Sztraka Károly (1803–1863)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Leírások egységesítése)
a (Nyelvi ellenőrzés part 1)
3. sor: 3. sor:
== Élete ==
== Élete ==
[[Fájl:Sztraka Karoly.jpg|bélyegkép|300px|Sztraka Károly]]
[[Fájl:Sztraka Karoly.jpg|bélyegkép|300px|Sztraka Károly]]
-
'''Sztraka Károly''' (Karol Straka) '''[[1803]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] a Pest megyei Apostagon született. Apja, Sztraka András Békés megye szülötte'''; [[Gyula|Gyulán]] született [[1766|1766-ban]], felnőtt korában került el Gyuláról. Három évig Kecskeméten, 42 évig pedig Apostagon volt tanító.  
+
'''Sztraka Károly''' (Karol Straka) '''[[1803]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] a Pest megyei Apostagon született. Apja, Sztraka András Gyulán született.  
Sztraka Károly '''[[Mezőberény|Mezőberényben]] tanult hat, majd Pozsonyban öt évig''', ahol a filozófiai kurzust is elvégezte.  
Sztraka Károly '''[[Mezőberény|Mezőberényben]] tanult hat, majd Pozsonyban öt évig''', ahol a filozófiai kurzust is elvégezte.  
12. sor: 12. sor:
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
'''[[1825]]. [[május 1.|május 1-jétől]] tanított Csabán''' az elemi fiúiskolában. [[1842|1842-ben]] az akkor alapított felsőtabáni iskolába helyezték át, ahol lányokat és fiúkat egyaránt tanított. '''38 éven keresztül''' volt tanító Békéscsabán.
+
'''[[1825]]. [[május 1.|május 1-től]] Csabán''' az elemi fiúiskolában tanított. [[1842|1842-ben]] az akkor alapított felsőtabáni iskolába helyezték át, ahol lányokat és fiúkat egyaránt oktatott. '''38 éven keresztül''' volt tanító Békéscsabán.
'''[[1837|1837-ben]]''' Zajac Daniel lelkésszel '''megalapította a''' békéscsabai '''Szlovák Olvasó Társaságot'''.
'''[[1837|1837-ben]]''' Zajac Daniel lelkésszel '''megalapította a''' békéscsabai '''Szlovák Olvasó Társaságot'''.
-
Sztraka igen sokoldalú ember volt: '''póttagja a Magyar Nemzeti Múzeumnak, tagja a Magyar Kertészeti és Gazdasági Társaságnak és a Magyar Természettudósok Társaságának'''. Kitűnő festő, szenvedélyes természetvizsgáló, ügyes vadász és kiváló gyümölcstermesztő hírében állt. Az általa kitömött "ritkább" alföldi madarak és emlősállatok példányai a Nemzeti Múzeumban kerültek kiállításra. Fogas vakonnyal gyarapította a Magyar Nemzeti Múzeum természeti és kézműtani gyűjteményének állatosztályát.
+
Sztraka '''póttagja volt a Magyar Nemzeti Múzeumnak, rendes tagja a Magyar Kertészeti és Gazdasági Társaságnak és a Magyar Természettudósok Társaságának'''. Kitűnő festő, szenvedélyes természetvizsgáló, ügyes vadász és kiváló gyümölcstermesztő hírében állt. Az általa kitömött alföldi madarak és emlősállatok példányai a Nemzeti Múzeumban kerültek kiállításra. Fogas vakonnyal (földikutya) gyarapította a Magyar Nemzeti Múzeum természeti és kézműtani gyűjteményének állatosztályát.
-
A kertészek egyesületének kiállításain '''gyümölcseivel több díjat is nyert'''. A gyümölcsfa-nemesítésről többször előadásokat tartott. Az általa magról termesztett és szaporított békéscsabai almafaj a '''Sztraka renetje''' nevet kapta. Faiskolája facsemetékkel látta el a környező településeket is, a gyümölcstenyésztést diákjainak is tanította.  
+
A kertészek egyesületének kiállításain '''gyümölcseivel több díjat is nyert'''. A gyümölcsfa-nemesítésről többször előadásokat tartott. Az általa magról termesztett és szaporított békéscsabai almafaj a '''"Sztraka renetje"''' nevet kapta. Faiskolája facsemetékkel látta el a környező településeket is, a gyümölcstermesztést diákjainak is tanította.  
Békéscsabára kerülve, továbbra is '''kapcsolatban maradt a szlovák értelmiségekkel'''. Ján Kollár budapesti evangélikus lelkész esküvőjére írta a Radostník című művét, ami csabai és békési szlovák motívumokat tartalmaz. '''Számos versben megírt állatmese szerzője''', melyek igen népszerűek voltak az egyszerű szlovák emberek körében. '''Történetei [[1853|1853-ban]] könyvalakban is megjelentek''' Puvodné bájky od Karla Straku (Sztraka Károly eredeti állatmeséi) címmel. A mesék egytől egyig gyöngyszemei a rímbe szedett gúnynak és szatírának. '''Az alföldi szlovák költészet''' Sztraka Károly meséinek köszönhetően '''gyarapodott a 19. században'''. Költeményei jelentek meg Fejérpataky "Pozornik" (Figyelő) című folyóiratában, valamint a békéscsabai kis énekeskönyvben. Munkái megjelentek az Oskola és egyház című tanárok részére kiadott gyűjteményben is. Részt vállalt a békéscsabai evangélikus énekeskönyv negyedik kiadásának szerkesztésében és fordításában is.
Békéscsabára kerülve, továbbra is '''kapcsolatban maradt a szlovák értelmiségekkel'''. Ján Kollár budapesti evangélikus lelkész esküvőjére írta a Radostník című művét, ami csabai és békési szlovák motívumokat tartalmaz. '''Számos versben megírt állatmese szerzője''', melyek igen népszerűek voltak az egyszerű szlovák emberek körében. '''Történetei [[1853|1853-ban]] könyvalakban is megjelentek''' Puvodné bájky od Karla Straku (Sztraka Károly eredeti állatmeséi) címmel. A mesék egytől egyig gyöngyszemei a rímbe szedett gúnynak és szatírának. '''Az alföldi szlovák költészet''' Sztraka Károly meséinek köszönhetően '''gyarapodott a 19. században'''. Költeményei jelentek meg Fejérpataky "Pozornik" (Figyelő) című folyóiratában, valamint a békéscsabai kis énekeskönyvben. Munkái megjelentek az Oskola és egyház című tanárok részére kiadott gyűjteményben is. Részt vállalt a békéscsabai evangélikus énekeskönyv negyedik kiadásának szerkesztésében és fordításában is.

A lap 2019. március 5., 09:53-kori változata

evangélikus tanító, költő-fordító, pomológus

Tartalomjegyzék

Élete

Sztraka Károly

Sztraka Károly (Karol Straka) 1803. szeptember 15-én a Pest megyei Apostagon született. Apja, Sztraka András Gyulán született.

Sztraka Károly Mezőberényben tanult hat, majd Pozsonyban öt évig, ahol a filozófiai kurzust is elvégezte.

1826 augusztusában vette feleségül Boer Annát, egy szebeni tanár leányát. Házasságukból hat gyermek született: Ernő, György, Apollónia, Emília, Matild és Róza.

Békéscsabán 1863. november 29-én hunyt el.

Munkássága

1825. május 1-től Csabán az elemi fiúiskolában tanított. 1842-ben az akkor alapított felsőtabáni iskolába helyezték át, ahol lányokat és fiúkat egyaránt oktatott. 38 éven keresztül volt tanító Békéscsabán.

1837-ben Zajac Daniel lelkésszel megalapította a békéscsabai Szlovák Olvasó Társaságot.

Sztraka póttagja volt a Magyar Nemzeti Múzeumnak, rendes tagja a Magyar Kertészeti és Gazdasági Társaságnak és a Magyar Természettudósok Társaságának. Kitűnő festő, szenvedélyes természetvizsgáló, ügyes vadász és kiváló gyümölcstermesztő hírében állt. Az általa kitömött alföldi madarak és emlősállatok példányai a Nemzeti Múzeumban kerültek kiállításra. Fogas vakonnyal (földikutya) gyarapította a Magyar Nemzeti Múzeum természeti és kézműtani gyűjteményének állatosztályát.

A kertészek egyesületének kiállításain gyümölcseivel több díjat is nyert. A gyümölcsfa-nemesítésről többször előadásokat tartott. Az általa magról termesztett és szaporított békéscsabai almafaj a "Sztraka renetje" nevet kapta. Faiskolája facsemetékkel látta el a környező településeket is, a gyümölcstermesztést diákjainak is tanította.

Békéscsabára kerülve, továbbra is kapcsolatban maradt a szlovák értelmiségekkel. Ján Kollár budapesti evangélikus lelkész esküvőjére írta a Radostník című művét, ami csabai és békési szlovák motívumokat tartalmaz. Számos versben megírt állatmese szerzője, melyek igen népszerűek voltak az egyszerű szlovák emberek körében. Történetei 1853-ban könyvalakban is megjelentek Puvodné bájky od Karla Straku (Sztraka Károly eredeti állatmeséi) címmel. A mesék egytől egyig gyöngyszemei a rímbe szedett gúnynak és szatírának. Az alföldi szlovák költészet Sztraka Károly meséinek köszönhetően gyarapodott a 19. században. Költeményei jelentek meg Fejérpataky "Pozornik" (Figyelő) című folyóiratában, valamint a békéscsabai kis énekeskönyvben. Munkái megjelentek az Oskola és egyház című tanárok részére kiadott gyűjteményben is. Részt vállalt a békéscsabai evangélikus énekeskönyv negyedik kiadásának szerkesztésében és fordításában is.

Emlékezete

Művei

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök