Vukovich Miklós (1939–2001)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (fejezetekre tagolás)
a (Nyelvi ellenőrzés)
4. sor: 4. sor:
Vukovich Miklós '''[[1939]]. [[december 27.|december 27-én]] született Komáromban.  
Vukovich Miklós '''[[1939]]. [[december 27.|december 27-én]] született Komáromban.  
-
Felesége, Környefalvi Krisztina''' [[1966|1966-ban]] adott életet első gyermeküknek - a később információ-szervezéssel foglalkozó -, Editnek. A család [[1978|1978-ban]] Márton névre keresztelt kisfiuk érkezésével vált négytagúvá, aki életét a papi pályának szentelte.
+
Környefalvi Krisztinát vette feleségül. Gyermekeik: Edit (1966) és Márton (1978).
-
Hosszan tartó betegség után '''[[2001]]. [[december 9.|december 9-én]]''', pár nappal 62. születésnapja előtt '''hunyt el'''. Békéscsaba főépítészét a helyi önkormányzat saját halottjának tekintette.
+
Hosszan tartó betegség után '''[[2001]]. [[december 9.|december 9-én]] hunyt el'''. Békéscsaba főépítészét a helyi önkormányzat saját halottjának tekintette.
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
Miklós '''[[1965|1965-ben]] szerezte meg építészmérnöki diplomáját'''. [[1967|1967-ig]] '''kivitelező'''ként, majd 3 évig a Pest Megyei Kereskedelmi Tervező Vállalatnál '''tervező'''ként dolgozott. Szakmai tudását az [[1970]]-[[1972]] közötti időszakban jelentősen bővítette: a mesteriskola elvégzése után már '''vezető tervező'''ként, műszaki és beruházási szakértőként is kikérhették véleményét az érdeklődők.
+
Vukovich Miklós '''[[1965|1965-ben]] szerezte meg építészmérnöki diplomáját'''. [[1967|1967-ig]] '''kivitelező'''ként, majd 3 évig a Pest Megyei Kereskedelmi Tervező Vállalatnál '''tervező'''ként dolgozott. [[1970]]–[[1972]] elvégezte a mesteriskolát, így már '''vezető tervező'''ként, műszaki és beruházási szakértőként is dolgozott.
-
[[1970]] és [[1987]] között '''a Középülettervező Vállalat műteremvezető és tervező munkatársa volt'''. Az addig Budapesten berendezkedett család [[1987|1987-ben]] [[Medovarszki János (1937-2014)|Medovarszki János]] hívására '''[[Békéscsaba|Békéscsabára]] költözött''', ahol a családfő (saját szavaival élve a tervezőasztal melletti életet frontharcosi szerepre cserélte) '''[[1991|1991-ig]] a megyei, utána a városi főépítészi hivatalt viselte'''. Munkája során '''4 főből álló tervezőcsoportot irányított''', célja egy rendezett, lakosok igényeinek maximálisan megfelelő sok arcú (tehát nem egységes, mivel szerinte a folyamatosan új oldalát mutató, különleges negyedekkel tarkított lakóhely felel meg legjobban az emberi igényeknek) város kialakítása volt. Szívesen beszélgetett a helybéliekkel, az eszmecserék során felszínre kerülő kéréseket szem előtt tartva próbált meg pályázatokat kiírni, hogy kellemes és gazdaságilag is hasznos környezetet alakítson ki az itt élőknek. A város teljes rendezési tervét közszemlére bocsátotta: a Jókai Színház előtt elhelyezett vitrinekben bárki megtekinthette a megyeszékhely következő 10 évében bekövetkező építkezések és beruházások tervezetét. A témát tárgyaló képviselői fórumokon számított a tervek alapján felkészült, javaslatokkal előálló polgárok jelenlétére, akik véleményét felhasználva tovább formálta a kialakuló városképet.
+
[[1970]] és [[1987]] között '''a Középülettervező Vállalat műteremvezető és tervező munkatársa volt'''. [[1987|1987-ben]] Budapestről '''[[Békéscsaba|Békéscsabára]] költözött'''. '''[[1991|1991-ig]] a megyei, majd a városi főépítészként dolgozott'''. Egy '''4 főből álló tervezőcsoportot irányított''', célja egy rendezett, a lakosok igényeinek maximálisan megfelelő város kialakítása volt. A város teljes rendezési tervét közszemlére bocsátotta: a Jókai Színház előtt elhelyezett vitrinekben bárki megtekinthette a megyeszékhely következő 10 évében bekövetkező építkezések és beruházások tervezetét. A témát tárgyaló képviselői fórumokon számított a lakosság javaslataira, akik véleményét felhasználva tovább formálta a kialakuló városképet.
-
Több tucat nyaraló, társasházi lakás, illetve a különlegességként ható - helyi önkormányzat támogatásával - sorházként felépült lakóegyüttes megtervezése köthető nevéhez. '''Magánépületek mellett természetesen rengeteg középület megtervezésében is szerepet játszott.''' Olyan '''jelentős országos beruházásokhoz járult hozzá''', mint a Zalaegerszegi Technika Háza, a Dabason felépült iroda- és házegyüttes, a Budapesti Orvostovábbképző Intézet oktatási épülete, a szentendrei szakorvosi rendelő, az érdi művelődési ház, a Budapest Sportcsarnok (a tervezőbrigád egyik vezetője volt ekkor) vagy a fővárosi Városligetben található Nemzeti Színház. Munkásságának helyi bizonyítékai közül kiemelkedik '''a [[Rózsa Ferenc Gimnázium]] épülete, a Csaba utcai tömbbelső első vázlata, az [[Univerzál Áruház]], a római katolikus “Jézus Szive” templom, a csabai piac''' (korszerűsítési tervét készítette el), '''a Nagyrét gazdálkodók számára hasznos elrendezése, a nyugdíjasház építési, majd  kibővítési tervezete, a [[Csaba Center Kereskedelmi Központ]] valamint a belvárosi Csaba korzó névre keresztelt sétálóutca is.''' Művészi hajlamainak köszönhetően '''számos köztéri alkotás''' (például az Árpád fejedelem tér elnevezését megjelenítő oszlop) elkészítésében vett részt, a gyakran szobrászművészekkel folytatott együttműködésekből létrejött műremekek a mai napig megyeszékhelyünket díszítik. A több éve halogatott, 1954 óta a helyi általános iskolának otthont adó geszti Tisza-kastély négycsillagos szállodává alakításának terve mellett a Békéscsabán található francia Total cég benzinkútjának egyedi - korábban a hagyományos típustervet akarták viszontlátni, de végül a kész terv meggyőzte a tulajdonosokat - épülete is a főépítész sokoldalúságára és kreativitására vall.
+
Több tucat nyaraló, társasházi lakás, sorház, illetve középület megtervezése köthető nevéhez.
 +
'''Rendszeresen indult magyar, illetve külföldi rendezésű tervpályázatokon'''. Egyéni résztvevőként jelen volt a XVIII. Országos Műemléki Konferencián, de előadóként is szerepelt.
-
'''Rendszeresen indult magyar, illetve külföldi rendezésű tervpályázatokon''', melyekről mindig eredményesen, '''díjakkal''' a kezében '''tért haza'''. Egyéni résztvevőként jelen volt a XVIII. Országos Műemléki Konferencián, de előadóként is sűrűn fellépett különböző találkozókon (például a Békés  Megyei  Építész  Kamara,  a  Magyar Urbanisztikai  Társaság  Békés  Megyei Csoportja és a megyei képviselő-testület konzultációs irodája által szervezett szakmai rendezvénysorozaton, vagy a Békés Megyei Tanács műszaki osztálya, az Agrokomplex Ipari Rt., a Multimodul Bt. Mérnöki Iroda rendezésében létrejött vésztői ismeretterjesztő előadásokon is).  
+
'''Gyakran kérték fel megyei építészeti pályázatok, versenyek''' '''bírái közé'''. Szakmai tanácsadóként a '''televízióban, valamint a helyi lapokban''' is nyilatkozott. [[1998|1998-ban]] a városháza Mokos Termében rendezett Békés Megyei Építészek Kiállításának megnyitása is nevéhez fűződik.
-
'''Gyakran kérték fel megyei építészeti pályázatok, versenyek''' (ide sorolható többek között "Az év lakóháza" elnevezésű pályázat) '''bírái közé'''. Munkájával kapcsolatos  '''televíziós szereplései mellett sokszor találkozhattunk nevével  a helyi lapokban''', az újságírók szakmai tanácsadóként vonták be cikkeikbe a városi főépítészt. Számítottak rá rangos városi eseményeken is: [[1993|1993-ban]] ő vezette körbe a Békéscsabára érkezett negyvenfős német delegációt a városháza épületében; a városháza Mokos Termében rendezett Békés Megyei Építészek Kiállításának megnyitása is hozzá kötődik.
+
[[1993]] és [[1996]] között elnöke volt a Magyar Építészkamarának. Tagja volt az Építéstudományi Egyesületnek és a Magyar Urbanisztikai Társaságnak, továbbá ő töltötte be a Magyar Építőművészek Szövetsége Körös-völgyi Csoportjának megyei elnöki pozícióját.  
-
 
+
-
A csabaiak tehetséges építésze '''sok szakmai szervezetbe bekerült:''' először csak tagja, majd [[1993]] és [[1996]] között elnöke volt a Magyar Építészkamarának, felvételt nyert az ÉTE (Építéstudományi Egyesület) és a MUT (Magyar Urbanisztikai Társaság) köreibe, továbbá ő töltötte be a Magyar Építőművészek Szövetsége Körös-völgyi Csoportjának megyei elnöki pozícióját.  
+
== Díjak, kitüntetések ==
== Díjak, kitüntetések ==
27. sor: 26. sor:
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
* Munkássága tiszteletére [[2003|2003-ban]] '''[[Vukovich Miklós-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak''' [[Békéscsaba|Békéscsabán]].
* Munkássága tiszteletére [[2003|2003-ban]] '''[[Vukovich Miklós-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak''' [[Békéscsaba|Békéscsabán]].
 +
 +
== Fontosabb tervei ==
 +
* a zalaegerszegi Technika Háza
 +
* a Dabason felépült iroda- és házegyüttes
 +
* a Budapesti Orvostovábbképző Intézet oktatási épülete
 +
* a szentendrei szakorvosi rendelő
 +
* az érdi művelődési ház, a Budapest Sportcsarnok (a tervezőbrigád egyik vezetője volt)
 +
* a fővárosi Városligetben található Nemzeti Színház
 +
* '''a Rózsa Ferenc Gimnázium épülete
 +
* a Csaba utcai tömbbelső első vázlata
 +
* az Univerzál Áruház
 +
* a békéscsabai Jézus Szíve templom
 +
* a csabai piac (korszerűsítési terve)
 +
* a Békéscsabai Életfa Idősek otthona építési, majd  kibővítési tervezete
 +
* a Csaba Center Kereskedelmi Központ
 +
* a belvárosi Csaba korzó névre keresztelt sétálóutca
== Források ==
== Források ==

A lap 2019. március 19., 14:44-kori változata

építészmérnök, főépítész

Tartalomjegyzék

Élete

Vukovich Miklós 1939. december 27-én született Komáromban.

Környefalvi Krisztinát vette feleségül. Gyermekeik: Edit (1966) és Márton (1978).

Hosszan tartó betegség után 2001. december 9-én hunyt el. Békéscsaba főépítészét a helyi önkormányzat saját halottjának tekintette.

Munkássága

Vukovich Miklós 1965-ben szerezte meg építészmérnöki diplomáját. 1967-ig kivitelezőként, majd 3 évig a Pest Megyei Kereskedelmi Tervező Vállalatnál tervezőként dolgozott. 1970–1972 elvégezte a mesteriskolát, így már vezető tervezőként, műszaki és beruházási szakértőként is dolgozott.

1970 és 1987 között a Középülettervező Vállalat műteremvezető és tervező munkatársa volt. 1987-ben Budapestről Békéscsabára költözött. 1991-ig a megyei, majd a városi főépítészként dolgozott. Egy 4 főből álló tervezőcsoportot irányított, célja egy rendezett, a lakosok igényeinek maximálisan megfelelő város kialakítása volt. A város teljes rendezési tervét közszemlére bocsátotta: a Jókai Színház előtt elhelyezett vitrinekben bárki megtekinthette a megyeszékhely következő 10 évében bekövetkező építkezések és beruházások tervezetét. A témát tárgyaló képviselői fórumokon számított a lakosság javaslataira, akik véleményét felhasználva tovább formálta a kialakuló városképet.

Több tucat nyaraló, társasházi lakás, sorház, illetve középület megtervezése köthető nevéhez. Rendszeresen indult magyar, illetve külföldi rendezésű tervpályázatokon. Egyéni résztvevőként jelen volt a XVIII. Országos Műemléki Konferencián, de előadóként is szerepelt.

Gyakran kérték fel megyei építészeti pályázatok, versenyek bírái közé. Szakmai tanácsadóként a televízióban, valamint a helyi lapokban is nyilatkozott. 1998-ban a városháza Mokos Termében rendezett Békés Megyei Építészek Kiállításának megnyitása is nevéhez fűződik.

1993 és 1996 között elnöke volt a Magyar Építészkamarának. Tagja volt az Építéstudományi Egyesületnek és a Magyar Urbanisztikai Társaságnak, továbbá ő töltötte be a Magyar Építőművészek Szövetsége Körös-völgyi Csoportjának megyei elnöki pozícióját.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Fontosabb tervei

Források

Kapcsolódó irodalom

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Vukovich_Mikl%C3%B3s_(1939%E2%80%932001)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök