Sztraka Károly (1803–1863)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Kategória beillesztése)
a (+ Kapcsolódó irodalom)
(7 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
evangélikus tanító
+
evangélikus tanító, költő-fordító, pomológus
== Élete ==
== Élete ==
 +
[[Fájl:Sztraka Karoly.jpg|bélyegkép|300px|Sztraka Károly]]
 +
'''Sztraka Károly''' (Karol Straka) '''[[1803]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] a Pest megyei Apostagon született. Apja, Sztraka András Gyulán született.
-
'''Sztraka Károly [[1803]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] a Pest megyei Apostagon született.'''
+
Sztraka Károly '''[[Mezőberény|Mezőberényben]] tanult hat, majd Pozsonyban öt évig''', ahol a filozófiai kurzust is elvégezte.  
-
Apja, Sztraka András, Gyulán született [[1766]]-ban. Felnőttként került el Gyuláról. Három évig Kecskeméten, 42 évig pedig Apostagon volt tanító.
+
-
Sztraka Károly [[Mezőberény|Mezőberényben]] tanult hat, majd Pozsonyban öt évig, ahol a filozófiai kurzust is elvégezte. [[1825]]. május l-jétől tanított Csabán az elemi fiúiskolában. '''[[1826]] augusztusában vette feleségül Boer Annát''', egy szebeni tanár leányát. Házasságukból két gyermek született [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Ernő]] és György. [[1842]]-ben az abban az évben létrehozott felsőtabáni iskolába helyezték át, ahol lányokat és fiúkat is tanított.
+
-
'''Sztraka igen sokoldalú ember volt: a Magyar Nemzeti Múzeum póttagja, a Magyar Kertészeti és Gazdasági Társaság és a Magyar Természettudósok Társaságának tagja. Kitűnő festő; szenvedélyes természetvizsgáló; ügyes vadász; kiváló gyümölcstermesztő.''' Az általa kitömött "ritkább" alföldi madarak és emlősállatok példányai a Nemzeti Múzeumban kerültek kiállításra. A kertészek egyesületének kiállításain az általa termesztett gyümölcsökkel több érmet nyert.
+
'''[[1826]] augusztusában vette feleségül Boer Annát''', egy szebeni tanár leányát. Házasságukból '''hat gyermek''' született: [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Ernő]], György, Apollónia, Emília, Matild és Róza.
-
Külön figyelmet érdemel irodalmi tevékenysége. '''Számos versben írt állatmese szerzője''', melyek igen népszerűek voltak az egyszerű szlovák emberek körében. [[1853]]-ban könyvalakban is megjelentek '''Puvodné bájky od Karla Straku (Sztraka Károly eredeti állatmeséi)''' címmel. A mesék egytől egyig gyöngyszemei a rímbe szedett gúnynak és szatírának. Költeményei jelentek meg Fejérpataky '''"Pozornik" (Figyelő)''' című folyóiratában s a békéscsabai kis énekeskönyvben. Munkái jelentek még meg az '''Oskola és egyház''' című tanárok részére kiadott gyűjteményben is.
+
'''Békéscsabán [[1863]]. [[november 29.|november 29-én]] hunyt el.'''  
-
'''Békéscsabán, [[1863]]. [[november 29.|november 29-én]] hunyt el.''' A városban [[1910]] és [[1962]] között utca őrizte emlékét.
+
== Munkássága ==
 +
'''[[1825]]. [[május 1.|május 1-től]] Csabán''' az elemi fiúiskolában tanított. [[1842|1842-ben]] az akkor alapított felsőtabáni iskolába helyezték át, ahol lányokat és fiúkat egyaránt oktatott. '''38 éven keresztül''' volt tanító Békéscsabán.
-
== Lásd még ==
+
'''[[1837|1837-ben]]''' Zajac Daniel lelkésszel '''megalapította a''' békéscsabai '''Szlovák Olvasó Társaságot'''.
-
* [[Sztraka Ernő (1830-1906)]]
+
Sztraka '''póttagja volt a Magyar Nemzeti Múzeumnak, rendes tagja a Magyar Kertészeti és Gazdasági Társaságnak és a Magyar Természettudósok Társaságának'''. Kitűnő festő, szenvedélyes természetvizsgáló, ügyes vadász és kiváló gyümölcstermesztő hírében állt. Az általa kitömött alföldi madarak és emlősállatok példányai a Nemzeti Múzeumban kerültek kiállításra. Fogas vakonnyal (földikutya) gyarapította a Magyar Nemzeti Múzeum természeti és kézműtani gyűjteményének állatosztályát.
-
== Forrás ==
+
A kertészek egyesületének kiállításain '''gyümölcseivel több díjat is nyert'''. A gyümölcsfa-nemesítésről többször előadásokat tartott. Az általa magról termesztett és szaporított békéscsabai almafaj a '''"Sztraka renetje"''' nevet kapta. Faiskolája facsemetékkel látta el a környező településeket is, a gyümölcstermesztést diákjainak is tanította.
-
* Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995. (Kézirat, lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
-
== Művei ==
+
Ján Kollár, budapesti evangélikus lelkész esküvőjére írta a ''Radostník'' című művét, ami csabai és békési szlovák motívumokat tartalmaz. '''Számos versben megírt állatmese szerzője''', melyek igen népszerűek voltak a szlovák emberek körében. '''Történetei [[1853|1853-ban]] ''' ''Puvodné bájky od Karla Straku (Sztraka Károly eredeti állatmeséi)'' címmel jelentek meg. Költeményei jelentek meg a ''"Pozornik" (Figyelő)'' című folyóiratban. Munkái megjelentek az ''Oskola és egyház'' című tanárok részére kiadott gyűjteményben. Részt vállalt a békéscsabai evangélikus énekeskönyv negyedik kiadásának szerkesztésében és fordításában.
-
* A gyümölcsfa-tenyésztés hasznáról. In: Néptanítók könyve. Szerk. és kiad. Szeberényi Lajos. 3. köt. Gyula. 1857. Réthy ny. 35-38. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
== Emlékezete ==
-
* Pohrebnj werse ku poslednj pocestnosti Zuzanne Jeszenszky rozené Turdélyi. Pest. 1835. Trattner Károlyi ny. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békéscsabán [[1910]] és [[1962]] között '''utca őrizte emlékét''' (ma: Botyánszky Pálné utca).
-
* Poslední pocestnost ... Jána Szeberinyiho. Gyula. 1857. Réthy ny. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
-
* Puvodné bájky od Karla Straku. Szarvas. 1853. Réthy ny. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
-
* Radostné padesátiletí ucitelského úradu ... Pavla Benjamina Szemiána... Pest. Trattner Károlyi ny. 1856. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
-
* Radostnjk ku snatku Jana Kollara a Wilhelminy Frideriky Schmidtovej. Pest. 1835. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
-
== Kapcsolódó irodalom ==
+
== Művei ==
 +
* Radostnjk ku snatku Jana Kollara a Wilhelminy Frideriky Schmidtovej. Pest, 1835. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Pohrebnj werse ku poslednj pocestnosti Zuzanne Jeszenszky rozené Turdélyi. Pest : Trattner Károlyi ny., 1835. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Puvodné bájky od Karla Straku. Szarvas : Réthy ny., 1853. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár )
 +
* Radostné padesátiletí ucitelského úradu ... Pavla Benjamina Szemiána... Pest : Trattner Károlyi ny., 1856. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* A gyümölcsfa-tenyésztés hasznáról. In: Néptanítók könyve. szerk. és kiad.: Szeberényi Lajos. 3. köt. Gyula : Réthy ny. 1857. 35–38. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Poslední pocestnost ... Jána Szeberinyiho. Gyula : Réthy ny., 1857. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Egy békésmegyei Aesopus versei = Békésmegyei Közlöny. 33. évf. 1906. november 8. 93. sz. 5. p.
+
== Lásd még ==
-
* Gombos, Ján Evanjelickí ucitelia: Karol Straka. In:Cabiansky Kalendar na rok 1991. Bcs. 1990. Ev. Cirkev; M. Rada; Cabianska Org. Slovákov. 70-71. p.
+
* [[Sztraka Ernő (1830-1906)]]
-
* Haan Lajos Békés vármegye hajdana. Pest. 1870. Lauffer. 1. köt Történelmi rész. 99. p.
+
-
* Haan Lajos Békés-Csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Bcs. 1991. Békés M. Önkorm. Hiv. 106-107. p.
+
-
== Külső hivatkozások ==
+
== Források ==
 +
* A ”Čabiansky Kalendár” jelentősége az alföldi szlovákság életében. In: Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1993. 84. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* A művelődés évszázadai Békéscsabán, főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 199–200. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békés-csabai énekeskönyv ágostai hitv. evangyelmi hivek számára. 9. kiad. Budapest : Benkó Gy., 1909. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Čabianska Čítanka I. : Csabai olvasókönyv I. szerkesztőbiz.: Chlebniczki János et al. Békéscsaba : Szlovák Kutatóintézet, 1996. 157–161. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2000. 52. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Csabai életrajzok. szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995. (Kézirat, lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Nemzeti Ujság, 41. évf. 397. szám (1846. december 14.) [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/NemzetiUjsag_1846_2/?query=%22sztraka%20k%C3%A1roly%22&pg=359&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2018. 04. 17.)
 +
* Pesti Napló, 3. évf. 555. szám (1852. január 15.) [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1852_01/?query=%22sztraka%20k%C3%A1roly%22&pg=45&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2018. 04. 17.)
 +
* Réthy Zsigmond: Bemutatjuk megyénk ornitológusait – 5. Sztraka Károly (1803–1863). In: Múzeumi Híradó, 3. szám (1975) 21–22. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története. Békéscsaba : Városi Tanács, 1974. 69. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Sztraka renetje. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/KerteszetiEgyetem_GyumolcseszetiKonyhakerteszetiFuzetek_1884/?query=%22sztraka%20k%C3%A1roly%22&pg=344&layout=s Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek, 5. évf. 11. füzet (1884. november.) 1–2. p.] (Látogatva: 2018. 04. 17.)
 +
* Tóth István: Az alföldi evangélikus papság szerepe a szlovák értelmiség nevelésében. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarEgyhaztortenetiVazlatok_2008/?query=straka&pg=146&layout=s Magyar Egyháztörténeti Vázlatok. főszerk.: Csóka Gáspár. Budapest : Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 2008. 1–2. szám. 145. p.]  (Látogatva: 2018. 04. 17.)
 +
 
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* A k. magyar term. tudom. társulat 1845-ik martius 4-kén tartott kis gyülésének jegyzőkönyve. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_ORVO_OT_1845_07/?query=%22sztraka%20k%C3%A1roly%22&pg=269&layout=s Bugát Pál-Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. évf. 16. szám (1845)]
 +
* Adatok a Sztraka-féle szalma renett (Stroh Reinette) nevű alma leírásához. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/KerteszetiEgyetem_GyumolcseszetiKonyhakerteszetiFuzetek_1883/?query=%22sztraka%20k%C3%A1roly%22&pg=356&layout=s  Gyümölcskertészeti és Konyhakertészeti Füzetek, 4. évf. 11. füzet (1883. november.) 347–349. p.]
 +
* Békéscsaba uj utcanevei. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1910_2/?query=%22sztraka%20k%C3%A1roly%22&pg=209&layout=s Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 80. szám (1910. október 6.) 2–3. p.]
 +
* Egy békésmegyei Aesopus versei. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1906_2/?query=%22sztraka%20k%C3%A1roly%22&pg=252&layout=s Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 93. szám (1906. november 8.) 5. p.]
 +
* Gombos, Ján Evanjelickí ucitelia: Karol Straka. In: Cabiansky Kalendar na rok 1991. Békéscsaba : Ev. Cirkev; M. Rada; Cabianska Org. Slovákov., 1990. 70–71. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. 1. köt. Történelmi rész. Pest : Lauffer, 1870. 99. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Haan Lajos: Békés-Csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés M. Önkorm. Hiv., 1991. 106–107. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Magyar Gábor: Magyarországi ornitológusok életrajzi lexikona. Budapest : Magyar Természettudományi Múz., 2018. 261. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Nagy András, D.: Emlékezünk a Csaba (Fiume) Szálló alkotójára. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_10/?query=%22sztraka%20k%C3%A1roly%22&pg=158&layout=s Békés Megyei Népújság, 43. évf. 253. szám (1988. október 22.) 7. p.]
-
[[Kategória:Személyek]][[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Pedagógusok]] [[Kategória:Békéscsabai Százak]]
+
[[Kategória:Személyek]]
 +
[[Kategória:Békéscsaba]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
 +
[[Kategória:Pedagógusok]]
 +
[[Kategória:Agrárszakemberek]]
 +
[[Kategória:Irodalmárok]]
 +
[[Kategória:Sztraka család]]

A lap 2019. június 18., 13:34-kori változata

evangélikus tanító, költő-fordító, pomológus

Tartalomjegyzék

Élete

Sztraka Károly

Sztraka Károly (Karol Straka) 1803. szeptember 15-én a Pest megyei Apostagon született. Apja, Sztraka András Gyulán született.

Sztraka Károly Mezőberényben tanult hat, majd Pozsonyban öt évig, ahol a filozófiai kurzust is elvégezte.

1826 augusztusában vette feleségül Boer Annát, egy szebeni tanár leányát. Házasságukból hat gyermek született: Ernő, György, Apollónia, Emília, Matild és Róza.

Békéscsabán 1863. november 29-én hunyt el.

Munkássága

1825. május 1-től Csabán az elemi fiúiskolában tanított. 1842-ben az akkor alapított felsőtabáni iskolába helyezték át, ahol lányokat és fiúkat egyaránt oktatott. 38 éven keresztül volt tanító Békéscsabán.

1837-ben Zajac Daniel lelkésszel megalapította a békéscsabai Szlovák Olvasó Társaságot.

Sztraka póttagja volt a Magyar Nemzeti Múzeumnak, rendes tagja a Magyar Kertészeti és Gazdasági Társaságnak és a Magyar Természettudósok Társaságának. Kitűnő festő, szenvedélyes természetvizsgáló, ügyes vadász és kiváló gyümölcstermesztő hírében állt. Az általa kitömött alföldi madarak és emlősállatok példányai a Nemzeti Múzeumban kerültek kiállításra. Fogas vakonnyal (földikutya) gyarapította a Magyar Nemzeti Múzeum természeti és kézműtani gyűjteményének állatosztályát.

A kertészek egyesületének kiállításain gyümölcseivel több díjat is nyert. A gyümölcsfa-nemesítésről többször előadásokat tartott. Az általa magról termesztett és szaporított békéscsabai almafaj a "Sztraka renetje" nevet kapta. Faiskolája facsemetékkel látta el a környező településeket is, a gyümölcstermesztést diákjainak is tanította.

Ján Kollár, budapesti evangélikus lelkész esküvőjére írta a Radostník című művét, ami csabai és békési szlovák motívumokat tartalmaz. Számos versben megírt állatmese szerzője, melyek igen népszerűek voltak a szlovák emberek körében. Történetei 1853-ban Puvodné bájky od Karla Straku (Sztraka Károly eredeti állatmeséi) címmel jelentek meg. Költeményei jelentek meg a "Pozornik" (Figyelő) című folyóiratban. Munkái megjelentek az Oskola és egyház című tanárok részére kiadott gyűjteményben. Részt vállalt a békéscsabai evangélikus énekeskönyv negyedik kiadásának szerkesztésében és fordításában.

Emlékezete

Művei

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök