http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Wikibogi&feed=atom&limit=50&target=Wikibogi&year=&month=BékésWiki - Szerkesztő közreműködései [hu]2024-03-29T01:38:52ZA BékésWiki wikibőlMediaWiki 1.16.4http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Beliczey_Mikl%C3%B3s_(1901%E2%80%931977)Beliczey Miklós (1901–1977)2021-06-04T12:08:06Z<p>Wikibogi: Javítás, új ketagória</p>
<hr />
<div>főispán<br />
<br />
== Élete ==<br />
[[Fájl:Beliczey Miklos.jpg|bélyegkép|300px|Beliczey Miklós]]<br />
[[Fájl:Beliczey csalad kopjafa Csabaszabadi.jpg|bélyegkép|300px|A Beliczey család kopjafája]]<br />
<br />
'''[[1901]]. [[június 12.|június 12-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]''', régi magyar földbirtokos családból. Apja [[Beliczey Géza (1863–1938)|Beliczey Géza]] (magyar királyi főtanácsos, országgyűlési képviselő), anyja Baghy Lujza. Testvérei Mária és István. Apai nagyapja [[Beliczey István (1827–1902)|Beliczey István]] egykori főispán volt. A Beliczey család a 19. század első éveiben telepedett le Békés megyében, a Békéscsabához tartozó [[Gerendás|gerendási]] határban vettek földet. Apja halála után, Miklós örökölte az akkor még Békéscsabához tartozó csabaszabadi kúriát, illetve a csabai kúriát, amelyet még Beliczey Rudolf vásárolt meg az Urszinyiaktól. Így a Beliczeyek a teleket a csabai, a nyarakat pedig a csabaszabadi kúriában töltötték.<br />
<br />
'''Iskolai tanulmányait magántanulóként végezte.''' A középiskoláit Békéscsabán (itt érettségizett) és Budapesten végezte, majd a középiskola befejezése után '''a''' budapesti '''Közgazdaságtudományi Egyetemen folytatta a tanulmányait'''. Beutazta Európát, eljutott Afrikába és Amerikába is.<br />
<br />
'''[[1936|1936-ban]] kötött házasságot''' egy osztrák grófnővel (gróf Sermage József és gróf Westerholt-Gysenberg Ferdinandina leányával), '''Sermage Vilmával''', akitől '''három gyermeke született''': István, György és Borbála. <br />
<br />
'''[[1977]]. [[március 21.|március 21-én]] hunyt el.'''<br />
<br />
[[Fájl:Beliczey Miklos csaladi sirhely.JPG|bélyegkép|300px|Neve a családi sírhelyen a békéscsabai Ligeti temetőben]]<br />
<br />
== Munkássága ==<br />
[[1924|1924-ben]] '''a gyulai járás szolgabírójává nevezték ki''', ez idő alatt egy rövid ideig közigazgatási gyakornok is volt.''' Szolgabírói posztján [[1929|1929-ben]] véglegesítették. [[1926|1926-tól]] tagja volt Békés vármegye Törvényhatósági Bizottságának, valamint Békéscsaba város képviselő-testületének.''' [[1928|1928-tól]] felügyelő-bizottsági tagja lett az Első Gazdasági Vasútnak és választmányi tagja a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületnek. Az [[1927|1927-ben]] megalakult Körösvidéki Motorsport ügyvezető elnöke, a szegedi Délvidéki Automobil Klubnak pedig alelnöke volt. '''Több szervezetben is elnöki tisztséget töltött be''', így például: a Békéscsabai Római Katolikus Egyházközségben, a Csabai Vívó Egyletben, a Csabai Atlétikai Klubban és a Békésvármegyei Földműves Szövetkezetben is. A [[Körösvidék (1)|Körösvidék]] című napilapnál pedig az igazgatói feladatkört látta el. Nagyapjához hasonlóan '''birtokán dohánytermesztéssel foglalkozott'''.<br />
<br />
'''[[1939|1939-ben]] nevezték ki Békés vármegye főispánjává, tisztségét [[1944]]. [[március 19.|március 19-ig]] töltötte be.''' (A nyilas uralom alatt nem akart főispán lenni). Főispánsága alatt lemondott egyes bizottsági tagságáról, így a Békéscsabai megyei város képviselő-testületben viselt tagságáról is. Kapcsolata a várossal később is szoros maradt, [[1942]]. [[szeptember 30.|szeptember 30-án]] '''Békéscsaba díszpolgárává választották'''. <br />
<br />
== Emlékezete ==<br />
* '''Beliczey Miklós-emlékülést rendeztek''' a Békés Megyei Könyvtárban [[2001]]. [[június 12.|június 12-én]]. Az emlékülést a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület és a Békés Megyei Önkormányzat közösen rendezte.<br />
* Beliczey tér: '''[[Csabaszabadi|Csabaszabadiban]] teret neveztek el róla''' [[2009|2009-ben]].<br />
* '''[[2015|2015-ben]] emlékkötet jelent meg''' "Elvitte az ördög, főispán voltam és kubikos" címmel, mely Beliczey Miklós életrajzát mutatja be.<br />
* [[2019|2019-től]] '''a Békés Megyei Kormányhivatal díszterme''' Beliczey Miklós nevét viseli.<br />
<br />
== Műve ==<br />
* Emlékbeszéd gróf Széchenyi István születésének 150-ik évfordulója alkalmából. Gyula: Dürer ny., 1941.<br />
<br />
== Lásd még ==<br />
* [[Beliczey Géza (1863–1938)]]<br />
<br />
== Források ==<br />
* A gerendási pusztából született község, Csabaszabadi. Szerk.: Harangozó Imre. Békéscsaba : Csabaszabadi Község Önkormányzata, 2018. 43. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Beliczey Miklós: Elvitte az ördög. Főispán voltam és kubikus. Szerk.: Both Imre. Csabaszabadi: Beliczey István, 2015. 27. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája, 1699, 1715-1950: főispánok és alispánok. (Közlemények Békés megye és környéke történetéből ; 8.) Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2002. 67-69. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Papp Gábor: Igazságot szolgáltattak: Beliczey termet avattak a kormányhivatalban. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/igazsagot-szolgaltattak-beliczey-termet-avattak-a-kormanyhivatalban-2385402/ Beol.hu] (Látogatva: 2019. 12. 15.)<br />
<br />
== Kapcsolódó irodalom ==<br />
* Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 124. szám, 1995. május 29. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1995_05/?query=beliczey%20mikl%C3%B3s&pg=386&layout=s 7. p.]<br />
* Békés Megyei Népújság, 43. évf. 217. szám, 1988. szeptember 10. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_09/?query=beliczey%20mikl%C3%B3s&pg=70&layout=s 7. p.]<br />
* Békés Megyei Népújság, 55. évf. 224. szám, 1988. szeptember 10. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2000_09/?query=beliczey%20mikl%C3%B3s&pg=266&layout=s 7. p.]<br />
* Békés, 68. évf. 29. szám, 1936. február 5. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1936/?query=Beliczey%20Mikl%C3%B3s&pg=127&layout=s 4. p.]<br />
* Békés, 69. évf. 132. szám, 1937. június 15. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1937/?query=Beliczey%20Mikl%C3%B3s&pg=595&layout=s 2. p.]<br />
* Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 117. szám, 1927. május 24. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1927_2/?query=beliczey%20mikl%C3%B3s&pg=248&layout=s 1. p.]<br />
* Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 117. szám, 1927. május 24. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1927_2/?query=beliczey%20mikl%C3%B3s&pg=249&layout=s 2. p.]<br />
* Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 163. szám, 1929. december 18. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1929_4/?query=Beliczey%20Mikl%C3%B3s&pg=174&layout=s 1. p.]<br />
* Békésmegyei Közlöny, 59. évf. 273. szám, 1932. december 11. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1932_4/?query=Beliczey%20Mikl%C3%B3s&pg=261&layout=s 5. p.]<br />
* Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 245. szám, 1936. október 25. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1936_4/?query=Beliczey%20Mikl%C3%B3s&pg=102&layout=s 7. p.]<br />
* Békésmegyei Közlöny, 64. évf. 133. szám, 1937. június 15. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1937_2/?query=Beliczey%20Mikl%C3%B3s&pg=290&layout=s 3. p.]<br />
* Napi Hírek, 1939. szeptember 28., [https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1939_09_2/?query=Beliczey%20Mikl%C3%B3s&pg=538&layout=s 23. kiadás]<br />
* Szarvas és vidéke, 60. évf. 4. sz., 1944. január 28. [http://epa.oszk.hu/01900/01970/01436/pdf/EPA01970_SZVID_1944_004.pdf 2. p.]<br />
<br />
== Külső hivatkozások ==<br />
* Dányi László: Emlékirat jelenik meg Beliczey Miklós főispán hagyatékából a [http://hir6.hu/cikk/93461/emlekirat_jelenik_meg_beliczey_miklos_foispan_hagyatekabol hir6.hu oldalon]<br />
* Elvitte az ördög főispán voltam és kubikos a [http://www.zrnko-magocska.hu/index.php?page=hir&hir_id=216 zrnko-magocska.hu oldalon]<br />
* Körösvidéki kastélyromok nyomában 1. 2016.11.09. – Beliczey-kastély, Csabaszabadi a [http://korosvidek.blog.hu/2016/11/09/korosvideki_kastelyromok_nyomaban korosvidek.blog.hu oldalon]<br />
* Ursziny–Beliczey-kúria. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2016/01/23/ursziny-beliczey-kuria Csabai házak blog]<br />
<br />
[[Kategória:Békéscsaba]]<br />
[[Kategória:Békéscsabai személyek]] <br />
[[Kategória:Személyek]] <br />
[[Kategória:Békéscsabai Százak]] <br />
[[Kategória:Politikusok]]<br />
[[Kategória:Beliczey család]]</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Beliczey_G%C3%A9za_(1863%E2%80%931938)Beliczey Géza (1863–1938)2021-06-04T11:47:32Z<p>Wikibogi: Belső hivatkozás, Új kategória</p>
<hr />
<div>[[Fájl:Beliczey Geza.jpg|bélyegkép|300px|Beliczey Géza]]<br />
[[Fájl:Beliczey csalad siremlek.jpg|bélyegkép|300px|A Beliczey család síremléke]]<br />
[[Fájl:Beliczey csalad kopjafa Csabaszabadi.jpg|bélyegkép|300px|A Beliczey család kopjafája]]<br />
földbirtokos, országgyűlési képviselő, „Békéscsaba és Békés vármegye Széchenyije” <br />
<br />
== Élete ==<br />
Régi magyar nemesi család sarjaként '''született [[Békéscsaba|Békéscsabán]] [[1863]]. [[április 28.|április 28-án]]''', bajczai [[Beliczey István (1827–1902)|Beliczey István]] és [[Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna (1838–1911)|Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna]] gyermekeként. Gézának 2 fiú-(József, Tibor) és 3 lánytestvére (Ilona, Etelka Erzsébet) született. <br />
<br />
A reáliskolát Aradon és Körmöcbányán, '''műegyetemi tanulmányait Grazban és Bécsben végezte'''; a Hochschule für Bodenkulturnak is hallgatója volt. Iskolái elvégzése után tanulmányútra indult, s bejárta Franciaországot, Angliát és Svájcot. <br />
<br />
'''Budapesten halt meg [[1938]]. [[május 2.|május 2-án]]''', a békéscsabai katolikus temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. <br />
<br />
== Munkássága ==<br />
Kozma Ferenc '''gyakornok'''nak nevezte ki '''[[Mezőhegyes|Mezőhegyesen]]''', majd egy év után '''átvette atyja birtokának vezetését'''. [[1867|1867-ben]] mint [[Gerendás|gerendási]] nagybirtokos, [[Rosenthal Ignác (1850?–1905)|Rosenthal Ignác]] gőzmalom-tulajdonossal előmunkálati engedélyhez jutottak a [[Csanádapáca]]–[[Újkígyós]]–[[Békéscsaba]]–[[Doboz]] között építendő gazdasági vasút kialakítására. '''Feleségével, szécsényi [[Baghy Alojzia (1873-1963)|Baghy Alojziával]] Törökszentmiklóson házasodtak össze''' [[1894|1894-ben]]. Három gyermekük született, Mária Antoinette Lujza, István és [[Beliczey Miklós (1901–1977)|Miklós]].<br />
<br />
Beliczey '''meghatározó szerepet játszott Békés vármegye gazdasági és politikai életében'''. [[1903|1903-ban]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet alelnökévé választották. Fábry Sándor főispán utódaként is szóba került a neve [[1907|1907-ben]], azonban nem őt, hanem a függetlenségi párti Justh Jánost választották. [[1908|1908-ban]] a békéscsabai lakosokkal adóleírást kért, amit elutasítottak. Gróf Wenckheim Dénes helyett [[1911|1911-ben]] megválasztották a vármegyei lótenyésztő bizottság elnökévé.<br />
<br />
A Gazdasági Egylet alapszabály-módosítását követően, [[1912|1912-ben]] elnökké választotta. 1913-ban munkapárti programjával Békéscsabán országgyűlési képviselővé választották és 1918-ig tevékeny politikai szerepet folytatott. A forradalmak idején tanúsított magatartása miatt üldözték, a diktatúra alatt a szolnoki börtönben raboskodott. Ezt követően újkígyósi birtokára vonult vissza. [[1921|1921-ben]] alelnöke lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. [[1922|1922-ben]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet örökös tiszteletbeli elnökévé nevezték ki. '''Érdemei elismeréséül [[1922|1922-ben]] megkapta a gazdasági főtanácsosi címet, és a Signum Laudis, a II. oszt. érdemkereszt tulajdonosa lett. Terményeivel és állat állományával számtalan díjat nyert. Többször Békés vármegye legtöbbet adózói között volt. Felülfizető volt különböző kulturális esteken. <br />
<br />
'''Élénk közéleti szereplést folytatott''', tevékenyen foglalkozott a közgazdaság kérdéseivel. Békés megye törvényhatósága [[1927|1927-ben]] majd [[1937|1937-ben]] ismét a felsőház tagjává választotta, ami a megyeszerte őt övező tiszteletnek volt köszönhető. Elnöke lett a Békés vármegyei Általános Takarékpénztár Egyesület Rt.-nek és a Békés vármegyei Lótenyésztési Bizottmánynak. A sok kitüntető tisztség mellett tagja volt az Országos Mezőgazdasági Kamarának, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak, az Első Magyar Általános Biztosító Rt. választmányának, a Békéscsabai Kisgazdák Áru- és Hitelszövetkezet igazgatóságának, a Körösvidék Rt. igazgatóságának, az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatóságának; továbbá díszelnöke lett a Békéscsabai Kisgazdák Egyesületének. Alapító elnöke volt a Békéscsabai Sertéshizlaló Részvénytársaságnak. <br />
<br />
'''Több mint harminc éven át volt meghatározó személyisége a város és Békés vármegye gazdasági életének.''' <br />
<br />
== Emlékezete ==<br />
<br />
* [http://www.bekesmegye.com/bekes-megye-hirek/csabaszabadiban-teret-neveztek-el-a-beliczey-csaladrol Csabaszabadin teret neveztek el a Beliczey családról 2009. április 4-én].<br />
<br />
== Források ==<br />
* Baiczai Beliczey Géza. In: Körösvidék. 19. évf. 99. szám (1938. május 4.) 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 49. szám (1998. február 27.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1998_02/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=378&layout=s 13. p.] (Látogatva: 2017. 06. 27.)<br />
* Békés vármegye. Budapest: Békésvm. Monográfiája Szerk., 1936. 490. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Békés, 43. évf. 42. szám (1911. október 15.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1911/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=428&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 06. 27.)<br />
* Békés, 50. évf. 19. szám (1918. május 12.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1918/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=98&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 06. 27.)<br />
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. szerk.: Korniss Géza. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. 419. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba: Corvina ny., 1929. 105. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 47. szám (1907. június 6.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1907_1/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=280&layout=s 1. p.] (Látogatva: 2017. 06. 30.)<br />
* Békésmegyei Közlöny, 35. évf. 48. szám (1908. június 14.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1908_1/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=277&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2017. 06. 30.)<br />
* Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 75. szám (1909. szeptember 19.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1909_2/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=185&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2017. 06. 28.)<br />
* Békésmegyei közlöny, 51. évf. 42. szám (1924. március 4.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1924_1/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=182&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 06. 27.)<br />
* Békésmegyei közlöny, 53. évf. 26. szám (1926. február 2.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1926_1/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=128&layout=s 1. p.] (Látogatva: 2017. 06. 28.)<br />
* Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 293. szám (1926. december 25.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1926_4/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=388&layout=s 1. p.] (Látogatva: 2017. 06. 30.)<br />
* Békésmegyei közlöny, 64. évf. 253. szám (1937. november 7.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1937_4/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=139&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 06. 27.)<br />
* Békésvármegye tíz éve. 1918–1928. Gyula: Orosházi Friss Újság, 1929. 6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 2.köt. Budapest: Argumentum K. 1993. 944–945. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* [http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=10762 Magyar Családtörténet-kutató Egyesület. Magyar Családtörténeti Adattár] (Látogatva: 2017. 06. 28.)<br />
* Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914–1929. Budapest : Európa, 1929. 38. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút vonalhálózatának kiépítése In. Békési Élet, 7. évf. 2. szám (1972) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1972/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=219&layout=s 214.p] (Látogatva: 2017. 06. 29.)<br />
<br />
== Kapcsolódó irodalom ==<br />
* Beliczey Géza és Kállay Ödön kitüntetése In. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_01-03/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=313&layout=s Körösvidék, 3. évf. 70. szám (1922. március 25.)] (Látogatva: 2017. 07. 25.)<br />
* Beliczey Géza programjai : Békéscsaba, okt. 13. In. Békésmegyei közlöny, 33. évf. 86. szám (1906. október 14.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1906_2/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=204&layout=s 1. p.] (Látogatva: 2017. 07. 25.)<br />
* Galli Károly: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_MMMK_06/?query=%22beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9s*&pg=2&layout=s Az I. világháború forgatagában : egy békéscsabai főhadnagy visszaemlékezései. Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2015.] (Látogatva: 2017. 07. 25.)<br />
<br />
== Külső hivatkozások ==<br />
* [https://hu.wikipedia.org/wiki/Beliczey_G%C3%A9za Beliczey Géza In. wikipedia] (Látogatva: 2017. 07. 25.)<br />
* [http://hir6.hu/cikk/93461/emlekirat_jelenik_meg_beliczey_miklos_foispan_hagyatekabol Dányi László: Emlékirat jelenik meg Beliczey Miklós főispán hagyatékából] (Látogatva: 2017. 07. 25.) <br />
* [http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=699&type=5 Urszinyi-Beliczey-kúria] (Látogatva: 2017. 07. 25.)<br />
<br />
[[Kategória:Békéscsaba]]<br />
[[Kategória:Gerendás]]<br />
[[Kategória:Mezőhegyes]]<br />
[[Kategória:Újkígyós]]<br />
[[Kategória:Politikusok]]<br />
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:Beliczey család]]</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Beliczey_Istv%C3%A1n_(1827%E2%80%931902)Beliczey István (1827–1902)2021-06-04T11:40:00Z<p>Wikibogi: Belső hivatkozás, Új kategória</p>
<hr />
<div>vármegyei főispán, főpénztárnok, országgyűlési képviselő<br />
[[Fájl:Beliczey Istvan festVeresGusztav.jpg|bélyegkép|300px|Beliczey István]]<br />
<br />
<br />
== Élete ==<br />
[[Fájl:Beliczey Istvan fiatal.jpg|bélyegkép|300px|Beliczey István]]<br />
[[Fájl:Beliczey csalad kopjafa Csabaszabadi.jpg|bélyegkép|300px|A Beliczey család kopjafája]]<br />
Bajczai Beliczey István '''[[1827]]. [[március 14.|március 14-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Édesapja Beliczey József (táblabíró, majd főpénztárnok), édesanyja Lechner Franciska. Testvérei: Hermina, Károly Ede, Júlia, Mária, Rezső és Izabella.<br />
<br />
Két évet a nagyváradi katonai intézményben töltött, majd '''a Bécsi Politechnikum hallgatója volt. [[1847|1847-től]] Olaszországban tanult.''' [[1848|1848-ban]] a magyarországi események hatására csatlakozott a márciusi ifjak mozgalmához. A németgyulai nemzetőrség hadnagyává választották meg. <br />
<br />
Konopi Konopy Antóniával (1838–1911) kötött házasságából hat gyermek született: József (1860–1891), [[Beliczey Géza (1863–1938)|Géza]] , Tibor (1864–?), Ilona (1867–?), Etelka (1871–1879) és Erzsébet (1876–?). Felesége a Vöröskereszt Egylet csabai fiókjának elnöke volt.<br />
<br />
'''[[1902]]. [[január 11.|január 11-én]] halt meg Békéscsabán.'''<br />
<br />
== Munkássága ==<br />
[[1860]]. [[december 11.|december 11-én]] '''Békés vármegye főpénztárnoka lett''', mely tisztséget az édesapja is viselte. Azonban hamar '''lemondott''' tisztségéről '''és néhány évre visszavonult a politikai élettől. [[1865|1865-ben]] visszatért''' és az ebben az évben megtartott képviselőválasztást megnyerve '''[[Gyula]] város képviselőjének választották'''. Megbízatása három év múlva lejárt, majd visszavonult a közszerepléstől és birtokainak igazgatásával foglalkozott. Ezt sokáig nem élvezhette, hiszen '''az [[1869|1869-es]] választáson a balpárt jelöltjeként ismét őt választották meg képviselőnek.'''<br />
<br />
'''Másodszori képviselősége után''' ismét egy közélettől és politikától mentes korszak következett az életében. Ebben az időszakban [[Gerendás|gerendási]] magánbirtokán és a bihari birtokán '''gazdálkodott'''. Az Alföldön '''elsőként alakított ki mintagazdaságot''', főként '''a dohánytermesztés terén ért el sikereket'''. Eredményei hozzájárultak külföldi útjához is, ahova Gorove István földművelésügyi miniszter küldte Beliczeyt, Molnár György debreceni képviselővel együtt. Többek között Németországban, Franciaországban, Olaszországban tanulmányozták az ottani dohánytermesztést. '''[[1873|1873-tól]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet elnöke''' lett, melyet évtizedeken keresztül aktívan és sikeresen vezetett. '''[[1876|1876-ban]] a''' Tomcsányi István halálával megüresedő '''főispáni tisztségre őt nevezték ki. Főispánsága alatt jelentős fejlődések kezdődtek el a vármegyében:''' elindult a fontosabb utak kikövezése, kibővült a vármegyei székház, támogatta a helyi kisvasútépítést, illetve a vízszabályozás területén is komoly érdemei voltak (Körösök szabályozása). Létrehozta a vármegyei nyugdíjalapot. Szorgalmazta egy új – a megyeszékhelyen létesülő – megyei múzeum létrejöttét. <br />
<br />
'''Főispáni tisztsége alól [[1889|1889-ben]] mentették fel''', saját kérelmére. Miután visszavonult, gerendási birtokán gazdálkodott tovább. Szülővárosára 2000 forintot hagyományozott.<br />
<br />
== Díjak, kitüntetések ==<br />
* Az [[1881|1881-es]] árvízkor végzett munkájáért '''a király a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki'''. <br />
* [[1897|1897-ben]] '''a Szent István Rend kiskeresztjét kapta meg'''.<br />
<br />
== Emlékezete ==<br />
* 2009-ben '''teret neveztek el a Beliczey családról''' [[Csabaszabadi|Csabaszabadiban]].<br />
<br />
== Művei ==<br />
* Beliczey István – Molnár György jelentése a dohányügy tanulmányozása végett, tekintettel annak földmívelési, gyáripari, nemzetgazdasági és financzialis oldalaira.<br />
<br />
== Lásd még ==<br />
* [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Beliczey_G%C3%A9za_(1863-1938) Beliczey Géza]<br />
<br />
== Források ==<br />
* A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat Évkönyve. Békéscsaba, 2010. 136. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004) 153-156. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715–1950: Főispánok és alispánok. Közlemények Békés megye és környéke történetéből ; 8. Gyula, (kiadó nélkül), 2002. 64-67. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Kóhn Dávid: Hatvan év múltán. Visszaemlékezések. Gyula, 1936. 117., 293–295. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Özv. Beliczey Istvánné. In: Békésmegyei Közlöny, 38. évf. 29. szám (1911. április 9.) 3–4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Réthy Zsigmond: Gerendás története. Gerendás Közs. Önkorm., 2000. 58–59. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Scherer Ferenc, Dr.: Gyula város története II. kötet. Gyula M. város kiadása. Gyula, 1938. 9., 117. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
<br />
== Kapcsolódó irodalom ==<br />
* Békés, 10. évf. 9. szám (1891. március 1.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1891/?query=%22beliczey%20istv%C3%A1n%22&pg=32&layout=s 1. p.]<br />
* Békés, 29. évf. 24. szám (1897. június 13.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1897/?query=%22beliczey%20istv%C3%A1n%22&pg=113&layout=s 2. p.]<br />
* Békés, 34. évf. 3. szám (1902. január 19.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1902/?query=%22beliczey%20istv%C3%A1n%22&pg=15&layout=s 2. p.]<br />
* Békés, 36. évf. 1. szám (1904. január 3.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1904/?query=%22beliczey%20istv%C3%A1n%22&pg=2&layout=s 3. p.]<br />
* Békés, 8. évf. 17. szám (1889. április 28.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1889/?query=%22beliczey%20istv%C3%A1n%22&pg=54&layout=s 1. p.]<br />
* Békési Élet, 3. évf. 1. szám (1968) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1968/?query=%22beliczey%20istv%C3%A1n%22&pg=6&layout=s 5. p.]<br />
* Békésmegyei Közlöny, 24. évf. 45. szám (1897. június 6.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1897_1/?query=%22beliczey%20istv%C3%A1n%22&pg=215&layout=s 2. p.]<br />
* Békésmegyei Közlöny, 25. évf. 31.szám (1898. április 17.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1898_1/?query=%22beliczey%20istv%C3%A1n%22&pg=185&layout=s 2. p.]<br />
* Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 5. szám (1902. január 16.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1902_1/?pg=26&layout=s 1. p.]<br />
* Békésmegyei Közlöny, 45. szám (1897. június 6.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1897_1/?query=%22beliczey%20istv%C3%A1n%22&pg=215&layout=s 2. p.]<br />
* Békésvármegye Hivatalos Lapja, Hivatalos Közlemények, 5. évf. 8. szám (1902. február 20.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesVarmegyeHivatalosLapja_1902/?query=%22beliczey%20istv%C3%A1n%22&pg=36&layout=s 37. p.]<br />
* Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. Gyula, 2004. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Gyf_14_valogatas/?query=%22beliczey%20istv%C3%A1n%22&pg=154&layout=s 153. p.]<br />
* Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715–1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. Gyula, 2002. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Kbmkt_08/?pg=65&layout=s 64. p.]<br />
<br />
== Külső hivatkozások ==<br />
* Beliczey István. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Beliczey_Istv%C3%A1n Wikipedia]<br />
* Csabaszabadiban teret neveztek el a Beliczey családról a [http://www.bekesmegye.com/bekes-megye-hirek/csabaszabadiban-teret-neveztek-el-a-beliczey-csaladrol bekesmegye.com honlapon]<br />
<br />
[[Kategória:Békéscsaba]]<br />
[[Kategória:Gerendás]]<br />
[[Kategória:Gyula]]<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]<br />
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]<br />
[[Kategória:Politikusok]]<br />
[[Kategória:1848/49]]<br />
[[Kategória:Beliczey család]]</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly_(1844%E2%80%931900)Munkácsy Mihály (1844–1900)2021-06-04T11:03:23Z<p>Wikibogi: /* Külső hivatkozás */ Digitális tananyagok</p>
<hr />
<div>[[Fájl:Munkacsy Mihaly Vasarnapi Ujsag.jpg|bélyegkép|300px|Munkácsy Mihály (1844–1900)]]<br />
festőművész<br />
<br />
== Élete ==<br />
[[Fájl:Steiner Omaszta kuria.jpg|bélyegkép|300px|A Steiner–Omaszta-kúria]]<br />
[[Fájl:Cecile Papier .jpg|bélyegkép|300px|Munkácsy felesége, Cécile Papier]]<br />
Munkácsy Mihály '''[[1844]]. [[február 20.|február 20-án]]''' '''Lieb Mihály Leó néven született Munkácson''' Lieb Mihály sóhivatali pénztárnok és Reök Cecília harmadik gyermekeként. Testvérei: Emil, Aurél, Szidónia (még gyermekkorában elhunyt), Gyula és Gizella.<br />
<br />
'''[[1848|1848-ban]] a család Munkácsról Miskolcra költözött.''' Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, miután a vidék hadszíntérré vált, egy ideig a közeli Cserépváron, az édesanya testvérénél Reök Antalnál laktak, majd a szabadságharc után visszaköltöztek Miskolcra. Munkácsy '''itt kezdte meg tanulmányait'''.<br />
<br />
Munkácsy édesanyja [[1850|1850-ben]] elhunyt, majd '''az édesapa [[1852|1852-ben]] bekövetkezett halála után a Lieb-gyermekeket a Reök család tagjai vették magukhoz''': Emil és Gyula Cserépvárra került Reök Antalhoz, Aurél Kaplonyba Reök Pálhoz, Gizella és Mihály pedig [[Békéscsaba|Békéscsabára]] kerültek. '''Gizella nagynénjükhöz, Steiner Jakabné Reök Karolinához került, Munkácsyt nagybátyjuk, [[Reök István (1816–1877)|Reök István]] vette magához.'''<br />
<br />
A festőművész '''[[1863|1863-tól]] használta születési neve (Lieb) helyett a Munkácsi''', később a '''Munkácsy nevet'''. '''Hivatalosan [[1868|1868-ban]] kérvényezte''' a Belügyminisztériumtól '''a névváltoztatást.'''<br />
<br />
Munkácsy '''[[1874]]. [[augusztus 5.|augusztus 5-én]] feleségül vette Cécile Papier-t''', Edouard de Marches báró özvegyét. A házaspárnak [[1881|1881-ben]] gyermeke született, aki azonban egynapos korában elhunyt.<br />
<br />
Munkácsy nagyvonalú mecénás volt. Lelkesen támogatta a Párizsban tanuló fiatal magyar művészeket. [[1883|1883-ban]] Munkácsy-díjat alapított. Rendszeresen segítette az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatot, majd a Párizsi Egyletet is, melynek [[1886|1886-tól]] elnöke volt.<br />
<br />
Munkácsy egy fiatalkorában szerzett betegsége (szifilisz) miatt élete során gyakran küzdött fájdalmakkal, melyet lamalou-i gyógykezelések során próbált enyhíteni. Életének utolsó éveiben betegsége elhatalmasodott rajta, szanatóriumban kezelték, először Baden-Badenben, később '''Endenichben'''. Itt '''hunyt el [[1900]]. [[május 1.|május 1-jén]]'''. Budapesten [[1900]]. [[május 9.|május 9-én]] a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.<br />
<br />
== Munkácsy Békés megyében ==<br />
'''Munkácsy Mihály Békés megyei kötődését elsősorban a Reök családhoz fűződő kapcsolata határozta meg.''' Munkácsy [[1852|1852-ben]] érkezett [[Békéscsaba|Csabára]] ügyvéd nagybátyjához, [[Reök István (1816–1877)|Reök Istvánhoz]]. Az [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Kistemplomtól]] nem messze, a '''Sztraka-ház'''ban laktak. Az ifjú Munkácsyt délelőttönként nagybátyja tanította, ebédelni a közeli '''[[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)|Steiner-kúriá'''ba]], Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájába jártak Munkácsy nagynénjéhez, Steiner Jakabné Reök Karolinához (Sarolta néni) és férjéhez, '''Steiner Jakab'''hoz, aki az '''Apponyi-uradalom jószágigazgatója''' volt. Munkácsy a délutánokat is szívesen töltötte itt húga, Gizella és a néni társaságában, csak este tért haza nagybátyjához. [[1852]]. [[december 6.|december 6-án]] '''betyártámadás''' érte a kúriát, és egy hónappal később Sarolta néni belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. '''Munkácsy gyermekkorának legszebb korszaka zárult ekkor le.'''<br />
<br />
[[1853]] szeptemberében a város főterén álló nagyobb házba költöztek, a Trauttmansdorf-féle gazdatiszti lakásba. Így kerültek szomszédságba a '''Vidovszky család'''dal. Munkácsy hamar összebarátkozott a Vidovszky gyerekekkel: László és Ferenc lettek a legjobb barátai. Együtt tanultak, játszottak, rajzolgattak.<br />
<br />
'''[[1855]] januárjában nagybátyja inasnak adta Lang György asztalosmesterhez.''' Megpróbáltatásokkal, nélkülözéssel teli sanyarú inasévek kezdődtek. [[1858|1858-ban]], 3 év után szabadult fel. Még egy ideig a mester műhelyében dolgozott mint asztaloslegény, majd '''[[1858]] őszén Aradra ment''' – a szabadság és jobb élet reményében – '''Albrecht Ferdinánd műhelyébe'''.<br />
<br />
'''Aradról''' legyengülve, '''betegen tért vissza [[1861|1861-ben]]''', ekkor már '''Gyulára''', [[Reök István (1816–1877)|Reök István]] Pacsirta utcai házába. A betegágyban töltött hetekben kezdett el először komolyabban rajzolással foglalkozni, ezért nagybátyja beíratta''' Karl Fischer rajztanár'''hoz. Itt ismerkedett meg későbbi mesterével, '''Szamossy Elek vándorfestő'''vel. Szamossy ekkor érkezett Gyulára, hogy a Wenckheim család festményeit restaurálja, másolja, hogy családi portrékat fessen. A Wenckheim-kastélyban műtermet rendezett be, ahova meghívta az ifjú Munkácsyt, és '''mestereként pártfogásába vette''': a festészet alapismeretei mellett az általános műveltség alapjaira is tanította. Ebben az időszakban készült legjobb alkotásaiból Munkácsy összeállított egy rajzgyűjteményt, melyet '''Gyulai vázlatkönyv'''ként ismerünk.<br />
<br />
Szamossy '''[[1862]]''' januárjában '''Aradra ment festeni''', ahova az ifjú is követte. Munkácsy innen tért haza [[1862]] őszén '''nagybátyja [[Gerendás|gerendási]] tanyájára''', ahol elkészítette '''első olajfestményé'''t, a '''''Levélolvasás'''''t.<br />
<br />
'''[[1863|1863-tól]] Pesten élt''', ahol biedermeier hatású portrék festésével teremtette elő a továbbtanuláshoz szükséges pénzt. '''[[1865|1865-ben]]''' fél évet töltött a '''bécsi Képzőművészeti Akadémián''', de közben látogatta Karl Rahl magániskoláját is.<br />
<br />
'''[[1865]] őszén tért vissza a gerendási birtokra.''' Azzal a szándékkal érkezett, hogy pénzt gyűjtsön egy újabb külföldi tanulmányúthoz. Itt festette a ''Fonó leány'', az ''Estebéd a pusztán'', a ''Búsuló betyár'' című festményeit. A megszaporodott munka miatt '''beköltözött Csabára''', lakást bérelt a főtéren, és '''arcképeket festett''' (''Vidovszky János és feleségének arcképe'', ''Vidovszky Matild arcképe'', ''Dudits orvos és feleségének arcképe'' stb.). Békésen megfestette Nagy József békési főszolgabíró leányát, Nagy Irmát, és annak barátnőjét Tóth Matildot is.<br />
<br />
'''[[1866]] februárjában vaksággal fenyegető szembetegsége miatt gyógykezelésre utazott Pestre.''' [[1866]] '''októberében indult el a müncheni Képzőművészeti Akadémiára''', ahol Wagner Sándor és Wilhelm von Kaulbach órái mellett Franz Adam magániskoláját is látogatta.<br />
<br />
'''[[1867]] nyarán''' Pestet is érintve '''hazautazott Gerendásra'''. Itt készült két vázlata a ''Dűlő szénásszekér'' című képéhez, valamint ekkor örökítette meg nagybátyját, Reök Istvánt is egy grafitrajzon. Miután nagybátyja felmondta a gerendási birtok bérletét, beköltöztek [[Békéscsaba|Békéscsabára]], Omaszta József egykori házát bérelték.<br />
<br />
'''[[1867]] őszén visszautazott Münchenbe''', hogy tanulmányait folytassa. '''Innentől kezdve egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében.''' [[1868|1868-tól]] Düsseldorfban tanult, ahol nagy hatással volt rá Wilhelm Maria Hubertus Leibl, a német realizmus jeles képviselője. Ekkor készült az ''Ásító inas'' című festménye. A festmény készítése kapcsán feltételezhető, hogy személyes tapasztalatai, gyermekkori élményei, a sanyarú inasévek nagyban befolyásolták.''' [[1869|1869-ben]] megfestette első nagyméretű, sokalakos képét, a ''Siralomház''at.''' Művét [[1870|1870-ben]] mutatta be a párizsi Szalon kiállításán, ahol aranyérmet nyert. A kiállításon való részvétel és a siker garantálta Munkácsy számára a '''közismertség'''et és a '''világhírnev'''et.<br />
<br />
Élete során még néhány alkalommal látogatott Békés megyébe. '''[[1870]] júniusában már mint ismert festőművész érkezett haza''': pár napot Pesten, Csabán és Gyulán töltött. '''[[1874]] szeptemberében feleségével, Cécile Papier-val érkezett Békéscsabára''', ahol '''másfél hónapot töltött nagybátyja kismegyeri birtokán'''. A festő kérésének eleget téve a nagybácsi műtermet építtetett, ahol Munkácsy hozzákezdett a ''Kukoricás'' és a ''Poros út I.'' című képekhez, és tanulmányokat, vázlatokat készített ''A falu hőse'' című festményhez. Itt tartózkodása idején találkozott több mint 20 év után testvéreivel, Emillel és Gizellával, meglátogatta Lang György özvegyét, majd Nagyváradon egykori mesterét, Szamossy Eleket.''' [[1890]]. [[október 5.|október 5-én]] a Munkácsy házaspár Aradra látogatott''', ahol másnap az aradi vértanúk emlékművének leleplezési ünnepségén vettek részt. '''Innen indultak [[Békéscsaba|Békéscsabára]], ahol egy napot töltöttek.''' Munkácsy meglátogatta gyermek- és ifjúkorának összes fontos színterét, és a házaspár részt vett a Redoutban (ma a [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)|Jókai Színház]] Vigadója) a festő tiszteletére rendezett fogadáson.''' A világhírű festőművész ekkor járt utoljára Békéscsabán.'''<br />
<br />
== Díjak, kitüntetések ==<br />
* III. osztályú vaskoronarend (1879)<br />
* Munkács díszpolgára (1880)<br />
* Ferenc József-rend lovagja (1880)<br />
* svéd Északi csillag-rend (1887)<br />
* Szent István-rend kiskeresztje (1896)<br />
* Békéscsaba díszpolgára (2014)<br />
* bajor Szent Mihály-rend Commendeurje<br />
* Budapest díszpolgára<br />
* francia Becsületrend<br />
* Pro Litteris et Artibus<br />
<br />
== Emlékezete ==<br />
* Munkácsy gyermek- és ifjúkori élményeit francia nyelvű memoárjában örökítette meg, melyet először a ''Pesti Napló'' közölt le [[1894]]-ben Malonyay Dezső fordításában.<br />
* Békéscsabán [[1900]]. [[május 11|május 11-én]] [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Munk%C3%A1csy+u.,+5600/@46.6780845,21.0951079,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47442b984d0e08d7:0xb0cfb3bda638bc6b!8m2!3d46.6780845!4d21.0972966 utcát], [[1959]]. [[október 3.|október 3-án]] [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Munk%C3%A1csy+t%C3%A9r,+5600/@46.6746013,21.0833994,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47442b9177d59339:0x325a574322b65319!8m2!3d46.6746013!4d21.0855881 teret] neveztek el róla.<br />
* Gyulán [[1900]]. [[június 6.|június 6-án]] [https://www.google.hu/maps/place/Gyula,+Munk%C3%A1csy+Mih%C3%A1ly+u.,+5700/@46.6462299,21.2759311,17z/data=!4m5!3m4!1s0x4745d69849488c91:0x7f7f44e805373c38!8m2!3d46.647622!4d21.2793214 utcát] neveztek el róla.<br />
* Békéscsabán több szobor is őrzi emlékét: [https://www.kozterkep.hu/8028/munkacsy-mihaly Borsos Miklós alkotása] ([[1959]]) a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]] előkertjében, [https://www.kozterkep.hu/7980/munkacsy-mihaly Vilt Tibor alkotása] ([[1975]]) a szoborsétányon, [https://www.kozterkep.hu/36707/munkacsy-mihaly Farkas Miklós alkotása] ([[1902]]) a Munkácsy Mihály Múzeumban, [https://www.kozterkep.hu/37298/munkacsy-mihaly Pásztor János alkotása] ([[1994]]) a [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Emlékházban]], [https://www.kozterkep.hu/24917/munkacsy-mihaly [[Mladonyiczky Béla (1936–1995)|Mladonyiczky Béla]] alkotása] az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Andrássy Gyula Gimnázium]] udvarán.<br />
* [https://www.kozterkep.hu/7142/munkacsy Gyulán Vasas Károly szobra] ([[1964]]) állít emléket a festőművésznek.<br />
* Gyulán 1962. április 29-én emléktáblát helyeztek el [[Reök István (1816–1877)|Reök István]] és Munkácsy egykori Pacsirta utcai (ma Munkácsy Mihály utca) házán.<br />
* Békésen [[1973]]-ban a Széchenyi tér 2. szám alatt emléktáblát helyeztek el, mely Munkácsy portréfestő tevékenységének állít emléket (és modelljeinek, Tóth Matildnak és Nagy Irmának).<br />
* A békéscsabai [[Városháza (Békéscsaba)|városháza]] dísztermét díszítő pannók egyikén örökítette meg Munkácsy alakját Tóth Ernő festőművész.<br />
* [[1994]]. [[május 18.|május 18-án]] nyílt meg Békéscsabán a Munkácsy (Mihály) Emlékház a Steiner–Omaszta-kúria épületében.<br />
* [[1951]]-ben a békéscsabai múzeum felvette Munkácsy Mihály nevét.<br />
* [[1935]] körül emlékszobát rendeztek be a békéscsabai múzeumban.<br />
* A Munkácsy Mihály Múzeum mellett az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)|Élővíz-csatornán]] átívelő hidat [[2014-ben]] Munkácsy Mihályról nevezték el. ( A Munkácsy korabeli boltozott téglahíd helyén ma egy vasbeton híd áll.)<br />
* [[2014]]. [[október 18.|október 18-án]] nyílt meg a Munkácsy Hotel a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi liget]] melletti Sörház felújított épületében.<br />
* Munkácsyról neveztek már el csokoládét, pálinkát, kolbászt, lekvárt és tortát is.<br />
* [[2009]]-ben a Merkúr egyik kráterét nevezték el a festőművészről.<br />
<br />
=== Békéscsabai emléktáblái ===<br />
* [[Munkácsy Mihály-emléktábla (Békéscsaba, Munkácsy utca)|A Munkácsy utcában (1975)]]<br />
* [[Munkácsy Mihály-emléktábla (Békéscsaba, Városháza)|A Városháza árkádsorán (2004)]]<br />
* [[Munkácsy Mihály-emléktábla (Békéscsaba, Fiume Hotel)|A Fiume Szálló falán (2005)]]<br />
* [[Munkácsy Mihály-emléktábla (Békéscsaba, Munkácsy Emlékház)|A Munkácsy Emlékház falán (2009)]]<br />
<br />
== Tagságai ==<br />
* bécsi, berlini, stockholmi, madridi, antwerpeni festőakadémia<br />
* Nemzeti Szalon tiszteletbeli tagja<br />
* Országos Magyar Képzőművészeti Társulat<br />
<br />
== Képgaléria ==<br />
<Gallery widths="300px" heights="300px"><br />
Fájl:20120320 bcs varoshaza va 012.jpg|Tóth Ernő festménye a Városháza dísztermében<br />
Fájl:Vilt Tibor Munkacsy szobor.jpg|Vilt Tibor Munkácsy-szobra<br />
Fájl:Borsos Miklos Munkacsy szobor.jpg|Borsos Miklós Munkácsy-szobra<br />
Fájl:Wenckheim kastely.jpg|A gyulai Wenckheim-kastély<br />
Fájl:Munkacsy Mihaly Siralomhaz.jpg|Munkácsy Mihály: Siralomház<br />
Fájl:Munkacsy Mihaly Levelolvasas.jpg|Munkácsy Mihály: Levélolvasás<br />
Fájl:Munkacsy_mihaly.jpg|Munkácsy Mihály (1844–1900)<br />
</gallery><br />
<br />
== Lásd még ==<br />
* [[Békéscsaba]]<br />
<br />
== Források ==<br />
<br />
* Beszéljünk újra Munkácsy Mihályról!. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2019 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Czeglédi Imre: Gyula város utcanevei : közterületi nevek, 1851–2005. Gyula : Városi Önkormányzat, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_26/?pg=0&layout=s Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004] (Látogatva: 2020. 04. 30.)<br />
* Czeglédi Imre: Munkácsy Békéscsabán. Békéscsaba : Városi Tanács, 1975 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Czeglédi Imre: „Nem szeretne festő lenni?” : Munkácsy Gyulán. Gyula : Polgármesteri Hivatal, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* [https://epa.oszk.hu/01500/01577/00039/pdf/EPA01577_BMMK_41.pdf Gyarmati Gabriella: Munkácsy capriccio : a festő, a kortársak, a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2016] (Látogatva: 2020. 04. 30.)<br />
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Sk_2014_MunkacsyOroknaptar/?pg=0&layout=s Gyarmati Gabriella: Munkácsy-öröknaptár. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014] (Látogatva: 2020. 04. 30.)<br />
* A képviselő-testület kedden délelőtt … In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1900/?pg=133&layout=s Békés, 32. évf. 26. sz (1900. július 1.), 4. p.] (Látogatva: 2020. 04. 30.)<br />
* Kőhíd – Munkácsy híd. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2015/12/17/nagyhid Csabai házak blog] (Látogatva: 2020. 04. 30.)<br />
* 1900. május 1-én hunyt el Munkácsy Mihály festőművész. In: [http://www.irodalmilap.net/?q=cikk/1900-majus-1-en-hunyt-el-munkacsy-mihaly-festomuvesz Magyar Irodalmi Lap weboldal] (Látogatva: 2020. 04. 30.)<br />
* Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy művészbarátai, társasági élete 1871–1896 között ; A festő párizsi szalonja. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_33/?query=EBKMK1%3D(Munk%C3%A1csy%20m%C5%B1v%C3%A9szbar%C3%A1tai%2C)&pg=284&layout=s A Békés megyei múzeumok közleményei. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009] (Látogatva: 2020. 04. 30.)<br />
* Lenthár Márta: A város önmagát becsüli : Göncz Árpád nyitotta meg a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházat. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1994_05/?query=lenth%C3%A1r%20m%C3%A1rta%20v%C3%A1ros%20%C3%B6nmag%C3%A1t%20becs%C3%BCli&pg=282&layout=s Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 117. sz. (1994. május 19.), p. 1., 3.] (Látogatva: 2020. 04. 30.)<br />
* Mikóczy Erika: Békéscsaba díszpolgára Munkácsy Mihály és Stark Adolf. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2015/1/csabai-merleg-2015-1.pdf Csabai Mérleg, 25. évf. 1. sz. (2015. január 15.), 1., 5. p.] (Látogatva: 2020. 04. 30.)<br />
* Mikóczy Erika: Megnyílt Békéscsaba első négycsillagos szállodája. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2014/19/csabai-merleg-2014-19.pdf Csabai Mérleg, 24. évf. 19. sz. (2014. október 23.), p. 1., 3.] (Látogatva: 2020. 04. 30.)<br />
<br />
== Kapcsolódó irodalom ==<br />
* Bakó Zsuzsanna: Munkácsy Békéscsabán : Munkácsy Mihály művei a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházban. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1994 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Czeglédi Imre: Békéscsaba, Munkácsy Emlékszoba. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyesülete, 1990 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán. Gyula : Békés Megyei Nyomda, 1963 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_22/?pg=0&layout=s Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2001] (Látogatva: 2020. 04. 30.)<br />
* Czeizel Endre: Festők, gének, szégyenek : magyar festőművész-géniuszok családfaelemzése. Budapest : Galenus Kiadó, 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Csiffáry Gabriella: "Magyarázom a bizonyítványom" : híres magyarok az iskolában. Budapest : Corvina, 2017 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Dallos Sándor: A nap szerelmese : életrajzi regény. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Dallos Sándor: Aranyecset : életrajzi regény. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* "Elvégeztetett" : felekezeti tárlatvezetések Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája előtt. Szerk.: Galambos Ádám. Budapest : Luther Kiadó, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Gyarmati Gabriella: Festmények és grafikák a békéscsabai múzeumban. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Sk_2004_Munkacsy1_festmenyek/?pg=0&layout=s Munkácsy. Szerk. Szatmári Imre. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága : Typografika Kft., 2004] (Látogatva: 2020. 04. 30.) <br />
* Feleky Géza: Munkácsy. Budapest : Eggenberger, 1912 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Harsányi Zsolt: Ecce homo : Munkácsy Mihály életének regénye. Pécs : Alexandra Kiadó, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Keresztesné Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt. Debrecen : Déri Múzeum, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Kocsor János: Tárgyak és fotók a békéscsabai múzeum Munkácsy-hagyatékából. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Sk_2004_Munkacsy2_relikviak/?pg=0&layout=s Munkácsy. Szerk. Szatmári Imre. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága : Typografika Kft., 2004] (Látogatva: 2020. 04. 30.) <br />
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Sk_2010_Munkacsy/?pg=0&layout=s Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy és Colpach. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010] (Látogatva: 2020. 04. 30.)<br />
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_29/?pg=0&layout=s Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy-ereklyék és -dokumentumok a békéscsabai múzeumban. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006] (Látogatva: 2020. 04. 30.) <br />
* Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy Mihály élete és kultusza. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Levelek Munkácsyhoz-Munkácsytól. Sajtó alá rend. Czeglédi Imre. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola : Városi Tanács, 1976 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Lyka Károly: Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1964 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* [https://mek.oszk.hu/09200/09243/# Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály. 1-2. kötet. Budapest : Lampel, 1907] (Látogatva: 2020. 04. 30.)<br />
* Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái. Budapest : Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2017 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Munkácsy. Szerk. Szemenkár Mátyás. Budapest : Szemimpex Kiadó, 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Munkácsy. Vál. Székely András. Budapest : Corvina, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMG_kv_21_Munkacsi/?pg=0&layout=s Munkácsy a nagyvilágban : Munkácsy Mihály művei külföldi és magyar magán- és közgyűjteményekben : kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2005. március 24–2005. július 31. = Munkácsy in the world : Mihály Munkácsy's works in private and public collections at home and abroad : exhibition at the Hungarian National Gallery, 24 March 2005 – 31 July 2005. Szerk. Gosztonyi Ferenc. Budapest : Magyar Nemzeti Galéria : Szemimpex Kiadó, 2005] (Látogatva: 2020. 04. 30.)<br />
* Munkácsy album. Összeáll. Abosy Gyula. Budapest : Hornyánszky Nyomda, 1927 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Munkácsy és művészetének szellemi örökösei : tanítványok, követők : Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, 2000. április 28–május 28. Szerk. Gyarmati Gabriella. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Munkácsy Mihály : válogatott bibliográfia. Miskolc : II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, 1994 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Munkácsy Mihály: Emlékeim ; Naplótöredékek ; Levelek. Sajtó alá rend. Kovács Attila Zoltán. Budapest : Szépmíves Könyvek Kiadó, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Munkácsy Mihály: Emlékeim. Budapest : Hungária Kiadó, 1950 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Munkácsy Mihály: Mihály Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Éghajlat Publishing, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Munkácsy-emlékkönyv, 1844–2004 : készült Munkácsy Mihály születésének 160. évfordulója tiszteletére. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Nyáry Krisztián: Festői szerelmek. Budapest : Corvina, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Ónody Magdolna: "Íme, a festő" : Munkácsy Mihályról, rokonairól, emlékhelyeiről. Békéscsaba : Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Ónody Magdolna: Munkácsy Mihályról és rokonairól : „Különös, hogy milyen boldog voltam akkor”. Miskolc : Ónody Magdolna, 2017 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Perneczky Géza: Munkácsy. Budapest : Corvina Kiadó, 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Pogány Kálmán: A Munkácsy-problémához : megkerült 1897-ben eltűnt ifjúkori rajzalbuma. In: Magyar Művészet, 14. évf. 12. sz. (1938. december), p. 353–372. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Reisinger János: Munkácsy Krisztus-trilógiája : alkotásfolyamat, befogadástörténet, mának szóló üzenet. Budapest : Oltalom Alapítvány, 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Sas Ede: Munkácsy Mihály. Budapest : Singer és Wolfner, 1900 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Végvári Lajos: Munkácsy és kora. Budapest : Gondolat : Képzőművészeti Alap, 1962 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Végvári Lajos: Munkácsy. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
<br />
== Külső hivatkozás ==<br />
* Mihály Munkácsy In: [https://en.wikipedia.org/wiki/Mih%C3%A1ly_Munk%C3%A1csy Angol nyelvű Wikipedia]<br />
* Munkácsy Mihály In: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Wikipédia]<br />
* Munkácsy Mihály In: [https://artportal.hu/lexikon-muvesz/munkacsy-mihaly/ Artportal]<br />
* Munkácsy Mihály In: [http://www.irodalmiradio.hu/femis/munkacsy/ Irodalmiradio.hu]<br />
* Munkácsy Mihály In: [https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/m/munkacsy/index.html Hung-Art.hu]<br />
* Munkácsy Mihály In: [http://www.nevpont.hu/view/11596 Nevpont.hu]<br />
* Munkácsy Mihály In: [https://www.wikiart.org/en/mihaly-munkacsy Wikiart]<br />
* [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba]<br />
* Munkácsy Mihály, Békéscsaba díszpolgára. In: [https://bekescsaba.hu/munkacsy Bekescsaba.hu]<br />
* [http://opac3.bmk.monguz.hu/hu/record/-/record/edu23 Munkácsy Mihály Békés megyében – digitális tananyag]<br />
* [http://opac3.bmk.monguz.hu/hu/record/-/record/edu17 Munkácsy Mihály élete – digitális tananyag]<br />
* [http://opac3.bmk.monguz.hu/hu/record/-/record/edu25 Munkácsy Mihály festészete – digitális tananyag]<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Békéscsabai Százak]][[Kategória:Képzőművészek]] [[Kategória:Békéscsabai személyek]] [[Kategória: személyek]]<br />
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]] [[Kategória:Festőművészek]]</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Erkel_Ferenc_(1810%E2%80%931893)Erkel Ferenc (1810–1893)2021-06-04T10:56:59Z<p>Wikibogi: Külső hivatkozás: "Erkel Ferenc: Bánk bán – virtuális kiállítás"</p>
<hr />
<div>zeneszerző, karmester, zongoraművész<br />
[[Fájl:Erkel Ferenc 1.jpg|bélyegkép|300px|Erkel Ferenc]]<br />
[[Fájl:Erkel Ferenc sirja.JPG|bélyegkép|300px|Erkel Ferenc síremléke a Fiumei úti temetőben]]<br />
[[Fájl:Erkel Ferenc siremlek tervazlata.jpg|bélyegkép|300px|Síremlékének tervvázlata]]<br />
[[Fájl:Erkelszobor Gyula varfurdo 1.jpg|bélyegkép|300px|Erkel-szobor a Gyulai Várfürdő parkjában]]<br />
<br />
== Az Erkel család ==<br />
Az Erkel család [[1807|1807-ben]] érkezett [[Gyula|Gyulára]] a Wenckheimek meghívására, akihez eljutott id. Erkel József (Erkel Ferenc nagyapja) muzsikus híre. A család eredetéről több feltevés is létezik viszont egyik sem bizonyított. Van, aki a holland származás mellett érvel, egy másik feltevés szerint a felső-badeni Freiburg városából származnak. Az biztos, hogy Erkel közvetlen felmenői pozsonyi németek voltak, a szőlőműveléssel kapcsolatban többször találkozhatunk az Erkel névvel. De akadt közöttük muzsikus is bőven.<br />
<br />
== Élete ==<br />
Erkel Ferenc '''[[1810]]. [[november 7.|november 7-én]] született''' – az akkor még Gyulához tartozó – '''Németgyulán'''. Apja: ifj. Erkel József zenész, anyja: Ruttkay Klára Terézia (Ruttkay Ádám uradalmi tiszt lánya). Erkel Ferenc másodszülöttként (első fiúgyermekként) jött a világra, megszakítva a családi hagyományt, édesapja után nem a József nevet kapta. Elsőszülött lánytestvére hároméves korában meghalt. Kilenc testvére volt: két lány és hét fiú. A zenei pályát Ferencen kívül József választotta, aki a kolozsvári színház énekes színésze, majd karmestere lett.<br />
<br />
Erkel Ferenc az elemi iskolai tanulmányait Czingulszky Simon kántortanító keze alatt kezdte, második tanítója az édesapja volt. Már 7–8 évesen kottát lapozott, '''első nyilvános fellépésére 11 évesen került sor. A magyargyulai elemi iskolába járt''', ahol Pap László tanította. '''Gimnáziumi tanulmányait''' először '''Nagyváradon kezdte'''. Később '''Pozsonyban''' a bencéseknél '''folytatta''', ahol eljutott a híres komponistához, Henrik Kleinhez, aki folytatta Erkel zenei továbbképzését. Rendszeres látogatója volt a pozsonyi operának, többször is volt nyilvános fellépése. '''A pozsonyi évek alatt készült első műve a Litánia''', ami elveszett. A vakációkat mindig a szülői házban töltötte, Gyulán figyelt fel először a népi dallamokra.<br />
<br />
'''[[1839]]. [[augusztus 10.|augusztus 10-én]] feleségül vette Adler Adélt''', aki szintén kiválóan zongorázott. Nászútjukon hangversenyt adtak Gyulán a kastély színháztermében az épülő megyei kórház megsegítésére. '''Házasságukból 11 gyermek született''', a zenei pályát Gyula, László és [[Erkel Sándor (1846–1900)|Sándor]] fia folytatta. (Erkel Sándor az Operaház első karnagya, [[1876]]–[[1885]] között igazgatója volt. Rövid ideig [[Békéscsaba|Békéscsabán]] élt, életének e szakaszát emléktábla őrzi).<br />
<br />
Erkel szenvedélyes sakkozó, kortársai szerint jó játékos volt. '''Szerepet játszott a Pesti Sakk-kör megalapításában''', melynek később elnöke lett.<br />
A 19. század közepétől elindultak a dalegyletek, a mozgalom élére állt Erkel Ferenc. A Gyulán működő dalárda karmesterének választották.<br />
<br />
[[1893|1893-ban]] tüdőgyulladást kapott, amiből még meggyógyult. '''Budapesten hunyt el [[1893]]. [[június 15.|június 15-én]].''' Temetése [[június 18.|június 18-án]] volt, fényes gyászpompában. Ravatalához, az Operaház előcsarnokában tízezrek látogattak el.<br />
<br />
== Munkássága ==<br />
A pozsonyi tanulmányok után '''Kolozsvárra ment, ahol zongoratanári állást kapott [[1827]] végén'''. A kolozsvári évek a pályakezdés, a tanulás, a tapasztalatszerzés idejét jelentették az életében. Kolozsvár ekkor a magyar szellemi élet központja volt, megismerkedett többek között Ruzitska Györggyel, aki a zenekonzervatórium igazgatója volt, valamint Gyergyai Ferenccel és Brassai Sámuellel. Későbbi karnagytársával, Heinisch Józseffel is itt alakított ki szorosabb kapcsolatot.<br />
'''Zongoristaként előkelő hírnévre tett szert''', hangversenyei nagy sikert arattak, a műkedvelőkből alakult hangversenyzenekar karnagyául is megválasztották. Művei – a Magyar ábránd című zongoraművét kivéve – nem maradtak fent ebből a korszakból sem. '''Kolozsvárról jutott el Nagyváradra is, ahol több hangversenyt is tartott.'''<br />
A kolozsvári évek alatt Erkel – saját bevallása szerint is – teljesen érett mesterré fejlődött. <br />
[[1834|1834-ben]] meghívást kapott Szemerédre zenemesternek, Steinlein-Saalenstein grófnétől. Útközben, '''23 évesen élete első hangversenyét adta Pesten, a Nemzeti Kaszinóban. [[1835|1835-ben]] költözött fel Pestre, a „Budai magyar színjátszó társaság” karmestere lett.''' Támogatója Rosty Albert lett, aki atyai jóbarátja is volt. Egyre több hangversenyen szerepelt, melyekről a korabeli lapok szinte naponta tudósítottak. Nemcsak itthon, hanem külföldön is híres lett. '''Első ismert és fennmaradt műve is ehhez az időszakhoz kapcsolódik: „Phantasia és változatok magyar téma felett”.'''<br />
<br />
Erkelnek a színház jelentette az igazi otthonát, ezért jelentős lépésnek számított, amikor '''meghívták a Nemzeti Színház karnagyi székébe'''. Pesten teljesedett ki zenei pályája, egyre '''közelebb került az operakomponáláshoz és ekkor születtek meg híres operái. Igazgatói posztjai is bővültek''': a Filharmóniai Társaság vezető karnagya, az Országos Magyar Daláregyesület országos karnagya és a Zeneakadémia igazgatója lett. A szabadságharc nem kedvezett a karrierjének. Ő maga is katonának akart állni, de népes családját el kellett tartania. Miután a szabadságharc elbukott, '''az elnyomás éveiben nem játszhatták Erkel operáit'''. Miután itthon fokozatosan újjáéledt a zenei élet itthon, neves külföldi zenészek jöttek az országba. A hangversenyeket Erkel szervezte. '''Anyagi gondjai lévén zongoraleckéket adott.''' Erkel híre bejárta Európát, de ő maga nem akart külföldre menni, mindvégig a hazájának alkotott.<br />
<br />
'''[[1860|1860-ban]] különváltak feleségével''', ami némileg segített a népes család megélhetési gondjain. Felesége és két fia Gyulára költözött, de maga Erkel Ferenc is sokat látogatott szülővárosába. Az elkövetkező években '''a gyulai zenei élet meghatározójává vált az Erkel család'''. Ettől az időszaktól kezdve Erkelt folyamatos támadások érték: vádolták, hogy kerüli Wagner és Berlioz műveit; másrészt fiai zenei pozíciókhoz jutását is sérelmezték. [[1887]] körül, a megromlott egészségi állapota miatt több tisztségéről lemondott. '''Nyolcvanadik születésnapján adja utolsó hangversenyét''', amelyet szűnni nem akaró taps fogadott. '''[[1888|1888-ban]] utolsó operaelőadását vezényelte.'''<br />
<br />
== Díjak, kitüntetések ==<br />
* [[1889]] februárjában Ferenc József a '''Vaskoronarend 3. fokozatát''' adományozta neki, illetve ötezer forintot szavaztak meg művei kiadására.<br />
<br />
== Emlékezete ==<br />
* Erkel Ferenc szülőháza, mely ma az '''Erkel Ferenc Emlékház''' nevet viseli, [[1975|1975-ben]] épült. Mai formáját [[1830|1830-ra]] nyerte el Nuszbek Mihály építésznek köszönhetően. Az Erkel család [[1808]] és [[1841]] között lakott ebben a házban. Az első emléktáblát [[1893|1893-ban]] állították rajta, majd [[1910|1910-ben]] lecserélték. Ma kiállítóhelyként működik. Az '''Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft.''' működteti a gyulai kiállítóterek jelentős részét, ide tartozik a szintén Erkel nevét viselő '''Erkel Ferenc Művelődési Központ''' is. <br />
<br />
* [[1868|1868-ban]] jött létre Gyulán az '''Erkel Ferenc Múzeum''', amely Mogyoróssy János nevéhez fűződik. <br />
<br />
* [[1896|1896-ban]] '''szobrot állítottak''' a tiszteletére. A teret, ahol a szobor áll '''Erkel tér'''nek nevezték el szintén abban az évben.<br />
<br />
* Minden évben megrendezésre kerül az '''Erkel Ferenc Emlékverseny''', mely a sakkozó Erkelnek állít emléket. Az első versenyt 1921-ben tartották. <br />
<br />
* Az [[1935|1935-ben]] alakult '''zeneiskola''' is Erkel Ferenc nevét viseli. <br />
<br />
* Gyulán [[1961|1961-tól]] az '''"[[Erkel-fa (Gyula)|Erkel-fa]]" alatt emléktábla''' emlékeztet arra, hogy azon a helyen írta meg a Bánk bán dalszövegét.<br />
<br />
* [[1963|1963-ban]] indult el az Erkel gimnázium szervezésében, az '''Erkel Diákünnepek''' néven megrendezésre kerülő kulturális seregszemle, ahol középiskolás diákok – határon innen és túl – mérik össze tudásukat, tehetségüket. <br />
<br />
* Az '''Erkel Ferenc Társaság''' [[1989]]. [[november 6.|november 6-án]] alakult meg a Mogyoróssy János Könyvtárban, célja Erkel Ferenc emlékének ápolása, életművének népszerűsítése.<br />
<br />
* Gyulán az '''Erkel Ferenc Gimnázium''' [[1950|1950-től]], a '''Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar''' [[1993|1993-tól]] viseli a nevét. <br />
<br />
* Az '''Erkel Ferenc Ifjúsági Fúvószenekar''' [[2006]] óta működik ezen a néven. <br />
<br />
* Az '''Erkel Ferenc-díj'''at évente [[március 15.|március 15-én]] három személy kaphatja meg kiemelkedő zeneszerzői, zenei rendezői, és művészi tevékenységért. <br />
<br />
* Keleti Márton '''film'''et készített Erkel címmel.<br />
<br />
* '''Békéscsabán [[Erkel Ferenc-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak Erkel Ferenc születésének 200. évfordulójára.''' A megemlékezésen Tomanek Gábor színművész és Petrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének elnöke mondott köszöntőt. Az Erkel utcai házban fia, Sándor töltött el pár hónapot.<br />
<br />
* [[2019|2019-ben]] a Gyulai Várfürdő parkjában felavatták Szőke Sándor szobrászművész '''teljes alakos Erkel-szobrát'''.<br />
<br />
== Vokális művei ==<br />
=== Operák ===<br />
* Bátori Mária, opera 2 felvonásban (1840)<br />
* Hunyadi László, opera 4 felvonásban (1844) <br />
* Erzsébet, opera 3 felvonásban (1857). Csak a második felvonás Erkel műve.<br />
* Bánk bán, opera 3 felvonásban (1861) <br />
* Sarolta, vígopera 3 felvonásban (1862) <br />
* Dózsa György, opera 5 felvonásban (1867) <br />
* Brankovics György, opera 4 felvonásban (1874)<br />
* Névtelen hősök, opera 4 felvonásban (1880)<br />
* István király, opera 4 felvonásban (1885). Javarészt Erkel Gyula műve<br />
* Kemény Simon, opera 3 felvonásban (csak tervezett mű, egy énekszáma, az Immetullah románca 1887-ben jelent meg)<br />
<br />
=== Kantáta ===<br />
* Magyar Cantate, négy szólóhangra, vegyeskarra, zenekarra (1867)<br />
<br />
=== Karművek ===<br />
* Litánia, zenekari kísérettel, (1822–1825) <br />
* Himnusz, (1844) <br />
* Köri kördal, (1844) <br />
* Kar Ének Pestalozzi Emlékünnepére, vegyeskarra orgona- vagy harmóniumkísérettel, (1846) <br />
* Ferenc József császárt üdvözlő ének, (1852) <br />
* Gyászkar férfikarra: A halálnak éjszakája vissza őt nem adja már, (kb. 1856) <br />
* Dalár-induló, férfikarra, (1872)<br />
* Férfikar: Buzgó kebellel, (1875) <br />
* Jelige Erkel Ferenctől, (1875)<br />
* Magyar király-himnusz, (1892) <br />
* Elvennélek én, csak adnának... és A faluban utcahosszat... férfikar (1892) <br />
* Kiért ürítsem e pohárt... férfikar töredéke (?) <br />
* Üdvözlő dal, befejezetlen férfikar (?) <br />
<br />
=== Kísérőzenék, balettbetétek, népszínműzenék stb. ===<br />
* Zene a Magyar Színház egy társulati rendezvényéhez (?) Tréfás színlap 1838. augusztus 9-ről Párthad a Magyar Színházban címmel.<br />
* Kegyenc, színpadi zene gr. Teleki László szomorújátékához (1841) <br />
* Velencei csajkás, színmű kísérőzenéje 7 hangszerre.<br />
* A kalandor, Ney Ferenc népszínműve, Erkel egy kétszólamú férfikart írt hozzá Enni, inni, dőzsölgetni kezdősorral <br />
* Két pisztoly, Szigligeti Ede színműve Erkel Ferenc 15-dalával, illetőleg betétszámával (1844) <br />
* Zsidó, Szigligeti Ede színművéhez Erkel 12 betétszámot dolgozott fel (1844) <br />
* Nemesek hadnagya, Kovács Pál drámája Erkel 3 dalával (1844) <br />
* Debreczeni rüpők, Szigligeti Ede népszínműve Erkel dalaival (1845) <br />
* A rab, Szigligeti Ede színműve Doppler Ferenc nyitányával és Erkel 4 műdalfeldolgozásával (1845)<br />
* Egy szekrény rejtelme, Szigligeti Ede népszínműve Erkel 12–14 betétszámával az előadásoktól függően (1846) <br />
* Sakkjáték, pantomim, először Bónis Ferenc említi a Zenei lexikonban (1853)<br />
* Székely leány Pesten, Pajor Nina népszínműve Erkel és Huber Károly zenéjével (1855)<br />
* Salvator Rosa, Degré Alajos melodrámája Erkel és a Doppler-fivérek zenéjével (1855)<br />
<br />
=== Dalok ===<br />
* Alpenunschuld (Alpesi ártatlanság), kb. 1836-ban keletkezett és egy német színmű betétszáma lehetett<br />
* Szózat, Vörösmarty versének megzenésítése (1843)<br />
* Auf einer Ungarhaide (Magyar pusztán), 1843-ban írta, a Sarolta című operában Gyula áriája lesz az első felvonásban Jártam messze, puszta téren kezdősorral <br />
* Ungarisches Nationallied (Magyar nemzeti dal), (1846) <br />
* Albumlap Stéger Ferencnek, (1852)<br />
* A magyarok istene, Petőfi Sándor szövegére (1863) <br />
* Ki boldog erdején a kis madár, (1870) <br />
* Késő ősznek hideg szele, dalbetét Blaha Lujza számára Tóth Ede A tolonc című népszínművéhez (1876) <br />
* Énekkettősök (duettek)<br />
<br />
== Lásd még ==<br />
* [[Erkel Sándor (1846‒1900)|Erkel Sándor]]<br />
<br />
== Források ==<br />
* Bárka, 8. évf. 4. szám (2000) 68–69.p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Békés, 15. évf. 26. szám (1896. június 28) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Czeglédi Imre: Gyula Város utcanevei: közterületi nevek, 1851–2005. Gyula : Gyula Város Önkormányzata, 2008. 78–79. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Erkel Ferencről és koráról: Magyar zenetörténeti tanulmányok. Szerk.: Bónis Ferenc. Budapest : Püski Kiadó, 1995. 94–100. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Nagy András, D.: Az Erkel család krónikája. Gyula, Önkormányzat : Erkel Ferenc Társaság, 1992. 15., 17–19. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Németh Amadé: Az Erkelek a magyar zenében: az Erkel család szerepe a magyar zenei művelődésben. Békéscsaba : Békés M. Tcs. Tud.-Koord. Szakbiz., 1987. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Németh Amadé: Erkel Ferenc életének krónikája. Budapest : Zeneműkiadó Vállalat, 1984. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Németh Amadé: Erkel. Budapest : Gondolat, 1979. 17–36. p.<br />
* Papp Gábor: Felavatták az Erkel Ferenc szobrot. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/felavattak-az-erkel-ferenc-szobrot-2015123/ Beol.hu] (Látogatva: 2019. 06. 21.) <br />
* Scherer Ferenc: Erkel Ferenc. Gyula : Városi Múzeum, 1944 (Gyula : Dürer ny.) 12–19., 20–21., 35–37. p. <br />
* Szerdahelyi István: Erkel Ferenc. Gyula, Városi Tanács : Hazafias Népfront Gyulai Bizottsága, 1960. 10–14., 16–20., 22–29., 33–51. p.<br />
* Szerdahelyi István: Erkel Ferenc és emlékmúzeuma. Gyula : Városi Tanács : Erkel Ferenc Múzeum, 1975. 19–31., 43–49. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Szobrok, domborművek, mozaikok, emlékművek, emléktáblák. Szerk.: Cser Sándorné. Gyula : Mogyoróssy János Városi Kvt., 1988. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) <br />
<br />
== Kapcsolódó irodalom ==<br />
* Andódyné Pál Olga: Erkel Ferenc lelőhelybibliográfia. Gyula : Mogyoróssy János Városi Kvt., 1998. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Bódán Zsolt: Erkel Ferenc szülőháza Gyulán. In: [http://epa.oszk.hu/03000/03018/00221/pdf/EPA03018_honismeret_2010_06_057-060.pdf Honismeret, 38. évf. 6. szám (2010) 57–60. p.]<br />
* Bónis Ferenc: Erkel Ferenc 200 év távolából. In: [http://epa.oszk.hu/03000/03026/00004/pdf/EPA03026_kodalytarsasag_2010_4_006-008.pdf A Magyar Kodály Társaság hírei, 32. évf. 4. szám (2010) 6–8. p.]<br />
* Bónis Ferenc: Kétszáz éve született Erkel Ferenc : Életrajzi vázlatok. In: [http://epa.oszk.hu/03000/03018/00221/pdf/EPA03018_honismeret_2010_06_003-010.pdf Honismeret, 38. évf. 6. szám (2010) 3–10. p.]<br />
