Szemián Sámuel (1827–1891)

A BékésWiki wikiből

főjegyző

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Emlékezete 4 Műve 5 Források 6 Kapcsolódó irodalom 7 Külső hivatkozások

Élete

Szemián Sámuel 1827. július 17-én született Békéscsabán. Édesapja, Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja, Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna.

Elemi iskolába Csabára járt, gimnáziumi tanulmányait Szarvason végezte. Két-két évet tanult Eperjesen és Pozsonyban. Jogi végzettségét Debrecenben szerezte.

1851. október 13-án megnősült, Kuthy Lujzát vette feleségül. Fiuk, Kálmán, lányaik; Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez.

1891. augusztus 21-én hunyt el. Augusztus 23-án Békéscsabán helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

Szemián Sámuel 1847-től Békés vármegyénél dolgozott, 1848-ban lett a királyi tábla jegyzője. ’48-ban tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően a szülők Körös-parti lakásában telepedett le. Otthonában felolvasásokat tartottak.

1850-től Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője, majd főjegyzője lett. Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, 1873. szeptember 15-én beszédet mondott az új városháza felszentelésekor. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt dr. Réthy Pál orvos és Sztraka Ernő városrendező is. Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása. Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az Alföld–Fiumei vasút kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a Fiume Szálló (1868), az Ibsen Palota (1874), a Színház és Vígadó (1877) és a Vasútszálloda (1883). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává (1889). A békés-csabai magán galamb-lövésztársulat 1876. évi lövészetén Stark Adolf és Wilim János mellett bíraként szerepelt. 1878-ban Békéscsabán rendezték az iparostanonc és –segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. 1880-ban a békéscsabai „Veres kereszt” nőegylet tanácsadója lett. 1887-es megalakulásakor elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet. Az 1888-as árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte, egészen a pénzintézet 1891-es csődjéig – Szemiánt emiatt többen támadták, vagyonát zárolták.

Tagja volt a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnak és a békéscsabai evangélikus egyház presbyteriumának. A szarvasi főiskola irányító és felügyelő tanácsának világi tagjai között szerepelt. Volt községjegyzői szigorlati tag, községjegyzői nyugdíjintézeti igazgatói választmánytag, a békési esperességi törvényszék világi közbírája, a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgatói választmányi tagja, Békéscsaba megyebizottsági tagja, az Arad–Békésmegyei Körösszabályozási Társulat választmányi tagja, a csabai népbank igazgatósági tagja. Elnöki tisztséget töltött be a Kígyós–Gyula–Csabai Vadvízlevezető Társulatnál, alelnöke volt az élővíz-csatorna társulatnak.

1891 júniusában egészségi állapota miatt jegyzősége alatt először szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, 1891 júliusában vonult nyugdíjba. Főjegyzői feladatait Korosy László vette át.

Körös-parti lakását Urszinyi Dezső ügyvéd, birtokos vette meg. Az utcát, melyen a Szemián ház állt, Szemián-sorra nevezték át.

Emlékezete

• A Körös-parti családi ház utcája 1910 és 1949 között a Szemián-sor nevet viselte (ma: Derkovits sor).
• 1992 és 1993 között a Sziklai Sándor utcát Szemián utcának hívták. 2012-től Békéscsabán ismét utca viseli nevét (korábban: külterületi, névtelen utca).
• Városházi avatóbeszédének szövegét hasonmáskiadásban 1998. szeptember 15-én kiadták, napra pontosan 125 évvel az elhangzása után.
• 2011 óta emléktábla őrzi emlékét a Városháza árkádsorán.
• Békéscsabán Szemián Sámuel Egylet néven civil szervezet működik.

Műve

• A Csabai nép életmódja és szokásai a közelmúltban. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társaság Évkönyve II (1876) 43–56. p.

Források

• A békési ágost. h. ev. egyházmegyétől fentartott s igazgatott szarvasi főiskola értesítője az 1867/8.iki tanévről. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1868. 10. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
• A csabai népbank katasztrófája : III. In: Békés, 10. évf. 7. szám (1891. február 15.) 2. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
• A magyarhoni ágostai hitvallású evangélikusok négy egyházkerületének Egyetemes Névtára 1880. évben. 94–95. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
• Békésmegye közgyűlése 1883. évi deczember hó 28- és 29-ikén. In: Békés, 2. évf. 52. szám (1883. december 30.) 2. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
• Fábry Károly: Csabai élet : tallózások Csaba múltjából. Mezőberény : Baltha Ny., 1924. 11–12. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Galamb-lövészet. In: Vadász- és Versenylap, 20. évf. 31. szám (1876. augusztus 2.) 195. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
• Gazdászat, ipar és kereskedelem. In: Békésmegyei Közlöny, 8. évf. 71. szám (1881. június 14.) 2. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
• Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Haán Lajos: Békéscsaba története, 1858. (kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Hírek. In: Békés, 5. évf. 48. szám (1886. november 28.) 4. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
• Hirek. In: Békés, 6. évf. 28. szám (1887. július 10.) 3. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
• Hirek. In: Békés, 10. évf. 35. szám (1891. augusztus 30.) 3. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
• Hirek. In: Békés, 10. évf. 37. szám (1891. szeptember 13.) 3. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
• Hirek. In: Békés, 10. évf. 38. szám (1891. szeptember 20.) 3. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
• Jegyzőkönyv Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottságának 2012. február 21-én tartott nyilvános üléséről. (Látogatva: 2018. 08. 08.)
• Kertész Éva: A békéscsabai Széchenyi-liget története és tájkerti értéke. In: Natura Bekesiensis : időszakos természettudományi közlemények 7. szerk.: Kertész Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2005. 88. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
• Kossuth Lajos Csaba városa diszpolgára. In: Békés, 8. évf. 39. szám (1889. szeptember 29.) 1. p. (Látogatva: 2018. 08. 06.)
• Megyei hirek. In: Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 15. szám (1878. február 21.) 3. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
• Megyei hirek. In: Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 232. szám (1880. december 2.) 3. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
• Megyei hirek. In: Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 247. szám (1880. december 25.) 3. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
• Nagy Dezső, S.: A csabai iparosifjuság önképzése a multban és a jelenben. In: Körösvidék, 3. évf. 294. szám (1922. december 24.) 9–10. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
• Simon Mihály: A város szolgálatában : Dr. Simon Mihály címzetes főjegyző 75. születésnapjára. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület : Szemián Sámuel Egylet, 2012. 71–81. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Ujdonságok. In: Békés, 4. évf. 8. szám (1875. február 21.) 3. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
• Ujdonságok. In: Békés, 4. évf. 12. szám (1875. március 21.) 3. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
• Ujdonságok. In: Békés, 1. évf. 31. szám (1882. július 30.) 2. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
• Ujdonságok. In: Békés, 4. évf. 52. szám (1885. december 27.) 3. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)

Kapcsolódó irodalom

• Békéscsaba uj utcanevei. In: Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 80. szám (1910. október 6.) 2. p.
• Dr. Szemián Kálmán. In: Békés, 6. évf. 5. szám (1887. január 30.) 2. p.
• Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák ; 1717–1918. Békéscsaba: Typografika Kft., 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kik a leghosszabb idő ótá szolgáló községi jegyzők a megyében? In: Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 132. szám (1879. december 7.) 3. p.
• Százhuszonöt éve avatták a városházát. In: Heti Mérleg, 8. évf. 31. szám (1998. szeptember 10.) 8. p.

Külső hivatkozások

• A Szemián Sámuel Egylet hivatalos honlapja