Sztraka Károly (1803-1863)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Nyelvi ellenőrzés part2)
a (+ Kapcsolódó irodalom)
 
58. sor: 58. sor:
* Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. 1. köt. Történelmi rész. Pest : Lauffer, 1870. 99. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. 1. köt. Történelmi rész. Pest : Lauffer, 1870. 99. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Haan Lajos: Békés-Csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés M. Önkorm. Hiv., 1991. 106–107. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Haan Lajos: Békés-Csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés M. Önkorm. Hiv., 1991. 106–107. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Magyar Gábor: Magyarországi ornitológusok életrajzi lexikona. Budapest : Magyar Természettudományi Múz., 2018. 261. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Nagy András, D.: Emlékezünk a Csaba (Fiume) Szálló alkotójára. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_10/?query=%22sztraka%20k%C3%A1roly%22&pg=158&layout=s Békés Megyei Népújság, 43. évf. 253. szám (1988. október 22.) 7. p.]
* Nagy András, D.: Emlékezünk a Csaba (Fiume) Szálló alkotójára. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_10/?query=%22sztraka%20k%C3%A1roly%22&pg=158&layout=s Békés Megyei Népújság, 43. évf. 253. szám (1988. október 22.) 7. p.]

A lap jelenlegi, 2019. június 18., 13:34-kori változata

evangélikus tanító, költő-fordító, pomológus

Tartalomjegyzék

Élete

Sztraka Károly

Sztraka Károly (Karol Straka) 1803. szeptember 15-én a Pest megyei Apostagon született. Apja, Sztraka András Gyulán született.

Sztraka Károly Mezőberényben tanult hat, majd Pozsonyban öt évig, ahol a filozófiai kurzust is elvégezte.

1826 augusztusában vette feleségül Boer Annát, egy szebeni tanár leányát. Házasságukból hat gyermek született: Ernő, György, Apollónia, Emília, Matild és Róza.

Békéscsabán 1863. november 29-én hunyt el.

Munkássága

1825. május 1-től Csabán az elemi fiúiskolában tanított. 1842-ben az akkor alapított felsőtabáni iskolába helyezték át, ahol lányokat és fiúkat egyaránt oktatott. 38 éven keresztül volt tanító Békéscsabán.

1837-ben Zajac Daniel lelkésszel megalapította a békéscsabai Szlovák Olvasó Társaságot.

Sztraka póttagja volt a Magyar Nemzeti Múzeumnak, rendes tagja a Magyar Kertészeti és Gazdasági Társaságnak és a Magyar Természettudósok Társaságának. Kitűnő festő, szenvedélyes természetvizsgáló, ügyes vadász és kiváló gyümölcstermesztő hírében állt. Az általa kitömött alföldi madarak és emlősállatok példányai a Nemzeti Múzeumban kerültek kiállításra. Fogas vakonnyal (földikutya) gyarapította a Magyar Nemzeti Múzeum természeti és kézműtani gyűjteményének állatosztályát.

A kertészek egyesületének kiállításain gyümölcseivel több díjat is nyert. A gyümölcsfa-nemesítésről többször előadásokat tartott. Az általa magról termesztett és szaporított békéscsabai almafaj a "Sztraka renetje" nevet kapta. Faiskolája facsemetékkel látta el a környező településeket is, a gyümölcstermesztést diákjainak is tanította.

Ján Kollár, budapesti evangélikus lelkész esküvőjére írta a Radostník című művét, ami csabai és békési szlovák motívumokat tartalmaz. Számos versben megírt állatmese szerzője, melyek igen népszerűek voltak a szlovák emberek körében. Történetei 1853-ban Puvodné bájky od Karla Straku (Sztraka Károly eredeti állatmeséi) címmel jelentek meg. Költeményei jelentek meg a "Pozornik" (Figyelő) című folyóiratban. Munkái megjelentek az Oskola és egyház című tanárok részére kiadott gyűjteményben. Részt vállalt a békéscsabai evangélikus énekeskönyv negyedik kiadásának szerkesztésében és fordításában.

Emlékezete

Művei

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök