Tevan Adolf (1854–1921)
A BékésWiki wikiből
a (Kép feltöltése, galéria létrehozása) |
|||
| (6 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== A Tevan család Békéscsabán == | == A Tevan család Békéscsabán == | ||
| - | + | [[Fájl:Tevan Adolf.jpg|bélyegkép|300px|Tevan Adolf]] | |
| + | [[Fájl:Tevan Adolf sírja.jpg|bélyegkép|200px|Tevan Adolf sírja]] | ||
A Tevanok a mai '''Szlovákia területéről települtek [[Békéscsaba|Békéscsabára]]''' valamikor a 19. század elején. A zsidó kereskedőcsalád egyes források szerint az Árva megyei Alsókubinból (szlovákul: Dolný Kubín), más források szerint a Pozsony közeli Dévényből (szlovákul: Devín, németül: Theben) érkezett; nevüket a település német nevéből eredeztették. A Tevan család '''egyike lehetett a legkorábbi békéscsabai zsidó családoknak''', erre bizonyíték, hogy az [[1831|1831-es]] kolera idején elhunytak között Tevan Ábrahám neve is szerepel, aki minden bizonnyal az 1832/33-as összeírásban szereplő Tevan Áron házaló kereskedő fia. Ez utóbbi [[1845]]–[[1851]] között elhalálozhatott, ugyanis a békéscsabai izraeliták [[1851|1851-es]] összeírásában már csak özvegye, Tevan Áronné sz. Bleyer Katalina szerepel két fiával és hat lányával; közöttük a legidősebb az [[1826|1826-ban]] született Tevan József volt. Tevan József szintén házaló kereskedő volt (terménykereskedéssel foglalkozott); [[1853]]. [[december 1.|december 1-jén]] vette feleségül Einer Rozáliát, házasságukból tíz gyerek született. | A Tevanok a mai '''Szlovákia területéről települtek [[Békéscsaba|Békéscsabára]]''' valamikor a 19. század elején. A zsidó kereskedőcsalád egyes források szerint az Árva megyei Alsókubinból (szlovákul: Dolný Kubín), más források szerint a Pozsony közeli Dévényből (szlovákul: Devín, németül: Theben) érkezett; nevüket a település német nevéből eredeztették. A Tevan család '''egyike lehetett a legkorábbi békéscsabai zsidó családoknak''', erre bizonyíték, hogy az [[1831|1831-es]] kolera idején elhunytak között Tevan Ábrahám neve is szerepel, aki minden bizonnyal az 1832/33-as összeírásban szereplő Tevan Áron házaló kereskedő fia. Ez utóbbi [[1845]]–[[1851]] között elhalálozhatott, ugyanis a békéscsabai izraeliták [[1851|1851-es]] összeírásában már csak özvegye, Tevan Áronné sz. Bleyer Katalina szerepel két fiával és hat lányával; közöttük a legidősebb az [[1826|1826-ban]] született Tevan József volt. Tevan József szintén házaló kereskedő volt (terménykereskedéssel foglalkozott); [[1853]]. [[december 1.|december 1-jén]] vette feleségül Einer Rozáliát, házasságukból tíz gyerek született. | ||
| 8. sor: | 9. sor: | ||
Tevan Adolf '''[[1854]]. [[október 9.|október 9-én]] született''' Tevan József és Einer Rozália legidősebb gyermekeként. | Tevan Adolf '''[[1854]]. [[október 9.|október 9-én]] született''' Tevan József és Einer Rozália legidősebb gyermekeként. | ||
| - | Kezdetben '''szatócsboltot és szikvízüzemet nyitott''', majd ‒ mielőtt [[1903|1903-ban]] megvette [[Lepage Lajos ( | + | Kezdetben '''szatócsboltot és szikvízüzemet nyitott''', majd ‒ mielőtt [[1903|1903-ban]] megvette [[Lepage Lajos (1859–1919)|Lepage Lajos]] nyomdáját és papírkereskedését ‒ más vállalkozásokkal is próbálkozott. '''Tulajdonosa volt a Tevan‒Reisz közös cégnek''', amely a Petrozsényi bányaigazgatóság széntermékeinek csabai főügynöksége, majd az irodagép- és villamos berendezések bizományos árusítója lett. Tevan Adolf '''dolgozta ki Csaba közvilágításának a tervét''', melyet [[1893|1893-ban]] terjesztett a városi közgyűlés elé. A képviselők évekig tárgyalták az ügyet, ám végül más kapta meg a megbízást, de a villanytelep a Tevan által javasolt helyen épült meg [[1904|1904-ben]]. |
'''Több szakmai és társadalmi szervezetben, egyesületben tevékenykedett''': szegedi kereskedelmi és iparkamara, B.-Csabai Iparosok Segély- és Hitelszövetkezete, békéscsabai kereskedők köre, Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság, Békéscsaba Városi Takarékpénztár Részvénytársaság, az önálló kereskedők testülete, Békés Vármegyei Gazdasági Egylet, Első Békéscsabai Kenyérgyár Részvénytársaság, békéscsabai tornaegylet. [[1902|1902-ben]] a csabai izraelita hitközség választmányi tagjává, [[1910|1910-ben]] az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület csabai fiókja igazgatótanácsának a tagjává választották. [[1910|1910-ben]] részt vett a Nemzeti Munkapárt csabai szervezetének a megalakulásában. Nagy érdemei voltak a csabai sakkélet megteremtésében: [[1912|1912-ben]] a Magántisztviselők Egyesületének sakkosztályából alakult Békéscsabai Sakk-kör ügyvezető elnöke lett. [[1913|1913-ban]] Andor fiával együtt részt vett az [[Aurora-kör]] megszervezésében. | '''Több szakmai és társadalmi szervezetben, egyesületben tevékenykedett''': szegedi kereskedelmi és iparkamara, B.-Csabai Iparosok Segély- és Hitelszövetkezete, békéscsabai kereskedők köre, Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság, Békéscsaba Városi Takarékpénztár Részvénytársaság, az önálló kereskedők testülete, Békés Vármegyei Gazdasági Egylet, Első Békéscsabai Kenyérgyár Részvénytársaság, békéscsabai tornaegylet. [[1902|1902-ben]] a csabai izraelita hitközség választmányi tagjává, [[1910|1910-ben]] az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület csabai fiókja igazgatótanácsának a tagjává választották. [[1910|1910-ben]] részt vett a Nemzeti Munkapárt csabai szervezetének a megalakulásában. Nagy érdemei voltak a csabai sakkélet megteremtésében: [[1912|1912-ben]] a Magántisztviselők Egyesületének sakkosztályából alakult Békéscsabai Sakk-kör ügyvezető elnöke lett. [[1913|1913-ban]] Andor fiával együtt részt vett az [[Aurora-kör]] megszervezésében. | ||
| - | '''[[1884]]. [[február 19.|február 19-én]]''' a békéscsabai neológ zsinagógában '''vette feleségül''' a csabai születésű '''Fischer Teréziát''' (1868‒1944). Házasságukból '''tíz gyermek született''', elsőszülött fiuk, Tevan Sándor (1884–1887) kiskorában elhunyt. Gyermekeik: Tevan Gizella (1886–1963), Tevan Flóra (1888–1944), [[Tevan Andor ( | + | '''[[1884]]. [[február 19.|február 19-én]]''' a békéscsabai neológ zsinagógában '''vette feleségül''' a csabai születésű '''Fischer Teréziát''' (1868‒1944). Házasságukból '''tíz gyermek született''', elsőszülött fiuk, Tevan Sándor (1884–1887) kiskorában elhunyt. Gyermekeik: Tevan Gizella (1886–1963), Tevan Flóra (1888–1944), [[Tevan Andor (1889–1955)|Tevan Andor (1889–1955)]], Tevan Ferenc (1891–1944), Tevan Rezső (1893–1944), Tevan Ilona (1896–1944), Tevan Erzsébet (1899–1945), [[Tevan Margit (1901–1978)|Tevan Margit (1901–1978)]], Tevan László (1903–1943). Az 1800-as évek végén a Fő utca 2024. számú házban (a későbbi Berényi úton) éltek, itt nevelkedtek a Tevan gyerekek. A család egyáltalán nem volt vallásos, és bár nem tartoztak a jómódúak közé, Tevan és felesége számára fontos volt a jótékonyság, a szegények megsegítése. |
| - | + | ||
| + | Tevan Adolf 67 éves korában, '''[[1921]]. [[június 29.|június 29-én]] hunyt el'''. Síremléke a neológ zsidó temetőben áll. Felesége a család sok tagjával együtt a holokauszt áldozata lett: a kilenc Tevan gyerekből csak hárman ‒ Gizella, Andor és Margit ‒ maradtak életben. | ||
== A Tevan-nyomda kezdeti évei == | == A Tevan-nyomda kezdeti évei == | ||
| - | '''Lepage Lajos''' nyomdász és könyvkereskedő '''[[1903|1903-ban]] ajánlotta fel megvételre barátjának, Tevan Adolfnak''' az [[1890]] óta a Vasút utca (a mai [[Andrássy út (Békéscsaba)|Andrássy út]]) elején működő '''nyomdáját és papírkereskedését'''; az épület Békéscsaba tulajdonában volt. Tevan [[1903]]. [[március 16-án]] kért nyomdaipari engedélyt a csabai főszolgabírótól, s ezzel együtt benyújtotta kérelmét a Lepage-nyomda helyiségeire is. '''A [[Tevan Nyomda és Könyvkiadóvállalat (Békéscsaba)|Tevan | + | '''Lepage Lajos''' nyomdász és könyvkereskedő '''[[1903|1903-ban]] ajánlotta fel megvételre barátjának, Tevan Adolfnak''' az [[1890]] óta a Vasút utca (a mai [[Andrássy út (Békéscsaba)|Andrássy út]]) elején működő '''nyomdáját és papírkereskedését'''; az épület Békéscsaba tulajdonában volt. Tevan [[1903]]. [[március 16-án]] kért nyomdaipari engedélyt a csabai főszolgabírótól, s ezzel együtt benyújtotta kérelmét a Lepage-nyomda helyiségeire is. '''A [[Tevan Nyomda és Könyvkiadóvállalat (Békéscsaba)|Tevan Nyomda és Könyvkiadóvállalat]] [[1903]]. [[április 1.|április 1-jén]] indult''' útjára, ezzel egy időben Tevan itt nyitotta meg szatócsüzletét; a bolt hátsó részében egy taposósajtó működött, kezelője egy alkalmazott nyomdász volt. Az év folyamán a nyomdában már négy kéziszedő és gépmester dolgozott két nyomógéppel. Az első években a nyomda alkalmi aprónyomtatványokkal (meghívók, gyászjelentések), rendelésre könyvek kiadásával és újságok nyomtatásával foglalkozott. |
| - | A következő lapokat nyomtatták a Tevan-nyomdában: [[Békésmegyei Híradó (2)|Békésmegyei Híradó]] (1903‒1904), [[Igaz Eszme]] (1904), [[Békésmegyei Függetlenség]] (1905‒1907), [[Szocializmus]] (1905), az Áchim-féle [[Paraszt Újság]] (1906‒1909), [[Radikális Újság]] (1907), [[Békésvármegye (2)|Békésvármegye]] (1908‒1909), [[Békési Újság (1)|Békési Újság]] (1909), Békésmegyei Napló (1910‒1911), [[Magyar Gépész]] (1910). Tevan másfél évig tulajdonosa volt a Békésmegyei Függetlenség című lapnak, [[1909]] szeptemberében pedig önálló lapot indított [[Békéscsaba és Vidéke]] (később: Csabai Napló) címen. | + | A következő lapokat nyomtatták a Tevan-nyomdában: [[Békésmegyei Híradó (2)|''Békésmegyei Híradó'']] (1903‒1904), ''[[Igaz Eszme]]'' (1904), ''[[Békésmegyei Függetlenség]]'' (1905‒1907), ''[[Szocializmus]]'' (1905), az Áchim-féle ''[[Paraszt Újság]]'' (1906‒1909), ''[[Radikális Újság]]'' (1907), [[Békésvármegye (2)|''Békésvármegye'']] (1908‒1909), [[Békési Újság (1)|''Békési Újság'']] (1909), ''Békésmegyei Napló'' (1910‒1911), ''[[Magyar Gépész]]'' (1910). Tevan másfél évig tulajdonosa volt a ''Békésmegyei Függetlenség'' című lapnak, [[1909]] szeptemberében pedig önálló lapot indított ''[[Békéscsaba és Vidéke]]'' (később: ''Csabai Napló'') címen. |
A nyomdaalapító Tevan [[1907|1907-ben]] küldte a bécsi Graphische Lehr- und Versuchsanstalt iskolába Andor fiát, aki nagy érdeklődést tanúsított a nyomdászat és főleg a könyvkiadás és -művészet iránt. A kétéves tanulmányút után, '''[[1909|1909-ben]]''' Tevan Adolf, akit a könyv- és papírkereskedés mindennapos gondjai kötöttek le, '''fiának adta át a nyomda vezetését'''. Az elkövetkező években Tevan Andor irányítása alatt a Tevan Nyomda és Kiadóvállalat ‒ elsősorban szép könyveinek köszönhetően ‒ az ország egyik legjobb, nemzetközi hírnévnek is örvendő műhelyévé vált. | A nyomdaalapító Tevan [[1907|1907-ben]] küldte a bécsi Graphische Lehr- und Versuchsanstalt iskolába Andor fiát, aki nagy érdeklődést tanúsított a nyomdászat és főleg a könyvkiadás és -művészet iránt. A kétéves tanulmányút után, '''[[1909|1909-ben]]''' Tevan Adolf, akit a könyv- és papírkereskedés mindennapos gondjai kötöttek le, '''fiának adta át a nyomda vezetését'''. Az elkövetkező években Tevan Andor irányítása alatt a Tevan Nyomda és Kiadóvállalat ‒ elsősorban szép könyveinek köszönhetően ‒ az ország egyik legjobb, nemzetközi hírnévnek is örvendő műhelyévé vált. | ||
| 25. sor: | 27. sor: | ||
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
| - | * A Tevan-nyomda alapításának 100. évfordulója alkalmából '''[[2003]]. [[április 10.|április 10-én]] Tevan-emlékülést tartottak''' Békéscsabán. Az ülést követően Békéscsaba önkormányzata és a '''[[Tevan Andor-emléktábla (Békéscsaba, Andrássy út 3)| | + | * A Tevan-nyomda alapításának 100. évfordulója alkalmából '''[[2003]]. [[április 10.|április 10-én]] Tevan-emlékülést tartottak''' Békéscsabán. Az ülést követően Békéscsaba önkormányzata és a Kner‒Tevan Alapítvány '''[[Tevan Andor-emléktábla (Békéscsaba, Andrássy út 3.)|Tevan-emléktáblát]] avatott''' a Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola falán (az épület ma az [[Ibsen Ház (Békéscsaba)|Ibsen Ház]]) a nyomdaalapító Tevan Adolf és fia, Tevan Andor tiszteletére. |
| + | |||
| + | == Képgaléria == | ||
| + | <Gallery widths="300px" heights="300px"> | ||
| + | Fájl:Tevan Adolf Bcs es videke 1909.jpg|Tevan Adolf hirdetése a Békéscsaba és Vidékében | ||
| + | Fájl:Tevan hirdetes BIL1907.JPG|Tevan-hirdetés a Békésmegyei Iparosok Lapjában | ||
| + | </Gallery> | ||
== Források == | == Források == | ||
| 31. sor: | 39. sor: | ||
* Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 214. szám (1998. szeptember 12‒13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 214. szám (1998. szeptember 12‒13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Békés Megyei Népújság, 33. évf. 238. szám (1978. október 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Békés Megyei Népújság, 33. évf. 238. szám (1978. október 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| - | * Micheller Magdolna: Fejezetek a békéscsabai zsidóság történetéből (1815‒2015). Békéscsaba : SZIE Gazd., Agrár- és Egészségtud. Kar, 2015 | + | * Micheller Magdolna: Fejezetek a békéscsabai zsidóság történetéből (1815‒2015). Békéscsaba : SZIE Gazd., Agrár- és Egészségtud. Kar, 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
* Nyemcsok László: Nem elég dolgozni, alkotni is kell. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 85. szám (2003. április 11.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Nyemcsok László: Nem elég dolgozni, alkotni is kell. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 85. szám (2003. április 11.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Világ, [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Vilag_1923_08/?pg=156&layout=s 14. évf. 186. szám (1923. augusztus 19.)] (Látogatva: 2020. 02. 05.) | * Világ, [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Vilag_1923_08/?pg=156&layout=s 14. évf. 186. szám (1923. augusztus 19.)] (Látogatva: 2020. 02. 05.) | ||
== Kapcsolódó irodalom == | == Kapcsolódó irodalom == | ||
| - | * Malatyinszki József: A békéscsabai Tevan-nyomda egy évszázada, 1903‒2003. Békéscsaba : Kner-Tevan Alap., 2003 | + | * Malatyinszki József: A békéscsabai Tevan-nyomda egy évszázada, 1903‒2003. Békéscsaba : Kner-Tevan Alap., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Malatyinszki József: Egy évszázad mezsgyéjén: a Kner Nyomda gyomai és békéscsabai üzemeinek története. Békéscsaba ; Gyoma : Kner Nyomda, 1982 | + | * Malatyinszki József: Egy évszázad mezsgyéjén: a Kner Nyomda gyomai és békéscsabai üzemeinek története. Békéscsaba ; Gyoma : Kner Nyomda, 1982 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
== Külső hivatkozások == | == Külső hivatkozások == | ||
A lap jelenlegi, 2022. január 11., 16:49-kori változata
nyomdaalapító
Tartalomjegyzék |
A Tevan család Békéscsabán
A Tevanok a mai Szlovákia területéről települtek Békéscsabára valamikor a 19. század elején. A zsidó kereskedőcsalád egyes források szerint az Árva megyei Alsókubinból (szlovákul: Dolný Kubín), más források szerint a Pozsony közeli Dévényből (szlovákul: Devín, németül: Theben) érkezett; nevüket a település német nevéből eredeztették. A Tevan család egyike lehetett a legkorábbi békéscsabai zsidó családoknak, erre bizonyíték, hogy az 1831-es kolera idején elhunytak között Tevan Ábrahám neve is szerepel, aki minden bizonnyal az 1832/33-as összeírásban szereplő Tevan Áron házaló kereskedő fia. Ez utóbbi 1845–1851 között elhalálozhatott, ugyanis a békéscsabai izraeliták 1851-es összeírásában már csak özvegye, Tevan Áronné sz. Bleyer Katalina szerepel két fiával és hat lányával; közöttük a legidősebb az 1826-ban született Tevan József volt. Tevan József szintén házaló kereskedő volt (terménykereskedéssel foglalkozott); 1853. december 1-jén vette feleségül Einer Rozáliát, házasságukból tíz gyerek született.
Élete, munkássága
Tevan Adolf 1854. október 9-én született Tevan József és Einer Rozália legidősebb gyermekeként.
Kezdetben szatócsboltot és szikvízüzemet nyitott, majd ‒ mielőtt 1903-ban megvette Lepage Lajos nyomdáját és papírkereskedését ‒ más vállalkozásokkal is próbálkozott. Tulajdonosa volt a Tevan‒Reisz közös cégnek, amely a Petrozsényi bányaigazgatóság széntermékeinek csabai főügynöksége, majd az irodagép- és villamos berendezések bizományos árusítója lett. Tevan Adolf dolgozta ki Csaba közvilágításának a tervét, melyet 1893-ban terjesztett a városi közgyűlés elé. A képviselők évekig tárgyalták az ügyet, ám végül más kapta meg a megbízást, de a villanytelep a Tevan által javasolt helyen épült meg 1904-ben.
Több szakmai és társadalmi szervezetben, egyesületben tevékenykedett: szegedi kereskedelmi és iparkamara, B.-Csabai Iparosok Segély- és Hitelszövetkezete, békéscsabai kereskedők köre, Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság, Békéscsaba Városi Takarékpénztár Részvénytársaság, az önálló kereskedők testülete, Békés Vármegyei Gazdasági Egylet, Első Békéscsabai Kenyérgyár Részvénytársaság, békéscsabai tornaegylet. 1902-ben a csabai izraelita hitközség választmányi tagjává, 1910-ben az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület csabai fiókja igazgatótanácsának a tagjává választották. 1910-ben részt vett a Nemzeti Munkapárt csabai szervezetének a megalakulásában. Nagy érdemei voltak a csabai sakkélet megteremtésében: 1912-ben a Magántisztviselők Egyesületének sakkosztályából alakult Békéscsabai Sakk-kör ügyvezető elnöke lett. 1913-ban Andor fiával együtt részt vett az Aurora-kör megszervezésében.
1884. február 19-én a békéscsabai neológ zsinagógában vette feleségül a csabai születésű Fischer Teréziát (1868‒1944). Házasságukból tíz gyermek született, elsőszülött fiuk, Tevan Sándor (1884–1887) kiskorában elhunyt. Gyermekeik: Tevan Gizella (1886–1963), Tevan Flóra (1888–1944), Tevan Andor (1889–1955), Tevan Ferenc (1891–1944), Tevan Rezső (1893–1944), Tevan Ilona (1896–1944), Tevan Erzsébet (1899–1945), Tevan Margit (1901–1978), Tevan László (1903–1943). Az 1800-as évek végén a Fő utca 2024. számú házban (a későbbi Berényi úton) éltek, itt nevelkedtek a Tevan gyerekek. A család egyáltalán nem volt vallásos, és bár nem tartoztak a jómódúak közé, Tevan és felesége számára fontos volt a jótékonyság, a szegények megsegítése.
Tevan Adolf 67 éves korában, 1921. június 29-én hunyt el. Síremléke a neológ zsidó temetőben áll. Felesége a család sok tagjával együtt a holokauszt áldozata lett: a kilenc Tevan gyerekből csak hárman ‒ Gizella, Andor és Margit ‒ maradtak életben.
A Tevan-nyomda kezdeti évei
Lepage Lajos nyomdász és könyvkereskedő 1903-ban ajánlotta fel megvételre barátjának, Tevan Adolfnak az 1890 óta a Vasút utca (a mai Andrássy út) elején működő nyomdáját és papírkereskedését; az épület Békéscsaba tulajdonában volt. Tevan 1903. március 16-án kért nyomdaipari engedélyt a csabai főszolgabírótól, s ezzel együtt benyújtotta kérelmét a Lepage-nyomda helyiségeire is. A Tevan Nyomda és Könyvkiadóvállalat 1903. április 1-jén indult útjára, ezzel egy időben Tevan itt nyitotta meg szatócsüzletét; a bolt hátsó részében egy taposósajtó működött, kezelője egy alkalmazott nyomdász volt. Az év folyamán a nyomdában már négy kéziszedő és gépmester dolgozott két nyomógéppel. Az első években a nyomda alkalmi aprónyomtatványokkal (meghívók, gyászjelentések), rendelésre könyvek kiadásával és újságok nyomtatásával foglalkozott.
A következő lapokat nyomtatták a Tevan-nyomdában: Békésmegyei Híradó (1903‒1904), Igaz Eszme (1904), Békésmegyei Függetlenség (1905‒1907), Szocializmus (1905), az Áchim-féle Paraszt Újság (1906‒1909), Radikális Újság (1907), Békésvármegye (1908‒1909), Békési Újság (1909), Békésmegyei Napló (1910‒1911), Magyar Gépész (1910). Tevan másfél évig tulajdonosa volt a Békésmegyei Függetlenség című lapnak, 1909 szeptemberében pedig önálló lapot indított Békéscsaba és Vidéke (később: Csabai Napló) címen.
A nyomdaalapító Tevan 1907-ben küldte a bécsi Graphische Lehr- und Versuchsanstalt iskolába Andor fiát, aki nagy érdeklődést tanúsított a nyomdászat és főleg a könyvkiadás és -művészet iránt. A kétéves tanulmányút után, 1909-ben Tevan Adolf, akit a könyv- és papírkereskedés mindennapos gondjai kötöttek le, fiának adta át a nyomda vezetését. Az elkövetkező években Tevan Andor irányítása alatt a Tevan Nyomda és Kiadóvállalat ‒ elsősorban szép könyveinek köszönhetően ‒ az ország egyik legjobb, nemzetközi hírnévnek is örvendő műhelyévé vált.
Tevan Andor 1916. január 1-jétől a törvény előtti felelősség tekintetében is átvette a nyomda vezetését 62 éves apjától. A Tevan-nyomda 1917. június 30-ig, tizennégy éven át működött első helyén, ahonnan a Baross utcába költözött, miután Tevan Adolf Goldberger Sámuelnek adta el könyv-, papír- és zenemű-kereskedését (amely végül 1920-ben szüntette meg működését). A Tanácsköztársaság kikiáltását követően a nyomda köztulajdonba került, Tevan Andort azonban ‒ szaktudását megbecsülve ‒ vezető pozícióban hagyták meg a helyi tanácshatalom vezetői. 1919. április 29-én Békéscsabát elfoglalták a román királyi csapatok, a megszállt terület nagyobb nyomdáinak gépállományát leszerelték és elvitték. Tevan Adolf és Tevan Andor 1919 júniusában a nyomdát színleg egy liptószentmiklósi cégnek, a Bradska Jednotának adta el, s így, mint külföldi céget, sikerült megmenteni a román hatóságoktól, sőt még román megrendeléseket is kaptak. 1920 januárjában a Tevan-nyomda két nagy és egy kézisajtóval működött, és harminc munkást alkalmazott. A magas munkáslétszám oka elsődlegesen az volt, hogy a román megszállás alatt álló erdélyi és bánáti települések nehezen találtak kapcsolatot a budapesti nyomdákkal, ezért itt rendelték meg szükséges nyomtatványaikat.
Emlékezete
- A Tevan-nyomda alapításának 100. évfordulója alkalmából 2003. április 10-én Tevan-emlékülést tartottak Békéscsabán. Az ülést követően Békéscsaba önkormányzata és a Kner‒Tevan Alapítvány Tevan-emléktáblát avatott a Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola falán (az épület ma az Ibsen Ház) a nyomdaalapító Tevan Adolf és fia, Tevan Andor tiszteletére.
Képgaléria
 Tevan Adolf hirdetése a Békéscsaba és Vidékében |
 Tevan-hirdetés a Békésmegyei Iparosok Lapjában |
Források
- Balogh István: A Tevan nyomdász- és művészcsalád rövid története, Budapest 2009. In: Internet Archive ‒ Pointernet (Látogatva: 2020. 02. 05.)
- Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 214. szám (1998. szeptember 12‒13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés Megyei Népújság, 33. évf. 238. szám (1978. október 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Micheller Magdolna: Fejezetek a békéscsabai zsidóság történetéből (1815‒2015). Békéscsaba : SZIE Gazd., Agrár- és Egészségtud. Kar, 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Nyemcsok László: Nem elég dolgozni, alkotni is kell. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 85. szám (2003. április 11.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Világ, 14. évf. 186. szám (1923. augusztus 19.) (Látogatva: 2020. 02. 05.)
Kapcsolódó irodalom
- Malatyinszki József: A békéscsabai Tevan-nyomda egy évszázada, 1903‒2003. Békéscsaba : Kner-Tevan Alap., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Malatyinszki József: Egy évszázad mezsgyéjén: a Kner Nyomda gyomai és békéscsabai üzemeinek története. Békéscsaba ; Gyoma : Kner Nyomda, 1982 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozások
- Tevan Adolf In: Wikipedia
