Szlovák Tájház (Békéscsaba)
A BékésWiki wikiből
(→Kapcsolódó irodalom) |
(→Kapcsolódó irodalom) |
||
| 35. sor: | 35. sor: | ||
* Gajdács Pál - Támogatják a Szlovák Tájház tervét. Csorvás. Békés Megyei Nap 8. (márc. 7.) 56. 5. p. | * Gajdács Pál - Támogatják a Szlovák Tájház tervét. Csorvás. Békés Megyei Nap 8. (márc. 7.) 56. 5. p. | ||
* Vándor Andrea - Megújult a Szlovák Tájház. Békés Megyei Napló, 9.évf. (2002.jún.27.) 148.sz. 3. P. | * Vándor Andrea - Megújult a Szlovák Tájház. Békés Megyei Napló, 9.évf. (2002.jún.27.) 148.sz. 3. P. | ||
| + | * Vándor Andrea - Mi lesz veled Szlovák Tájház? Békés Megyei Nap, 7. (2000.09.15.) 217. 3P. | ||
| + | * Szlovák tájház Békéscsaba : Ezt látni kell! Népszabadság. 35.évf. (1977. november 6.) 262.sz. p.13. | ||
| + | * Szlovák tájház Békéscsabán. Magyar Hírlap. 4.évf. (1971. november 10.) 313.sz. p.9. | ||
A lap 2014. január 23., 17:53-kori változata
A Szlovák Tájház egy 19. század eleji lakóházból, 1972-ben kialakított tárlat. Békéscsabán, az evangélikus nagytemplomtól nem messze, a Garai utca 21. szám alatt található, a Szent István tértől gyalog alig több mint öt percre. Célja a Csabára települt szlovákok s leszármazottaik mindennapjainak, szokásainak bemutatása.
Tartalomjegyzék |
Az épület
A ház maga már az 1810-es években is állt, csak más formában: jelenlegi alakját 1865-ben kapta, tulajdonosa akkor Csankó András, lakói jómódú parasztcsalád tagjai voltak. Az előtornácos, dór oszlopokkal díszített épület az alföldi háztípus egy fajtája. Valamennyi szobájának nagyon határozott funkciója van, s ugyanez igaz a berendezési és a használati tárgyakra is. Az előtornácról az oldaltornácra, s onnan az ún. ötös osztatú házba jutunk. Öt helyisége közül kettő a tisztaszoba és a hátsó szoba, egy a konyha – melyet a cigányfal két részre oszt -, további kettő pedig a kis és a – nagykamra, mely utóbbi a gangról nyílik. A ház rendelkezik pincével is; itt tárolták egykor a házilag készített asztali bort. 2002-ben az épületet felújították, 2006-ban pedig létrehozták az Áchim-termet a lakóház melléképületéből. Utóbbiban található a békéscsabai Városháza régi kapuja.
Felépítése
Tisztaszoba
A ház legszebb helyisége, inkább volt reprezentatív mint gyakorlati haszna. Itt fogadták a jelentős, mélyen tisztelt vendégeket, s ünnepnapokon, fontos eseményeken is itt gyűltek össze a ház lakói. Berendezésére és tisztaságára kínosan ügyeltek, s minden tárgynak megvolt a pontos rendeltetése. A tájház tisztaszobájában található az egykor Pálinkás Ilka számára készített tulipános ládikó, melyet a hagyomány szerint maga Munkácsy festett 1857-ben. A szoba díszei közt látható egy-egy arckép is: Luther Márton, vallásalapító, és Áchim L. András, parasztvezér képe, illetve egy-egy fénykép a Csankó házaspár tagjairól. A kemencék lábazatát Gaburek Károly, csabai festőművész festette, a restaurálást pedig Streit Miklós végezte.
Hátsó szoba
A mindennapok színtere a hátsó szoba volt. Lényegében az összes, hétköznapjaikat érintő esemény itt zajlott, így berendezése egyszerűbb, mint a tisztaszobáé, s ide kerültek a kevésbé díszes, vagy színes tárgyak. Itt végezték az asszonyok a szövés-fonást, de a szomszédokat, ismerősöket is a hátsó szobában fogadták.
Konyha
Az épület központi helyisége a konyha, más néven pitvor volt. Innen nyílik a tisztaszoba és a hátsó szoba, illetve a konyhában található a kéményalja is, mely a főzésnek adott helyet. A kéményalja boltives falán – a már említett cigányfalon - díszes cseréptányérok, padkáján agyagkorsók és a főzéshez használt edények sorakoznak.
Kis – és nagykamra
A kiskamra a hátsó szobából nyílik. A háziak itt tárolták azokat a háztartási eszközöket, melyekre nem volt szükségük minden nap. A szakajtók, a különböző méretű teknők, edények és kobaktökök, az élelmiszerek előállításában nélkülözhetetlen tárgyak mind itt kaptak helyet. A nagykamra – ahogyan neve is mutatja - egy, a kiskamránál jóval nagyobb helyiség s a ház végében, az oldaltornácról nyílik. Nemcsak a használati tárgyakat, de a különböző élelmiszereket s a mezőgazdasági, illetve állattenyésztéssel és feldolgozással kapcsolatos eszközöket is itt tartották a ház lakói.
A kiállított használati tárgyak megtekintésével a látogató hiteles képet kap Békéscsaba egykori lakóinak hétköznapjairól s hagyományairól, melyek bizonyítékai a magyar és szlovák kultúra századokon átívelő kölcsönhatásának.
Forrás
- Békéscsabai Szlovák Tájház. Békés Megyei Múzeumok Ig.. Békéscsaba, 1996. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
Kapcsolódó irodalom
- Akácz László - Szlovák tájház Békéscsabán. Csongrád Megyei Hírlap, 33.évf. (1976. március 9.) 58. sz. p.4.
- Bajor Nagy Ernő - Falunk múzeuma : Szlovák Tájház. Szabad Föld. 32.évf. (1976) 11.sz. p.11.
- Csiszér Áron - Mindenki otthonra talál. Elkészült a békéscsabai Szlovák Tájház közösségi terme. Békés Megyei Hirlap 61. évf. 132. sz. (2006. jún. 8.) p. 16.
- Gajdács Pál - Támogatják a Szlovák Tájház tervét. Csorvás. Békés Megyei Nap 8. (márc. 7.) 56. 5. p.
- Vándor Andrea - Megújult a Szlovák Tájház. Békés Megyei Napló, 9.évf. (2002.jún.27.) 148.sz. 3. P.
- Vándor Andrea - Mi lesz veled Szlovák Tájház? Békés Megyei Nap, 7. (2000.09.15.) 217. 3P.
- Szlovák tájház Békéscsaba : Ezt látni kell! Népszabadság. 35.évf. (1977. november 6.) 262.sz. p.13.
- Szlovák tájház Békéscsabán. Magyar Hírlap. 4.évf. (1971. november 10.) 313.sz. p.9.
