Okányi Kiss Ferenc (1938–2010)

állami díjas népművelő, közíró, lapszerkesztő

== Élete ==
Okányi Kiss Ferenc '''[[1928]]. [[november 28.|november 28-án]] született'''. Édesapja Kiss István, édesanyja Hőgyes Terézia. Testvérei: István (szül.: [[1931]]. [[március 15.]]) és Erzsébet (szül.: [[1927]]. [[szeptember 29.]])

Okányi Kiss Ferenc [[Okány|Okányban]] (Okányi Elemi Iskola, [[1934]]–[[1938]]) és [[Sarkad|Sarkadon]] tanult (Sarkadi Gimnázium, [[1938]]–[[1946]]). Debrecenben a Fazekas Gimnáziumban  érettségizett, később '''jogi és bölcsész tanulmányokat folytatott'''. 

Hosszú betegség után, életének 82. évében hunyt el. [[2010]]. [[augusztus 16.|augusztus 16-án]] a Fiumei úti temető szóróparcellájában helyezték örök nyugalomra.

== Munkássága ==
Több mint '''negyven évig alkotott''': prózai művek, műelemzések, kritikák, közéleti írások, valamint versek, aforizmák kerültek ki tolla alól. Szinte haláláig szerkesztője volt a ''Koszorú'' című irodalmi, művelődési, művészeti információs folyóiratnak. Egész életében '''a közművelődésben és a közművelődésért tevékenykedett'''.

Dolgozott a Honvédségnél, mint titkos ügykezelő, majd a MÁV-nál, mint forgalmi szolgálati ügyintéző. 

Intézményvezetőként a fiatalokat támogatta, a művészetet kedvelők ezreit bocsátotta útjukra. [[1964|1964-től]] a Fiatal Művészek Klubjának igazgatójaként, [[1974|1974-től]] az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ vezetője, [[1976|1976-tól]] a Fővárosi Vizuális Bázis és Moholy Nagy László Képző- és Iparművészeti Stúdió megteremtője, [[1987|1987-től]] a Havanna Közösségi Ház művészeti vezetője, majd a Rózsa Művelődési Ház igazgatóhelyettese, [[2004|2004-től]] pedig a Bókay Kert KHT programszervezője volt.

Állami alkalmazottként munkáját a népművelés, a tehetséggondozás, a művészeti-vizuális nevelés jellemezte. Foglalkozott közírói munkával, műelemzéssel, kritikai feladatokkal is. E témakörökben '''tizenhat könyve jelent meg'''. Szerkesztette a Tűzedzők Alkotó Művészetbarát Asztaltársaság ''Virradat I–V.'' antológiáit. A ''Tűzedzők Művészeti Füzete'' [[1969|1969-től]] [[1972|1972-ig]] között 10 alkalommal, [[1991]]–[[2001]] között évente négy alkalommal jelent meg. E munkásságáért [[1978|1978-ban]] és [[1986|1986-ban]] a Szocialista Kultúráért, majd a rendszerváltás után [[1993|1993-ban]] a Kulturális Minisztériumtól a Magyar Művelődésért kitüntetéseket kapta. [[1995|1995-ben]] a Magyar Köztársaság Érdemkereszt Aranyfokozatával ismerték el munkásságát. [[1991|1991-től]] [[2000|2000-ig]] a Budapesti Népművelők Egyesületének ügyvezető elnöke, [[1991]]–[[1997]] között a Független Alkotók Országos Szövetségének megbízott elnöke volt. A Magyar Népművelők Egyesületének Ellenőrző Bizottsági tagja ([[1994]]–[[1998]]), [[1991|1991-től]] pedig a Tűzedzők Alkotó Művészetbarát Asztaltársaság ügyvezető elnökeként foglalkoztatták.

Könyvei a magyarországi könyvtárak mellett, a szomszédos országokban (Szlovákia, Erdély, Vajdaság) továbbá a Washingtoni Főkönyvtárban is megtalálhatók. Írásai megjelentek a New-York-i magyar nyelvű Híd lapban. Munkásságát lexikonok őrzik: Írók-közéleti személyiségek, RIM 2003, Who is who Magyarországon, Képes irodalmi lexikon.

== Díjak, kitüntetések ==
* Szocialista Kultúráért (1978, 1986)
* Magyar Művelődésért (1993)

== Művei ==
* Elindultam : Válogatott versek 1960–1989. Bp. 1992
* Mélység és magasság : elbeszélő vers töredékek 1963–1991. Bp. 1993
* A Szerelem és a Szeretet morzsái : válogatott versek. Bp. 1993
* Vívódásaim : Válogatott versek 1963–1993. Eger. FAOSZ. 1994. 91 p.
* Társalgásaim a Bolonddal : vers – próza közírói írások. Eger. FAOSZ. 1995. 100 p.
* Visszatért Emlékek 1963–1994. Eger. FAOSZ. 1995. 64 p.
* Szellemforgácsok : Tébolyodott gondolatok 1967–1991. Bp. Uránusz. 1996. 94 p.
* Beszélő, néma utcák Bp. Uránusz 1997. 143 p.
* Kritika erről – arról : esszétöredékek. Bp. Uránusz. 1998. 142 p.
* A pesszimizmus virágai : versek és fotók Bp. Uránusz. 1999. 134 p.
* Vibráló fény Bp. Uránusz. 1999. 180 p.
* A nyughatatlanság emlékképeiből Bp. Uránusz. 2002. 168 p.
* El kell égnem, hogy szeressenek : filozófiai-morális versek Bp. Uránusz. 2002. 178 p.
* Életképek Okánytól Budapestig 1938–2003. Bp. Uránusz. 2003. 240 p.
* A szeretet és a szerelem börtönében Bp. Uránusz. 2003. 201 p.
* Termékenyítő gondolatok : Művészeti írások Bp. Uránusz. 2005. 211 p.

== Források ==
* Helyi anyakönyvek, családtól kapott információk
* Okányi Kiss Ferenc: Életképek Okánytól Budapestig 1938–2003. Budapest : Uránusz, 2003
* Virradat IV. Antológia 2001. Tíz év tükrében. Szerk.: Okányi Kiss Ferenc. Budapest : Uránusz Kiadó, 2001
* Who is who Magyarországon. 1. kiadás. Zug : Who Is Who Verlag, 2003

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Okány]]
[[Kategória:Irodalmárok]]
[[Kategória:Újságírók]]