Vágréti János (1925–2004)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Élete: bővítés)
(Élete: javítás)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
Vágréti Pál és Adamik Anna gyermekeként, [[1925]]. [[Január 11.|január 11]]-én született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]. Nyolc testvére volt. Saját elmondása szerint, amikor a szülei építkeztek, akkor csodálkozott rá 2-3 évesen a mezei virágok színének szépségére, ez az élmény később festészetében láthatóan visszaköszönt.  Feleségével, Czeglédi Magdolnával öt gyermeket neveltek fel. Munkássága szülővárosához köthető. Már gyermekként felkeltette figyelmét a rajzolás és a festészet. Ez leginkább a család egyik barátjának, [[Jankay Tibor (1899-1994)|Jankay Tibornak]] volt köszönhető. Később, [[1952]]-ben [[Mokos József (1892-1972)|Mokos József]] szabadiskolájában tanult. Itt a festészettel a „szakmát és emberséget, az élethez való viszonyulást, az életre való rálátást” is elsajátította, s figyelme Mokos hatására terelődött a tanítás felé.  Halála [[2004]]. [[Február 12.|február 12]]-én következett be, 79 éves korában.
+
Vágréti János [[1925]]. [[Január 11.|január 11]]-én született [[Békéscsaba|Békéscsabán]], édesapja Vágréti Pál és édesanyja Adamik Anna. Nyolc testvére volt. Saját elmondása szerint, amikor a szülei építkeztek, akkor csodálkozott rá 2-3 évesen a mezei virágok színének szépségére, ez az élmény később festészetében láthatóan visszaköszönt.  Feleségével, Czeglédi Magdolnával öt gyermeket neveltek fel. Munkássága szülővárosához köthető. Már gyermekként felkeltette figyelmét a rajzolás és a festészet. Ez leginkább a család egyik barátjának, [[Jankay Tibor (1899-1994)|Jankay Tibornak]] volt köszönhető. Később, [[1952]]-ben [[Mokos József (1892-1972)|Mokos József]] szabadiskolájában tanult. Itt a festészettel a „szakmát és emberséget, az élethez való viszonyulást, az életre való rálátást” is elsajátította, s figyelme Mokos hatására terelődött a tanítás felé.  Halála [[2004]]. [[Február 12.|február 12]]-én következett be, 79 éves korában.
== Munkássága ==
== Munkássága ==

A lap 2017. október 10., 16:27-kori változata

Békéscsabai festő, szobrász és tanár.

Tartalomjegyzék

Élete

Vágréti János 1925. január 11-én született Békéscsabán, édesapja Vágréti Pál és édesanyja Adamik Anna. Nyolc testvére volt. Saját elmondása szerint, amikor a szülei építkeztek, akkor csodálkozott rá 2-3 évesen a mezei virágok színének szépségére, ez az élmény később festészetében láthatóan visszaköszönt. Feleségével, Czeglédi Magdolnával öt gyermeket neveltek fel. Munkássága szülővárosához köthető. Már gyermekként felkeltette figyelmét a rajzolás és a festészet. Ez leginkább a család egyik barátjának, Jankay Tibornak volt köszönhető. Később, 1952-ben Mokos József szabadiskolájában tanult. Itt a festészettel a „szakmát és emberséget, az élethez való viszonyulást, az életre való rálátást” is elsajátította, s figyelme Mokos hatására terelődött a tanítás felé. Halála 2004. február 12-én következett be, 79 éves korában.

Munkássága

1954-ben Fischer Ernő mellett részt vett a tokaji művésztelep megnyitásában, ahol később is dolgozott. Ettől az évtől kezdve számos gyermekszakkört vezetett, melynek köszönhetően tanítványai hazai és nemzetközi díjakat szereztek. 1986-tól nyári gyermek-képzőművészeti táborokat vezetett Szanazugban. Itt a szakmai tanácsadás és a szabad alkotás öröme alatt a tanulók elsajátíthatták a különböző technikákat, a rajzolás tudományát. A festő munkásságát hatalmas gyermekszeretet jellemezte, sok békéscsabai tehetséget fedezett fel és segítette kibontakozásukat. . Ebben a törekvésében a szintén békéscsabai Baji Miklós Zoltán követte őt. A kommunizmus éveiben kevésbé értékelték munkásságát, ám később Németországban, majd hazánkban is újra érdeklődtek művei iránt. Tagja volt a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, illetve a Körös-táj Művészeti Társaságnak. Alkotásai rendszeresen szerepeltek csoportos kiállításokon, egyéni tárlatokon, Magyarországon és külföldön egyaránt. Képeit kiállították többek között Németországban és Japánban is, valamint felkérték a dánfoki művésztelep vezetésére. Munkássága három meghatározó korszakra osztható. Elsőként a realista festészet jellemezte, majd ettől fokozatosan eltávolodva, a tárgyi világot felváltva létrejöttek absztrakt festményei, harmadik, utolsó korszakában pedig már csak tárgyi világ nyomai fedezhetők fel művészetében. Vallotta, hogy az alkotás vallomás önmagunkról, világértelmezésünkről. Emellett vonzotta a mítoszok és a biblia világa. Festményeinek jellemzője, hogy nem személyeket ábrázol, inkább emberi vonásokat, jellemeket jelenít meg. Eszmei példaképe Vaszilij Kandinszkij és Paul Klee volt. Hatásukra bontakozott ki sajátos festészete, melyben szakított a hagyományos kompozíciókkal, áttérve a lendületes, szabad formahasználatra és a telt színhasználatra Művészi és pedagógiai munkásságáért Békéscsabáért kitüntetéssel jutalmazták 1996-ban. Tíz évvel később kiállítás nyílt festményeiből a Csabagyöngye Kulturális Központban. A Magyar Festészet Napján az elhunyt festő előtt tisztelegve nyitották meg a tárlatot.

Emlékezete

2005 májusában az ifjúsági házban, a 4. emeleten termet neveztek el róla, ahol az utolsó szakkörét vezette.

Fontosabb egyéni és csoportos kiállítások

Díjak, kitüntetések

Forrás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök