Szeberényi János (1896–1961)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2018. november 12., 18:22-kor történt szerkesztése után volt.

kerületi, majd városi orvos, belgyógyász szakorvos

Tartalomjegyzék

Élete

Békéscsabán született 1896. május 16-án. Apja, Szeberényi Lajos Zsigmond, evangélikus lelkész, anyja Fürst Paula.

Békéscsabán a Rudolf Főgimnáziumban érettségizett, majd 1914-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább. A világháború miatt félbe kellett szakítania tanulmányait - harctéri szolgálatra hívták be: az orosz és a szerb fronton teljesített szolgálatot. Leszerelése után, 1918-ban folytathatta csak az egyetemet. A román megszállás alatt - hazafias magatartása miatt - 1919-ben négy hónapot Krassóban és Krajovában töltött fogságban. A több ízben megszakított tanulmányait befejezve 1921. június 25-én a Pázmány Péter m. kir. Tudomány Egyetemen avatták doktorrá.

Békéscsabán hunyt el 1961. november 26-án.

Munkássága

Négy évig a budapesti I. számú belgyógyászati klinikán dolgozott a nagy hírű Korányi Sándor akadémikus professzor mellett mint kinevezett gyakornok. Itt megszerezte a belgyógyász szakképesítést is.

1923-ban Békéscsabára költözött, miután orvosgyakornok lett a városban. 1925-ben Békéscsabán a Munkás Biztosító Pénztár körzeti kezelőorvosa lett.

1927-ben tévesen a Kereskedelmi Csarnok elleni választási listán szerepelt neve. Szeberényi János kijelentette, hogy egyik kerületben sem kíván jelöltetni magát.

Az 1928. január 16-án Békéscsaba képviselő-testülete kerületi orvosnak választotta tisztújító közgyűlésén dr. Komássy Mihállyal, dr. Szondy Lászlóval és dr. Francziszky Dániellel szemben. A kinevezés Szeberényi doktor élete végéig szólt.

1936-ban városi orvosnak nevezték ki, miután megemelték a városi orvosok számát.

1945-től az OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet) körzeti orvosi munkája mellett, a rendelőintézet belgyógyász szakorvosi teendőit is ellátta.

Szeberényi János a város legkedveltebb, legnépszerűbb orvosa volt. Kitűnően beszélt szlovákul, így számos csabai család választotta háziorvosának. Minden betegét a legjobb tudása szerint kezelte, éjjel-nappal rendelkezésükre állt. Meggyőződése szerint a halálos ágyán fekvő betegnek is van reménye, bízhat az isteni csodában.

Orvosi munkája mellett élénk társadalmi és kulturális tevékenységet folytatott a város közéletében.

1936-ban a békéscsabai orvosok kezdeményezésére, a szakmai összefogás elősegítése céljából megalakult a Békéscsabai Orvosi Kör. A kulturális és közéleti szerepvállalás céljából létrejövő egyesület választmányi tagja lett Szeberényi János is. Az Orvosi Kör tudományos ülésein előadóként is szerepet kapott. A békéscsabai Kereskedők Atlétikai és Vívó Egyesület tisztikarában orvosi feladatokat látott el. Választmányi póttagja volt a Békésmegyei Orvosszövetségnek. A város legtöbb adót befizetői között tartották számon.

Emlékezete

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök