Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2019. február 8., 07:31-kor történt szerkesztése után volt.

evangélikus lelkész

Tartalomjegyzék

Élete

Szeberényi Gusztáv Adolf

1816. október 14-én Kochanócon (Trencsén megye) született. Anyja Podhradszky Eszter, apja Szeberényi János, selmeci lelkész és bányakerületi püspök. Édesapja magyarul nem tudott, de azt fontosnak tartotta, hogy fia megtanuljon, ezért az iskolai szünetekben a Bars megyei Szecsőre küldte az ottani református lelkészhez „magyar szóra”. Gusztáv Adolf családjában már magyar nyelvet használtak.

Elemi iskoláit és a gimnáziumot Selmecbányán végezte. Felsőfokú tanulmányai során Pozsonyban filozófiát és teológiát tanult, valamint a francia nyelvet is elsajátította. 1838-ban sikeresen levizsgázott, ezt követően két évig a jénai egyetem hallgatója volt. Eközben megfordult Weimarban, Eisenachban, Halléban, Göttingában és Berlinben. Hazatérése után nevelői munkát vállalt Világoson, ahol Bohus János fiait nevelte.

1845. május 28-án feleségül vette a lelkészcsaládból származó Dlhányi Maximilianát. A házasságból öt gyermekük született: István, Josef, Matild, Gusztáv és Lajos Zsigmond.

Életének utolsó éveiben súlyos betegség gyötörte, mégis folytatta munkáját. 1890. augusztus 19-én halt meg Békéscsabán.

Munkássága

1843-ban apja maga mellé vette segédlelkésznek, majd felavatása után az egyházasmaróti gyülekezet lelkésze lett. 1853-ban került Békéscsabára, az idős Haan János mellé, akivel rendbe hozták az egyház anyagi ügyeit. Szeberényi Gusztáv Adolf a régi harangok helyébe újakat szerzett, nevéhez fűződik a jaminai evangélikus templom építtetése. Sokat tett a nép vallásos nevelése érdekében, megreformálta ‒ a 20.000 fős szlovák nyelvű evangélikus ‒ gyülekezet belső életét. Megerősítette a vasárnapi istentiszteletek gyülekezeti fegyelmét, megváltoztatta a hétköznapi könyörgések rendjét, és bevezette az óév esti istentiszteletet, amely azután az egész egyházmegyében általánossá vált. Nagy hangsúlyt fektetett a fiatalok konfirmációs oktatásának megreformálására is. Újításai visszaállították a korábban létező lelki gyakorlatokat.

Haan János halála után lelkésztársa Haan Lajos lett, akivel évenként felváltva töltötték be az igazgató-lelkészi tisztséget. A nagy műveltségéről és szorgalmáról híres Szeberényi Gusztáv Adolfot 1868-ban esperessé, 1872. június 20-án bányakerületi püspökké nevezték ki.

Az egyházi feladatok mellett a politikával is foglalkozott. 1879-ben gróf Apponyi Alberttel szemben nagy aránnyal megválasztották Békéscsaba országgyűlési képviselőjévé. 1890. április 29-én főrendiházi tag lett.

Irodalmi munkássága is jelentős: az '50-es években egyházjogi cikkeket írt, melyek hazai és német lapokban jelentek meg. Haan Lajossal és több csabai tanítóval a népiskola részére olvasókönyvet állított össze, illetve közreműködött Haan énekeskönyvének szerkesztésében. 1867-ben jelent meg szlovák nyelvű agendája. Az egyetemes közgyűlés 1868-ban rábízta a zsinati előmunkálatok ‒ azaz a leendő evangélikus egyházszervezet és törvénykönyv ‒ sajtó alá rendezését, amely 1870-ben készült el. 1876-ban kiadta konfirmációs kátéját és Luther kiskátéjának szlovák fordítását. 1877-ben megjelentette édesapja életrajzát a Nagy papok életrajza című gyűjteményes kötetben. Püspöki megbízásból kiadta az istentiszteletnél használandó agendát, melynek elismeréséül a bécsi teológiai fakultás díszdoktori címmel tüntette ki. Számos vallásos könyvet is újra kiadatott. Tevékenységéért I. Ferenc József kitüntette és királyi tanácsossággal ruházta fel. A bécsi egyetem a teológia tiszteletbeli doktora címmel tüntette ki.

Emlékezete

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök