Stark Adolf (1834–1910)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(szócikk létrehozása)
a (Leírások egységesítése, 2018-as kiállítás, forrással)
(15 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 +
kereskedő, szőlőnemesítő
 +
== Élete ==
== Élete ==
 +
[[Fájl:StarkAdolf festmeny.jpg|bélyegkép|300px|Stark Adolf]]
 +
'''Stark Adolf [[1834]]. [[december 28.|december 28]]-án született a felvidéki Bártfán'''. Apja, '''Stark Mihály''' felső leányiskolai tanár, majd városi tanácsnok, anyja '''Folkusházy Zsuzsanna''', nemesi család leszármazottja volt. Testvérei: Amália, Vilma és Kornél.
-
'''Stark Adolf [[1834.]] [[december 28.|december 28]]-án született a felvidéki Bártfán'''. Apja, '''Stark Mihály''' felső leányiskolai tanár, majd városi tanácsnok, anyja '''Folkusházy Zsuzsanna''', nemesi család sarja volt. '''Bártfán, Miskolcon, majd Eperjesen végezte tanulmányait''', melyet a 48-as forradalom idején megszakítani volt kénytelen. Először '''Szartory Ferenc vegyeskereskedőhöz állt inasnak''', majd vándorútra indult, melynek során '''[[1859]]-ben érkezett Csabára'''. '''[[1859]]-[[1860]] telén megnyitotta vas- és fűszerkereskedését Stark- ház néven''' a városközpontban, mely nyolc évtizeden keresztül, egészen a család kihalásáig működött. '''[[1863]]-ban megházasodott''', a frigy révén jelentős földterülethez jutott. 1869-ben csemegeszőlő-telepet alapított, a '''századfordulóra már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt'''. '''Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán [[1910.]] [[augusztus 26.|augusztus 26]]-án.'''
+
'''Bártfán, Miskolcon, majd Eperjesen végezte tanulmányait''', melyet az [[1848|1848-as]] forradalom idején kénytelen volt megszakítani. Először '''Szartory Ferenc vegyeskereskedőhöz állt inasnak''', majd vándorútra indult, mely során '''[[1859|1859-ben]] érkezett [[Békéscsaba|Csabára]]''', ahol engedélyezték letelepedését.  
-
== Munkássága ==
+
'''[[1863|1863-ban]]''' megházasodott, '''Fejér Rózát (1840-1899) vette feleségül'''. A frigy révén jelentős földterülethez jutott. '''Három gyermekük született''': Mária, Róza és Ferenc.
-
Szőlészeti munkájának egyik fontos területe volt a '''fajtagyűjtemény kialakítása'''. Szőlőfajta gyűjteménye meghaladta a háromszázat. Az evangélikus egyház őrzi az '''[[1903]]-ból származó Szőlő- Chatalogus-t, melyben sorszámozva 299 szőlőfajtát sorol fel törzskönyvszerűen'''. Szőlőnemesítőként '''hét új fajta előállítása fűződik a nevéhez''', közülük a '''Kossuth szőlő''' szép karriert futott be a Délvidéken, a legkorábban érő fajta, a '''Csaba- Gyöngye''' világsikert ért el.
+
Baráti kapcsolatban állt [[Szemián Sámuel (1827–1891)|Szemián Sámuel]] főjegyzővel és [[Haan Antal (1827-1888)|Haan Antal]] festőművésszel. Több nyelven is beszélt, művelt ember hírében állt.
-
Legelső, szakszerű leírását [[1900]]-ban elsőként a gyulai Domokos János adta. Legjelesebb tulajdonsága, hogy '''korábban érik minden nálunk tenyésztett szőlőfajtánál'''. Főleg koraisága miatt bel- és külföldi nemesítők is felhasználták további szőlőfajták nyeréséhez. '''Muskotályos íze''' miatt leginkább a szláv területeken terjedt el.
+
-
'''[[1871]]-től aktívan részt vett a Békésvármegyei Gazdasági Egylet munkájában, [[1896]]-os visszavonulásáig elnöke volt a Borászati Szakosztálynak, a későbbiekben pedig a Kerti és Háziipari Szakosztálynak'''. Élénk kapcsolatban áll a szaksajtóval, a Borászati Lapok megyei tudósítójaként tevékenykedett éveken át.
+
'''Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán [[1910]]. [[augusztus 26.|augusztus 26-án]].''' [[augusztus 27.|Augusztus 27-én]] a békéscsabai felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra.
-
'''[[1891]]-ben''' elsőként '''fedezte fel Magyarországon a fakórothadást, a Coniothyrium diplodiella-t.'''
+
-
== Elismerései ==
+
== Munkássága ==
 +
[[Fájl:20120320 bcs varoshaza va 14 stark adolf.jpg|bélyegkép|300px|Stark Adolf (falfestmény a békéscsabai Városházán)]]
 +
'''Békéscsabán [[1859]]-[[1860]] telén megnyitotta vas- és fűszerkereskedését Stark-ház néven''' a városközpontban, mely nyolc évtizeden keresztül, egészen a család kihalásáig működött.
-
Szőlőfajtáival, gyümölcseivel és más terményeivel számos kiállításon nyert magas fokú elismerést:
+
[[1869|1869-ben]] csemegeszőlő-telepet alapított, '''a századfordulóra már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt'''. Az egész Monarchiában kereskedett szőlővel és szaporítási célzattal, vesszővel.
-
[[1873]] – Bécsi Világkiállítás – aranyérem
+
Szőlészeti munkájának egyik fontos területe volt a '''fajtagyűjtemény kialakítása'''. Szőlőfajta gyűjteménye meghaladta a háromszázat. Az evangélikus egyház őrzi az [[1903|1903-ból]] származó Szőlő-Chatalogus-t, melyben sorszámozva 299 szőlőfajtát sorol fel törzskönyvszerűen. '''Szőlőnemesítőként hét újfajta előállítása fűződik a nevéhez''', közülük a '''Kossuth szőlő''' nagy népszerűségnek örvendett a Délvidéken, a legkorábban érő fajta, a '''Csaba-Gyöngye''' pedig világsikert ért el. Legelső, szakszerű leírását [[1900|1900-ban]] elsőként a gyulai Domokos János adta. Legjelesebb tulajdonsága, hogy korábban érik minden nálunk tenyésztett szőlőfajtánál. Főleg koraisága miatt bel- és külföldi nemesítők is felhasználták további szőlőfajták nyeréséhez. Muskotályos íze miatt leginkább a szláv területeken terjedt el. Ezek mellett a Garibaldi, Stark magonca, Rouge korai, Stark Róza és Petőfi Sándor fajták előállítása fűződik nevéhez. Szőlőfajtáival, gyümölcseivel és más terményeivel számos kiállításon nyert magas fokú elismerést.
-
[[1876]] – Országos Ipar-, Termény- és Állatkiállítás – bronzérem
+
[[1871|1871-től]] aktív '''részese volt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet tevékenységének'''. [[1896|1896-os]] visszavonulásáig '''elnöke volt a Borászati Szakosztálynak''', a későbbiekben pedig '''a Kerti és Háziipari Szakosztálynak'''. [[1880|1880-ban]] számvizsgáló bizottsági tag volt a Csabai Kaszinóegyletben, volt megyebizottsági tag, valamint Igazgatósági tag a Csabai Takarékpénztárnál.
-
[[1878]] – Békéscsaba, terménykiállítás – ezüstérem
+
Élénk kapcsolatban állt a szaksajtóval, '''a Borászati Lapok megyei tudósítója'''ként működött éveken át. [[1891|1891-ben]] '''elsőként fedezte fel Magyarországon a fakórothadást, a Coniothyrium diplodiella-t'''.
-
[[1894]] – Szentpétervár – bronzérem
+
== Öröksége ==
 +
Stark Adolf '''halála után fia, Ferenc vitte tovább a munkát''', majd az ő [[1944|1944-ben]] bekövetkezett '''halála után a Stark-vagyon jelentős része az evangélikus egyház tulajdonába került''', maga a Stark-ház is. A szakmailag értékes tárgyak nagyrészt az egyház levéltárában lettek elhelyezve, a papír alapú dokumentumok azonban a ház bontásakor a megsemmisültek. Stark Adolf lakóháza és üzlete a Körös Hotel és a Csabagyöngye Kulturális Központ (korábban Ifjúsági Ház) közötti területen állt, hozzá tartozott a Derkovits - akkori Szemián - sor 2. szám alatti üres telek is, mely Stark első szőlőtelepítése volt.
-
[[1896]] – Ezredéves Országos Kiállítás – bronzérem
+
== Díjak, kitüntetések ==
 +
* [[1873]] – Bécsi Világkiállítás – aranyérem
 +
* [[1876]] – Országos Ipar-, Termény- és Állatkiállítás (Szeged) – bronzérem
 +
* [[1878]] – Békéscsaba, terménykiállítás – ezüstérem
 +
* [[1894]] – Oroszországi Nemzetközi Kiállítás (Szentpétervár) – bronzérem
 +
* [[1896]] – Ezredéves Országos Kiállítás – bronzérem
 +
* [[1897]] – Hamburg, kertészeti kiállítás – ezüstérem
 +
* [[1898]] – Signum Memoriae
-
[[1897]] – Hamburg, kertészeti kiállítás – ezüstérem
+
== Emlékezete ==
 +
* A Békéscsabai '''Kertbarát Szakkör''' [[1970]] óta Stark Adolf '''nevét viseli'''.
 +
* '''Halálának 60. évfordulóján, [[1970]]-ben a város emlékfalat, majd [[1984]]-ben [https://goo.gl/nN42af utcát] nevezett el róla.'''
 +
* [[1984|1984-ben]] Békéscsabán '''Stark-ünnepség'''gel emlékeztek születésének 150. évfordulójára.
 +
* Békéscsabán [[Stark Adolf-emléktábla (Békéscsaba, Gyulai út 5.)|1984-ben]], majd [[Stark Adolf-emléktábla (Békéscsaba, Széchenyi u. 4.)|2013-ban is emléktáblát]] állítottak tiszteletére.
 +
* [[2005|2005-ben]], születésének 170. évfordulóján '''emlékülés'''sel tisztelegtek munkássága előtt Békéscsabán.
 +
* [[2010|2010-ben]], halálának 100. évfordulója alkalmából '''tudományos emlékülés'''t tartott a Békéscsabai Kulturális Központ Lencsési Közösségi Háza és a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület.
 +
* [[2014|2014-ben]] Békéscsaba '''posztumusz díszpolgár'''a lett.
 +
* [[2018|2018-ban]] '''emlékkiállítás''' nyílt a [[Békés Megyei Könyvtár|Békés Megyei Könyvtárban]].
-
Ferenc József uralkodásának 50. évfordulóján Signum Memoriaet kapott
+
== Képgaléria ==
 +
<Gallery widths="300px" heights="300px">
 +
Fájl:Gm_stark_adolf_emlektabla_az_ifihaz_mogott.jpg‎|Stark Adolf emléktábla (2010)
 +
</Gallery>
 +
== Források ==
 +
* Ambrus Lajos, Ando György: Emlékkötet: Bereczki Máté (1824–1895), Stark Adolf (1834–1910), emlékünnepség Békéscsaba, 2010. január 23. Békéscsaba : Békéscsabai Kulturális Központ, 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba díszpolgára Munkácsy Mihály és Stark Adolf. In: [http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=240&menuparam_11=10735&mtitle=B%E9k%E9scsaba%20d%EDszpolg%E1ra%20Munk%E1csy%20Mih%E1ly%20%E9s%20Stark%20Adolf bekescsaba.hu]
 +
* Csabai életrajzok. szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995. (Kézirat, lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dedinszky Gyula: Stark Adolf szőlőnemesítő élete és munkássága (1834–1910). Budapest : A kertészeti Egyetem Történeti Bizottsága, 1984. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Halálozás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1910/?query=%22stark%20adolf%22&pg=347&layout=s Békés, 42. évf. 36. szám (1910. szeptember 4.) 4. p.] (Látogatva: 2018. 03. 29.)
 +
* Stark Adolf szőlőnemesítő 1834–1910 : 170: Emlékünnepség Békéscsaba, 2005. január 14. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2005. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Stark Adolf-emlékünnepség Békéscsabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1984_10/?query=%22stark%20adolf%22&pg=202&layout=s Békés Megyei Népújság, 39. évf. 253. szám (1984. október 27.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 03. 29.)
 +
* Stark kiváló szőlővel ajándékozta meg az emberiséget : emlékünnepség Békéscsabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1970_12/?query=%22stark%20adolf%22&pg=156&layout=s Békés Megyei Népújság, 25. évf. 296. szám (1970. december 18.) 1. p.] (Látogatva: 2018. 03. 29.)
 +
* Zámbori Eszter: A múlt nagy kertészeire emlékeztek a jelen kertészei Békéscsabán. In: [https://behir.hu/a-mult-nagy-kerteszeire-emlekeztek-a-jelen-kerteszei-bekescsaban behir.hu] (Látogatva: 2018. 11. 13.)
-
== Emléke ==
+
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* Dedinszky Gyula: Stark Adolf békéscsabai szőlőnemesítő. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1981. (Kézirat, lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dedinszky Gyula: Stark Adolf békéscsabai szőlőnemesítő. In: Békési Élet, 19. évf. 4. szám, 457–462. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Kozma Pál: Stark Adolf szőlőnemesítő életműve és hatása. In: Békési Élet, 21. évf. 1. szám (1986) 15–21. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Kurucz Miklós: Agrármúltunk nagyjai: Stark Adolf (1834–1910). In: Agrofórum, 21. évf. 8. szám (2010) 107. p.
 +
* Kutatás a Stark-hagyaték után. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1969_07/?query=Kutat%C3%A1s%20a%20Stark-hagyat%C3%A9k&pg=240&layout=s Békés Megyei Népújság, 24. évf. 172. szám (1969. július 28.) 1. p.]
 +
* Magyar agrártörténeti életrajzok. 3. köt. szerk.: Für Lajos és Pintér János. Budapest : Magyar Mezőgazdasági Múz., 1989. 249–252.p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Sicz György: Emlékezés nagy elődeinkre: Stark Adolf (1834–1910). In: Borászati füzetek, 24. évf. 6. szám (2014) 10–14. p.
 +
* Sicz György: Emlékezés Stark Adolfra halálának 75. évfordulóján. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1985_08/?query=%22stark%20adolf%22&pg=196&layout=s Békés Megyei Népújság, 40. évf. 199. szám (1985. augusztus 26.) 5. p.]
 +
* Sicz György: Stark Adolf szőlőnemesítő. In: [http://barkaonline.hu/archivum/barka_200504.pdf Bárka, 13. évf. 4. szám, 98–106. p.]
 +
* Stark Adolf gyöngyszeme bejárta az egész világot. In: Kertészet és Szőlészet, 54. évf. 5. szám (2005) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Stark Adolf. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1910_2/?pg=122&layout=s Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 69. szám (1910. augusztus 28.) 5. p.]
 +
* Szabó Zsuzsa, M.: Százötven éve született Stark Adolf. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1984_12/?query=%22stark%20adolf%22&pg=210&layout=s Békés Megyei Népújság, 39. évf. 303. szám (1984. december 28.) 3. p.]
 +
* 150 éve született Stark Adolf, a békéscsabai szőlőnemesítő. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1984_10/?query=%22stark%20adolf%22&pg=90&layout=s Békés Megyei Népújság, 39. évf. 241. szám (1984. október 13.) 3. p.]
 +
== Külső hivatkozások ==
 +
* A csabagyöngyével éledne újra a békéscsabai borkultúra] In: [http://bekescsaba.varosom.hu/latnivalok/szobrok/Stark-Adolf-szolonemesito-emlekmuve.html Borászportál] (Látogatva: 2014. 12. 08.)
 +
* Dedinszky Gyula: Stark Adolf szőlőnemesítő és munkássága /1834–1910/] In: [http://www.bekescsabaivarosvedok.hu/2009/08/20/dedinszky-gyula-stark-adolf-szolonemesito-es-munkassaga-1834-1910/ Békéscsabai városvédők honlapja] (Látogatva: 2014. 12. 08.)
 +
* Kertszövetség [http://kertszovetseg.net/tags/2 honlapja]
 +
* Stark Adolf [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_S32@0808 gyászjelentése]
 +
* Stark Adolf In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Stark_Adolf Wikipédia]
 +
* Stark Adolf rövidfilm. In: [https://www.youtube.com/watch?v=5THa-cLyrh0&feature=youtu.be Youtube]
 +
* Stark Adolf szőlőnemesítő emlékműve. In: [http://bekescsaba.varosom.hu/latnivalok/szobrok/Stark-Adolf-szolonemesito-emlekmuve.html Városom.hu] (Látogatva: 2014. 12. 08.)
 +
* Stark Adolfné, szül. Fejér Rozália [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_S32@0809 gyászjelentése]
-
'''Stark Adolf halála után fia, Ferenc vitte tovább a munkát''', majd az ő [[1944]]-ben bekövetkezett halála után a '''Stark- vagyon jelentős része az evangélikus egyház tulajdonába került''', maga a Stark- ház is. A szakmailag értékes tárgyak nagyrészt az egyház levéltárában lettek elhelyezve, a papír alapú dokumentumok azonban a ház bontásakor a megsemmisültek.
+
[[Kategória:Személyek]]
-
'''Stark Adolf lakóháza és üzlete a Körös Hotel és a Csabagyöngye Kulturális Központ (korábban Ifjúsági Ház) közötti területen állt''', hozzá tartozott a Derkovits- akkori Szemián- sor 2. szám alatti üres telek is, mely Stark első szőlőtelepítése volt. '''Halálának 60. évfordulóján, [[1970]]-ben ezen a helyen állított a város emlékfalat, majd [[1984]]-ben utcát neveztek el róla.'''
+
[[Kategória:Békéscsaba]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
 +
[[Kategória:Agrárszakemberek]]

A lap 2018. november 13., 12:20-kori változata

kereskedő, szőlőnemesítő

Tartalomjegyzék

Élete

Stark Adolf

Stark Adolf 1834. december 28-án született a felvidéki Bártfán. Apja, Stark Mihály felső leányiskolai tanár, majd városi tanácsnok, anyja Folkusházy Zsuzsanna, nemesi család leszármazottja volt. Testvérei: Amália, Vilma és Kornél.

Bártfán, Miskolcon, majd Eperjesen végezte tanulmányait, melyet az 1848-as forradalom idején kénytelen volt megszakítani. Először Szartory Ferenc vegyeskereskedőhöz állt inasnak, majd vándorútra indult, mely során 1859-ben érkezett Csabára, ahol engedélyezték letelepedését.

1863-ban megházasodott, Fejér Rózát (1840-1899) vette feleségül. A frigy révén jelentős földterülethez jutott. Három gyermekük született: Mária, Róza és Ferenc.

Baráti kapcsolatban állt Szemián Sámuel főjegyzővel és Haan Antal festőművésszel. Több nyelven is beszélt, művelt ember hírében állt.

Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán 1910. augusztus 26-án. Augusztus 27-én a békéscsabai felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

Stark Adolf (falfestmény a békéscsabai Városházán)

Békéscsabán 1859-1860 telén megnyitotta vas- és fűszerkereskedését Stark-ház néven a városközpontban, mely nyolc évtizeden keresztül, egészen a család kihalásáig működött.

1869-ben csemegeszőlő-telepet alapított, a századfordulóra már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt. Az egész Monarchiában kereskedett szőlővel és szaporítási célzattal, vesszővel.

Szőlészeti munkájának egyik fontos területe volt a fajtagyűjtemény kialakítása. Szőlőfajta gyűjteménye meghaladta a háromszázat. Az evangélikus egyház őrzi az 1903-ból származó Szőlő-Chatalogus-t, melyben sorszámozva 299 szőlőfajtát sorol fel törzskönyvszerűen. Szőlőnemesítőként hét újfajta előállítása fűződik a nevéhez, közülük a Kossuth szőlő nagy népszerűségnek örvendett a Délvidéken, a legkorábban érő fajta, a Csaba-Gyöngye pedig világsikert ért el. Legelső, szakszerű leírását 1900-ban elsőként a gyulai Domokos János adta. Legjelesebb tulajdonsága, hogy korábban érik minden nálunk tenyésztett szőlőfajtánál. Főleg koraisága miatt bel- és külföldi nemesítők is felhasználták további szőlőfajták nyeréséhez. Muskotályos íze miatt leginkább a szláv területeken terjedt el. Ezek mellett a Garibaldi, Stark magonca, Rouge korai, Stark Róza és Petőfi Sándor fajták előállítása fűződik nevéhez. Szőlőfajtáival, gyümölcseivel és más terményeivel számos kiállításon nyert magas fokú elismerést.

1871-től aktív részese volt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet tevékenységének. 1896-os visszavonulásáig elnöke volt a Borászati Szakosztálynak, a későbbiekben pedig a Kerti és Háziipari Szakosztálynak. 1880-ban számvizsgáló bizottsági tag volt a Csabai Kaszinóegyletben, volt megyebizottsági tag, valamint Igazgatósági tag a Csabai Takarékpénztárnál.

Élénk kapcsolatban állt a szaksajtóval, a Borászati Lapok megyei tudósítójaként működött éveken át. 1891-ben elsőként fedezte fel Magyarországon a fakórothadást, a Coniothyrium diplodiella-t.

Öröksége

Stark Adolf halála után fia, Ferenc vitte tovább a munkát, majd az ő 1944-ben bekövetkezett halála után a Stark-vagyon jelentős része az evangélikus egyház tulajdonába került, maga a Stark-ház is. A szakmailag értékes tárgyak nagyrészt az egyház levéltárában lettek elhelyezve, a papír alapú dokumentumok azonban a ház bontásakor a megsemmisültek. Stark Adolf lakóháza és üzlete a Körös Hotel és a Csabagyöngye Kulturális Központ (korábban Ifjúsági Ház) közötti területen állt, hozzá tartozott a Derkovits - akkori Szemián - sor 2. szám alatti üres telek is, mely Stark első szőlőtelepítése volt.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök