Sztraka Ernő (1830–1906)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Szócikkcímek egységesítése)
a (Szócikkcímek egységesítése)
23. sor: 23. sor:
Feladatához tartozott a belvizek lecsapolása, a vízelvezető fő- és mellékcsatornák létrehozása. '''Tervei szerint történt a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi liget]] ([[1865]]) és a Petőfi-liget ([[1882]]) parkosítása''' és beültetése, továbbá '''neki köszönhető számos utca fásítása''' is. Újsághirdetésekben kanadai nyárfát kínált eladásra.
Feladatához tartozott a belvizek lecsapolása, a vízelvezető fő- és mellékcsatornák létrehozása. '''Tervei szerint történt a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi liget]] ([[1865]]) és a Petőfi-liget ([[1882]]) parkosítása''' és beültetése, továbbá '''neki köszönhető számos utca fásítása''' is. Újsághirdetésekben kanadai nyárfát kínált eladásra.
-
'''Mint építész több jelentős középülettel gazdagította Békéscsabát.''' Ilyen '''a régi kórházi épület''' ([[1864]]) és a csabai '''szegényápolda''' ([[1869]]) tervezése, továbbá az építkezések vezetése. Önálló alkotása a '''[[Hotel Fiume (Békéscsaba)|Fiume Szálloda]]''' ([[1867]]–[[1868|68]]), '''az evangélikus gimnázium épülete, az [[Erzsébethelyi evangélikus templom (Békéscsaba)|erzsébethelyi evangélikus templom]]''', valamint '''a mai [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]]''' (kivéve annak homlokzata). Terveinek köszönhető '''a [[Kossuth tér (Békéscsaba)|Kossuth téri]] artézi kút'''. Nevéhez fűződik '''a kígyósi vadvízcsatorna''' ([[1871]]) létrehozása is. [[1874]] nyarán – [[Haan Lajos (1818–1891)|Haan Lajos]] részére – elkészítette '''Gyula város helyszínrajzát'''. [[1874|1874-ben]] tervei alapján épült a '''járásbíróság''' (ma: [[Ibsen Ház]]), illetve a '''Polgári leányiskola''' (ma: a Zeneiskola József Attila utcai épülete).  [[1877]]–[[1879|79]] között került sor '''a Vigadó''' (ma: [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)|Jókai Színház]]) megépítésére Halmay Andor tervei szerint, Sztraka Ernő művezetésével. [[1885|1885-ben]] Sztraka elképzelése alapján alakították át '''az [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Kistemplomot]]'''. [[1887|1887-ben]] '''a Széchenyi ligeti pavilon''' tervezője és építésvezetője volt. Több évtizeden keresztül – [[1861]]–[[1896|96]] között – '''a [[Békésmegyei Gazdasági Egylet]] műszaki szaktanácsadója'''ként tevékenykedett.  
+
'''Mint építész több jelentős középülettel gazdagította Békéscsabát.''' Ilyen '''a régi kórházi épület''' ([[1864]]) és a csabai '''szegényápolda''' ([[1869]]) tervezése, továbbá az építkezések vezetése. Önálló alkotása a '''[[Hotel Fiume (Békéscsaba)|Fiume Szálloda]]''' ([[1867]]–[[1868|68]]), '''az evangélikus gimnázium épülete, az [[Erzsébethelyi evangélikus templom (Békéscsaba)|erzsébethelyi evangélikus templom]]''', valamint '''a mai [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]]''' (kivéve annak homlokzata). Terveinek köszönhető '''a [[Kossuth tér (Békéscsaba)|Kossuth téri]] artézi kút'''. Nevéhez fűződik '''a kígyósi vadvízcsatorna''' ([[1871]]) létrehozása is. [[1874]] nyarán – [[Haan Lajos (1818–1891)|Haan Lajos]] részére – elkészítette '''Gyula város helyszínrajzát'''. [[1874|1874-ben]] tervei alapján épült a '''járásbíróság''' (ma: [[Ibsen Ház (Békéscsaba)|Ibsen Ház]]), illetve a '''Polgári leányiskola''' (ma: a Zeneiskola József Attila utcai épülete).  [[1877]]–[[1879|79]] között került sor '''a Vigadó''' (ma: [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)|Jókai Színház]]) megépítésére Halmay Andor tervei szerint, Sztraka Ernő művezetésével. [[1885|1885-ben]] Sztraka elképzelése alapján alakították át '''az [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Kistemplomot]]'''. [[1887|1887-ben]] '''a Széchenyi ligeti pavilon''' tervezője és építésvezetője volt. Több évtizeden keresztül – [[1861]]–[[1896|96]] között – '''a [[Békésmegyei Gazdasági Egylet]] műszaki szaktanácsadója'''ként tevékenykedett.  
'''Árvízvédelmi tevékenysége [[1888|1888-ban]]''' megmentette a várost a megsemmisüléstől. A védelem miatt '''körgát'''at tervezett, ami [[1889|1889-re]] el is készült. [[1892|1892-ben]] készítette el utolsó mérnöki munkáját, a '''közvágóhíd''' tervét.
'''Árvízvédelmi tevékenysége [[1888|1888-ban]]''' megmentette a várost a megsemmisüléstől. A védelem miatt '''körgát'''at tervezett, ami [[1889|1889-re]] el is készült. [[1892|1892-ben]] készítette el utolsó mérnöki munkáját, a '''közvágóhíd''' tervét.

A lap 2021. április 1., 11:41-kori változata

építész, városrendező, városi mérnök

Tartalomjegyzék

Élete

Sztraka Ernő

Békéscsabán született 1830. március 3-án. A család vezetékneve felvidéki származást feltételez. Nagyapja, Sztraka András Gyulán született. Édesapja, Sztraka Károly Békéscsabán evangélikus tanítóként dolgozott 1825 és 1863 között. Édesanyja Boer (Beer) Anna volt. Testvérei: György, Apollónia, Emília, Matild és Róza.

Sztraka Ernő elemi iskolai tanulmányait apja tanítványaként végezte. Középiskolás éveit a szarvasi és eperjesi gimnáziumban töltötte. 18 éves korában beállt honvédnek, s mint az eperjesi diáklégió tagja, részt vett az 1848. novemberi kassai ütközetben. Több heti bujdosás után tért vissza a kollégiumba. A szabadságharc leverését követően egy évig apja mellett tanítóskodott. 1851-ben jogi diplomát, az 1854–55-ös tanévben pedig a bécsi politechnikumban mérnöki oklevelet szerzett.

1863. november 18-án megnősült, feleségül vette Réthy Pál orvostanár és Mayer Rozália leányát, Etelkát. Házasságukból hét gyermek született: Ödön, Irén, Bella, Zoltán, Ernő, Tibor és Géza.

Sírja a Felsővégi (Berényi úti) temetőben
Békéscsabán agyvérzésben halt meg 1906. február 20-án.

Munkássága

Mint okleveles mérnök 1855 őszén Gyulán – Bodoky Károly vízügyi mérnök mellett – a Körösök szabályozási munkájában vett részt. Három évvel később gyulai járási mérnökké nevezték ki. 1861 szeptemberében Békéscsaba mérnöke lett. Tisztségéről 1892. december 9-én mondott le. 1872–73-ban egy évet a gyulai Alsó–Fehér–Körös Szabályozási Társulat szolgálatában töltött el mint igazgató–mérnök.

Békéscsaba városáról térképet, s a beltelkekről telekkönyvet készített. Az 1860-as évek első felében elkészítette Békéscsaba első városrendezési tervét, amit támogatott a csabai képviselőtestület, így felállították „Csaba város építészeti szakbizottmányát”. 1862 márciusára elkészült a Csaba város építészeti rendszabályai című munka, amit megismertettek a lakosokkal is.

Az utcahálózat kialakítását Sztraka városrendezési elvei alapján sikerült megvalósítani. Ehhez szükség volt házak lebontására és újjáépítésére, valamint új utcák és sikátorok megnyitására. 1868-ban az ő kezdeményezésére a régi utcai pallókat téglajárda váltotta fel és neki köszönhetően a forgalmasabb utakon petróleumlámpás közvilágítást helyeztek el.

Miután a városnak nagyobb piactérre lett szüksége, amit a telkek megvásárlásával a mostani Kossuth-téren alakítottak ki. A piac rendjét Sztraka Ernő határozta meg.

Feladatához tartozott a belvizek lecsapolása, a vízelvezető fő- és mellékcsatornák létrehozása. Tervei szerint történt a Széchenyi liget (1865) és a Petőfi-liget (1882) parkosítása és beültetése, továbbá neki köszönhető számos utca fásítása is. Újsághirdetésekben kanadai nyárfát kínált eladásra.

Mint építész több jelentős középülettel gazdagította Békéscsabát. Ilyen a régi kórházi épület (1864) és a csabai szegényápolda (1869) tervezése, továbbá az építkezések vezetése. Önálló alkotása a Fiume Szálloda (186768), az evangélikus gimnázium épülete, az erzsébethelyi evangélikus templom, valamint a mai Városháza (kivéve annak homlokzata). Terveinek köszönhető a Kossuth téri artézi kút. Nevéhez fűződik a kígyósi vadvízcsatorna (1871) létrehozása is. 1874 nyarán – Haan Lajos részére – elkészítette Gyula város helyszínrajzát. 1874-ben tervei alapján épült a járásbíróság (ma: Ibsen Ház), illetve a Polgári leányiskola (ma: a Zeneiskola József Attila utcai épülete). 187779 között került sor a Vigadó (ma: Jókai Színház) megépítésére Halmay Andor tervei szerint, Sztraka Ernő művezetésével. 1885-ben Sztraka elképzelése alapján alakították át az Evangélikus Kistemplomot. 1887-ben a Széchenyi ligeti pavilon tervezője és építésvezetője volt. Több évtizeden keresztül – 186196 között – a Békésmegyei Gazdasági Egylet műszaki szaktanácsadójaként tevékenykedett.

Árvízvédelmi tevékenysége 1888-ban megmentette a várost a megsemmisüléstől. A védelem miatt körgátat tervezett, ami 1889-re el is készült. 1892-ben készítette el utolsó mérnöki munkáját, a közvágóhíd tervét.

Haan Lajoshoz és Szeberényi Ágostonhoz hasonlóan tagja volt a Kórház és Szegénygyámoldai Ügy Bizottmányának, melynek elnöki feladatait apósa, dr. Réthy Pál látta el. Emellett tagja volt a Megyei Árvízbizottságnak és a IV. kerületi megyebizottságnak. 1880-ban beválasztották a Békéscsabai Evangélikus Egyház vezető testületébe. Az evangélikus gimnáziumban gondnoki feladatokat látott el 1883-tól 1905-ig, valamint az evangélikus algimnázium iskolai bizottmánynak is tagja volt.

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök