Távbeszélő hálózat

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Szócikk létrehozása)
("Története" és "Képgaléria" alfejezetek kiegészítése)
1. sor: 1. sor:
-
Békés megye távbeszélő hálózatát 1895. február 26-án 11 és 12 óra között adta át Tallián Béla főispán.
+
'''Békés megye távbeszélő hálózatát [[1895]]. [[február 26.|február 26-án]] 11 és 12 óra között adta át Tallián Béla főispán.
-
 
+
'''
== Története ==
== Története ==
-
[[Fájl:Korosvidek_19280321_03_bcs_uj_telefonkozpontja.jpg|bélyegkép]]
+
[[Fájl:Korosvidek_19280321_03_bcs_uj_telefonkozpontja.jpg|bélyegkép]]'''Békés vármegye közgyűlés [[1894]]. [[február 26.február 26-án]] határozta el a távbeszélő hálózat kiépítését.''' A határozat szerint az oszlopok árát a törvényhatóság, a huzalok árát és a durva munkák költségét a községek vállalják. A telefonhálózat, melynek tervét Balla Pál főmérnök készítette,  pontosan egy év múlva kezdte meg működését '''130 előfizetővel'''. Tallián Béla főispán ünnepélyes megnyitó beszédét először a [[Gyula]], [[Békéscsaba|Csaba]], [[Orosháza]], [[Tótkomlós]] vonalon, majd [[Mezőberény|Berény]], [[Békés]], [[Gyoma]], [[Szarvas]], [[Szeghalom]] vonalon hallgatták a hatóságok, községi elöljárók és előfizetők.
 +
 
 +
A békéscsabai távbeszélő központ bérleményként Szondy főorvos házában működött. Az állam Kármán Aladár tervei alapján 1927-ben a Szent István tér és az Apponyi utca sarkán, a várostól vett telken felépítette azt az új, impozáns, egy emeletes postapalotát, amelyben '''[[1928]]. [[március 4-én]] adták át az Ericson cég által kivitelezett C.B., vagy másnéven világító rendszerű központot''', ami azt jelentette, hogy nem kellett a központot hosszasan csengetni, hanem egyszerűen leakasztani a készülék horgáról a hallgatót. Abban a pillanatban kigyulladt egy parányi lámpácska a megfelelő munkahelyen, s a bemondott számot egy dugó segítségével nyomban kapcsolta is a kezelő. Beszélgetés után a visszaakasztott hallgató meggyújtotta a jelző lámpát, s erre a kezelő a dugót kihúzva szétkapcsolta a két beszélgetőt.
 +
 
 +
'''[[1948]]-ban''' a Magyar Posta gépi kapcsolású automata telefonközpontot épített a békéscsabai Postapalota első emeletén. '''[[1951]]-ben már az automataközpont fogadta a távbeszélő állomások felől érkező hívásokat.'''
 +
 
 +
[[1979]]. [[november 4.|november 4-én]] atadott új békéscsabai postaközponttól alig egy kőhajításnyira épült fel a környező településeket is átfogó, '''10 ezer állomásos crossbar telefonközpont''', melynek beruházási költségei meghaladták az 500 millió forintot, melynek építését 1978. februárjában kezdték. A központot '''[[1983]]. júniusában''' üzemelték be.  '''Az új Crossbar-központ 14.300 állomás-kapacitású volt.'''
 +
 
 +
'''[[1996]]-tól a Hungarotel Rt. vette át a postától a telefonszolgáltatás működtetését és fejlesztését.'''
 +
 
== Források ==
== Források ==
 +
* Ogrincs Pálné - Lovászi Jószef: A csabai posta 225 éve. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum : 2013. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
12. sor: 22. sor:
Fájl:Bm_kozlony_18950307_05_megyei_tavbeszelo atadasa.jpg|Újságcikk: Békésmegyei Közlöny (1895)
Fájl:Bm_kozlony_18950307_05_megyei_tavbeszelo atadasa.jpg|Újságcikk: Békésmegyei Közlöny (1895)
Fájl:Korosvidek_19280321_1-2_bcs_telefonkozpontja.jpg|Újságcikk: Körövidék (1928)
Fájl:Korosvidek_19280321_1-2_bcs_telefonkozpontja.jpg|Újságcikk: Körövidék (1928)
 +
Fájl:Postapalota_kepeslap.jpg
</gallery>
</gallery>

A lap 2015. február 24., 18:32-kori változata

Békés megye távbeszélő hálózatát 1895. február 26-án 11 és 12 óra között adta át Tallián Béla főispán.

Tartalomjegyzék

Története

Korosvidek 19280321 03 bcs uj telefonkozpontja.jpg
Békés vármegye közgyűlés 1894. február 26.február 26-án határozta el a távbeszélő hálózat kiépítését. A határozat szerint az oszlopok árát a törvényhatóság, a huzalok árát és a durva munkák költségét a községek vállalják. A telefonhálózat, melynek tervét Balla Pál főmérnök készítette, pontosan egy év múlva kezdte meg működését 130 előfizetővel. Tallián Béla főispán ünnepélyes megnyitó beszédét először a Gyula, Csaba, Orosháza, Tótkomlós vonalon, majd Berény, Békés, Gyoma, Szarvas, Szeghalom vonalon hallgatták a hatóságok, községi elöljárók és előfizetők.

A békéscsabai távbeszélő központ bérleményként Szondy főorvos házában működött. Az állam Kármán Aladár tervei alapján 1927-ben a Szent István tér és az Apponyi utca sarkán, a várostól vett telken felépítette azt az új, impozáns, egy emeletes postapalotát, amelyben 1928. március 4-én adták át az Ericson cég által kivitelezett C.B., vagy másnéven világító rendszerű központot, ami azt jelentette, hogy nem kellett a központot hosszasan csengetni, hanem egyszerűen leakasztani a készülék horgáról a hallgatót. Abban a pillanatban kigyulladt egy parányi lámpácska a megfelelő munkahelyen, s a bemondott számot egy dugó segítségével nyomban kapcsolta is a kezelő. Beszélgetés után a visszaakasztott hallgató meggyújtotta a jelző lámpát, s erre a kezelő a dugót kihúzva szétkapcsolta a két beszélgetőt.

1948-ban a Magyar Posta gépi kapcsolású automata telefonközpontot épített a békéscsabai Postapalota első emeletén. 1951-ben már az automataközpont fogadta a távbeszélő állomások felől érkező hívásokat.

1979. november 4-én atadott új békéscsabai postaközponttól alig egy kőhajításnyira épült fel a környező településeket is átfogó, 10 ezer állomásos crossbar telefonközpont, melynek beruházási költségei meghaladták az 500 millió forintot, melynek építését 1978. februárjában kezdték. A központot 1983. júniusában üzemelték be. Az új Crossbar-központ 14.300 állomás-kapacitású volt.

1996-tól a Hungarotel Rt. vette át a postától a telefonszolgáltatás működtetését és fejlesztését.

Források

Kapcsolódó irodalom

Képgaléria

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök