Urszinyi Andor (1814–1887)
A BékésWiki wikiből
a (Gerendás belső hivatkozása) |
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (+ kategória) |
||
| 67. sor: | 67. sor: | ||
[[Kategória:Személyek]] | [[Kategória:Személyek]] | ||
[[Kategória:Ügyvédek]] | [[Kategória:Ügyvédek]] | ||
| + | [[Kategória: 1848/49]] | ||
A lap 2021. március 11., 07:27-kori változata
ügyvéd, földbirtokos
Tartalomjegyzék |
Élete
A Gömör megyei Csetneken született 1814. november 29-én Urszinyi Pál és Márton Johanna gyermekeként. Testvérei: Johanna, Anna, Pál, Zsuzsanna (3 évesen elhunyt), János, Zsuzsanna, Karolina és Mátyás.
A gimnáziumot Késmárkon, a jogi tanulmányokat pedig Budapesten végezte.
1839-ben megházasodott, Korpos-Gyalay Erzsébetet vette feleségül. Gyermekeik: Béla, Dezső, Kálmán, Irma és Kázmér.
1887. március 28-án hunyt el Békéscsabán. A békéscsabai Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra március 30-án.
Munkássága
1836-ban Szarvasra került rokonaihoz, Boczkó Dánielhez és Boczkó Károlyhoz, akiknek az édesanyja Urszinyi lány volt. Itt ügyvédként dolgozott 1840-ig.
26 évesen került Békéscsabára, ahol ügyvédi kinevezését követően irodát nyitott. A nagyobb grófi uradalmak ügyészükké is megválasztották. Jelentős szerepet játszott a közéletben, a reformmozgalmak pártolója volt.
Csabán az 1836. évi úrbéri törvények alapján megindult a legelőelkülönítés. 1845-ben szerepet játszott az örökváltsági és -vételi szerződés elkészítésében.
1845 októberétől december 16-ig Békés vármegye táblabírója volt, majd 1846-ban a vármegye országgyűlési követe lett. A csabai Casino első jegyzője, 1842-től választmányi elnöke, 1847-től pedig alelnöke volt.
1848. június 13-án Csaba rendezett tanácsú várossá alakult és Urszinyi főbírói kinevezést kapott.
A világosi fegyverletétel után visszavonult a közélettől, és gazdasága vezetésével foglalkozott. Csaba egyik legnagyobb területtel rendelkező birtokosa volt. Az egyházi ügyektől azonban nem szakadt el: a csabai evangélikus egyház felügyelője, majd esperesi felügyelő lett. A magyar nyelvű evangélikus istentisztelet csabai felterjesztésének Urszinyi Andor lakása adott otthont.
Az 1860-as években – az osztrák nyomás enyhülését követően – újból közszereplést vállalt. A szarvasi főiskolán 1860-ban ösztöndíj-alapítványt hozott létre hetedik és nyolcadik osztályos protestáns tanulók számára. 1861-ben Békés vármegye másodalispánjává választották. Az alkotmány felfüggesztésekor ismét visszavonult birtokára.
Ebben az időben barátságot kötött Trefort Ágostonnal, akivel az egész megyére kiható gazdasági egylet létrehozásán fáradozott. Az egylet sokat tett a vármegye elmaradott mezőgazdaságának átalakításáért, évtizedeken át irányította a vármegye gazdasági életét. A gyűléseken indult újra a helyi politikai élet. 1861-ben a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották meg. Ezt a tisztséget 1870-ig látta el. Szintén Treforttal együtt munkálkodott a község fejlődésében meghatározó szerepet játszó alföld–fiumei vasút kialakításában.
Az 1868-as békéscsabai lóversenyen bíróként vett részt. Igazgatósági tagja volt a Békés–Csabai Takarékpénztár Egyesületnek, ami 1872-ben kezdte meg működését. A Városháza 1872-es avatóünnepségén ő is köszöntőbeszédet mondott. Az 1873-as bécsi világkiállítás országos fiókbizottságának tagja volt. Szerepelt a község virilis képviselői között is.
Az 1870-es évektől kezdve romló egészségi állapota és felesége elvesztése miatt végleg visszavonult a közélettől. 1877-ben – mivel már gerendási birtokán élt – a csabai házát Beliczey Rezsőnek adta el.
Emlékezete
- 1910-től emlékét utca őrzi Békéscsabán. (1910-től Urszinyi utca, 1938-tól Urszinyi Andor utca.)
- 2014-ben Békéscsabán emléktáblát avattak tiszteletére.
Források
- A világkiállitásról. In: Békés, 1. évf. 8. szám (1872. május 26.) 3. p. (Látogatva: 2018. 04. 24.)
- Békés, 1. évf. 3. szám (1872. április 21.) 3. p. (Látogatva: 2018. 04. 24.)
- Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 24. szám (1877. március 25.) 3. p. (Látogatva: 2018. 04. 24.)
- Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei. Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1981. 136. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1993. 15. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák 1717–1918. Békéscsaba : Typografika, 2008. 60–111. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés M. Önkorm. Hiv., 1991. 56. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Halálozás. In: Békés, 6. évf. 14. szám (1887. április 3.) 3. p. (Látogatva: 2018. 04. 24.)
- Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontógiája (1699) 1715–1950 : főispánok és alispánok. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2002. 214–215. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Községi élet. In: Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 6. szám (1877. január 21.) 2. p. (Látogatva: 2018. 04. 24.)
- Nagy Károly: Urszinyi Andor. In: Békés, 6. évf. 14. szám (1887. április 3.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok, 2. évf., 1859. 929. p. (Látogatva: 2018. 04. 24.)
- Tudósítvány a Békési Ág. Hitv. Ev. Esperesség Szarvasi Főtanodájáról az 1859/60-diki tanévben. Arad, 1860. 34. p. (Látogatva: 2018. 04. 24.)
- Urszinyi Andor. In: Békésmegyei Közlöny, 14. évf. 26. szám (1887. március 31.) 2–3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vadász és Versenylap, 12. évf., 1868. 240. p. (Látogatva: 2018. 04. 24.)
- Zlinszky István: A Békésvármegyei Gazdasági Egylet története. 1860–1896. Békéscsaba : Corvina ny., 1896. 45–47. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- Csabai élet a közelmultból. III. rész. (2). In: Körösvidék, 2. évf. 206. szám (1921. szeptember 17.) 2. p.
- Evang. esperességi közgyülés B.-Csabán. In: Békés, 6. évf. 36. szám (1887. szeptember 4.) 2. p.
Külső hivatkozások
- Urszinyi Andor gyászjelentése
- Urszinyi Andor In: Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára honlapja
