Stark Adolf (1834–1910)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Élete: "." törlése)
(Élete: . Beillesztése a belső hivatkozás után)
1. sor: 1. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
[[Fájl:20120320 bcs varoshaza va 14 stark adolf.jpg|bélyegkép|Stark Adolf (falfestmény a békéscsabai Városházán)]]'''Stark Adolf [[1834.]] [[december 28.|december 28]]-án született a felvidéki Bártfán'''. Apja, '''Stark Mihály''' felső leányiskolai tanár, majd városi tanácsnok, anyja '''Folkusházy Zsuzsanna''', nemesi család sarja volt. '''Bártfán, Miskolcon, majd Eperjesen végezte tanulmányait''', melyet a 48-as forradalom idején megszakítani volt kénytelen. Először '''Szartory Ferenc vegyeskereskedőhöz állt inasnak''', majd vándorútra indult, melynek során '''[[1859]]-ben érkezett Csabára'''. '''[[1859]]-[[1860]] telén megnyitotta vas- és fűszerkereskedését Stark- ház néven''' a városközpontban, mely nyolc évtizeden keresztül, egészen a család kihalásáig működött. '''[[1863]]-ban megházasodott''', a frigy révén jelentős földterülethez jutott. 1869-ben csemegeszőlő-telepet alapított, a '''századfordulóra már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt'''. '''Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán [[1910]] [[augusztus 26.|augusztus 26]]-án.'''
+
[[Fájl:20120320 bcs varoshaza va 14 stark adolf.jpg|bélyegkép|Stark Adolf (falfestmény a békéscsabai Városházán)]]'''Stark Adolf [[1834.]] [[december 28.|december 28]]-án született a felvidéki Bártfán'''. Apja, '''Stark Mihály''' felső leányiskolai tanár, majd városi tanácsnok, anyja '''Folkusházy Zsuzsanna''', nemesi család sarja volt. '''Bártfán, Miskolcon, majd Eperjesen végezte tanulmányait''', melyet a 48-as forradalom idején megszakítani volt kénytelen. Először '''Szartory Ferenc vegyeskereskedőhöz állt inasnak''', majd vándorútra indult, melynek során '''[[1859]]-ben érkezett Csabára'''. '''[[1859]]-[[1860]] telén megnyitotta vas- és fűszerkereskedését Stark- ház néven''' a városközpontban, mely nyolc évtizeden keresztül, egészen a család kihalásáig működött. '''[[1863]]-ban megházasodott''', a frigy révén jelentős földterülethez jutott. 1869-ben csemegeszőlő-telepet alapított, a '''századfordulóra már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt'''. '''Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán [[1910]]. [[augusztus 26.|augusztus 26]]-án.'''
== Munkássága ==
== Munkássága ==

A lap 2014. december 8., 22:29-kori változata

Tartalomjegyzék

Élete

Stark Adolf (falfestmény a békéscsabai Városházán)
Stark Adolf 1834. december 28-án született a felvidéki Bártfán. Apja, Stark Mihály felső leányiskolai tanár, majd városi tanácsnok, anyja Folkusházy Zsuzsanna, nemesi család sarja volt. Bártfán, Miskolcon, majd Eperjesen végezte tanulmányait, melyet a 48-as forradalom idején megszakítani volt kénytelen. Először Szartory Ferenc vegyeskereskedőhöz állt inasnak, majd vándorútra indult, melynek során 1859-ben érkezett Csabára. 1859-1860 telén megnyitotta vas- és fűszerkereskedését Stark- ház néven a városközpontban, mely nyolc évtizeden keresztül, egészen a család kihalásáig működött. 1863-ban megházasodott, a frigy révén jelentős földterülethez jutott. 1869-ben csemegeszőlő-telepet alapított, a századfordulóra már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt. Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán 1910. augusztus 26-án.

Munkássága

Szőlészeti munkájának egyik fontos területe volt a fajtagyűjtemény kialakítása. Szőlőfajta gyűjteménye meghaladta a háromszázat. Az evangélikus egyház őrzi az 1903-ból származó Szőlő- Chatalogus-t, melyben sorszámozva 299 szőlőfajtát sorol fel törzskönyvszerűen. Szőlőnemesítőként hét új fajta előállítása fűződik a nevéhez, közülük a Kossuth szőlő szép karriert futott be a Délvidéken, a legkorábban érő fajta, a Csaba- Gyöngye világsikert ért el. Legelső, szakszerű leírását 1900-ban elsőként a gyulai Domokos János adta. Legjelesebb tulajdonsága, hogy korábban érik minden nálunk tenyésztett szőlőfajtánál. Főleg koraisága miatt bel- és külföldi nemesítők is felhasználták további szőlőfajták nyeréséhez. Muskotályos íze miatt leginkább a szláv területeken terjedt el.

1871-től aktívan részt vett a Békésvármegyei Gazdasági Egylet munkájában, 1896-os visszavonulásáig elnöke volt a Borászati Szakosztálynak, a későbbiekben pedig a Kerti és Háziipari Szakosztálynak. Élénk kapcsolatban áll a szaksajtóval, a Borászati Lapok megyei tudósítójaként tevékenykedett éveken át. 1891-ben elsőként fedezte fel Magyarországon a fakórothadást, a Coniothyrium diplodiella-t.

Elismerései

Szőlőfajtáival, gyümölcseivel és más terményeivel számos kiállításon nyert magas fokú elismerést:

1873 – Bécsi Világkiállítás – aranyérem

1876 – Országos Ipar-, Termény- és Állatkiállítás – bronzérem

1878 – Békéscsaba, terménykiállítás – ezüstérem

1894 – Szentpétervár – bronzérem

1896 – Ezredéves Országos Kiállítás – bronzérem

1897 – Hamburg, kertészeti kiállítás – ezüstérem

Ferenc József uralkodásának 50. évfordulóján Signum Memoriaet kapott

Emléke

Stark Adolf halála után fia, Ferenc vitte tovább a munkát, majd az ő 1944-ben bekövetkezett halála után a Stark- vagyon jelentős része az evangélikus egyház tulajdonába került, maga a Stark- ház is. A szakmailag értékes tárgyak nagyrészt az egyház levéltárában lettek elhelyezve, a papír alapú dokumentumok azonban a ház bontásakor a megsemmisültek. Stark Adolf lakóháza és üzlete a Körös Hotel és a Csabagyöngye Kulturális Központ (korábban Ifjúsági Ház) közötti területen állt, hozzá tartozott a Derkovits- akkori Szemián- sor 2. szám alatti üres telek is, mely Stark első szőlőtelepítése volt. Halálának 60. évfordulóján, 1970-ben ezen a helyen állított a város emlékfalat, majd 1984-ben utcát neveztek el róla.

Képgaléria

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök