Stark Adolf (1834–1910)

A BékésWiki wikiből

A lap 2014. december 8., 17:35-kori változata

Élete

Stark Adolf 1834. december 28-án született a felvidéki Bártfán. Apja, Stark Mihály felső leányiskolai tanár, majd városi tanácsnok, anyja Folkusházy Zsuzsanna, nemesi család sarja volt. Bártfán, Miskolcon, majd Eperjesen végezte tanulmányait, melyet a 48-as forradalom idején megszakítani volt kénytelen. Először Szartory Ferenc vegyeskereskedőhöz állt inasnak, majd vándorútra indult, melynek során 1859-ben érkezett Csabára. 1859-1860 telén megnyitotta vas- és fűszerkereskedését Stark- ház néven a városközpontban, mely nyolc évtizeden keresztül, egészen a család kihalásáig működött. 1863-ban megházasodott, a frigy révén jelentős földterülethez jutott. 1869-ben csemegeszőlő-telepet alapított, a századfordulóra már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt. Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán 1910. augusztus 26-án.

Munkássága

Szőlészeti munkájának egyik fontos területe volt a fajtagyűjtemény kialakítása. Szőlőfajta gyűjteménye meghaladta a háromszázat. Az evangélikus egyház őrzi az 1903-ból származó Szőlő- Chatalogus-t, melyben sorszámozva 299 szőlőfajtát sorol fel törzskönyvszerűen. Szőlőnemesítőként hét új fajta előállítása fűződik a nevéhez, közülük a Kossuth szőlő szép karriert futott be a Délvidéken, a legkorábban érő fajta, a Csaba- Gyöngye világsikert ért el. Legelső, szakszerű leírását 1900-ban elsőként a gyulai Domokos János adta. Legjelesebb tulajdonsága, hogy korábban érik minden nálunk tenyésztett szőlőfajtánál. Főleg koraisága miatt bel- és külföldi nemesítők is felhasználták további szőlőfajták nyeréséhez. Muskotályos íze miatt leginkább a szláv területeken terjedt el.

1871-től aktívan részt vett a Békésvármegyei Gazdasági Egylet munkájában, 1896-os visszavonulásáig elnöke volt a Borászati Szakosztálynak, a későbbiekben pedig a Kerti és Háziipari Szakosztálynak. Élénk kapcsolatban áll a szaksajtóval, a Borászati Lapok megyei tudósítójaként tevékenykedett éveken át. 1891-ben elsőként fedezte fel Magyarországon a fakórothadást, a Coniothyrium diplodiella-t.

Elismerései

Szőlőfajtáival, gyümölcseivel és más terményeivel számos kiállításon nyert magas fokú elismerést:

1873 – Bécsi Világkiállítás – aranyérem

1876 – Országos Ipar-, Termény- és Állatkiállítás – bronzérem

1878 – Békéscsaba, terménykiállítás – ezüstérem

1894 – Szentpétervár – bronzérem

1896 – Ezredéves Országos Kiállítás – bronzérem

1897 – Hamburg, kertészeti kiállítás – ezüstérem

Ferenc József uralkodásának 50. évfordulóján Signum Memoriaet kapott

Emléke

Stark Adolf halála után fia, Ferenc vitte tovább a munkát, majd az ő 1944-ben bekövetkezett halála után a Stark- vagyon jelentős része az evangélikus egyház tulajdonába került, maga a Stark- ház is. A szakmailag értékes tárgyak nagyrészt az egyház levéltárában lettek elhelyezve, a papír alapú dokumentumok azonban a ház bontásakor a megsemmisültek. Stark Adolf lakóháza és üzlete a Körös Hotel és a Csabagyöngye Kulturális Központ (korábban Ifjúsági Ház) közötti területen állt, hozzá tartozott a Derkovits- akkori Szemián- sor 2. szám alatti üres telek is, mely Stark első szőlőtelepítése volt. Halálának 60. évfordulóján, 1970-ben ezen a helyen állított a város emlékfalat, majd 1984-ben utcát neveztek el róla.

Forrás

• Ambrus Lajos, Ando György: Emlékkötet: Bereczki Máté (1824-1895), Stark Adolf (1834-1910), emlékünnepség Békéscsaba, 2010. január 23. Békéscsaba : Békéscsabai Kulturális Központ, 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995. (Kézirat, lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Dedinszky Gyula: Stark Adolf szőlőnemesítő élete és munkássága (1834-1910). Budapest : A kertészeti Egyetem Történeti Bizottsága, 1984. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Stark Adolf In: Wikipédia (Látogatva: 2104.11.18.)

• Stark Adolf szőlőnemesítő 1834-1910: 170: Emlékünnepség Békéscsaba, 2005. január 14., Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2005. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)