Zsilinszky Endre (1852–1919)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Zsilinszky Endre (1852-1919) lapot átneveztem Zsilinszky Endre (1852–1919) névre: Hosszú kötőjel)
 
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
tanár, gazdálkodó
tanár, gazdálkodó
-
'''Békéscsabán született [[1852]]. [[június 12.|június 12]]-én szlovák eredetű''', evangélikus vallású paraszt '''szülők gyermekeként'''. Apja Zsilinszky Mihály - [[1869]] előtt községi bíró Csabán -, anyja Patai Ilona. Bajcsy Máriával kötött házasságából négy gyermek született: Endre, Gábor, Margit és Eszter. Testvére a történetíró Zsilinszky Mihály volt.  
+
== Élete ==
 +
[[Fájl:Zsilinszky Endre.jpg|bélyegkép|300px|Sírja a Vasúti temetőben]]
 +
Zsilinszky Endre '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1852]]. [[június 12.|június 12]]-én szlovák eredetű''', evangélikus vallású paraszt '''szülők gyermekeként'''. Édesapja Zsilinszky Mihály [[1869]] előtt községi bíró Csabán , édesanyja Patai Ilona. Testvére a történetíró [[Zsilinszky Mihály (1838–1925)|Zsilinszky Mihály]].
-
'''Alsóbb iskoláit szülő városában, a középiskolát Szarvason végezte.''' A budapesti '''egyetem elvégzése után''' a kassai Állami Főreáliskola helyettes tanárává nevezték ki. Innen '''a békéscsabai Polgári Leányiskolába került'''. Két év múlva külföldi tanulmányútra indult, s fél évig a heidelbergi egyetemen tanult. Hazatérése után '''gazdálkodással foglalkozott''', s a Békésmegyei Lapok című hetilapot szerkesztette [[1879]] és [[1881]] között. '''[[1883]]-tól a szarvasi gimnázium történelem és irodalom szakos tanára lett.''' '''[[1887]]-ben lemondott tanári állásáról, visszatért Csabára, ahol ismét gazdálkodással foglalkozott, valamint a Békésmegyei Közlöny szerkesztői teendőit is ellátta''' ([[1887]]-[[1889]], [[1891]]-[[1893]]).  
+
Bajcsy Máriával kötött házasságából négy gyermek született: [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944)|Endre]], Gábor, Margit és Eszter.
-
Apai örökségét kívánta gazdagítani, amikor '''[[1889]]-ben részt vett''' az Arad megyei jószágigazgatósághoz tartozó kincstári birtokon - '''Medgyesen és környékén - folyó parcellázásban'''. A '''parcellázás révén''' a Sarkad melletti Pusztapándon közel '''kétezer holdas''' -jobbára szikes - '''földterülethez jutott, ahol''' barátjával, az európai hírű '''Treitz Péterrel szikjavító kísérletekbe fogott'''. Éveken keresztül gyűjtötte a szikesekre vonatkozó adatokat, naplót készített saját kutatásairól. (Az e témában Treitz Péterrel készített tanulmányt Gábor fia 1924-ben jelentette meg.) '''[[1908]]-ban eladósodott''', így a pándi földet eladta, és '''Csabán vett kisebb birtokot, ahol a kísérleteket folytatva gazdálkodott'''.  
+
'''[[1919]]. [[augusztus 28.|augusztus 28]]-án hunyt el Békéscsabán.''' A Vasúti temetőben helyezték örök nyugalomra.
-
'''Békéscsabán bekapcsolódott a helyi közéletbe. Az evangélikus egyház felügyelői tisztét töltötte be, s a gimnázium kormánybizottsági tagja volt.''' Beliczey István lemondása után a '''Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották meg'''. Kiemelkedő tevékenységet folytatott a növénytermelési és műtrágyázási szakosztály élén. '''A városi képviselő-testületnek is tagja volt'''.  
+
== Munkássága ==
 +
'''Alsóbb iskoláit szülővárosában, a középiskolát [[Szarvas|Szarvason]] végezte.''' A budapesti '''egyetem elvégzése után''' a kassai Állami Főreáliskola helyettes tanárává nevezték ki. Innen '''a békéscsabai Polgári Leányiskolába került'''. Két év múlva külföldi tanulmányútra indult, s fél évig a heidelbergi egyetemen tanult. Hazatérése után '''gazdálkodással foglalkozott''', s a ''[[Békésmegyei Lapok (1)|Békésmegyei Lapok]]'' című hetilapot szerkesztette [[1879]] és [[1881]] között. '''[[1883]]-tól a szarvasi gimnázium történelem és irodalom szakos tanára lett.''' '''[[1887]]-ben lemondott tanári állásáról, visszatért Csabára, ahol ismét gazdálkodással foglalkozott, valamint a ''[[Békésmegyei Közlöny]]'' szerkesztői teendőit is ellátta''' ([[1887]]–[[1889]], [[1891]]–[[1893]]).  
-
[[Fájl:Zsilinszky Endre.jpg|bélyegkép| Sírja a Vasúti temetőben]].E változatos '''életpályának Békéscsabán, [[1919]]. [[augusztus 28.|augusztus 28]]-án bekövetkezett váratlan halála vetett véget'''. A Vasúti temetőben helyezték örök nyugalomra.
+
Apai örökségét kívánta gazdagítani, amikor '''[[1889]]-ben részt vett''' az Arad megyei jószágigazgatósághoz tartozó kincstári birtokon – '''Medgyesen és környékén – folyó parcellázásban'''. A '''parcellázás révén''' a [[Sarkad]] melletti Pusztapándon közel '''kétezer holdas''' – jobbára szikes – '''földterülethez jutott, ahol''' barátjával, az európai hírű '''Treitz Péterrel szikjavító kísérletekbe fogott'''. Éveken keresztül gyűjtötte a szikesekre vonatkozó adatokat, naplót készített saját kutatásairól. (Az e témában Treitz Péterrel készített tanulmányt fia, Gábor [[1924|1924-ben]] jelentette meg.) '''[[1908]]-ban eladósodott''', így a pándi földet eladta, és '''Csabán vett kisebb birtokot, ahol a kísérleteket folytatva gazdálkodott'''.  
 +
 
 +
'''Békéscsabán bekapcsolódott a helyi közéletbe. Az evangélikus egyház felügyelői tisztét töltötte be, s a gimnázium kormánybizottsági tagja volt.''' Beliczey István lemondása után a '''Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották meg'''. Kiemelkedő tevékenységet folytatott a növénytermelési és műtrágyázási szakosztály élén. '''A városi képviselő-testületnek is tagja volt'''.  
== Művei ==
== Művei ==
-
* Polemikus irodalmunk a XVI. és XVII. században. Vázlat a magyar irodalomtörténetéből. Budapest: Bartalits ny., 1882. p.39.
+
* Polemikus irodalmunk a XVI. és XVII. században. Vázlat a magyar irodalomtörténetéből. Budapest : Bartalits ny., 1882. 39 p.
-
* Sós és szikes talajok természetrajza és javításuk módozatai. Írta Zsilinszky Endre és Treitz Péter. 1. rész. Budapest: Stádium, 1924. p. 311. (A 2. rész nem jelent meg.)
+
* Sós és szikes talajok természetrajza és javításuk módozatai. Írta Zsilinszky Endre és Treitz Péter. 1. rész. Budapest : Stádium, 1924. 311 p. (A 2. rész nem jelent meg.)
-
== Kapcsolódó irodalom ==
+
== Források ==
-
* Arcképek. Zsilinszky Endre dr. In: Békésmegyei Közlöny. 32. évf. (1905. január 19.) 12. sz. p. 1.
+
* Arcképek. Zsilinszky Endre dr. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 12. sz. (1905. január 19.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Szabó Ferenc: Dr. Zsilinszky Endre. In: Medgyesegyházi Hírlap. 1. évf. (1993.) 11. sz. p. 5-6.
+
* Szabó Ferenc: Dr. Zsilinszky Endre. In: Medgyesegyházi Hírlap, 1. évf. 11. sz. (1993.) 5–6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Szabó Ferenc: Dr. Zsilinszky Endre. In: Medgyesegyházi Hírlap. 1. évf. (1993.) 11. sz. p. 5. (Kép)
+
* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest : Hornyánszky, 1914. 1938. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest: Hornyánszky, 1914. p. 1938.
+
* Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas : Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. 14–15. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas: Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. p. 14-15.
+
* Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre, 1886–1944 : a küldetéses ember. Budapest : Szépirodalmi K., 1992. 12–14., 56. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas: Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. p. 14. (Kép)
+
-
* Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre. 1886-1944. Budapest: Szépirodalmi K., 1992. p. 12-14., 56.
+
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
32. sor: 35. sor:
[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]

A lap jelenlegi, 2021. március 26., 11:12-kori változata

tanár, gazdálkodó

Tartalomjegyzék

Élete

Sírja a Vasúti temetőben

Zsilinszky Endre Békéscsabán született 1852. június 12-én szlovák eredetű, evangélikus vallású paraszt szülők gyermekeként. Édesapja Zsilinszky Mihály – 1869 előtt községi bíró Csabán –, édesanyja Patai Ilona. Testvére a történetíró Zsilinszky Mihály.

Bajcsy Máriával kötött házasságából négy gyermek született: Endre, Gábor, Margit és Eszter.

1919. augusztus 28-án hunyt el Békéscsabán. A Vasúti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Alsóbb iskoláit szülővárosában, a középiskolát Szarvason végezte. A budapesti egyetem elvégzése után a kassai Állami Főreáliskola helyettes tanárává nevezték ki. Innen a békéscsabai Polgári Leányiskolába került. Két év múlva külföldi tanulmányútra indult, s fél évig a heidelbergi egyetemen tanult. Hazatérése után gazdálkodással foglalkozott, s a Békésmegyei Lapok című hetilapot szerkesztette 1879 és 1881 között. 1883-tól a szarvasi gimnázium történelem és irodalom szakos tanára lett. 1887-ben lemondott tanári állásáról, visszatért Csabára, ahol ismét gazdálkodással foglalkozott, valamint a Békésmegyei Közlöny szerkesztői teendőit is ellátta (18871889, 18911893).

Apai örökségét kívánta gazdagítani, amikor 1889-ben részt vett az Arad megyei jószágigazgatósághoz tartozó kincstári birtokon – Medgyesen és környékén – folyó parcellázásban. A parcellázás révén a Sarkad melletti Pusztapándon közel kétezer holdas – jobbára szikes – földterülethez jutott, ahol barátjával, az európai hírű Treitz Péterrel szikjavító kísérletekbe fogott. Éveken keresztül gyűjtötte a szikesekre vonatkozó adatokat, naplót készített saját kutatásairól. (Az e témában Treitz Péterrel készített tanulmányt fia, Gábor 1924-ben jelentette meg.) 1908-ban eladósodott, így a pándi földet eladta, és Csabán vett kisebb birtokot, ahol a kísérleteket folytatva gazdálkodott.

Békéscsabán bekapcsolódott a helyi közéletbe. Az evangélikus egyház felügyelői tisztét töltötte be, s a gimnázium kormánybizottsági tagja volt. Beliczey István lemondása után a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották meg. Kiemelkedő tevékenységet folytatott a növénytermelési és műtrágyázási szakosztály élén. A városi képviselő-testületnek is tagja volt.

Művei

Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök