Sztraka Károly (1803–1863)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (+ Kapcsolódó irodalom)
9. sor: 9. sor:
'''[[1826]] augusztusában vette feleségül Boer Annát''', egy szebeni tanár leányát. Házasságukból '''hat gyermek''' született: [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Ernő]], György, Apollónia, Emília, Matild és Róza.
'''[[1826]] augusztusában vette feleségül Boer Annát''', egy szebeni tanár leányát. Házasságukból '''hat gyermek''' született: [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Ernő]], György, Apollónia, Emília, Matild és Róza.
-
'''Békéscsabán [[1863]]. [[november 29.|november 29-én]] hunyt el.'''  
+
[[Fájl: Sztraka Karoly sirja.JPG|bélyegkép| Sírja a Berényi úti Felsővégi temetőben]].'''Békéscsabán [[1863]]. [[november 29.|november 29-én]] hunyt el.'''  
== Munkássága ==
== Munkássága ==

A lap 2020. május 22., 12:27-kori változata

evangélikus tanító, költő-fordító, pomológus

Tartalomjegyzék

Élete

Sztraka Károly

Sztraka Károly (Karol Straka) 1803. szeptember 15-én a Pest megyei Apostagon született. Apja, Sztraka András Gyulán született.

Sztraka Károly Mezőberényben tanult hat, majd Pozsonyban öt évig, ahol a filozófiai kurzust is elvégezte.

1826 augusztusában vette feleségül Boer Annát, egy szebeni tanár leányát. Házasságukból hat gyermek született: Ernő, György, Apollónia, Emília, Matild és Róza.

Sírja a Berényi úti Felsővégi temetőben
.Békéscsabán 1863. november 29-én hunyt el.

Munkássága

1825. május 1-től Csabán az elemi fiúiskolában tanított. 1842-ben az akkor alapított felsőtabáni iskolába helyezték át, ahol lányokat és fiúkat egyaránt oktatott. 38 éven keresztül volt tanító Békéscsabán.

1837-ben Zajac Daniel lelkésszel megalapította a békéscsabai Szlovák Olvasó Társaságot.

Sztraka póttagja volt a Magyar Nemzeti Múzeumnak, rendes tagja a Magyar Kertészeti és Gazdasági Társaságnak és a Magyar Természettudósok Társaságának. Kitűnő festő, szenvedélyes természetvizsgáló, ügyes vadász és kiváló gyümölcstermesztő hírében állt. Az általa kitömött alföldi madarak és emlősállatok példányai a Nemzeti Múzeumban kerültek kiállításra. Fogas vakonnyal (földikutya) gyarapította a Magyar Nemzeti Múzeum természeti és kézműtani gyűjteményének állatosztályát.

A kertészek egyesületének kiállításain gyümölcseivel több díjat is nyert. A gyümölcsfa-nemesítésről többször előadásokat tartott. Az általa magról termesztett és szaporított békéscsabai almafaj a "Sztraka renetje" nevet kapta. Faiskolája facsemetékkel látta el a környező településeket is, a gyümölcstermesztést diákjainak is tanította.

Ján Kollár, budapesti evangélikus lelkész esküvőjére írta a Radostník című művét, ami csabai és békési szlovák motívumokat tartalmaz. Számos versben megírt állatmese szerzője, melyek igen népszerűek voltak a szlovák emberek körében. Történetei 1853-ban Puvodné bájky od Karla Straku (Sztraka Károly eredeti állatmeséi) címmel jelentek meg. Költeményei jelentek meg a "Pozornik" (Figyelő) című folyóiratban. Munkái megjelentek az Oskola és egyház című tanárok részére kiadott gyűjteményben. Részt vállalt a békéscsabai evangélikus énekeskönyv negyedik kiadásának szerkesztésében és fordításában.

Emlékezete

Művei

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök