Stark Adolf (1834–1910)
A BékésWiki wikiből
a (→Külső hivatkozások: Felesleges karakterek törlése) |
|||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
Baráti kapcsolatban állt [[Szemián Sámuel (1827–1891)|Szemián Sámuel]] főjegyzővel és [[Haan Antal (1827-1888)|Haan Antal]] festőművésszel. Több nyelven is beszélt, művelt ember hírében állt. | Baráti kapcsolatban állt [[Szemián Sámuel (1827–1891)|Szemián Sámuel]] főjegyzővel és [[Haan Antal (1827-1888)|Haan Antal]] festőművésszel. Több nyelven is beszélt, művelt ember hírében állt. | ||
| - | '''Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán [[1910]]. [[augusztus 26.|augusztus 26-án]].''' [[augusztus 27.|Augusztus 27-én]] a békéscsabai Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra. | + | [[Fájl:Stark Adolf sirja.JPG|bélyegkép|Sírja a Berényi úti /Felsővégi/ temetőben]].'''Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán [[1910]]. [[augusztus 26.|augusztus 26-án]].''' [[augusztus 27.|Augusztus 27-én]] a békéscsabai Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra. |
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
A lap 2020. május 21., 16:33-kori változata
kereskedő, szőlőnemesítő
Tartalomjegyzék |
Élete
Stark Adolf 1834. december 28-án született a felvidéki Bártfán. Apja, Stark Mihály felső leányiskolai tanár, majd városi tanácsnok, anyja Folkusházy Zsuzsanna, nemesi család leszármazottja volt. Testvérei: Amália, Vilma és Kornél.
Bártfán, Miskolcon, majd Eperjesen végezte tanulmányait, melyet az 1848-as forradalom idején kénytelen volt megszakítani. Először Szartory Ferenc vegyeskereskedőhöz állt inasnak. Majd 1859-ben letelepedett Csabára.
1863-ban megházasodott, Fejér Rózát (1840–1899) vette feleségül. A frigy révén jelentős földterülethez jutott. Három gyermekük született: Mária, Róza és Ferenc.
Baráti kapcsolatban állt Szemián Sámuel főjegyzővel és Haan Antal festőművésszel. Több nyelven is beszélt, művelt ember hírében állt.
Munkássága
Békéscsabán 1859–1860 telén megnyitotta vas- és fűszerkereskedését Stark-ház néven a városközpontban, mely nyolc évtizeden keresztül, egészen a család kihalásáig működött.
1869-ben csemegeszőlő-telepet alapított, a századfordulóra már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt. Az egész Monarchiában kereskedett szőlővel és szaporítási célzattal vesszővel.
Szőlészeti munkájának egyik fontos területe volt a fajtagyűjtemény kialakítása. Szőlőfajta gyűjteménye meghaladta a háromszázat. Az evangélikus egyház őrzi az 1903-ból származó Szőlő-Chatalogus-t, melyben sorszámozva 299 szőlőfajtát sorol fel törzskönyvszerűen. Szőlőnemesítőként hét új fajta előállítása fűződik a nevéhez. A Kossuth szőlő nagy népszerűségnek örvendett a Délvidéken, a legkorábban érő fajta, a Csabagyöngye pedig világsikert ért el. Legelső, szakszerű leírását 1900-ban elsőként a gyulai Domokos János adta. Legjelesebb tulajdonsága, hogy korábban érik minden nálunk tenyésztett szőlőfajtánál. Főleg koraisága miatt bel- és külföldi nemesítők is felhasználták további szőlőfajták nyeréséhez. Muskotályos íze miatt leginkább a szláv területeken terjedt el. Stark nevéhez fűződik a Garibaldi, Stark magonca, Rouge korai, Stark Róza és Petőfi Sándor fajták előállítása is. Szőlőfajtáival, gyümölcseivel és más terményeivel számos kiállításon nyert magas fokú elismerést.
1871-től aktív részese volt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet tevékenységének. 1896-os visszavonulásáig elnöke volt a Borászati Szakosztálynak, a későbbiekben pedig a Kerti és Háziipari Szakosztálynak. 1880-ban számvizsgáló bizottsági tag volt a Csabai Kaszinóegyletben, volt megyebizottsági tag, valamint Igazgatósági tag a Csabai Takarékpénztárnál.
Élénk kapcsolatban állt a szaksajtóval, a Borászati Lapok megyei tudósítójaként működött éveken át. 1891-ben elsőként fedezte fel Magyarországon a fakórothadást, a Coniothyrium diplodiella-t.
Öröksége
Stark Adolf halála után fia, Ferenc vitte tovább a munkát, majd az ő 1944-ben bekövetkezett halála után a Stark-vagyon jelentős része az evangélikus egyház tulajdonába került, így a Stark-ház is. A szakmailag értékes tárgyak nagyrészét az egyház levéltárában helyezték el, a papír alapú dokumentumok azonban a ház bontásakor megsemmisültek. Stark Adolf lakóháza és üzlete a Körös Hotel és a Csabagyöngye Kulturális Központ (korábban Ifjúsági Ház) közötti területen állt, hozzá tartozott a Derkovits – akkori Szemián – sor 2. szám alatti üres telek is, mely Stark első szőlőtelepítése volt.
Díjak, kitüntetések
- 1873 – Bécsi Világkiállítás – aranyérem
- 1876 – Országos Ipar-, Termény- és Állatkiállítás (Szeged) – bronzérem
- 1878 – Békéscsaba, terménykiállítás – ezüstérem
- 1894 – Oroszországi Nemzetközi Kiállítás (Szentpétervár) – bronzérem
- 1896 – Ezredéves Országos Kiállítás – bronzérem
- 1897 – Hamburg, kertészeti kiállítás – ezüstérem
- 1898 – Signum Memoriae
Emlékezete
- A Békéscsabai Kertbarát Szakkör 1970 óta Stark Adolf nevét viseli.
- Halálának 60. évfordulóján, 1970-ben a város emlékfalat, majd 1984-ben utcát nevezett el róla.
- 1984-ben Békéscsabán Stark-ünnepséggel emlékeztek születésének 150. évfordulójára.
- Békéscsabán 1984-ben, majd 2013-ban is emléktáblát állítottak tiszteletére.
- 2005-ben, születésének 170. évfordulóján emléküléssel tisztelegtek munkássága előtt Békéscsabán.
- 2010-ben, halálának 100. évfordulója alkalmából tudományos emlékülést tartott a Békéscsabai Kulturális Központ Lencsési Közösségi Háza és a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület.
- 2014-ben Békéscsaba posztumusz díszpolgára lett.
- 2018-ban emlékkiállítás nyílt a Békés Megyei Könyvtárban.
Képgaléria
 Stark Adolf emléktábla (2010) |
Források
- Ambrus Lajos, Ando György: Emlékkötet: Bereczki Máté (1824–1895), Stark Adolf (1834–1910), emlékünnepség Békéscsaba, 2010. január 23. Békéscsaba : Békéscsabai Kulturális Központ, 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba díszpolgára Munkácsy Mihály és Stark Adolf. In: bekescsaba.hu
- Csabai életrajzok. szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995. (Kézirat, lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dedinszky Gyula: Stark Adolf szőlőnemesítő élete és munkássága (1834–1910). Budapest : A kertészeti Egyetem Történeti Bizottsága, 1984. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Halálozás. In: Békés, 42. évf. 36. szám (1910. szeptember 4.) 4. p. (Látogatva: 2018. 03. 29.)
- Stark Adolf szőlőnemesítő 1834–1910 : 170: Emlékünnepség Békéscsaba, 2005. január 14. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2005. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Stark Adolf-emlékünnepség Békéscsabán. In: Békés Megyei Népújság, 39. évf. 253. szám (1984. október 27.) 3. p. (Látogatva: 2018. 03. 29.)
- Stark kiváló szőlővel ajándékozta meg az emberiséget : emlékünnepség Békéscsabán. In: Békés Megyei Népújság, 25. évf. 296. szám (1970. december 18.) 1. p. (Látogatva: 2018. 03. 29.)
- Zámbori Eszter: A múlt nagy kertészeire emlékeztek a jelen kertészei Békéscsabán. In: behir.hu (Látogatva: 2018. 11. 13.)
Kapcsolódó irodalom
- Dedinszky Gyula: Stark Adolf békéscsabai szőlőnemesítő. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1981. (Kézirat, lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dedinszky Gyula: Stark Adolf békéscsabai szőlőnemesítő. In: Békési Élet, 19. évf. 4. szám, 457–462. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kozma Pál: Stark Adolf szőlőnemesítő életműve és hatása. In: Békési Élet, 21. évf. 1. szám (1986) 15–21. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kurucz Miklós: Agrármúltunk nagyjai: Stark Adolf (1834–1910). In: Agrofórum, 21. évf. 8. szám (2010) 107. p.
- Kutatás a Stark-hagyaték után. In: Békés Megyei Népújság, 24. évf. 172. szám (1969. július 28.) 1. p.
- Magyar agrártörténeti életrajzok. 3. köt. szerk.: Für Lajos és Pintér János. Budapest : Magyar Mezőgazdasági Múz., 1989. 249–252.p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Sicz György: Emlékezés nagy elődeinkre: Stark Adolf (1834–1910). In: Borászati füzetek, 24. évf. 6. szám (2014) 10–14. p.
- Sicz György: Emlékezés Stark Adolfra halálának 75. évfordulóján. In: Békés Megyei Népújság, 40. évf. 199. szám (1985. augusztus 26.) 5. p.
- Sicz György: Stark Adolf szőlőnemesítő. In: Bárka, 13. évf. 4. szám, 98–106. p.
- Stark Adolf gyöngyszeme bejárta az egész világot. In: Kertészet és Szőlészet, 54. évf. 5. szám (2005) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Stark Adolf. In: Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 69. szám (1910. augusztus 28.) 5. p.
- Szabó Zsuzsa, M.: Százötven éve született Stark Adolf. In: Békés Megyei Népújság, 39. évf. 303. szám (1984. december 28.) 3. p.
- 150 éve született Stark Adolf, a békéscsabai szőlőnemesítő. In: Békés Megyei Népújság, 39. évf. 241. szám (1984. október 13.) 3. p.
Külső hivatkozások
- A csabagyöngyével éledne újra a békéscsabai borkultúra. In: Borászportál (Látogatva: 2014. 12. 08.)
- Dedinszky Gyula: Stark Adolf szőlőnemesítő és munkássága /1834–1910/. In: Békéscsabai városvédők honlapja (Látogatva: 2014. 12. 08.)
- Kertszövetség honlapja
- Stark Adolf gyászjelentése
- Stark Adolf In: Wikipédia
- Stark Adolf rövidfilm. In: Youtube
- Stark Adolf szőlőnemesítő emlékműve. In: Városom.hu (Látogatva: 2014. 12. 08.)
- Stark Adolfné, szül. Fejér Rozália gyászjelentése
