Ybl Miklós (1814–1891)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Képgaléria)
(kategória hozzá adása)
71. sor: 71. sor:
[[Kategória:Építészek]]
[[Kategória:Építészek]]
 +
[[Kategória:Személyek]]

A lap 2017. augusztus 25., 12:29-kori változata

építész

Tartalomjegyzék

Élete

Ybl Miklós
Ybl Miklós 1814. április 6-án született Székesfehérváron. Édesapja, Ybl Miklós székesfehérvári kereskedő, édesanyja Eiman Anna.

Ybl Miklóst szülei 1825-ben a három elemi iskolai osztály elvégzése után a bécsi Cs. Kir. Polytechnikai Intézet (Műegyetem) reáliskolájába íratták. 1832-ben inasnak állt Pollack Mihály céhébe, majd mint rajzoló működött ott 1836-ig. Kiválása után a bécsi Koch Henriknél vállalt rajzolói munkát. 1840-ben továbbtanulási céllal Münchenbe utazott a királyi Művészeti Akadémiára. 1841-ben útnak indult Itáliába, majd ugyanabban az évben hazatért Székesfehérvárra.

1941-ben kérte felvételét a „Helybeli Polgári Szabadalmas Építő Czéhbe”, valamint Pest városához folyamodott polgári építőmesteri címért. A céh tagjai elutasították, azonban a városi tanács 1843-ban „kebelbeli kőmíves mesternek” javasolta. Ekkor már társa volt Pollack Mihály fiának, Ágostonnak. Építészeti Intézetüket 1841-ben nyitották meg Pesten a Dorottya utcában található Vogl- házban. Mindketten vállaltak iparművészeti feladatokat és lakberendezési munkákat úri lakokban. A mácsai Károlyi-kastélyt is ők rendezték be. Ybl és Pollack együttműködése csak két- három évig tartott. Ybl 1943-tól kezdve már önálló megbízásokat kapott Károlyiéktól.

1845 és 48 között a Károlyi István megbízásából a fóti kastély átépítését végezte. Romantikus alkotásai közé tartozott a Múzeum körúti átjáróház, a második világháború során elpusztult Nemzeti Lovarda és a jelenlegi Bajcsy- Zsilinszky út 17. sz. alatt található bérház.

Ybl Miklós 1851-ben feleségül vette a grazi születésű Lafite Idát, a Károlyi család nevelőnőjét. Esküvőjük után Pestre költöztek. 1864-ben megszületett fiuk, Félix.

1867-ben megalakult a Magyar Mérnök- és Építész Egylet, melynek létrehozásában Ybl jelentős szerepet vállalt, és amelynek élete végéig alelnöke volt. Ebben az időszakban már neoreneszánsz stílusban tervezte épületeit. 1865-ben tervezte meg a mai Bródy Sándor utcában álló Képviselőházat, melyért elnyerte a Ferenc József- rend lovagkeresztjét. 1870-ben fogott hozzá a Fővámház megtervezéséhez, majd 1873-ban megnyerte az Operaház megtervezésére kiírt pályázatot. Ezzel egyidejűleg a Várkert Bazár megvalósításán is dolgozott. Folytatta a Hild József által tervezett Szent István Bazilika megépítését, majd a budai Vár újjáépítésén fáradozott unokaöccsével Ybl Lajossal. Ezt a művét már nem fejezhette be, 1891. január 22-én elhunyt.


Békés megyei alkotásai

A 19. században Békés megyében is jelentős számú arisztokrácia élt. A neves építész több épületet is tervezett a Wenckheim és az Almássy családok részére.

Képgaléria

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök