sportolók, edzők, sportvezetők, sportújságirók, sportorvosok, sportszakemberek. Szekszárd : Babits Kiadó, 1994–1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Sportlexikon. Főszerk.: Nádori László. Budapest: Sport, 1985-1986 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Turcsányi Ildikó, S.: Dr. Hepp Ferenc: Békés város szülötte. Békés : Jantyik Mátyás Múzeum, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Turcsányi Ildikó, S.: Fejezetek a békési sport történetéből : 100 éve született Dr. Hepp Ferenc : vezető a Jantyik Mátyás Múzeum Békési Galériája időszaki kiállításához. Békés : Jantyik Mátyás Múzeum, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk.: Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub, 2001–2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Karcagi Judit: A mozgásérzékelés kísérleti vizsgálata sportokon. Hepp Ferenc könyvismertetés. In: Orvosi hetilap, 116. évf. 34. sz. (1975) 2038. p.
* Nádori László: Ecsetvonások dr. Hepp Ferenc portréjához. In: Magyar Sporttudományi Szemle, 10. évf. 39–40. sz. (2009) 81–82. p.

[[Kategória:Békés]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Pedagógusok]]
[[Kategória:Edzők]]