* Csehi Ágota: Liszt Ferenc és Erkel Ferenc művészete Pozsonyban. Emlékezés a két zeneszerző bicentenáriuma alkalmából. In: [http://www.parlando.hu/2012/2012-2/2012-2-39.htm Parlando : zenepedagógiai folyóirat, 54. évf. 2. szám (2012)]<br />
* Debreczeni-Droppán Béla: Erkel Ferenc és a Magyar Nemzeti Múzeum. In: [http://epa.oszk.hu/03000/03018/00221/pdf/EPA03018_honismeret_2010_06_022-028.pdf Honismeret, 38. évf. 6. szám (2010) 22–28. p.]<br />
* Debreczeni-Droppán Béla: Erkel Ferenc síremléke. In: [http://epa.oszk.hu/03000/03018/00221/pdf/EPA03018_honismeret_2010_06_060-063.pdf Honismeret, 38. évf. 6. szám (2010) 60–63. p.]<br />
* Dolinszky Miklós: „Szikrát dobott a nemzet szívébe”: Erkel Ferenc három operája: Bátori Mária, Hunyadi László, Bánk bán : szövegkönyvek, tanulmányok. Budapest, Rózsavölgyi és Társa : MTA Zenetudományi Int., 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Eckhardt Mária: Egy érdekes Erkel-Liszt dokumentum: Korbay Ferenc levele Erkel Ferenchez = An interesting Erkel-Liszt document: Ferenc Korbay's letter to Ferenc Erkel. In: [http://epa.oszk.hu/03000/03027/00013/pdf/EPA03027_liszt_magyar_szemmel_2017_29.pdf#page=18 Liszt magyar szemmel = The Hungarian View of Liszt, 29. évf. 3. szám (2017) 18–23. p.]<br />
* Eősze László: Erkel Ferenc és a magyar történelmi opera. In: [http://epa.oszk.hu/03000/03026/00004/pdf/EPA03026_kodalytarsasag_2010_4_009-012.pdf A Magyar Kodály Társaság hírei, 32. évf. 4. szám (2010) 9–12. p.]<br />
* Erkel Ferenc † (portré). In: [http://epa.oszk.hu/01900/01965/00041/pdf/sakkszemle_1893_06.pdf#page=3 Budapesti sakk-szemle, 5. évf. 6. szám (1893) 1. p.]<br />
* Erkel Ferencről, Kodály Zoltánról és korukról. szerk. Bónis Ferenc. Budapest : Püski Kiadó, 2001. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Erkel Ferencz emlékezete! In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1896/?pg=106&layout=s Békés, 15. évf. 26. szám (1896. június 28.) 2. p.] <br />
* Erkel-sakkverseny Gyulán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1984_10/?query=erkel%20sakkverseny%25&pg=191&layout=s Békés Megyei Népújság, 39. évf. 251. szám (1984. október 25.) 8. p.]<br />
* Gál György Sándor: Hazám, hazám, te mindenem : Erkel Ferenc életregénye. Budapest : Móra, 1963. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Gál Zsuzsa: Erkel Ferenc. Budapest : Zeneműkiadó Vállalat, 1973. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Gyulavárosa ünnepnapja. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1896/?pg=105&layout=s Békés, 15. évf. 26. szám (1896. június 28.) 1. p.] <br />
* Hírek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1888/?pg=50&layout=s Békés, 7. évf. 13. szám (1888. március 25.) 3. p.]<br />
* Hírek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1889/?pg=1&layout=s&query=erkel%20ferenc Békés, 8. évf. 1. szám (1889. január 6.) 1. p.]<br />
* Hírek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1896/?pg=96&layout=s&query=erkel%20ferenc Békés, 15. évf. 24. szám (1896. június 14.) 3. p.] <br />
* Írások Erkel Ferencről és a magyar zene korábbi századairól. szerk. Bónis Ferenc. Budapest : Zeneműkiadó, 1968. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Juhász Gyula: 200 éve született Erkel Ferenc. In: [http://epa.oszk.hu/02600/02690/00022/pdf/EPA02690_aghegy_2011_35_4763-4772.pdf Ághegy, 35. szám, 2011. 4763–4772. p.]<br />
* Kölcsey Ferenc: Himnusz : Kölcsey Ferenc költeménye, Erkel Ferenc zenéje : az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött kéziratok hasonmása. Budapest : Püski Kiadó, 1994. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Láng György: Kárpátvölgy muzsikusa : regényes jelenetek Erkel Ferenc életéből. Budapest : Magic Glória, 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* László Zsigmond: Erkel Ferenc élete képekben. Budapest : Zeneműkiadó, 1961. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Legány Dezső: Erkel Ferenc művei és korabeli történetük. Budapest : Zeneműkiadó Vállalat, 1975. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Major Ervin: Erkel Ferenc műveinek jegyzéke : bibliográfiai kísérlet. Budapest : Zenei Szemle, 1947. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Németh Csaba: "Hazám, hazám, te mindenem..." : Erkel Ferenc kapcsolata szülővárosával, Gyulával. In: [http://epa.oszk.hu/03000/03018/00221/pdf/EPA03018_honismeret_2010_06_012-018.pdf Honismeret, 38. évf. 6. szám (2010) 12–18. p.]<br />
* Németh Csaba: A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) <br />
* Németh G. István: Erkel Ferenc és nemzeti operáinak történetei. In: [http://epa.oszk.hu/03000/03018/00221/pdf/EPA03018_honismeret_2010_06_071-087.pdf Honismeret, 38. évf. 6. szám (2010) 71–77. p.]<br />
* Somogyváry Ákos: Erkel Ferenc Kórusművei. In: [http://epa.oszk.hu/03000/03026/00006/pdf/EPA03026_kodalytarsasag_2011_2_038-041.pdf A Magyar Kodály Társaság hírei, 33. évf. 2. szám (2011) 38–41. p.]<br />
* Sonkoly István: Erkel Bánk bánja ; Erkel kéziratos férfikara Gyulán. Gyula : Erkel Ferenc Múz., 1960. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Sümegi László: Sakkhagyományok Erkel városában. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1969/?query=erkel%20sakkverseny%25&pg=601&layout=s Békési Élet, 4. évf. 3.szám (1969) 596–598. p.]<br />
* Szerdahelyi István: Erkel Ferenc és emlékmúzeuma. Gyula, Városi Tanács: Erkel Ferenc Múzeum, 1975. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Szőke Margit: Erkel Ferenc lelőhely-bibliográfia. Gyula : Mogyoróssy János Városi Kvt., 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Várnai Ferenc: Az Erkel családról I. : Erkel Ferenc származásáról, szüleiről, testvéreiről és fiatalkoráról. In:[http://epa.oszk.hu/03000/03018/00221/pdf/EPA03018_honismeret_2010_06_010-012.pdf Honismeret, 38. évf. 6. szám (2010) 10–12. p.]<br />
* Várnai Ferenc: Az Erkel-családról II. : Erkel Ferenc családja és munkássága 1839 és 1850 között. In: [http://epa.oszk.hu/03000/03018/00223/pdf/EPA03018_honismeret_2011_01_019-028.pdf Honismeret, 39. évf. 1. szám (2011) 26–28. p.]<br />
* Várnai Ferenc: Az Erkel családról III. : Erkel Ferenc élete és munkássága 1850-től haláláig. In: [http://epa.oszk.hu/03000/03018/00224/pdf/EPA03018_honismeret_2011_02_003-006.pdf Honismeret, 39. évf. 2. szám (2011) 3–6. p.]<br />
<br />
== Külső hivatkozások ==<br />
* Cikkek és írások [https://docs.google.com/spreadsheets/d/1kHeivA14qHEPwBfK8xTiB3QMqNo5SMlHbUZ36rgsR2E/edit?usp=sharing Erkel Ferencről]<br />
* Egy eddig ismeretlen Erkel-kéziratot mutattak be Gyulán. In: [https://www.gyulaihirlap.hu/121845-egy-eddig-ismeretlen-erkel-keziratot-mutattak-be-g Gyulai Hírlap]<br />
* Elindult az Erkel-emlékév. In: [http://hir6.hu/cikk/40326/100316_elindult_az_erkel_emlekev Hir6.hu]<br />
* Erkel Ferenc. In: [http://www.mjvk.hu/web/guest/gyulai-wiki/-/wiki/Main/Erkel+Ferenc/pop_up;jsessionid=C18BC1BD00D76F0CCAD33B20F5E455D9 Gyulai Wiki]<br />
* Erkel Ferenc-emléktábla. In: [https://www.kozterkep.hu/~/26650/Erkel_Ferenc_emlektabla_Bekescsaba_2010.html Kozterkep.hu]<br />
* Erkel Ferenc-emléktáblát avattunk. In: [https://www.sokkaljobb.hu/content/erkel-ferenc-eml%C3%A9kt%C3%A1bl%C3%A1t-avattunk Sokkaljobb.hu ]<br />
* Erkel Ferencz [http://erkel.oszk.hu/ Online tanuló- és kutatószoba]<br />
* [https://sites.google.com/view/bmk-erkel-ferenc/f%C5%91oldal Erkel Ferenc: Bánk bán – virtuális kiállítás]<br />
<br />
[[Kategória: Gyula]]<br />
[[Kategória: Személyek]]<br />
[[Kategória: Zeneművészek]]<br />
[[Kategória: Zongoraművészek]]<br />
[[Kategória: 1848/49]]</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Rosenthal_Ign%C3%A1c_(1850%3F%E2%80%931905)Rosenthal Ignác (1850?–1905)2021-06-04T10:39:14Z<p>Wikibogi: Új kategória</p>
<hr />
<div>földbirtokos, gőzmalom-tulajdonos<br />
[[Fájl:Rosenthal_Ignac.jpg|bélyegkép|300px|Rosenthal Ignác]]<br />
<br />
== Élete ==<br />
[[Fájl:Rosenthal_Ignac_siremleke .jpg|bélyegkép|300px|Sírja az izraelita temetőben]]<br />
<br />
Rosenthal Ignác az '''1850-es évek elején (valószínűleg [[1850|1850-ben]]) született [[Gyula|Gyulán]] izraelita családba''', [[Rosenthal Jakab Márton (1822?–1895)|Rosenthal Jakab Márton]] szappanfőző és gyertyaöntő mester, később gőzmalom-tulajdonos és Lustig (Lusztig) Cecília első gyermekeként. Testvérei: Fanny (Franciska), Hermina (Minka), Gyula, Erzsébet (Liza), [[Rosenthal Adolf (1863–1941)|Adolf]], Epstein Berta és Epstein Róza (mostohatestvérek, édesapja második feleségének, Steiner Teréznek leányai).<br />
<br />
Rosenthal Ignác [[1876|1876-ban]] '''házasságot kötött Epstein Rózával''' (Steiner Teréz és Epstein Lajos lánya). '''Három gyermekük született''': Irén, Piroska és Lajos. A három gyermek közül Irén élte meg a felnőttkort, Piroska és Lajos még gyermekkorukban elhunytak.<br />
<br />
'''Első felesége halála után még egyszer megnősült''': [[1897|1897-ben]]''' feleségül vette Kerényi Antóniát''', Kerényi Sándor apáczai gazdálkodó és Bródy Róza leányát. Felesége előző (Löffler Mór, bánhegyesi birtokossal kötött) házasságából született gyermekek: Ilona, Béla, Margit és László.<br />
<br />
Rosenthal Ignác 55 éves korában '''[[1905]]. [[február 19.|február 19-én]] hunyt el [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. [[február 20.|Február 20-án]] a békéscsabai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra, ahol dr. Kecskeméti Lipót nagyváradi rabbi mondott gyászbeszédet.<br />
<br />
== Munkássága ==<br />
Rosenthal Ignác a gimnáziumi, majd kereskedelmi iskolák elvégzése után [[1883|1883-ban]] egyenlő joggal felruházva '''belépett az [[István malom (Békéscsaba)|Első B.-Csabai Gőzmalom Rosenthal Márton cég]] tulajdonosai közé''', édesapja, Rosenthal Márton mellé. A malmot a fokozatos fejlesztések az ország egyik legnagyobb és legmodernebb malmai közé emelték, a „Rosenthal-liszt” külföldön fogalommá vált.<br />
<br />
Rosenthal Ignác részt vett a Műbútorgyár Részvénytársaság és a békéscsabai Városi Takarék-pénztár alapításában, utóbbinak elnök-igazgatója lett. [[1892|1892-től]] haláláig a '''Békéscsabai Ipartestület elnöke volt'''. Sokat fáradozott az iparosok érdekeinek előmozdításán. Alapítója, majd elnöke lett a Békéscsabai iparosok segély- és hitelszövetkezetének, a csabai munkásházak létesítésére 2000 koronát ajánlott fel.<br />
<br />
'''Nemcsak nagyiparos és üzletember volt, hanem a megye és Csaba közigazgatási és társadalmi életének egyik vezető személye is'''. Tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, a közigazgatási bizottságnak, a város képviselőtestületének, elnöke volt a városi iskolaszék és színügyi bizottságnak, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, választmányi tagja és elnöke az izraelita hitközségnek.<br />
<br />
Számos egyesület munkájában vett részt: tagja volt a Békésmegyei Gazdasági Egyletnek, az Aradi Kereskedelmi és Iparkamarának, a Vidéki Malomiparosok Országos Egyesülete igazgatóságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgató-választmányának.<br />
<br />
'''Sokat jótékonykodott''': számos csabai intézményt támogatott adományaival és helyi kezdeményezéseknek volt lelkes pártfogója. <br />
<br />
==Munkái==<br />
Beteg- és rokkant-segélyt a mezei munkásoknak. Budapest, 1898. (Verner Lászlóval együtt)<br />
<br />
== Lásd még ==<br />
* [[István malom (Békéscsaba)]]<br />
<br />
== Források ==<br />
* Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007. 94. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* A Békésmegyei Gazdasági Egylet 1878-ik évi értesítője. Szerk. Mokry Sámuel. Békéscsaba : Dobay János Ny., 1879. 109. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* A csabai iparosok ünnepe In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1902_1/?query=%22rosenthal%20ign%C3%A1c%22&pg=141&layout=s Békésmegyei Közlöny, 29. évfolyam 23. szám (1902. március 20.) 3. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.) <br />
* Halálozás In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1905/?pg=93&layout=s Békés, 37. évfolyam 9. szám (1905. február 26.) 4-5. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.) <br />
* Halálozás In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_MolnarokLapja_1905/?pg=103&layout=s Molnárok Lapja, 12. évfolyam 8. szám (1905. február 25.) 170. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* Halálozások In: Békésmegyei Közlöny, 20. évfolyam 99. szám (1893. december 10.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Házasság In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1897_1/?query=%22rosenthal%20ign%C3%A1c%22&pg=204&layout=s Békésmegyei Közlöny, 24. évfolyam 43. szám (1897. május 30.) 3. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* Hymen In: Békésmegyei Közlöny, 3. évfolyam 66. szám (1876. augusztus 17.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kozponti_Ertesito_1883/?pg=502&layout=s Központi Értesítő, 8. évfolyam 75. szám (1883. szeptember 20.)] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kozponti_Ertesito_1906_1/?pg=494&layout=s&query=rosenthal Központi Értesítő, 31. évfolyam 23. szám (1906. március 22.) 463. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* Magyar malomvállalatok egyesülése In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1896_10/?pg=433&layout=s Pesti Napló, 47. évfolyam 296. szám (1896. október 27.) 10. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* [http://mtdaportal.extra.hu/books/zichy_hermann_magyar_zsidok_a_milleniumon_opt.pdf Magyar zsidók a milleniumon : művelődéstörténeti tanulmány. Szerk. Zichy Herman, Derestye Gy. M. Budapest : Miljkovic Dragutin, 1896. 235. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarCompass_1901_2/?query=%22rosenthal%20ign%C3%A1cz%22&pg=538&layout=s Mihók-féle magyar compass, 29. évfolyam 2. szám (1901) 27., 530. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* A Nemzeti Szövetség Csabán In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1899_03/?pg=278&layout=s Pesti Napló, 50. évfolyam 74. szám (1899. március 15.) 7. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* Rell Lajos: A békéscsabai Múzeum : története, épületének és gyűjteményének leírása. Békéscsaba : Múzeum-Egyesület, 1914. 9. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Rosenthal Ignácz In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1905_1/?pg=113&layout=s Békésmegyei Közlöny, 32. évfolyam 27. szám (1905. február 23.) 2-3. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* [https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/470744# Rosenthal Ignácz gyászjelentése] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* Rosenthal Piroska halála In: Békésmegyei Közlöny, 21. évfolyam 1. szám (1894. január 4.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* [https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/470746 Rosenthal Ignáczné, szül. Epstein Róza gyászjelentése] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 11. kötet. Budapest : Hornyánszky Viktor, 1906. 1180. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
<br />
==Kapcsolódó irodalom==<br />
* Pataky László: Az István Malom múltja és jelene In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1974/?pg=136&layout=s Békési Élet, 9. évfolyam 1. szám (1974) 135-143. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
<br />
== Külső hivatkozások ==<br />
* István malom. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2015/06/11/istvan_malom Csabai házak blog]<br />
<br />
[[Kategória:Gyula]]<br />
[[Kategória:Békéscsaba]]<br />
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:Rosenthal család]]</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Rosenthal_Jakab_M%C3%A1rton_(1822%3F%E2%80%931895)Rosenthal Jakab Márton (1822?–1895)2021-06-04T10:38:41Z<p>Wikibogi: Új kategória</p>
<hr />
<div>szappanos- és gyertyaöntőmester, gőzmalom-tulajdonos<br />
<br />
== Élete ==<br />
[[Fájl:Istvan malom 2018BB.jpg|bélyegkép|300px|Az István malom 2018-ban]]<br />
[[Fájl:Villanyvilagitas bmkozlony 1885.jpg|bélyegkép|300px|]]<br />
Rosenthal Jakab Márton '''az 1820-as évek elején (valószínűleg [[1822|1822-ben]]) született a torontál megyei Nagyszentmiklóson''' (ma: Románia), izraelita családba. Édesapja Rosenthal Ábrahám, magánzó. Testvére Rosenthal Rozália, férjezett Reisner Ignácné.<br />
<br />
Rosenthal Márton '''kétszer nősült''': első felesége Lustig (Lusztig) Cecília (Békésszentandrás, 1830? – Békéscsaba, 1872?) volt. A házasságból hat gyermek született: [[Rosenthal Ignác (1850?–1905)|Ignác]], Fanni (Franciska), Hermina (Minka), Gyula, Erzsébet (Liza) és [[Rosenthal Adolf (1863–1941)|Adolf]]. Második felesége Steiner Teréz (1836? – Békéscsaba, 1918). Nevelt lányai: Epstein Berta és Róza, második feleségének első házasságából születtek.<br />
<br />
Egyszerű iparosból (szappanos) küzdötte fel magát gőzmalom-tulajdonossá, és lett [[Békéscsaba]] egyik legmódosabb embere. [[1875|1875-ben]] nevét már a Békés megye legtöbb adót fizetői között találjuk. <br />
<br />
Rosenthal Márton 73 éves korában, '''[[1895]]. [[szeptember 3.|szeptember 3-án]]''' hosszas betegség után '''hunyt el Békéscsabán'''. A békéscsabai Izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra [[szeptember 4.|szeptember 4-én]], Kohn E. H. (Eliezer Hirsch) főrabbi mondta a gyászbeszédet.<br />
<br />
== Munkássága ==<br />
Rosenthal Mártonról az első Békés megyei adatot a Magyargyula mezőváros izraelita lakosainak [[1848]]. évi összeírása említi: Rozental Jakab Márton – 26 éves, Nagyszentmiklóson (Torontál megye) született, szappanos, jó magaviseletű, egy év óta lakik Magyargyulán engedelemmel (engedéllyel); felesége Lustig Czeczilia – 18 éves, Szentandráson született, inasa Veisz Ignácz, 15 éves, született Öcsödön.<br />
<br />
Rosenthal Márton [[1849]]. [[január 2.|január 2-án]] kérelmet nyújtott be a vármegyéhez, hogy [[Gyula|Gyulán]] házat vehessen, mivel Magyargyula tanácsa a zsidókról szóló [[1840]]. évi XXIX. törvénycikk rendelkezése ellenére sem akarta azt megengedni. [[1853|1853-ban]] a gyulai izraelita hitközség választmányi tagja lett. <br />
<br />
'''[[1860|1860-tól]] [[1872|1872-ig]] az első [[István malom (Békéscsaba)|békéscsabai gőzmalom]] Epstein Lipót, Simon, Móric és Lajos tulajdonában volt, ezután került a négyköves kis gőzmalom Rosenthal tulajdonába.''' [[Fábry Károly (1851–1925)|Fábry Károly]] így ír erről: ''„Ez alatt az idő alatt a beteges Epstein Lajos elhalt s ekkor özvegyével együtt átvette a malmot Rosenthal Márton gyulai szappanos- és gyertyaöntőmester…”''. A '''szappangyárát is átvitte Békéscsabára''', de azzal hamarosan felhagyott. [[1877]]. [[április 23.|április 23-án]] a Békés-gyulai törvényszék bejegyezte Rosenthal Márton, kereskedő és gőzmalom-tulajdonos egyéni cégét. Az 1870-es évek végétől tagja volt a Békésmegyei Gazdasági Egyletnek. [[1883]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-én]] legidősebb fia, Ignác társtulajdonosként belépett a cégbe, a malom közkereseti társasággá alakult. [[1884|1884-ben]] a belügyminiszter engedélyezte a malom számára a magyar korona országai egyesített címerének használatát. [[1886|1886]] decemberében másik fia, Adolf is társtulajdonos lett és '''a malom felvette az Első B.-Csabai Gőzmalom Rosenthal Márton nevet'''. A malmot a fokozatos fejlesztések az ország egyik legnagyobb és legmodernebb malmai közé emelték. Az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara [[1894]]. évi jelentése szerint az Első B.-Csabai Gőzmalom évente 180.000 métermázsa (=18 000 tonna) gabonát őrölt, lisztjét Felső-Magyaroszágba, Erdélybe, Ausztriába, Csehországba, Angliába, Franciaországba és Svájcba adta el.<br />
<br />
Rosenthal Márton '''a hitközségi elöljáróságnak is tevékeny tagja volt'''. Az 1892–1893-ban felépült új izraelita iskola és zsinagóga felépítésénél jelentékeny szerepe volt, az építést ellenőrző bizottságnak is tagja volt. Városi és megyei közügyekben is szívesen vett részt. Életének utolsó éveiben visszavonult a közügyektől.<br />
<br />
== Lásd még ==<br />
* [[István malom (Békéscsaba)]]<br />
* [[Rosenthal Adolf (1863–1941)]]<br />
* [[Rosenthal Ignác (1850?–1905)]]<br />
<br />
== Források ==<br />
* A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai : dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból. Vál. és sajtó alá rend. K. Cseh Edit. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2002. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Fbml_21/?pg=68&layout=s&query=rozental 67. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* A Békésmegyei Gazdasági Egylet 1878-ik évi értesitője. Szerk. Mokry Sámuel. Békéscsaba : Dobay, 1879. 108. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* A gyulai zsidóság és a vészkorszak : dokumentumok. Összeáll. és a bev. írta Kereskényiné Cseh Edit. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1994. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Gyf_06/?query=rosenthal&pg=7&layout=s 6. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a kerületét képező Arad-, Békés-, Csanád- és Hunyadmegyének, továbbá Arad sz.kir. városnak általános gazdasági, kereskedelmi, ipari és forgalmi viszonyairól 1894-ben. Arad : Aradi Kereskedelmi és Iparkamara, 1895. 147. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Békésmegye igazoló választmányának 1875. évi szeptember hó 13-án Gyulán tartott ülése jegyzőkönyvéből. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1875/?query=%22rosenthal%20m%C3%A1rton%22&pg=142&layout=s Békés, 4. évfolyam 38. szám (1875. szeptember 19.) 3. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Czimer használati engedély. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1884/?pg=189&layout=s Békés, 3. évfolyam 48. szám (1884. november 31.) 2. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Fábry Károly: Apponyi-utcák II. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_04-06/?pg=261&layout=s Körösvidék, 3. évf. 129. sz. (1922. június 8.) 2. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Halálozás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1872/?pg=30&layout=s&query=rosenthal Békés, 1. évfolyam (új folyam) 7. szám (1872. május 19.) 3. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Halálozás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1895/?pg=2&layout=s Békésmegyei Közlöny, 22. évfolyam 71. szám (1895. szeptember 5.) 3. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Halálozások In. Egyenlőség, 14. évfolyam 36. szám (1895. szeptember 6.) 9. p.<br />
* Halálozások. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1918/?pg=16&layout=s Békés, 50. évfolyam 4. szám (1918. január 27.) 3. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Központi Értesítő, [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kozponti_Ertesito_1877/?query=%22rozenthal%20m%C3%A1rton%22&pg=258&layout=s 2. évfolyam 53. szám (1877. május 13.)] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Központi Értesítő, [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kozponti_Ertesito_1883/?query=%22rozenthal%20m%C3%A1rton%22&pg=502&layout=s 8. évfolyam 75. szám (1883. szeptember 20.)] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Központi Értesítő, [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kozponti_Ertesito_1886/?query=%22rozenthal%20m%C3%A1rton%22&pg=799&layout=s 11. évfolyam 107. szám (1886. december 30.)] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Reisner Ignácné Rosenthal Rozália (Gyulai zsidó temető adatbázisa). In: [http://bekes-archiv.hu/leveltar5/index.php?keres1=rosenthal+roz%C3%A1lia&keres2=&keres3=&keres4=&keres5=&keres6=&keres7=&keres8=&keres9=&keres10=&keres11=&keres12=&keres13=&keres14=&keres15=&kereses=Keres%C3%A9s+%28Search%29 Bekes-archiv.hu] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Rosenthal Ignáczné Eptein Róza gyászjelentése. In: [https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/470746 OSZK Gyászjelentések] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Rosenthal Márton gyászjelentése. In: [https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/470754# OSZK Gyászjelentések] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Scherer Ferenc: Gyula város története. 1. kötet A földesúri város. Gyula Törvényhatósági Bizottság, 1938. 474. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
<br />
== Kapcsolódó irodalom ==<br />
* Az Első B-.Csabai Gőzmalom rajza az [https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/20733/view/?pg=350&bbox=1459%2C-1851%2C3862%2C-450 1883-as Békéscsaba nagyközség felvételi előrajzán]<br />
* Pataky László: Az István Malom múltja és jelene. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1974/?pg=136&layout=s Békési Élet, 9. évfolyam 1. szám (1974) 135–143. p.]<br />
<br />
== Külső hivatkozás ==<br />
* István malom. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2015/06/11/istvan_malom Csabai házak blog]<br />
<br />
[[Kategória:Békéscsaba]]<br />
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]<br />
[[Kategória:Gyula]]<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:Rosenthal család]]</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Rosenthal_Adolf_(1863%E2%80%931941)Rosenthal Adolf (1863–1941)2021-06-04T10:36:45Z<p>Wikibogi: Új kategória</p>
<hr />
<div>földbirtokos, kereskedő, gőzmalom-tulajdonos<br />
<br />
== Élete ==<br />
[[Fájl:Rosenthal Adolf.jpg|bélyegkép|300px|Rosenthal Adolf]]<br />
[[Fájl:Rosenthal Adolf vallalati gyaszjelentes.jpg|bélyegkép|300px|Vállalati gyászjelentése]]<br />
Rosenthal Adolf '''[[1863]]. [[augusztus 13.|augusztus 13-án]] született [[Gyula|Gyulán]]''' izraelita családba. Édesapja [[Rosenthal Jakab Márton (1822?–1895)|Rosenthal Jakab Márton]] szappanfőző-, gyertyaöntő mester, később gőzmalom-tulajdonos, édesanyja Lustig (Lusztig) Cecília. Testvérei: [[Rosenthal Ignác (1850?–1905)|Ignác]], Fanny (Franciska), Hermina (Minka), Gyula, Erzsébet (Liza), Epstein Berta és Epstein Róza (mostohatestvérek, édesapja második feleségének, Steiner Teréznek leányai).<br />
<br />
[[1875]] és [[1879]] között végezte el a gimnázium négy osztályát a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|békéscsabai evangélikus gimnáziumban]], majd a kereskedelmi akadémiát Budapesten. Később '''Németország egyik molnáriskolájában szerezte meg szaktudását''', majd vált elismerten az ország egyik legképzettebb malomszakemberévé.<br />
<br />
[[1889]]. [[január 20.|január 20-án]] '''házasságot kötött''' – Kugel Tini és Kun Miksa békéscsabai kereskedő leányával – '''Kun Gizellával. Öt gyermekük született''': Andor, Margit, Irma, Ella és Magda. Andor [[1915|1915-ben]] a császári és királyi 8. huszárezred hadapródjaként Brodyban (Galícia) hősi halált halt, Margit és Magda gyermekkorukban hunytak el. Első felesége halála után mégegyszer megnősült, '''második felesége Marmorstein Lujza''' volt.<br />
<br />
[[1840]]. [[október 2.|október 2-án]] áttért az evangélikus hitre, [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859‒1941)|Szeberényi Lajos Zsigmond]] keresztelte meg.<br />
<br />
[[Fájl:Rosenthal Adolf sirja.JPG|bélyegkép|300px|Sírja a Felsővégi temetőben.]]Rosenthal Adolf 77 éves korában, '''[[1941]]. [[május 16.|május 16-án]] hunyt el [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Temetése [[május 18.|május 18-án]] a békéscsabai Felsővégi evangélikus temetőben (Berényi úti temető) volt, Rohály Mihály evangélikus lelkész búcsúztatta.<br />
<br />
== Munkássága ==<br />
Rosenthal Adolf [[1886|1886-ban]] egyenlő joggal felruházva '''belépett az [[István malom (Békéscsaba)|Első B.-Csabai Gőzmalom Rosenthal Márton cég]] tulajdonosai közé''' (édesapja, Rosenthal Márton és testvére, Ignác mellé). A malmot a fokozatos fejlesztések az ország egyik legnagyobb és legmodernebb malmai közé emelték, a „Rosenthal-liszt” külföldön fogalommá vált. A magántulajdonban lévő malom [[1914|1914-ben]] részvénytársasággá alakult Első Békés-Csabai Gőzmalom Rosenthal Márton Rt. néven, majd [[1936|1936-ban]] egyesült a Borsod-Miskolci és Debreceni István Gőzmalom Részvénytársasággal, végül államosították.<br />
<br />
Rosenthal Adolf '''a közélet terén is élénk tevékenységet fejtett ki''': tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, a város képviselő-testületének, választmányi tagja az izraelita hitközségnek.<br />
<br />
'''Számos társaságnál igazgatósági tag volt''': a Békés-Csabai Takarékpénztár-Egyesületnél, az Alföldi Mezőgazdasági Ipar- és Kereskedelmi Részvénytársaságnál, a Csabai Gőztéglagyár Társaság Suk, Wagner és Társai Részvénytársaságnál, a Békésmegyei Általános Takarékpénztár Részvénytársaságnál, a Hubertus Kötött- és Szövöttárugyárnál, az Alföldi Sertéshízlaló és Húsipari Részvénytársaságnál, a Hazai Bank Részvénytársaságnál, az Alföldi Első Gazdasági Vasút Részvénytársaságnál. Alelnöke az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE) békéscsabai kerületének, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége aradi fiókjának választmányi tagja. [[1931|1931-ben]] a kormányzó Rosenthal Adolf békéscsabai malomtulajdonosnak közhasznú érdemes tevékenységének elismeréséül '''a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet''' adományozta. [[1932|1932-ben]] a kereskedelemügyi miniszter a Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság '''kereskedelmi tanácsosává''' nevezte ki.<br />
<br />
Rosenthal Adolf '''hatalmas földbirtokkal is rendelkezett''', a 1920-as években 6000 hold földje volt.<br />
<br />
'''Sokat jótékonykodott.''' [[1912|1912-ben]] feleségével, Kun Gizellával '''alapítványt hozott létre''', amely minden évben egy, a békéscsabai evangélikus főgimnáziumban tanuló, jó magaviseletű, osztályozóvizsgát tett gyermeket jutalmazott. [[1915|1915-ben]] fiúk, Andor emlékére létrehoztak egy másik alapítványt is a Rudolf Főgimnáziumnál, mely egy szegénysorsú iparos szülőktől származó, jó magaviseletű és szorgalmas tanulót részesített ösztöndíjban. A házaspár a gőzmalom tisztviselőivel együtt hadiárvák, hadiözvegyek és rokkantak megsegítésére is tett alapítványt. Rosenthal Adolf [[1918|1918-ban]] fiú '''hadiárvaházat alapított''' Erzsébethelyen, az Aggok-Háza megépítését 150.000 tégla adományozásával támogatta.<br />
<br />
== Lásd még ==<br />
* [[István malom (Békéscsaba)]]<br />
* [[Rosenthal Ignác (1850?–1905)]]<br />
* [[Rosenthal Jakab Márton (1822?–1895)]]<br />
<br />
== Források ==<br />
* A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai : dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból. vál. és sajtó alá rend.: K. Cseh Edit. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2002. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Fbml_21/?pg=68&layout=s&query=rozental 67. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-Főgimnázium LI-dik értesítője az 1915–16 iskolai évről. Békéscsaba : Rudolf Főgimnázium, 1916. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekescsaba_2122_evangelikus_gimnazium_2172_1915/?pg=82&layout=s&query=rosenthal 81–83. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-Főgimnázium XLVIII-dik értesítője az 1912–13 iskolai évről. Békéscsaba : Rudolf Főgimnázium, 1913. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekescsaba_2122_evangelikus_gimnazium_2169_1912/?pg=127&layout=s&query=rosenthal 122. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* A Hazai Bank Részvénytársaság. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiHirlap_1925_03/?query=%22rosenthal%20adolf%22&pg=323&layout=s Pesti Hírlap, 47. évfolyam 61. szám (1925. március 15.) 18. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* A kis Kadett temetése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1915/?pg=356&layout=s Békés, 47. évfolyam 51. szám (1915. december 19.) 5–6. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* A Rosenthal-alapitvány kamatainak kiosztása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1924_4/?query=%22rosenthal%20andor%22&pg=187&layout=s Békésmegyei Közlöny, 51. évfolyam 250. szám (1924. november 14.) 2. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Aggok Háza-alapkőletétel Békéscsabán. In: Egyenlőség, 48. évfolyam 27. szám (1928. július 14.) 11. p.<br />
* Alföldi első gazdasági vasút részvénytársaság. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarCompass_1911_2/?query=%22rosenthal%20adolf%22&pg=1078&layout=s Mihók-féle Magyar Compass 1911–1912. II. rész. szerk.: Galánthai Nagy Sándor. Budapest, 1912. 1031. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Aradi gyáriparosok gyűlése. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiHirlap_1908_11/?query=%22rosenthal%20adolf%22&pg=367&layout=s Pesti Hírlap, 30. évfolyam 270. szám (1908. november 11.) 18. p.]<br />
* Az Omke Csabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1905_2/?query=omke%20b%C3%A9k%C3%A9scsabai%20ker%C3%BClet%C3%A9nek&pg=84&layout=s Békésmegyei Közlöny, 32. évfolyam 87. szám (szeptember 14.) 3. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Békéscsabai Evangélikus Egyházközség anyakönyvei<br />
* Elhaltak Csabán : november 7-től 10-ig. In: Békésmegyei Közlöny, 20. évfolyam 91. szám (1893. november 12.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Elhunyt kis leány. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1913_1/?pg=299&layout=s Békésmegyei Közlöny, 40. évfolyam 42. szám (1913. május 29.) 4. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Esküvő. In: Békésmegyei Közlöny, 16. évfolyam 5. szám (1889. január 17.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Halálozás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1895/?pg=2&layout=s Békésmegyei Közlöny, 22. évfolyam 71. szám (1895. szeptember 5.) 3. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Halálozás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1899_1/?query=%22kun%20miksa%22&pg=237&layout=s Békésmegyei Közlöny, 26. évfolyam 41. szám (1899. május 21.) 4. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Hirdetmény. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiKozlony_1936_10_ertesito/?pg=41&layout=s Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 232. szám (1936. október 10.) 4. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Kitüntetés. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_MagyarSutokLapja_1931/?pg=338&layout=s&query=rosenthal Magyar Sütők Lapja, 29. évfolyam 15. szám (1931. augusztus 1.) 21. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Korniss Géza: Békéscsaba város közéletének szereplői. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 443–444. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Közgyűlés a csabai izr. hitközségnél. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1908_2/?pg=409&layout=s Békésmegyei Közlöny, 35. évfolyam 105. szám (1908. december 30.) 4. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Központi Értesítő, 11. évfolyam 107. szám (1886. december 30.) [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kozponti_Ertesito_1886/?query=%22rozenthal%20m%C3%A1rton%22&pg=799&layout=s 770. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Központi Értesítő, 30. évfolyam 90. szám (1905. november 9.) [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kozponti_Ertesito_1905/?pg=1753&layout=s 1722. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Központi Értesítő, 39. évfolyam 50. szám (1914. június 21.) [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kozponti_Ertesito_1914_1/?pg=1440&layout=s&query=g%C5%91zmalom 1399. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Központi Értesítő, 42. évfolyam 21. szám (1917. március 15.) [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kozponti_Ertesito_1917_1/?pg=414&layout=s 387. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Központi Értesítő, 42. évfolyam 49. szám (1917. június 21.) [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kozponti_Ertesito_1917_1/?pg=1061&layout=s 1032. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Központi Értesítő, 43. évfolyam 23. szám (1918. március 21.) [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kozponti_Ertesito_1918_1/?pg=610&layout=s 579. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Központi Értesítő, 43. évfolyam 65. szám (1918. augusztus 18.) [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kozponti_Ertesito_1918_2/?pg=385&layout=s 1740. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Központi Értesítő, 55. évfolyam 44. szám (1930. október 30.) [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kozponti_Ertesito_1930_2/?pg=311&layout=s 830. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Kun Miksa gyászjelentése. In: [https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/209152# OSZK gyászjelentések] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Magyar zsidó lexikon. szerk.: Ujvári Péter. Budapest : Magyar Zsidó Lexikon, 1929. [http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/0110.html 102. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Rosenthal Adolf elszomorodott szívvel jelenti… [gyászhír]. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Ujsag_1931_07/?pg=391&layout=s Újság, 7. évfolyam 165. szám (1931. július 23.) 8. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Rosenthal Adolf gyászjelentése. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Ujsag_1941-05/?pg=177&layout=s Ujság, 17. évfolyam 113. szám (1941. május 18.) 2. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Rosenthal Adolf gyászjelentése. In: [https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/470728# OSZK gyászjelentések] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Silberfeld Jakab: „Hősi halált halt Rosenthal Andor és néhai Haraszti Sándor-féle árvaház” Békéscsabán. In: Egyenlőség, 37. évfolyam 34. szám (1918. augusztus 24.) 10. p.<br />
* Szeberényi János dr. lett a kerületi orvos. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1928_1/?query=%C3%A1rvah%C3%A1z&pg=64&layout=s Békésmegyei Közlöny, 55. évfolyam 13. szám (1928. január 17.) 1. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
* Uj kereskedelmi tanácsosok. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_HoniIpar_1932/?pg=281&layout=s&query=rosenthal Honi Ipar, 25. évfolyam 11. szám (1932. június 1.) 26. p.] (Látogatva: 2019. 11. 28.)<br />
<br />
== Kapcsolódó irodalom ==<br />
* A békés-csabai Ágostai Hitvallásu Evangelikus Algymnasium értesitője : 1877/78. Békéscsaba : Algymnasium, 1878. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekescsaba_2122_evangelikus_gimnazium_2134_1877/?pg=17&layout=s 18. p.]<br />
* A békés-csabai Ágostai Hitvallásu Evangelikus Algymnasium értesitője : 1878/79. Békéscsaba : Algymnasium, 1879. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekescsaba_2122_evangelikus_gimnazium_2135_1878/?pg=19&layout=s 20. p.]<br />
* Értesitő a békés-csabai Ágost. Hitv. Evangelikus Real-Gymnasiumról : 1875/76. Békéscsaba : Real-Gymnasium, 1876. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekescsaba_2122_evangelikus_gimnazium_2132_1875/?pg=11&layout=s 12. p.]<br />
* Értesitő a békés-csabai Ágost. Hitv. Evangelikus Realgymnasiumról : 1876/77. Békéscsaba : Realgymnasium, 1877. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekescsaba_2122_evangelikus_gimnazium_2133_1876/?pg=16&layout=s 17. p.]<br />
* Pataky László: Az István Malom múltja és jelene. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1974/?pg=136&layout=s Békési Élet, 9. évfolyam 1. szám (1974) 135–143. p.]<br />
<br />
== Külső hivatkozások ==<br />
* István malom. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2015/06/11/istvan_malom Csabai házak blog]<br />
* Kis-Rosenthal-kúria – Vérkonzerváló állomás. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2018/01/08/kis_rosenthal-kuria_verkonzervalo_allomas Csabai házak blog]<br />
* Lisztraktár és gabonasiló. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2018/03/19/lisztraktar_es_gabonasilo Csabai házak blog]<br />
<br />
[[Kategória:Gyula]]<br />
[[Kategória:Békéscsaba]]<br />
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]<br />
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:Földbirtokosok]]<br />
[[Kategória:Rosenthal család]]</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Arvamegyei_gyolcsos_totok.jpgFájl:Arvamegyei gyolcsos totok.jpg2021-05-28T14:07:31Z<p>Wikibogi: </p>
<hr />
<div>Jantyik Mátyás: Árvamegyei gyolcsos tótok (Forrás: Az Osztrák-Magyar Monarchia irásban és képben. 15. kötet. Felső-Magyarország, I. rész. Budapest : Magyar Királyi Államnyomda, 1898)</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Udvozlo_kuldottseg_az_uj_bironal.jpgFájl:Udvozlo kuldottseg az uj bironal.jpg2021-05-28T14:07:04Z<p>Wikibogi: </p>
<hr />
<div>Jantyik Mátyás: Üdvözlő küldöttség az új bírónál (Forrás: Vasárnapi Újság, 41. évfolyam 52. szám (1894. december 30.))</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:A_korben.jpgFájl:A korben.jpg2021-05-28T14:06:32Z<p>Wikibogi: </p>
<hr />
<div>Jantyik Mátyás: A körben (Forrás: Vasárnapi Újság, 45. évfolyam 6. szám (1898. február 6.))</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Ejfeli_misen.jpgFájl:Ejfeli misen.jpg2021-05-28T14:06:03Z<p>Wikibogi: </p>
<hr />
<div>Jantyik Mátyás: Éjféli misén (Forrás: Vasárnapi Újság, 42. évfolyam 51. szám (1895. december 22.))</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Templombol_jovok_karacsony_napjan_egy_bekesmegyei_helysegben.jpgFájl:Templombol jovok karacsony napjan egy bekesmegyei helysegben.jpg2021-05-28T14:05:26Z<p>Wikibogi: </p>
<hr />
<div>Jantyik Mátyás: Templomból jövők karácsony napján egy békésmegyei helységben (Forrás: Vasárnapi Újság, 41. évfolyam 51. szám (1894. december 23.))</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:A_vedogat_erositese_Bekes_alatt.jpgFájl:A vedogat erositese Bekes alatt.jpg2021-05-28T14:04:47Z<p>Wikibogi: </p>
<hr />
<div>Jantyik Mátyás: A védőgát erősítése Békés alatt (Forrás: Képes folyóirat : a Vasárnapi Ujság füzetekben. 3. kötet. Szerk. Nagy Miklós. Budapest : Franklin Társulat, 1888)</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:A_Koros_csatorna_kitoresehez_sieto_bekesi_lakosok.jpgFájl:A Koros csatorna kitoresehez sieto bekesi lakosok.jpg2021-05-28T13:59:55Z<p>Wikibogi: </p>
<hr />
<div>Jantyik Mátyás: A Körös csatorna kitöréséhez siető békési lakosok (Forrás: Képes folyóirat : a Vasárnapi Ujság füzetekben. 3. kötet. Szerk. Nagy Miklós. Budapest : Franklin Társulat, 1888)</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Husveti_locsolodas_falun.jpgFájl:Husveti locsolodas falun.jpg2021-05-28T13:57:36Z<p>Wikibogi: </p>
<hr />
<div>Jantyik Mátyás: Húsvéti locsolódás falun (Forrás: Vasárnapi Újság, 40. évfolyam 14. szám (1893. április 2.))</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Karacs_Ter%C3%A9z_(1808%E2%80%931892)Karacs Teréz (1808–1892)2021-04-17T11:08:19Z<p>Wikibogi: Új oldal tartalma: pedagógus, író, pedagógiai szakíró, a nőnevelés úttörője == Élete == Karacs Teréz (Terézia) '''1808. április 18-án</p>
<hr />
<div>pedagógus, író, pedagógiai szakíró, a nőnevelés úttörője<br />
[[Fájl:Karacs_Terez.jpg|bélyegkép|300px|Karacs Teréz (1808–1892)]]<br />
[[Fájl:Karacs_Terez_gyaszhire.jpg|bélyegkép|300px|Karacs Teréz gyászhíre a Békés című lapban]]<br />
<br />
<br />
== Élete ==<br />
Karacs Teréz (Terézia) '''[[1808]]. [[április 18.|április 18-án]] Pesten született kisnemesi családba'''. Édesapja Karacs Ferenc rézmetsző, térképész, édesanyja Takács Éva írónő volt. Testvérei: Mária, Terézia (kisgyermekkorban meghalt), Terézia (kisgyermekkorban meghalt), Ferenc, Zsófia, Rozália, Sarolta, Sándor Árpád.<br />
<br />
'''A Karacs család szerény, rendezett, nem fényűző anyagi körülményeihez magas szellemi igény, széles látókör, modern felfogás párosult''': színházba jártak, folyóiratokat járattak, könyveket vásároltak, gyermekeiket taníttatták (a lányokat kenyérkereső munkára nevelték, a fiúk értelmiségi pályát választhattak). Az Ősz utcai (ma: Szentkirályi u.) '''Karacs házban gyakran vendégeskedtek a reformkor jeles alakjai''': Vörösmarty Mihály, Kazinczy Ferenc, Virág Benedek, Fáy András, Kölcsey Ferenc, Déryné Széppataki Róza, Katona József (egy ideig náluk is lakott). Karacs Terézia ebben a környezetben hamar fogékonnyá vált a haladó eszmék iránt, mint pl. a nőnevelés kérdése.<br />
<br />
'''1814-től 1819-ig a Széna téri''' (ma: Kálvin tér) '''református elemi iskolában tanult. Legtöbb ismeretét, műveltségét azonban magánúton és autodidakta módon szerezte.''' Édesapja földrajzra, történelemre, édesanyja gyakorlatias dolgokra (főzés, varrás), művészetekre oktatta, felkeltette benne az olvasás és írás iránti igényt. 1824-ben édesapja kapcsolatainak köszönhetően Bécsben töltött néhány hónapot Márton József egyetemi professzornál, ahol látókörét tágíthatta, és németül is megtanult.<br />
<br />
[[1828|1828-ban]] Mezőtúron töltött egy nyarat édesapja lelkész barátjánál, Szabó Pálnál. Itt ismerkedett meg Jakab Antal református lelkésszel. A kapcsolatból házasság nem lett, de élethosszig tartó levelezésben álltak. Karacs Teréz később sem házasodott meg.<br />
<br />
'''[[1837|1837-től]] lépett nevelőnői pályára. Eleinte családoknál volt nevelőnő, majd [[1846|1846-tól]] Miskolcon, később Kolozsvárott vezetett leánynevelői intézetet.'''<br />
<br />
Az 1838-as pesti árvíz anyagi csapást jelentett a családnak: súlyosan megrongálódott a Karacs ház. A családot hamarosan hármas tragédia sújtotta: meghalt az édesapa, Karacs Ferenc, és a két fiútestvér, Ferenc és Árpád is.<br />
<br />
'''[[1885]] júliusában bal fele lebénult, ezért unokaöccséhez, Környei Lajos ügyvédhez költözött Békésre.''' Békésen töltött évei alatt szoros baráti- és munkakapcsolatban állt Jámbor Lajossal, a református iskola tanárával.<br />
'''[[1889|1889-ben]] Kecskeméti Ferenc lelkész és felesége vették gondjaikba, és a békési református parókián biztosítottak számára 2 szobát. [[1892]]. [[október 9.|október 9-én]] hunyt el, temetése [[október 11.|október 11-én]] volt a békési Rózsa temetőben.'''<br />
<br />
<br />
== Munkássága ==<br />
'''Karacs Teréz eleinte rejtvényeket ún. rejtett szókat írt a ''Hasznos Mulatságok'' című lapba, majd a ''Hébe'' irodalmi zsebkönyv közölte verseit.''' Kezdetben név nélkül, vagy álnéven jelentek meg írásai. Elbeszélései, versei, műfordításai jelentek meg az ''Uránia'', a ''Regélő'', a ''Rajzolatok'', az ''Életképek'', a ''Hölgyfutár'' és a ''Honderű'' hasábjain. '''Idővel egyre sűrűbben választotta témájául a nőnevelést.'''<br />
<br />
'''[[1837|1837-től]] Vasszécsényben volt társalkodónő. [[1839|1839-ben]] tért haza, ahonnan a következő évben Máramarosszigetre távozott: Kállay István a máramarosi kincstári birtokok adminisztrátora hívta meg nevelőnőnek'''. '''[[1845|1845-ben]]''' felkérést kapott gróf Teleki Emma közvetítésével, hogy a francia király unokájának nevelője legyen. A felkérésre nemet mondott. '''Hazatért Pestre''', hogy gyengélkedő édesanyját ápolja. '''Ekkor ismerkedett meg Teleki Blankával, a magyar nőnevelés másik úttörőjével és Brunszvik Terézzel, az első magyarországi óvodák megalapítójával. Teleki Blankával más nézeteket vallott a nőnevelés jövőjéről: Karacs nemcsak a főúri, hanem a polgári származású leányok számára is elérhetővé akarta tenni a felsőbb iskolákban való tanulást.''' Ekkor jelent meg egyik főműve a ''Néhány szó a nőnevelésről'' című tanulmánya az ''Életképek''ben. Művében az anyanyelvi oktatás, az állampolgári nevelés jelentőségét, a hölgyek nevelését hangsúlyozta.<br />
<br />
'''[[1846]] szeptemberétől a miskolci református leánynevelő intézet vezetője lett.''' Intézetében állandóan helyet adott 8-10 vagyontalan, nem nemesi származású leánynak. Karacs Teréz igyekezett kiépíteni a szemléltető oktatást, száműzni a „bemagoló modort”, ellensége volt a drillnek, a testi fenyítésnek. Az elméleti tárgyak mellett gyakorlati képzés is folyt az iskolában: szakképzett mesterek irányításával fehérnemű és felsőruha szabását, varrását, hímzést, kötést, horgolást tanultak a diákok. Az iskola működéséhez saját vagyonát is felhasználta. '''Szakmai tekintélye egyre nőtt. Az [[1848|1848-ban]] megrendezésre kerülő első magyarországi tanügyi kongresszuson egyedüli nőként vett részt.''' A kongresszuson felsőbb leányiskolák, óvónő- és tanítónő-képezdék felállítását szorgalmazta, kezdeményezte a férfi és női tanítók azonos mértékű javadalmazását. Karacs Teréz lankadatlan buzgalmának és hivatásérzetének köszönhetően a miskolci intézet a szabadságharc idején is fennmaradt. Az iskola Magyarország legismertebb magyar nyelvű és szellemű nyilvános nőnevelő intézete lett, ahol szegényebb sorsú 12-16 éves leányok is tanulhattak. A Miskolcon eltöltött 13 év alatt 863 növendéket tanított, a szűkös anyagi körülmények miatt azonban '''[[1859|1859-ben]] lemondott'''.<br />
<br />
'''[[1859|1859-től]] [[1862|1862-ig]] a kolozsvári (református) belvárosi leányiskola igazgatója volt.''' A folytonosan növekvő tanulói létszám miatt szükségessé váló iskolabővítésre pénzhiány miatt itt sem volt lehetőség, ezért Karacs Teréz igazgatói tisztségéről lemondott. '''Még egy évig maradt a városban, ahol magánnevelő intézetet nyitott 45 leánynövendék számára.'''<br />
<br />
'''[[1863]] [[december|decemberétől]] [[1865]] nyaráig Kendilónán''' (ma: Románia) '''gróf Teleki Miksa lányai mellett volt nevelőnő'''. Teleki végrendeletében állandó nyugdíjat biztosított neki.<br />
'''[[1865|1865-ben]] Pestre költözött, ahol [[1877|1877-ig]] magántanítást vállalt''': magyar nyelvet és irodalmat, stilisztikát, történelmet, földrajzot oktatott. Közel 140 tanítványa volt, köztük Arany János unokája, Szél Piroska.<br />
<br />
'''[[1877|1877-ben]] Kiskunhalasra költözött nővérei leányaihoz (Hoffer Mária és Teréz), ahol a helyi leánynevelde szakmai tanácsadójaként működött''', részt vett az oktatásban, támogatta az iskolát és elkezdte megírni visszaemlékezéseit. '''Az 1880-as évektől ismét volt ideje írni, elbeszéléseket, irodalomtörténeti adatokat közölt, és hozzálátott emlékiratai rendezéséhez. Levélben és személyesen is felkeresték a kor neves kutatói''' (mint pl. Szinnyei József, Haan Lajos, Naményi Lajos, Badics Ferenc).<br />
<br />
== Művei (válogatás) ==<br />
<br />
Szakirodalmi munkái:<br />
* Néhány szó a nőnevelésről. In: [http://real-j.mtak.hu/7339/1/MTA_Eletkepek_1845_2.pdf Életképek, 3. évf. 18., 20., 21. sz. (1845) p. 549-555., p. 613-618., p. 645-648.]<br />
*Visszhang a magyar főrendi nők neveltetése ügyében emelt „szózatra” (Tót István álnéven írta). In: [http://real-j.mtak.hu/7534/1/MTA_Honderu_1846_1.pdf Honderű, 4. évf. 2. sz. (1846. január 13.) p. 21-24.]<br />
* Miskolci nőnövelde. In: Hölgyfutár, 0. évf. 34. sz. (1849. december 22.) p. 135.<br />
* Karacs Teréz összes munkái. 1853 Miskolc (sajtó alá rend. Takács Ádám) [https://books.google.hu/books?id=1iJpAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false 1. kötet], [https://books.google.hu/books?id=8CJpAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false 2. kötet]<br />
* Virág Benedekről. In: Fővárosi Lapok, 17. évf. 1. sz. (1880. január 1.) p. 1-2.<br />
* A régi Pestről : emlékezések 1825-1829-ből. I. In: Fővárosi Lapok, 17. évf. 49. sz (1880. február 29.) p. 238-239. <br />
* A régi Pestről : emlékezések 1825-1829-ből. II. In: Fővárosi Lapok, 17. évf. 51. sz (1880. március 3.) p. 248-249.<br />
* A régi Pestről : emlékezések 1825-1829-ből. III. In: Fővárosi Lapok, 17. évf. 54. sz. (1880. március 6.) p. 262-263.<br />
* A régi Pestről : emlékezések 1825-1829-ből. IV. In: Fővárosi Lapok, 17. évf. 55. sz. (1880. március 7.) p. 266-267. <br />
* A régi Pestről : emlékezések 1825-1829-ből. V. In: Fővárosi Lapok, 17. évf. 56. sz. (1880. március 9.) p. 272-273.<br />
* Nőnevelésünk multjából. In: Fővárosi Lapok, 20. évf. 90. sz. (1883. április 18.) p. 575-576.<br />
* Ötven év előtt : a Jókainé jubileumára. In: Fővárosi Lapok, 20. évf. 280. sz. (1883. november 30.) p. 1787-1788.<br />
* Petőfi Zoltánról. In: Figyelő, 16. kötet (1884) p. 387-388.<br />
* Katona Józsefről. In: Figyelő, 21. kötet (1886) p. 62-63.<br />
* [http://misc.bibl.u-szeged.hu/27402/1/020_009_001-087.pdf A régi magyar színészetről. 1888. Arad (sajtó alá rend. Naményi Lajos)]<br />
<br />
<br />
Szépirodalmi munkái:<br />
* Rejtett szók. In: [http://real-j.mtak.hu/9498/1/MTA_Hebe_1824.pdf Hébe zsebkönyv. Budapest : Igaz Sámuel, 1824. p. 307.]<br />
* I. Lajos szerelme (színdarab) 1833 (kéziratban maradt)<br />
* Szerelem elvet győz (színdarab) 1834 (kéziratban maradt)<br />
* Az én történetem. I-II. (elbeszélés). In: [http://real-j.mtak.hu/7694/1/MTA_Rajzolatok_1835_1.pdf Rajzolatok a társasélet- és divatvilágból., 1. évf. 10., 11. sz. (1835. február 4., február 7.) p. 53-56., p. 57-60.]<br />
* Játékszíni terv (színdarab) 1838<br />
* Egy veterán írónő „Emlékezései”. In: Magyarország és a Nagyvilág, 18. évf. 45. sz (1881. november 6.) p. 709-711.<br />
* Karacs Teréz művei. I. kötet. Beszélyek. Sajtó alá rend. Jámbor Lajos. Gyoma : Kner Nyomda, 1889<br />
<br />
<br />
== Emlékezete == <br />
* [[1900]]. [[október 14.|október 14-én]] a békési református nőegylet gránitoszlopot állított sírjára.<br />
* [[1964]]. [[június 7.|június 7-én]] domborművet helyeztek el sírjára, melynek alkotója [[Mladonyiczky Béla (1936–1995)| Mladonyiczky Béla]] szobrászművész.<br />
* [[1972]]. [[október 9.|október 9-én]] Békésen, a református parókia falán Mladonyiczky Béla domborművével díszített [https://www.kozterkep.hu/24926/karacs-terez#mulap emléktáblát] helyeztek el.<br />
* [[1972|1972-ben]], halálának 80. évfordulóján, Békésen ünnepségsorozatot rendeztek.<br />
* [[1992|1992-ben]] a békési 2. Számú Általános Iskola felvette Karacs Teréz nevét.<br />
* [[2006|2006-ban]] Miskolcon a Karacs Teréz Középiskolai Kollégium földszintjén állították fel Borsos István [https://www.kozterkep.hu/23460/karacs-terez szobrát.]<br />
* Utcát neveztek el róla [https://www.google.hu/maps/place/Kiskunhalas,+Karacs+Ter%C3%A9z+u.,+6400/@46.4263827,19.4643038,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x4743a0c47832fae9:0xdf7be10e0c66f52c!8m2!3d46.426379!4d19.4664925 Kiskunhalason], [https://www.google.hu/maps/place/Veresegyh%C3%A1z,+Karacs+Ter%C3%A9z+u.,+2112/@47.6512275,19.2993409,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x4741cdcdc87987e5:0x8095ced02ba58710!8m2!3d47.6512239!4d19.3015296 Veresegyházon], [https://www.google.hu/maps/place/Veszpr%C3%A9m,+Karacs+Ter%C3%A9z+u.,+8200/@47.1149,17.9137669,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47699aecdca0ebf5:0x19cb60232720adab!8m2!3d47.1148964!4d17.9159556 Veszprémben], [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9s,+Karacs+Ter%C3%A9z+u.,+5630/@46.7739255,21.1279035,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47468181f433b877:0x6af08c157df40378!8m2!3d46.7739218!4d21.1300922 Békésen], [https://www.google.hu/maps/place/Miskolc,+Karacs+Ter%C3%A9z+u.,+3531/@48.0965014,20.7481707,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47409fc762513b51:0xf0256dd4a17d0e77!8m2!3d48.0964978!4d20.7503594 Miskolcon.]<br />
<br />
<br />
== Képgaléria ==<br />
<Gallery widths="300px" heights="300px"><br />
Fájl: Karacs_Haan_level_01.jpg| Karacs Teréz levele Haan Lajoshoz – Kunhalas, 1880. március 24. (1. oldal)<br />
Fájl: Karacs_Haan_level_02.jpg| Karacs Teréz levele Haan Lajoshoz – Kunhalas, 1880. március 24. (2-3. oldal)<br />
Fájl: Karacs_Haan_level_03.jpg| Karacs Teréz levele Haan Lajoshoz – Kunhalas, 1880. március 24. (4. oldal)<br />
Fájl:Karacs_Terez_fiatalkori_kepmasa.jpg|Torsch Leó: Karacs Teréz<br />
</Gallery><br />
<br />
<br />
== Források ==<br />
*Béla Ottó: Karacs Terézre emlékezett az utókor : Békésről ment el békésen. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1972_10/?query=karacs%20b%C3%A9k%C3%A9s&pg=96&layout=s Békés Megyei Népújság, 27. évf. 240. sz. (1972. október 11.) p. 5.] (Látogatva: 2021.04.16.)<br />
*Csukás Irén: Karacs Teréz Békésen. Békés : Jantyik Mátyás Múzeum, 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*Domborművet helyeztek el Békésen. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1964_06/?query=karacs%20b%C3%A9k%C3%A9s&pg=59&layout=s Békés Megyei Népújság, 19. évf. 133. sz. (1964. június 9.) p. 8.] (Látogatva: 2021.04.16.)<br />
*Emlékkő leleplezés Békésen. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1900/?pg=203&layout=s Békés, 32. évf. 42. sz. (1900. október 21.) p. 4.] (Látogatva: 2021.04.16.)<br />
*[https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/162099# Karacs Teréz gyászjelentése] (Látogatva: 2021.04.16.)<br />
*Egy igaz magyar nevelőnő : Karacs Teréz születése 80-ik évfordulóján. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ProtestansIskolaiLap_1887/?query=karacs%20ter%C3%A9z&pg=265&layout=s Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 30. évf. 17. sz. (1887. április 24.) p. 523-524.] (Látogatva: 2021.04.16.)<br />
*Karacs Zsigmond: Emlékezés Karacs Terézre. In: Honismeret, 21. évf. 1. sz (1993) p. 6-9. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*A katolikus egyház és az önkormányzat sakkjátszmája folytatódik. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1992_09/?query=karacs%20ter%C3%A9z%20b%C3%A9k%C3%A9s%20%C3%A1ltal%C3%A1nos%20iskola&pg=314&layout=s Békés Megyei Hírlap, 47. évf. 228. sz. (1992. szeptember 26-27.) p. 3.] (Látogatva: 2021.04.16.)<br />
*Kozák Péter: Névpontkönyv : ötvenhét portré a magyar művelődéstörténetből. Budapest : Nemzeti Örökség Intézete, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*Pásztor Emil: Karacs Teréz a szülői házban. In: Honismeret, 24. évf. 5. sz. (1996) p. 17-21. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*Pedagógiai lexikon: Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest : Keraban Kiadó, 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*Podonyi Hedvig: Kitűnők : hölgyportrék a múltból. Budapest : Fekete Sas Kiadó, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*Sáfrán Györgyi: Karacs Teréz Békésen. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1973/?pg=77&layout=s Békési Élet, 8. évf. 1. sz. (1973) p. 76-94.] (Látogatva: 2021.04.16.)<br />
*Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest : Hornyánszky, 1891-1914 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*Szőts Ferenc: Karacs Teréz, 1808-1892. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ProtestansIskolaiLap_1892/?query=karacs%20ter%C3%A9z&pg=694&layout=s Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 35. évf. 47. sz. (1892. október 27.) p. 707-709.] (Látogatva: 2021.04.16.)<br />
*Új magyar életrajzi lexikon. Szerk. Markó László. Budapest : Magyar Könyvklub, 2001-2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest : Akadémiai Kiadó, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
<br />
<br />
==Kapcsolódó irodalom==<br />
*[http://real-d.mtak.hu/837/7/dc_1067_15_doktori_mu.pdf Ambrus Attila Józsefné Kéri Katalin: Lánynevelés és női művelődés az újkori Magyarországon : nemzetközi kitekintéssel és nőtörténeti alapozással : akadémiai doktori értekezés. Pécs, 2015] (Látogatva: 2021.04.16.)<br />
*Evva Gabriella: Karacs Teréz élete és munkássága. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ProtestansTanugyiSzemle_1938/?pg=168&layout=s&query=karacs%20ter%C3%A9z Protestáns Tanügyi Szemle, 12. évf. 4. sz (1938. április) p. 149-162.] (Látogatva: 2021.04.16.)<br />
*[http://acta.bibl.u-szeged.hu/39075/1/ert_fj_ped_int_004.pdf Evva Gabriella: A magyar nőnevelés két uttörője : Karacs Ferencné és Karacs Teréz nőnevelési nézetei. Szeged, 1933 (Értekezések a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Pedagógiai Intézetéből. Új sorozat 4.)] (Látogatva: 2021.04.16.)<br />
*Karacs Teréz. In: [https://epa.oszk.hu/00000/00030/01729/pdf/01729.pdf Vasárnapi Újság, 34. évf. 17. sz (1887. április 24.) p. 279-281.] (Látogatva: 2021.04.16.)<br />
*Karacs Zsigmond: Karacs Teréz és a 19. századi nőnevelés. In: [http://bpht.hu/historiak/102.pdf A Budapesti Honismereti Társaság Budapesti Históriák című előadás-sorozata (2008)] (Látogatva: 2021.04.16.)<br />
*László Gézáné Szarka Ágota: Karacs Teréz, 1808-1892 : annotált személyi bibliográfia. Budapest : Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*A magyar nőnevelés úttörői. Összeáll. Orosz Lajos. Budapest : Tankönyvkiadó Vállalat, 1962 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*Misák Marianna: Dokumentumok Karacs Teréz életéből. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/SarospatakiFuzetek_2001/?query=%22karacs%20ter%C3%A9z%22&pg=324&layout=s Sárospataki Füzetek, 5. évf. 2. sz. (2001) p. 135-168.] (Látogatva: 2021.04.16.)<br />
*Pálffy Ilona: Nők a magyar függetlenségért. Budapest : Művelt Nép Könyvkiadó, 1952 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*[http://www.pukanszky.hu/eloadasok/ELTE_PhD_A%20noneveles%20tortenete/Segedanyagok/03_Pukanszky_Noneveles_vegso.pdf Pukánszky Béla: A nőnevelés története. Budapest : Gondolat Kiadó, cop. 2013] (Látogatva: 2021.04.16.)<br />
*Sebestyénné Stetina Ilona: Karacs Teréz (1807-1892). In: [http://misc.bibl.u-szeged.hu/17889/1/mp_1893.pdf Magyar Paedagogia, 2. évf. 1-2. sz. (1893. január-február) p. 1-10.] (Látogatva: 2021.04.16.)<br />
*Teleki Blanka és köre : Karacs Teréz, Teleki Blanka, Lövei Klára. Sajtó alá rend. Sáfrán Györgyi. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1963 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
<br />
<br />
==Külső hivatkozások==<br />
*Karacs Teréz In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Karacs_Ter%C3%A9z Wikipédia]<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Békés]]<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:Békési személyek]]<br />
[[Kategória:Pedagógusok]]<br />
[[Kategória:Irodalmárok]]</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Karacs_Haan_level_03.jpgFájl:Karacs Haan level 03.jpg2021-04-17T09:53:45Z<p>Wikibogi: Karacs Teréz levele Haan Lajoshoz, Kunhalas, 1880. március 24. (4. oldal) (Forrás: Békés Megyei Könyvtár RK Gyűjtemény)</p>
<hr />
<div>Karacs Teréz levele Haan Lajoshoz, Kunhalas, 1880. március 24. (4. oldal) (Forrás: Békés Megyei Könyvtár RK Gyűjtemény)</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Karacs_Haan_level_02.jpgFájl:Karacs Haan level 02.jpg2021-04-17T09:53:04Z<p>Wikibogi: Karacs Teréz levele Haan Lajoshoz, Kunhalas, 1880. március 24. (2-3. oldal) (Forrás: Békés Megyei Könyvtár RK Gyűjtemény)</p>
<hr />
<div>Karacs Teréz levele Haan Lajoshoz, Kunhalas, 1880. március 24. (2-3. oldal) (Forrás: Békés Megyei Könyvtár RK Gyűjtemény)</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Karacs_Haan_level_01.jpgFájl:Karacs Haan level 01.jpg2021-04-17T09:52:39Z<p>Wikibogi: Karacs Teréz levele Haan Lajoshoz, Kunhalas, 1880. március 24. (1. oldal) (Forrás: Békés Megyei Könyvtár RK Gyűjtemény)</p>
<hr />
<div>Karacs Teréz levele Haan Lajoshoz, Kunhalas, 1880. március 24. (1. oldal) (Forrás: Békés Megyei Könyvtár RK Gyűjtemény)</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Karacs_Terez_gyaszhire.jpgFájl:Karacs Terez gyaszhire.jpg2021-04-17T09:48:51Z<p>Wikibogi: Karacs Teréz gyászhíre a Békés című lapban (Forrás: Békés, 11. évfolyam 42. szám (1892. október 16.))</p>
<hr />
<div>Karacs Teréz gyászhíre a Békés című lapban (Forrás: Békés, 11. évfolyam 42. szám (1892. október 16.))</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Karacs_Terez_fiatalkori_kepmasa.jpgFájl:Karacs Terez fiatalkori kepmasa.jpg2021-04-17T09:48:18Z<p>Wikibogi: Torsch Leó: Karacs Teréz (Forrás: Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1. évfolyam, 44. szám (1835. június 3.))</p>
<hr />
<div>Torsch Leó: Karacs Teréz (Forrás: Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1. évfolyam, 44. szám (1835. június 3.))</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Karacs_Terez.jpgFájl:Karacs Terez.jpg2021-04-17T09:44:09Z<p>Wikibogi: Karacs Teréz (1808-1892) (Forrás: Magyar nők évkönyve. Szerk. Emilia. Pest : Engel és Mandello, 1863)</p>
<hr />
<div>Karacs Teréz (1808-1892) (Forrás: Magyar nők évkönyve. Szerk. Emilia. Pest : Engel és Mandello, 1863)</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szak%C3%A1l_Albert_(1829%E2%80%921909)Szakál Albert (1829‒1909)2021-04-02T16:23:01Z<p>Wikibogi: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:Szakal_Albert.jpg|bélyegkép|300px|Szakál Albert (1829‒1909)]]<br />
festőművész<br />
<br />
==Élete==<br />
Váradi Szakál Albert '''[[1829]]. [[május 6.|május 6-án]] született Köröstarcsán''' nemesi származású református családba. Édesapja Szakál Ferenc köröstarcsai jegyző, édesanyja dabasi Halász Zsuzsanna. Testvérei: Lajos (népdalköltő, Békés megye főjegyzője, Békés országgyűlési képviselője), Antónia, Antal, Ludovika (Lujza), Róza és Viktor.<br />
'''Szakál Albert és Szabó Magda írónő rokonságban álltak.''' A festő apai nagyapja, váradi Szakál Mihály (zsarolyáni református lelkész és esperes) az írónő szépapja is egyben, valamint Szabó Magda apai nagyapja, ágyai Szabó János (1835-1902, tarcsai református lelkész és esperes) Szakál Albert unokatestvére anyai ágról.<br />
<br />
'''Elemi iskoláit Köröstarcsán, középiskoláit Kisújszálláson és Kecskeméten végezte.'''<br />
<br />
'''[[1877|1877-ben]] kötött házasságot''' ószőnyi Lenszky József csendőrszázados leányával '''Lenszky Jozefával''' (Jozefin). '''A házasságból egy leánygyermek született: Berta.'''<br />
<br />
81 éves korában '''[[1909]]. [[szeptember 26.|szeptember 26-án]] hunyt el Köröstarcsán.''' Temetése [[szeptember 28.|szeptember 28-án]] volt a református egyház szertartásai szerint a köröstarcsai temetőben.<br />
<br />
==Munkássága==<br />
Szakál Albert '''részt vett az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban'''. 19 évesen – bár nem volt hadköteles – önként jelentkezett a nemzetőrségbe, és Békés megye mozgósított lovas nemzetőrségével [[1848]] nyarán részt vett a délvidéki harcokban, majd szeptember végén honvéd önkéntes lett. [[1849|1849-ben]] a Vécsey Károly vezette V. hadtestnél főhadnagyként szolgált: részt vett Arad és Temesvár ostromában, majd Borosjenőn tette le a fegyvert.<br />
<br />
'''A szabadságharc bukása után két évig otthon volt szüleinél, majd [[1852|1852-től]] Pesten élt, ahol portrémegrendelésekből tartotta el magát,''' emellett tájképeket is festett. '''Három évig Münchenben képzőművészeti tanulmányokat folytatott''' a Podmaniczky család anyagi támogatásával. '''Hazatérése után''' a kor szokása szerint '''– az arcképmegbízatások mellett – családi ősgalériák restaurálását is vállalta''': például '''a Wenckheim család békés megyei birtokain is festett.''' '''Az 1850–60-as években rendszeresen ment Debrecenbe portrémegrendeléseket teljesíteni''' (pl. Csanak család, Várady-Szabó család). Fiatalon '''többször szerepelt a Pesti Műegylet kiállításain''' (''Dunamelléki táj'', ''Tájkép szélmalommal'' című képeivel).<br />
<br />
'''Az 1860-as évek végén visszavonult szülőföldjére, Köröstarcsán gazdálkodott, családot alapított''', de a festést itt sem hagyta abba.<br />
'''Az [[1881|1881-es]] árvízben birtoka elpusztult, elszegényedett.''' Földjeit eladta és 150 képből álló festménygyűjteményétől is kénytelen volt megválni. Honvédfőhadnagyi nyugdíjából és felesége postamesteri fizetéséből éltek.<br />
<br />
'''A békéscsabai múzeum [[1902|1902-ben]] 17 festményt vásárolt meg az idős mestertől,''' melyek ma is a gyűjtemény részét képezik.<br />
<br />
== Képgaléria ==<br />
<Gallery widths="300px" heights="300px"><br />
Fájl:Bekescsabai_muzeum_1902_evi_lajstroma.jpg|Szakál Albert festményeinek listája a békéscsabai múzeum 1902. évi lajstromában<br />
Fájl:Szakal_Albert_gyaszjelentese.jpg|Szakál Albert gyászjelentése a Békés című hetilapban<br />
Fájl:tarcsai_arviz.jpg|Az 1881. évi árvíz Tarcsán<br />
Fájl:Szakal_Albert_csaladfaja.jpg|Szakál Albert családfája<br />
<br />
</gallery><br />
<br />
==Források==<br />
*Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. Budapest : Heraldika, 1999. 3. kötet (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
<br />
*A csabai muzeum-egyesűlet… In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1902_1/?pg=9&layout=s Békésmegyei Közlöny, 29. évfolyam 2. szám (1902. január 5.) p. 4.] (Látogatva: 2021. 03. 19.)<br />
<br />
*Ezüstmenyegző és eljegyzés In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1902/?pg=292&layout=s&query=szak%C3%A1ll Békés, 34. évfolyam 47. szám (1902. november 23.) p. 3.] (Látogatva: 2021. 03. 19.)<br />
<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_39/?pg=11&layout=s Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek : Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014 (Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve ; 2.), („Ami csabai…”)] (Látogatva: 2021. 03. 19.)<br />
<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_41/?pg=13&layout=s&query=szak%C3%A1ll%20albert Gyarmati Gabriella: Munkácsy capriccio : a festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2016 (Munkácsy Mihály Múzeum évkönyve ; 4.), ("Ami csabai ...")] (Látogatva: 2021. 03. 19.)<br />
<br />
*Lyka Károly: Elfelejtett magyar festők : [Szakál Albert, Szontagh Géza Diego] In: Magyar Művészet, 11. évfolyam 4. szám (1935) p. 116. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
<br />
*[https://mek.oszk.hu/09300/09379/pdf/mo_csaladai_10.pdf Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 10. kötet. Pest : Ráth Móra, 1863] (Látogatva: 2021. 03. 19.)<br />
<br />
*Oláh György: Békésvármegye, 1848-1849. Gyula : Dobay Ny., 1889-1892. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
<br />
*Sz. Kürti Katalin: Egy elfelejtett köröstarcsai művész, Szakál Albert (1829-1909) In: Békési Élet, 22. évfolyam 2. szám (1987) p. 237-242. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_Hbmmk_48/?pg=42&layout=s&query=szak%C3%A1i Sz. Kürti Katalin: Régi debreceni családi képek. Debrecen : Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1987 (Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei ; 48.)] (Látogatva: 2021. 03. 19.)<br />
<br />
*Valentyik Ferenc: Szabó Magda írónő nyomdokában In: [https://www.dabas.hu/index.php/mediaf/osszesitett-dokumentumtar/dabasi-ujsag/1111-dabasi-ujsag-2019-majusi-szama/file Dabasi Újság, 19. évfolyam 5. szám (2019. május) p. 22.] (Látogatva: 2021. 03. 19.)<br />
<br />
*[https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/584230# váradi Szakál Albert gyászjelentése] (Látogatva: 2021. 03. 19.)<br />
<br />
== Külső hivatkozások ==<br />
*Szakál Albert festményei In: [https://www.europeana.eu/en/search?page=1&view=grid&query=Szak%C3%A1l%20Albert Europeana]<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_39/?pg=11&layout=s Szakál Albert: Önarckép]<br />
<br />
[[Kategória:Köröstarcsa]]<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:1848/49]]<br />
[[Kategória:Festőművészek]]<br />
[[Kategória:Képzőművészek]]</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Orlai_Petrics_Soma_(1822%E2%80%921880)Orlai Petrics Soma (1822‒1880)2021-04-02T16:08:44Z<p>Wikibogi: Új kategória: "Kategória:Képzőművészek"</p>
<hr />
<div>[[Fájl:Orlai Petrics Soma.jpg|bélyegkép|300px|Orlai Petrics Soma (1822‒1880)]]<br />
[[Fájl:Orlai Petrics Soma sirja.JPG|bélyegkép|300px|Orlai Petrics Soma sírja a Fiumei úti temetőben]]<br />
festőművész<br />
<br />
<br />
==Élete==<br />
'''Mezőberényben született Petrics Sámuel néven [[1822]]. [[október 22.|október 22-én]]''' felvidéki eredetű evangélikus család első gyermekeként. Édesapja Petrics Sámuel jómódú csizmadia, édesanyja Salkovics Karolin volt. Testvérei: Katalin, Dániel, Mihály (gyermekkorában elhunyt), Mihály (gyermekkorában elhunyt), Karolin, Pál, Károly, Albert és Mihály. '''Édesanyja rokonsága révén másod-unokatestvére volt Petőfi Sándornak.'''<br />
<br />
Orlai '''tanulmányait''' [[1833|1833-tól]] '''a mezőberényi evangélikus gimnáziumban kezdte''', majd '''az iskola Szarvasra költözésekor''', [[1834|1834-ben]] '''ott folytatta'''. '''[[1839]] nyarán''' az iskolai szünidőt '''Ostffyasszonyfán''' töltötte nagybátyjánál, Salkovics Péternél, itt '''találkozott először Petőfi Sándorral''', és kötött örök barátságot vele. [[1839]]–[[1840|1840-ben]] '''Sopronban folytatta gimnáziumi tanulmányait''', ahol költészeti–szónoklattani osztályt végzett. [[1840|1840-től]] [[1844|1844-ig]] a '''Pápai Református Főiskolán jogot tanult'''. '''Diáktársa volt többek között Jókai Mór és Petőfi Sándor'''. Ekkor még Orlai író, Petőfi színész szeretett volna lenni, Jókai festőnek készült. Tanáruk, Tarczy Lajos vezetésével önképzőkört alakítottak: fellépéseket tartottak, irodalmi műveket írtak, melyek közül a legsikeresebbeket díjazták és az évente megrendezett Örömünnepen felolvasták. Orlai Petrics Soma két novellájáért kapott díjat (Hontalanok és Viszontorlás), és az [[1845|1845-ben]] kiadott Tavasz című zsebkönyvben is jelent meg irodalmi alkotása.<br />
<br />
[[1854]]. [[július 17.|július 17-én]] '''Békésen kötött házasságot''' Névery István békési írnok (diurnista, kancellista) és Salacz Terézia leányával, '''Névery Annával''' (Nina) (1824–1880). A házasságból három gyermek született: Gyula, Sándor (kisgyermekkorban elhunyt) és Mária (Mariska).<br />
<br />
Már '''[[1851|1851-től]] használta az Orlai nevet''', de hivatalosan csak [[1853|1853-ban]] vette fel. '''Névváltozatai: Orlay, Orlay Petrich, Orlai Petrich'''.<br />
<br />
Orlai Petrics Soma '''[[1880]]. [[június 5.|június 5-én]]''' 58 éves korában '''hunyt el Budapesten''', [[június 7.|június 7-én]] helyezték végső nyugalomra a Kerepesi úti (Fiumei úti) temetőben.<br />
<br />
==Munkássága==<br />
[[1844]] őszén '''Gyulán''' a megyei tiszti ügyész mellett helyezkedett el '''joggyakornok'''ként. Közben egyre többet festett, főként arcképeket. [[1846|1846-ban]] '''Pestre ment jurátusnak'''. Ekkor ismerkedett meg Than Mórral, akihez élete végéig szoros barátság fűzte, és Barabás Miklóssal, aki a festői pályára biztatta őt. '''Képzőművészeti tanulmányait Marastoni Jakab magániskolájában''' (Első Magyar Festészeti Akadémia) '''kezdte''' meg. '''[[1846]] [[október|októberétől]]''' özvegy báró Wenckheimné Orczy Terézia támogatásával '''a bécsi Képzőművészeti Akadémiára járt, majd Ferdinand Georg Waldmüller magániskolájában tanult''', ahol diáktársai között volt [[Haan Antal (1827–1888)|Haan Antal]], földije és későbbi jóbarátja. Itt kezdte el festeni első, nagyméretű történelmi képét, a ''Szent István ébredésé''t (''Szent István és az orgyilkos''), ez volt az első hazai monumentális históriai kép.<br />
<br />
A 1848-as forradalom híre Bécsben érte. Családi hagyomány szerint részt vett a szabadságharcban ahol megsebesült, utána otthon, '''Mezőberényben''' lábadozott. Itt '''látogatta meg őt [[1849]] júliusában Petőfi feleségével és kisfiával Segesvárra menet'''. Orlai '''ekkor festette meg a ''Petőfi Mezőberényben'' című festményét'''. '''Élete során még számos portrét készített a költőről''' (''Petőfi Sándor arcképe'', ''Petőfi Debrecenben'', ''Petőfi Pesten 1848-ban'' stb.).<br />
<br />
A ''Szent István és az orgyilkos''t [[1850|1850-ben]] a Nemzeti Múzeum megvásárolta, a képért kapott pénzből fedezni tudta újabb külföldi tanulmányútját, így [[1850]] őszétől [[1851]] nyaráig '''Münchenben Wilhelm von Kaulbach mellett tanulhatott'''. Itt festette ''A Mohácsnál elesett II. Lajos király testének feltalálása'' című képet, mellyel először szerepelt a pesti Műegylet tárlatán. Anyagi okok miatt megszakította tanulmányait és hazautazott.<br />
<br />
[[1851]] végén '''Debrecenbe ment, ahol a város jómódú polgárait és családtagjaikat festette meg''', és '''egyéni kiállítást rendezett – Magyarországon elsőként –''', melyen ''A Mohácsnál elesett II. Lajos király testének feltalálása'' című képét és arcképeit állította ki. [[1853|1853-ban]] '''ismét Bécsbe utazott, hogy Carl Rahl magániskolájában folytassa képzőművészeti tanulmányait'''.<br />
<br />
'''Orlai újra és újra visszatért szülőföldjére alkotni''': megfestette családtagjait (''Anyám, Apám, Petrics Mihály és Pál arcképe'') és szülőföldje jeles polgárait (''Asztalos István és felesége Wargha Eszter arcképe, Launer Sámuel és felesége Fábry Julianna arcképe, Tormássy Lajos arcképe''). [[1853]] tavaszán készítette el a mezőberényi német evangélikus templom oltárképét (''Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket''), majd [[1854|1854-ben]] a békési katolikus egyháztól kapott megrendelést (kálvária részére 13 részes stációsorozat), melyeket később több egyházi megrendelés is követett. A békési katolikus templom számára később oltárképet is festett (''Krisztus megkeresztelése'', [[1859]]).<br />
<br />
'''[[1854|1854-ben]] feleségével Névery Ninával Pestre költözött''', és az 1855-ös hódmezővásárhelyi portréfestő körútját leszámítva, haláláig Pesten élt.<br />
<br />
'''Pályája felfelé ívelt''': '''számos portrémegrendelést kapott, emellett történelmi, vallási, és irodalmi tárgyú képeket festett, melyekkel rendszeresen szerepelt kiállításokon'''. [[1855|1855-ben]] főúri megrendelésre készítette el a ''Gróf Nádasdy Tamás nádor és Tinódi Sebestyén'' című festményét, festészetünk első művelődéstörténeti képét. '''Tevékenyen részt vett a hazai művészeti élet szervezésében'''. Választmányi tagja volt a Pesti Műegyletnek, tagja a Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egyletnek. [[1859|1859-től]] '''egyik szervezője volt a Magyar Képzőművészeti Társulatnak''', melynek célja a magyar művészek támogatása, a magyar művészeti élet fellendítése, a nemzeti művelődés előmozdítása, a hazai művészképzés megteremtése volt. A Társulat [[1861|1861-ben]] alakult meg, melynek Orlai igazgató-választmányi tagja lett, olyan neves festők mellett, mint Barabás Miklós, Ligeti Antal és Than Mór. '''Művészetelméleti írásai, műbírálatai jelentek meg''' a Délibáb, a Pesti Napló, a Vasárnapi Ujság hasábjain és a Magyar Képzőművészeti Társulat évkönyveiben. Az [[1862|1862-es]] londoni világkiállításon a ''Milton „Elveszett paradicsomát” három leánya körében tollba mondja'' című festményével szerepelt.<br />
<br />
'''Az 1870-es években pályája hanyatlani kezdett''': festményeire már nem volt kereslet, '''megrendelései csökkentek''', Orlai többször volt kénytelen anyagi támogatást kérni egy–egy készülő művének kivitelezéséhez. '''Utolsó éveiben Petőfi Sándor életére vonatkozó adatokat gyűjtött''', melyeket pl. a Budapesti Szemlében tett közzé, emellett Petőfi Bolond Istókjához is készített illusztrációkat. Élete végéig alkotott, utolsó festményeit (''Hunyadi László és Czillei, Mária és Erzsébet királynők a novigradi fogságban'') [[1879|1879-ben]] az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat tárlatán állították ki. '''Magánélete tragikusan alakult''': '''egyre többet betegeskedett''', mellbaj és kínzó fejgörcsök gyötörték, [[1876|1876-ban]] '''lánya''', [[1878|1878-ban]] '''fia is elhunyt'''. Szenvedésének betetőzését jelentette '''[[1880|1880-ban]] feleségének betegsége és halála''', '''néhány nappal később Orlai Petrics Soma, az első akadémikus képzettségű magyar festő, a történeti magyar festészet úttörője is távozott az élők sorából'''.<br />
<br />
==Fontosabb művei==<br />
Képzőművészeti alkotások:<br />
<br />
*Szent István és az orgyilkos/Szent István ébredése (1848)<br />
*[https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/muvek/5/rajzok02.html Petőfi Sándor apjának arcképe (1846 v. 1848)]<br />
*[https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/muvek/5/rajzok03.html Petőfi anyja, Hrúz Mária (1846 v. 1848)]<br />
*[https://gallery.hungaricana.hu/hu/TortenelmiKepcsarnok/1000132/?list=eyJxdWVyeSI6ICJvcmxhaSJ9&img=0 Petőfi Sándor arcképe (1848)]<br />
*[https://proxy.europeana.eu/2032011/_Pet_fi_Irodalmi_________________________M_zeum_opac_pim_hu_object_827472?view=http%3A%2F%2Fresolver.pim.hu%2Fopac.pim.hu_object_827472_resourceRepresentation_6520-7930&disposition=inline&api_url=https%3A%2F%2Fapi.europeana.eu%2Fapi Petőfi Mezőberényben, papucsban (1849)]<br />
*[https://proxy.europeana.eu/2064401/_mnm_MNMMUSEUM1509858?view=http%3A%2F%2Ffrontend.mnm.monguz.hu%2FJaDoX_Portlets%2Fdocuments%2Fdocument_561425_section_292455.jpg&disposition=inline&api_url=https%3A%2F%2Fapi.europeana.eu%2Fapi Petőfi Mezőberényben, csizmában (1849)]<br />
*[https://mng.hu/mutargyak/anyam/ Anyám (1850-es évek eleje)]<br />
*[https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Paintings_by_Soma_Orlai_Petrich#/media/File:Orlai_Discovery_of_the_Body_of_King_Louis_II_1851.jpg A Mohácsnál elesett II. Lajos király testének feltalálása (1851)]<br />
*[https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/muvek/1/orlai110.html Gróf Nádasdy Tamás nádor és Tinódi Sebestyén (1855)]<br />
*[https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/muvek/1/orlai112.html Salamon királyt anyja megátkozza (1857)]<br />
*[https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/muvek/1/orlai113.html Nádasdy Tamás arcképe (1858)]<br />
*[https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Paintings_by_Soma_Orlai_Petrich#/media/File:Meeting_of_Kazinczy_and_Kisfaludy_in_1828.jpg Kazinczy és Kisfaludy találkozása 1828-ban (1859)]<br />
*[https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/muvek/2/orlai208.html Sappho (1859/1860)]<br />
*[https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Paintings_by_Soma_Orlai_Petrich_in_the_Hungarian_National_Gallery#/media/File:Orlai_Z%C3%A1ch_Felici%C3%A1n.jpg Zách Felicián (1860)]<br />
*[https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/muvek/2/orlai203.html Milton „Elveszett paradicsomát” három leánya körében tollba mondja (1862)]<br />
*[https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/muvek/2/orlai206.html Szent Cecília (1863)]<br />
*[https://turul.info/monda/emesealma Emes álma (1864)]<br />
*[https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Paintings_by_Soma_Orlai_Petrich#/media/File:Orlai_%C3%93nodi_orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9s.jpg Ónodi gyűlés (1965/66)]<br />
*[https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/muvek/3/index.html Szép Ilonka sorozat Vörösmarty Mihály költeményéhez (1865/66)]<br />
*[https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Paintings_by_Soma_Orlai_Petrich#/media/File:Orlai_Coriolanus_1869.jpg Coriolanus (1869)]<br />
*[https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/muvek/2/orlai207.html Perényiné a mohácsi csata után összeszedi a halottakat (1860-as évek)]<br />
*[https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/muvek/2/orlai213.html Mária és Erzsébet királynők a novigrádi fogságban (1879)]<br />
<br />
<br />
Irodalmi alkotások:<br />
*[https://mandadb.hu/tetel/163703/Tavasz_zsebkonyv Tavasz : zsebkönyv. Szerk. Tarczy Lajos. Pápa, 1845 (Rózsa című vers, Vihar gyermeke című beszélyke, Viszontorlás című beszély)]<br />
*[http://www.korosimihaly.hu/megjelent-konyveim-kepek-orlai-petrics-soma-eletebol.html Körösi Mihály: Képek Orlai Petrics Soma életéből. Mezőberény, Magánkiadás, 2005 (Tudnivágy, Választás és A vesztett üdv című versek)]<br />
*[http://real-j.mtak.hu/2306/1/BudapestiSzemle_1879_019.pdf Adatok Petőfi életéhez I–II. In: Budapesti Szemle, 7. évfolyam 37. szám (1879) 1–19. p. ; 7. évfolyam 38. szám (1879) 336–369. p.]<br />
<br />
==Kiállítások==<br />
*1848 Pesti Kaszinó (''Szent István és az orgyilkos'')<br />
*1851 Pesti Műegylet (''A Mohácsnál elesett II. Lajos király testének feltalálása'')<br />
*1852 Református Kollégium, Debrecen (''A Mohácsnál elesett II. Lajos király testének feltalálása és arcképei'')<br />
*1850-es évektől haláláig a Pesti Műegylet és az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kiállításain szerepelt festményeivel.<br />
*1862 Londoni világkiállításon (''Milton „Elveszett paradicsomát” három leánya körében tollba mondja'')<br />
*1869 Internationale Kunstausstellung. Üvegpalota, München (''Coriolanus'')<br />
*1871 International Exhibition. London (''Coriolanus'')<br />
*1879 Országos kiállítás. Székesfehérvár (''III. Endre lánya, Erzsébet zárdába lép, Álmos dajka, Az iskola újonca'')<br />
*Az 1912-ben megnyitott Ernst Múzeum Petőfi-termében Orlai Petrics Soma néhány, a költőről készült festménye volt kiállítva.<br />
*1913 Magyar biedermeier-művészet. Ernst Múzeum, Budapest<br />
*1921 Magyar remekművek. Ernst Múzeum, Budapest<br />
*1926 Mohács emléke. Ernst Múzeum, Budapest<br />
*1939 Antik bútor-, óra- és régi debreceni családi portrék. Déri Múzeum, Debrecen<br />
*1952 Orlai Petrics Soma, (1822–1880). Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba<br />
*1969 Orlai Petrich Soma emlékkiállítás. Helytörténeti Múzeum, Pápa<br />
*1981 Orlaitól – Nagy Lászlóig. Helytörténeti Múzeum, Pápa<br />
*1981 Művészet Magyarországon 1830–1870. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest<br />
*1986 Régi debreceni családi portrék. Déri Múzeum, Debrecen<br />
*2011–2012 Orlai Petrics Soma – Egy XIX. századi alkotóműhely. Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba<br />
*2017–2018 Az első akadémista : Orlai Petrics Soma (1822–1880). Gróf I. Festetics György Művelődési Központ,Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény, Hévíz<br />
<br />
==Emlékezete==<br />
*Dunaiszky László 1861-ben készített [https://mng.hu/mutargyak/orlai-petrich-soma/ szobrot] a festőről, mely a Magyar Nemzeti Galériában található.<br />
*Mezőberényben Széri-Varga Géza [https://www.kozterkep.hu/29573/orlai-petrics-soma mellszobra] (1997) állít emléket a festőnek, mely a Mezőberényi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium előtt áll.<br />
*Mezőberényben a városháza helyén egykor Orlai Petrics Soma szülőháza állt, melynek emlékét 1974 óta emléktábla őrzi.<br />
*Pápán Kiss László Zsigmond domborműves [https://www.kozterkep.hu/32676/orlai-petrich-soma# emléktáblája] (2017) a Pápán töltött diákéveknek állít emléket.<br />
*A festőről [https://www.google.hu/maps/place/Mez%C5%91ber%C3%A9ny,+Orlai+u.,+5650/@46.8241848,21.0243157,18.67z/data=!4m5!3m4!1s0x47469cbab95ccf13:0x35221ae4e6bfd4be!8m2!3d46.8246708!4d21.0253306 Mezőberényben], [https://www.google.hu/maps/search/P%C3%A1pa,+Orlai+Petrich+Soma+utca/@47.3143116,17.4743569,17.21z Pápán] és [https://www.google.hu/maps/place/Budapest,+Orlay+u./@47.4831934,19.049589,16.5z/data=!4m5!3m4!1s0x4741dc4db3b8dfd9:0x933040be89501ae2!8m2!3d47.4821366!4d19.0517339 Budapesten] utcát neveztek el.<br />
*Mezőberényben nevét az [http://opskk.mezobereny.hu/bemutatkozas Orlai Petrics Soma Könyvtár, Muzeális Gyűjtemény és Művelődési Központ] őrzi.<br />
*Orlai Petrics Soma életműve 2014-ben a [https://www.mezobereny.hu/s/hir/972/Telepulesi-Ertektar Mezőberényi Települési Értéktárba], 2016-ban pedig a [http://ertektar.bekesmegye.hu/ertektari-ertek/orlai-petrics-soma-eletmu/ Békés Megyei Értéktárba] került be.<br />
<br />
== Képgaléria ==<br />
<Gallery widths="300px" heights="300px"><br />
Fájl:Orlai Petrics Soma Petofi Mezoberenyben.jpg|Orlai Petrics Soma: ''Petőfi Mezőberényben''<br />
Fájl:Orlai Petrics Soma Petofi Sandor arckepe.jpg|Orlai Petrics Soma: ''Petőfi Sándor arcképe''<br />
Fájl:Ernst Muzeum Petofi terme.jpg|Orlai Petrics Soma Petőfiről készült festményei az Ernst Múzeum Petőfi-termében<br />
Fájl:Orlai Petrics Soma Zach Felician.jpg|Orlai Petrics Soma: ''Zách Felicián'' <br />
Fájl:Orlai Petrics Soma Zrinyi Ilona halala.jpg|Orlai Petrics Soma: ''Zrínyi Ilona halála''<br />
Fájl:Orlai Petrics Soma Vorosmarty Mihaly arckepe.jpg|Orlai Petrics Soma: ''Vörösmarty Mihály arcképe''<br />
Fájl:Orlai Petrics Soma Kazinczy es Kisfaludy talalkozasa 1828ban.jpg|Orlai Petrics Soma: ''Kisfaludy és Kazinczy találkozása 1828-ban''<br />
</gallery><br />
<br />
==Források==<br />
*[http://mek.oszk.hu/00100/00139/00139.pdf Bodnár Emese: A pápai képzőművész körök története. Pápa : Jókai Városi Könyvtár, 1998] (Látogatva: 2020. 05. 26.)<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMG_ErnstMuzKiall_1912_1913/?query=orlai&pg=300&layout=s Ernst Muzeum kiállításai X. Budapest : Ernst-Muzeum, 1913] (Látogatva: 2020. 05. 26.)<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMG_ErnstMuzKiall_1921_1923/?query=orlai&pg=18&layout=s Ernst-Muzeum kiállításai XLVII. Budapest : Ernst-Muzeum, 1921] (Látogatva: 2020. 05. 26.)<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMG_ErnstMuzKiall_1926_1927/?pg=116&layout=s&query=orlai Ernst-Muzeum kiállításai LXXXIV. Budapest : Ernst-Muzeum, 1926] (Látogatva: 2020. 05. 26.)<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Kbmkt_11/?pg=0&layout=s Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája, 1715–1848. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2009 (Közlemények Békés megye és környéke történetéből ; 11.)] (Látogatva: 2020. 05. 26.)<br />
*Irányi István: Orlai-Petrics Soma és Mezőberény In: Mezőberény története. Szerk. Szabó Ferenc. Mezőberény : Nagyközségi Tanács, 1973. 2. kötet (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*Keserü Katalin: Orlai Petrics Soma, 1822–1880. Budapest : Képzőművészeti Kiadó, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*Körösi Mihály: Képek Orlai Petrics Soma életéből. Mezőberény : Körösi M., 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*Sz. Kürti Katalin: Orlai Petrics Soma debreceni kapcsolatai In: Békési Élet, 23. évfolyam 1. szám (1988) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_Hbmmk_48/?pg=0&layout=s Sz. Kürti Katalin: Régi debreceni családi képek. Debrecen, 1987 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 48.)] (Látogatva: 2020. 05. 26.)<br />
*Orlai Petrics Soma, 1822–1880. Szerk. Galamb Zsuzsanna. Budapest : Balogh Bertalan Művészeti Alapítvány, 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
<br />
<br />
==Kapcsolódó irodalom==<br />
*Baki Miklós: Orlai Petrich Soma In: Művészet, 10. évfolyam 6. szám (1969) p. 6–7. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMG_Ek_15_2005_07/?pg=183&layout=s&query=orlai Bakó Zsuzsanna: Soma Orlai Petrics: The portrait gallery of the Mihálkovics family In: A Magyar Nemzeti Galéria évkönyve 2005–2007. Szerk. Veszprémi Nóra. Budapest : Magyar Nemzeti Galéria, 2008. 182–184., p. 206–207.] (Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*[http://epa.oszk.hu/02900/02970/00389/pdf/EPA02970_vigilia_1973_01_017-021.pdf Farkas Attila: Petőfi szüleinél : Orlay Petrich Soma képe a Keresztény Múzeumban In: Vigilia, 38. évfolyam 1. szám (1973) p. 17-21.] (Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*[https://mek.oszk.hu/00800/00844/html/jokai34.htm Jókai Mór: Egy magyar költő életéből In: Jókai Mór: Életemből] (Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*[https://medit.lutheran.hu/site/allomany/11335#book/83 Keserü Katalin: Orlai Petrics Soma családi portréi In: Credo, 16. évfolyam 1–2. szám (2010) p. 83–90.] (Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*[https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/460280# Orlay Soma gyászjelentése](Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*[https://epa.oszk.hu/00000/00030/01371/pdf/01371.pdf Orlay Soma (1822–1880) In: Vasárnapi Ujsag, 27. évfolyam 2. szám (1880. június 13.) p. 383–385.] (Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*[https://epa.oszk.hu/00000/00030/00544/pdf/00544.pdf Orlai Soma In: Vasárnapi Ujsag, 11. évfolyam 32. szám (1864. augusztus 7.) p. 317–318.] (Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_PetofiKonyvtar_23/?pg=255&layout=s&query=orlai%20 Petőfi levelei. Összegyűjt., bev. és jegyz. ell. Badics Ferenc. Budapest : Kunossy, Szilágyi és Társa, 1910] (Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*[https://epa.oszk.hu/00000/00030/01373/pdf/01373.pdf Petőfi Sándor kiadatlan arcképe In: Vasárnapi Ujsag, 27. évfolyam 26. szám (1880. június 27.) p. 415–416.] (Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*Rombay Dezső: Az Orlay-család In. Pesti Napló, 64. évfolyam 14. szám (1913. január 16.) p. 35–36.<br />
*B. Supka Magdolna: Munkácsy és Orlai Petrich In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum jubileumi évkönyve. Szerk. Dankó Imre. Gyula : Erkel Ferenc Múzeum, 1960. p. 110–115. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*Szabó Júlia: Nézzük meg együtt Orlai Petrich Soma Coriolanus című festményét In: Művészet, 19. évfolyam 7. szám (1978) p. 14–17. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*[http://real-j.mtak.hu/10163/1/MTA_PetofiTarsasagLapjaKoszoru_1880_2.pdf Szana Tamás: Orlai Petrich Soma In: Koszoru, 1880. 2. kötet p. 76–79.] (Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1970/?pg=405&layout=s&query=Orlai%20 Szíj Béla: Orlai Petrich Soma munkásságának első szakasza In: Békési Élet, 5. évfolyam 3. szám (1970) p. 400–414.] (Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMG_Ek_07_1974/?query=orlai%20petrics%20soma&pg=196&layout=s Szíj Béla: Orlai Petrich Soma művészi kibontakozásának évei In: A Magyar Nemzeti Galéria évkönyve. Szerk. Csengeryné Nagy Zsuzsa, Doroghyné Fehér Zsuzsa. Budapest : Magyar Nemzeti Galéria, 1974. p. 185-199.] (Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*Tehel Péter: Orlai Petrich Soma, 1822–1880 In: Szabad Művészet, 6. évfolyam 3. szám (1952) p. 108–114. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_Evk_10_1823_1973/?query=pet%C5%91fi%20s%C3%A1ndor%20orlai&pg=38&layout=s Vayerné Zibolen Ágnes: Ismeretlen Orlai Petrich-festmény Petőfi otthonából In: 1823–1973 Petőfi. Szerk. V. Nyilassy Vilma. Budapest : Petőfi Irodalmi Múzeum, 1973 (A Petőfi Irodalmi Múzeum évkönyve ; 10.) p. 37–52.] (Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*Vayerné Zibolen Ágnes: A költő és festője : Orlai Petrich Soma és festője In: Művészet, 14. évfolyam 1. szám (1973) p. 13–15. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
<br />
<br />
==Külső hivatkozások==<br />
*Orlai Petrics Soma In: [https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/index.html Hung-Art]<br />
*Orlai Petrich Soma In: [https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Soma_Orlai_Petrich Wikmedia Commons]<br />
*Orlai Petrich Soma In: [https://opac.pim.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum]<br />
*Orlai Petrich Soma In: [https://www.kieselbach.hu/muvesz/orlai-petrich-soma_850 Kieselbach]<br />
*Orlai Petrics Soma In: [http://www.npg.hu/portreadatbazis-e-muzeum/portreadatbazis-kereses/%252F?searchword0=&searchword1=&searchword2=&searchword3=&searchword4=&searchword5=&searchword6=&searchword7=&searchword8=&searchword9=Orlai+Petrics+Soma&searchword10=&searchword11=&searchword12=&searchword13=&searchword14=&searchword15=&searchword16=&searchword17=&searchword18=&searchword19=&searchword20=&searchword21=&ordering=alpha&searchphrase=all Nemzeti Portrétár]<br />
<br />
[[Kategória:Mezőberény]]<br />
[[Kategória:Mezőberényi személyek]]<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:Festőművészek]]<br />
[[Kategória:Képzőművészek]]<br />
[[Kategória:1848/49]]</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Jantyik_M%C3%A1ty%C3%A1s_(1864%E2%80%931903)Jantyik Mátyás (1864–1903)2021-04-02T16:03:07Z<p>Wikibogi: Új oldal tartalma: festőművész, illusztrátor == Élete == Jantyik Mátyás '''1864. május 10-én Békésen született'''</p>
<hr />
<div>[[Fájl:Jantyik_Matyas.jpg|bélyegkép|300px|Jantyik Mátyás (1864–1903)]]<br />
[[Fájl:Jantyik_Matyas_tanulo.jpg|bélyegkép|300px|Jantyik Mátyás első osztályos tanuló a békési református reálgimnázium névsorában]]<br />
[[Fájl:Ustokos_1882_1_szam.jpg|bélyegkép|300px|Az Üstökös 1882/1. számának címlapja]]<br />
festőművész, illusztrátor<br />
<br />
== Élete ==<br />
Jantyik Mátyás '''[[1864]]. [[május 10.|május 10-én]] [[Békés|Békésen]] született''' egy köztiszteletben álló polgári családba. Édesapja Jantyik Mihály, gazdálkodó, édesanyja Molnár Julianna. Testvérei: István, Mihály, József, László, Lajos.<br />
<br />
'''Elemi tanulmányai után [[1873]] és [[1879]] között a békési hatosztályos református gimnáziumban folytatta tanulmányait. A gimnázium utolsó két osztályát a szarvasi főgimnázium magántanulójaként végezte el [[1879]] és [[1881]] között'''. Ezzel egy időben megkezdte Pesten művészeti tanulmányait is.<br />
<br />
'''[[1903]]. [[október 16.|október 16-án]]''', 39 éves korában '''hunyt el Békésen''', temetése nagy részvét mellett zajlott. [[október 18.|Október 18-án]] a békési római katolikus temetőben, '''a nagyapja által építtetett Jantyik-kápolnában helyezték végső nyugalomra'''.<br />
<br />
<br />
== Munkássága ==<br />
Jantyik Mátyás '''[[1879]] nyarán Pesten kezdte meg felkészülését a művészi pályára első mesterénél, [[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)|Orlai Petrics Sománál]]''', akinél a rajzolás alapvető ismereteit sajátította el. Orlai szorgalmasnak és tehetségesnek ítélte ifjú növendékét. Majd tizenöt évesen '''1879 őszén megkezdte tanulmányait a budapesti Országos Mintarajz Tanoda és Rajztanár Képezdében''', ahol három évet töltött. Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt. A legkitűnőbb növendékek közé tartozott, kiemelkedő rajztehetségével tűnt ki. Olyan művészek is felfigyeltek rá, mint [[Munkácsy Mihály (1844–1900)|Munkácsy Mihály]], aki meghívta az ifjú Jantyikot párizsi műtermébe, vagy Jankó János, akinek támogató közreműködésének köszönhetően '''[[1882|1882-ben]] az ifjú első rajza megjelenhetett az Üstökös című lap címoldalán'''.<br />
<br />
Egy rövid római tanulmányút után '''[[1883|1883-ban]] megérkezett Párizsba, és beiratkozott a Julian Akadémiára''', ahol Jules Lefébre volt a mestere. Festészeti tanulmányai mellett rendszeresen kereste fel Munkácsy Mihály műtermét, ahol a mester szívesen fogadta „földijét” és látta el tanácsokkal. '''Párizsi tartózkodása alatt festette ''Délben'' című képét, első nagyméretű festményét''', melyet elküldött a Képzőművészeti Társulat 1885. évi kiállítására is, amivel nagy sikert aratott. '''Rendszeresen küldött képeket a párizsi Salonba, ahol [[1887|1887-ben]] kiállították ''Une tête de mendiant'' (''Koldusfej'') című képét''', melyről elismeréssel szóltak a francia lapok. Párizsi tartózkodásának költségeit szülei anyagi támogatása mellett saját keresettel próbálta kiegészíteni, ezért megrendelésre is festett tájképeket, arcképeket és csendéleteket.<br />
<br />
'''[[1888|1888-ban]] hazatért Békésre, és a murvahelyi dűlőben található családi birtokon (ma Muronyhoz tartozik) alkotott''': feltehetően ekkor festette békési városképét, lappangó képei közül a békési árvíz pusztításait bemutató festményeit.<br />
<br />
'''Egy rövid bécsi katonai szolgálat''' (1888/1889) '''után Pesten telepedett le, és pár évig illusztrálással és riportrajzok készítésével foglakozott'''. '''A Vasárnapi Ujság számára a falusi, vidéki élethez kötődő rajzokat készített''' (pl. ''Rozmaring-osztás'', ''Üdvözlő küldöttség az új bírónál'', ''A körben'', ''Népszámlálás falun'', ''Húsvéti locsolódás falun'', ''Az új-évi malacz'' stb.), '''melyek között békési témájúak is napvilágot láttak''' (pl. ''A védőgát erősítése Békés alatt'', ''A Körös-csatorna kitöréséhez siető békési lakosok'', ''Templomból jövők karácsony napján egy békésmegyei helységben''). '''Emellett aktuális politikai, társadalmi, kulturális eseményeket örökített meg itthon és külföldi útjai során, amik megjelentek a lap hasábjain''' (pl. ''A szabadelvű nagygyűlés Budapesten'', ''A hortobágyi állatkiállítás'', ''A Magyar Athletikai Klub országos vívóversenye a fővárosi Vigadóban'', ''Az országos dalünnep'', ''A király Kolozsvártt'', ''Abdul Hamid szultán visszatérése a szelamlikról'', ''Mária Dorothea főherczegnő és Fülöp orleansi herczeg esküvője'' stb.). '''Dolgozott az Üstökös és a Borsszem Jankó című élclapoknak is''', valamint '''az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című nagyszabású könyvsorozathoz életképek egész sorozatát készítette''' (pl. ''Búzaszentelés Göcsejben'', ''Árvamegyei gyolcsos tótok'', ''Revuczai juhászok'', ''Tót búcsúsok Nagy-Tapolcsányban'', ''Trencsényi üveges tót'' stb.).<br />
<br />
'''[[1895|1895-ben]] visszaköltözött Békésre, és a murvahelyi birtokon berendezett műtermében számos festmény készített''' (''Az eke mellett'', ''Az itatóhoz'', ''Békési leány'', ''Napszámos'', ''Búzaszentelés''), melyek közül néhánnyal szerepelt a Képzőművészeti Társulat kiállításain. '''[[1895|1895-ben]] Szabadka város pályázatára készítette el első történelmi festményét, a ''Szabadkának szabad királyi várossá nyilvánítása 1779-ben'''''. A pályázatot elnyerte, aranykoszorúval tüntették ki, és a képet a millenniumi kiállításon is bemutatták. [[1896|1896-ban]] szülővárosa kérte fel, hogy fesse meg Kossuth Lajos arcképét a községháza részére, a festmény ma a Városháza dísztermében látható.<br />
<br />
'''[[1987|1897-ben]] tett hosszabb törökországi és kis-ázsiai utazása alatt festette impresszionista felfogású, keleti tárgyú képeit''' (''Konstantinápolyi utca'', ''Thököly sírja'', ''Iszmidi főutca'' stb.).<br />
<br />
'''[[1898|1898-ban]] az Országház külső és belső díszítésére hirdetett pályázaton két vázlatával díjat nyert'''. [[1900|1900-ban]] a fővárosba költözött a művek kivitelezésére. '''Az elkészült falfestmények [[1901|1901-ben]] kerültek a helyükre, a főrendiház üléstermében az emelvény két oldalán kapott helyet a ''II. András kihirdeti az Aranybullát'' valamint a ''Mária Terézia a pozsonyi országgyűlésen'' című olajképe'''. E két munkájáért '''1901-ben megkapta a Lotz-díjat'''.<br />
<br />
'''Egyik utolsó művét, a ''Krisztus a keresztfán'' című oltárképét [[1903|1903-ban]] készítette, mellyel utoljára szerepelt a Képzőművészeti Társulat tárlatán'''. A festmény ma a békési római katolikus templomban látható egykori mestere, Orlai Petrics Soma stációképei és oltárképe mellett. <br />
<br />
<br />
== Festményei ==<br />
*Délben / Delelés / A pusztai ebéd (1884)<br />
*[http://www.mke.hu/lyka/02/e2p405.jpg Szabadkának szabad királyi várossá nyilvánítása 1779-ben / Szabadka mint sz. kir. város fogadja Mária Terézia királyi biztosát (1895)]<br />
*[https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=62407 Az eke mellett / A szántó (1897)]<br />
*[https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=40766 Búzaszentelés (1899)]<br />
*[https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Paintings_by_M%C3%A1ty%C3%A1s_Jantyik#/media/File:II._Andr%C3%A1s_kihirdeti_az_Aranybull%C3%A1t.jpg Az Aranybulla kihirdetése / II. András kihirdeti az Aranybullát / II. Endre kihirdeti az Aranybullát (1900)]<br />
*[https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Paintings_by_M%C3%A1ty%C3%A1s_Jantyik#/media/File:M%C3%A1ria_Ter%C3%A9zia_a_pozsonyi_orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9sen.jpg Mária Terézia a pozsonyi országgyűlésen / Moriamur pro rege nostro / Vitam et sanguinem! (1900)]<br />
*[https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=66915 Krisztus a keresztfán / Krisztus a kereszten (1903)]<br />
<br />
<br />
== Kiállítások ==<br />
Egyéni kiállítások:<br />
*1904 Pest, Műcsarnok<br />
*1904 Békés, Református Főgimnázium<br />
*1971 Békés, Jantyik Mátyás Múzeum<br />
*1989 Békés, Jantyik Mátyás Múzeum<br />
*1995 Békés, Jantyik Mátyás Múzeum<br />
*2014 Békés, Jantyik Mátyás Múzeum<br />
<br />
<br />
Csoportos kiállítások:<br />
*1885 Pest, Műcsarnok (Délben)<br />
*1886 Pest, Műcsarnok (Laokoon)<br />
*1887 Párizs, Szalon (Une tête de mendiant)<br />
*1888 Pest, Műcsarnok (fejtanulmány, férfiarckép, Gyűjtés)<br />
*1896 Pest, Műcsarnok (Szabadka mint sz. kir. város fogadja Mária Terézia királyi biztosát)<br />
*1897 Pest, Műcsarnok (A szántó)<br />
*1898 Pest, Műcsarnok (Az új országház falfestményeire hirdetett pályázat vázlatai)<br />
*1899 Pest, Műcsarnok (Búzaszentelés, Napszámos, Bosporus mellett)<br />
*1903 Pest, Nemzeti Szalon (Krisztus a kereszten)<br />
*1930 Békéscsaba, Kultúrpalota <br />
<br />
<br />
== Emlékezete ==<br />
*Békésen a festőművész halála után néhány héttel [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9s,+Jantyik+M%C3%A1ty%C3%A1s+u.,+5630/@46.7740446,21.1292523,19z/data=!4m5!3m4!1s0x47468181c2040e27:0x1af3749a4b9f9c60!8m2!3d46.7741677!4d21.1291987 utcát] neveztek el róla.<br />
*Békésen emléktábla található a [http://www.bekesikonyvtar.hu/onlinedb/helyismeret/1762_jantyik_matyas/ református gimnázium falán] és a [http://www.bekesikonyvtar.hu/onlinedb/helyismeret/1748_jantyik_matyas/ múzeum épületén].<br />
*A [http://www.jantyikmatyasmuzeum.hu/ békési múzeum] 1971-ben vette fel Jantyik Mátyás nevét.<br />
*Jantyik Mátyás munkássága és hagyatéka 2013-ban bekerült a [http://www.bekesvaros.hu/helyi-ertektar Békési Települési Értéktárba].<br />
*Békésen Boros Péter [https://www.kozterkep.hu/29473/jantyik-matyas mellszobra] (2014) állít emléket a festőművésznek, mely egykori szülőháza előtt áll.<br />
<br />
<br />
== Díjak, kitüntetések ==<br />
Lotz-díj (1901)<br />
<br />
<br />
== Képgaléria ==<br />
<Gallery widths="300px" heights="300px"><br />
Fájl:A_Koros_csatorna_kitoresehez_sieto_bekesi_lakosok.jpg|A Körös csatorna kitöréséhez siető békési lakosok<br />
Fájl:A_vedogat_erositese_Bekes_alatt.jpg|A védőgát erősítése Békés alatt<br />
Fájl:Templombol_jovok_karacsony_napjan_egy_bekesmegyei_helysegben.jpg|Templomból jövők karácsony napján egy békésmegyei helységben<br />
Fájl:Ejfeli_misen.jpg|Éjféli misén<br />
Fájl:A_korben.jpg|A körben<br />
Fájl:Husveti_locsolodas_falun.jpg|Húsvéti locsolódás falun<br />
Fájl:Udvozlo_kuldottseg_az_uj_bironal.jpg|Küldöttség az új bírónál<br />
Fájl:Arvamegyei_gyolcsos_totok.jpg|Árvamegyei gyolcsos tótok<br />
<br />
</gallery><br />
<br />
<br />
== Források ==<br />
*B. Szűcs Irén: Jantyik Mátyás élete és munkássága. Békés : Jantyik Mátyás Múzeum, 1995 (Békési téka ; 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*Békés község… In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1903/?pg=304&layout=s&query=jantyik Békés, 35. évfolyam 45. szám (1903. november 8.) p. 3.] (Látogatva: 2021. 04.02.)<br />
*[https://medit.lutheran.hu/site/konyv/2611#book/48 A békési ágost. hitv. e. egyházmegyétől fentartott és igazgatott Szarvasi Főiskola évi jelentése 1879/80-ról. Közzéteszi Tatay István. Szarvas : Árpád irodalmi és nyomdai intézet, 1880] (Látogatva: 2021. 04.02.)<br />
*[https://medit.lutheran.hu/site/konyv/2612#book/40 A békési ágost. hitv. ev. egyházmegye patronátusa alatt álló Szarvasi Főgymnásium évi jelentése 1880/1-ről. Közzéteszi: Tatay István. Gyula : Dobay János Könyvnyomda, 1881] (Látogatva: 2021. 04.02.)<br />
*Fábián Judit: Emlékhelyek Békésen. Békés : Békési Városvédő és Szépítő Egyesület, 2020 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*Halálozás In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1888/?pg=3&layout=s&query=%22jantyik%20l%C3%A1szl%C3%B3%22 Békés, 7. évfolyam 1. szám (1888. január 1.) p. 4.] (Látogatva: 2021. 04.02.)<br />
*Jantyik hátrahagyott képeinek kiállítása In: [https://epa.oszk.hu/00000/00030/02615/pdf/VU_EPA00030_1904_08.pdf Vasárnapi Újság, 51. évfolyam 8. szám (1904. február 21.) p. 127.] (Látogatva: 2021. 04.02.)<br />
*Jantyik Mátyás : (1864–1903) In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1903/?pg=284&layout=s&query=jantyik Békés, 35. évfolyam 42. szám (1903. október 18.) p. 3.] (Látogatva: 2021. 04.02.)<br />
*Jantyik Mátyás emlékkiállítás nyílt a békési múzeumban In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1971_10/?pg=231&layout=s&query=jantyik Békés Megyei Népújság, 26. évfolyam 252. szám (1971. október 26.) p. 4.] (Látogatva: 2021. 04.02.)<br />
*Jantyik Mátyás festő Párisban In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1887/?pg=134&layout=s&query=jantyik%20fest%C5%91%20p%C3%A1risban Békés, 6. évfolyam 30. szám (1887. július 24.) p. 3.] (Látogatva: 2021. 04.02.)<br />
*Jantyik Mátyás temetése In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1903/?pg=292&layout=s&query=jantyik Békés, 35. évfolyam 43. szám (1903. október 25.) p. 3.] (Látogatva: 2021. 04.02.)<br />
*Jantyik-kiállítás megnyitása In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1904/?pg=129&layout=s&query=jantyik Békés, 36. évfolyam 14. szám (1904. április 3. ) p. 4.] (Látogatva: 2021. 04.02.)<br />
*A Műcsarnok ezredévi kiállításából II : Szabadka mint sz. kir. város fogadja Mária Terézia királyi biztosát : Jantyik Mátyás történelmi festménye In: [https://epa.oszk.hu/00000/00030/02215/pdf/02215.pdf Vasárnapi Újság, 43. évfolyam 31. szám (1896. augusztus 2.) p. 515-516.] (Látogatva: 2021. 04.02.)<br />
*Az országház falfestményei In: [https://epa.oszk.hu/00000/00030/02313/pdf/02313.pdf Vasárnapi Újság, 45. évfolyam 24. szám (1898. június 12.) p. 416.] (Látogatva: 2021. 04.02.)<br />
*Sz. Kürti Katalin: Jantyik Mátyás : (1864-1903) In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1981/?pg=426&layout=s&query=jantyik Békési Élet, 16. évfolyam 4. szám (1981) p. 427-734.] (Látogatva: 2021. 04.02.)<br />
*A tavaszi műtárlat In: [https://epa.oszk.hu/00000/00030/02252/pdf/02252.pdf Vasárnapi Újság, 44. évfolyam 16. szám (1897. április 18.) p. 254.] (Látogatva: 2021. 04.02.)<br />
*A tavaszi nemzetközi kiállítás In: [https://epa.oszk.hu/00000/00030/02571/pdf/VU_EPA00030_1903_16.pdf Vasárnapi Újság, 50.évfolyam 16. szám (1903. április 19.) p. 252.] (Látogatva: 2021. 04.02.)<br />
*A téli kiállítás a Műcsarnokban I. In: [https://epa.oszk.hu/00000/00030/02394/pdf/02394.pdf Vasárnapi Újság, 46.évfolyam 52. szám (1899. december 24.) p. 871.] (Látogatva: 2021. 04.02.)<br />
*Egy újra felfedezett festőművész, Jantyik Mátyás : jubileumi katalógus a múzeum névadójának 150. születésnapja alkalmából. Szerk. S. Turcsányi Ildikó. Békés : Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum, 2014 (Békési téka ; 51.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*A Vidéki Városok Kulturális Szövetségének kongresszusa Békéscsabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1930/?pg=72&layout=s&query=jantyik Békés, 62. évfolyam 15. szám (1930. február 19) p. 1.] (Látogatva: 2021. 04.02.)<br />
<br />
<br />
== Kapcsolódó irodalom ==<br />
*[http://www.bekesivarosvedok.hu/kezdolap?view=article&id=24:jantyik-kapolna&catid=9:muemlekek A békési Jantyik-kápolna]<br />
*Gyarmati Gabriella: A Munkácsy-Jantyik problematika a magyar Parlamentben In: [http://www.barkaonline.hu/kepzmveszet/4764-a-munkacsy-jantyik-problematika-a-magyar-parlamentben Bárka, 23. évfolyam 3. szám (2015)]<br />
*Jantyik Mátyás képei In: [https://epa.oszk.hu/00000/00030/02616/pdf/VU_EPA00030_1904_09.pdf Vasárnapi Ujság, 51. évfolyam 9. szám (1904. február 28.) p. 133-140.]<br />
*Jantyik Mátyás : 1964-1903 In: [https://epa.oszk.hu/00000/00030/02598/pdf/VU_EPA00030_1903_43.pdf Vasárnapi Ujság, 50. évfolyam 43. szám (1903. október 25.) p. 717-718., 720., 721.]<br />
*Jantyik Mátyás vázlatai In: [https://epa.oszk.hu/00000/00030/02599/pdf/VU_EPA00030_1903_44.pdf Vasárnapi Ujság, 50. évfolyam 44. szám (1903. november 1.) p. 731-732.]<br />
*Jantyik Mátyás vázlatai In: [https://epa.oszk.hu/00000/00030/02601/pdf/VU_EPA00030_1903_46.pdf Vasárnapi Ujság, 50. évfolyam 46. szám (1903. november 15.) p. 760-761.]<br />
*[http://www.bekesivarosvedok.hu/befejezodott-a-murvahelyi-jantyik-kapolna-felujitasa A murvahelyi Jantyik-kápolna]<br />
*Az új országház falfestményeiből In: [https://epa.oszk.hu/00000/00030/02505/pdf/VU_EPA00030_1902_02.pdf Vasárnapi Újság, 49. évfolyam, 2. szám (1902. január 12.) p. 20-22.]<br />
<br />
<br />
== Külső hivatkozás ==<br />
*Jantyik Mátyás In: [https://dka.oszk.hu/kereses.mhtml?dc_creator=jantyik+m%C3%A1ty%C3%A1s&dc_title=&dc_subject=&type=&id=&Image3.x=0&Image3.y=0 Digitális Képarchívum]<br />
*Jantyik Mátyás In: [https://classic.europeana.eu/portal/hu/collections/art?view=grid&q=jantyik+m%C3%A1ty%C3%A1s Europeana]<br />
*Jantyik Mátyás In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Jantyik_M%C3%A1ty%C3%A1s Wikipédia]<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Békés]]<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:Békési személyek]]<br />
[[Kategória:Festőművészek]]<br />
[[Kategória:Képzőművészek]]</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Arvamegyei_gyolcsos_totok.jpgFájl:Arvamegyei gyolcsos totok.jpg2021-04-02T15:33:50Z<p>Wikibogi: Árvamegyei gyolcsos tótok (Forrás: Az Osztrák-Magyar Monarchia irásban és képben. 15. kötet. Felső-Magyarország, I. rész. Budapest : Magyar Királyi Államnyomda, 1898)</p>
<hr />
<div>Árvamegyei gyolcsos tótok (Forrás: Az Osztrák-Magyar Monarchia irásban és képben. 15. kötet. Felső-Magyarország, I. rész. Budapest : Magyar Királyi Államnyomda, 1898)</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Udvozlo_kuldottseg_az_uj_bironal.jpgFájl:Udvozlo kuldottseg az uj bironal.jpg2021-04-02T15:33:23Z<p>Wikibogi: Üdvözlő küldöttség az új bírónál (Forrás: Vasárnapi Újság, 41. évfolyam 52. szám (1894. december 30.))</p>
<hr />
<div>Üdvözlő küldöttség az új bírónál (Forrás: Vasárnapi Újság, 41. évfolyam 52. szám (1894. december 30.))</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Husveti_locsolodas_falun.jpgFájl:Husveti locsolodas falun.jpg2021-04-02T15:32:54Z<p>Wikibogi: Húsvéti locsolódás falun (Forrás: Vasárnapi Újság, 40. évfolyam 14. szám (1893. április 2.))</p>
<hr />
<div>Húsvéti locsolódás falun (Forrás: Vasárnapi Újság, 40. évfolyam 14. szám (1893. április 2.))</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:A_korben.jpgFájl:A korben.jpg2021-04-02T15:32:31Z<p>Wikibogi: A körben (Forrás: Vasárnapi Újság, 45. évfolyam 6. szám (1898. február 6.))</p>
<hr />
<div>A körben (Forrás: Vasárnapi Újság, 45. évfolyam 6. szám (1898. február 6.))</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Ejfeli_misen.jpgFájl:Ejfeli misen.jpg2021-04-02T15:32:04Z<p>Wikibogi: Éjféli misén (Forrás: Vasárnapi Újság, 42. évfolyam 51. szám (1895. december 22.))</p>
<hr />
<div>Éjféli misén (Forrás: Vasárnapi Újság, 42. évfolyam 51. szám (1895. december 22.))</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Templombol_jovok_karacsony_napjan_egy_bekesmegyei_helysegben.jpgFájl:Templombol jovok karacsony napjan egy bekesmegyei helysegben.jpg2021-04-02T15:31:44Z<p>Wikibogi: Templomból jövők karácsony napján egy békésmegyei helységben (Forrás: Vasárnapi Újság, 41. évfolyam 51. szám (1894. december 23.))</p>
<hr />
<div>Templomból jövők karácsony napján egy békésmegyei helységben (Forrás: Vasárnapi Újság, 41. évfolyam 51. szám (1894. december 23.))</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:A_vedogat_erositese_Bekes_alatt.jpgFájl:A vedogat erositese Bekes alatt.jpg2021-04-02T15:31:17Z<p>Wikibogi: A védőgát erősítése Békés alatt (Forrás: Képes folyóirat : a Vasárnapi Ujság füzetekben. 3. kötet. Szerk. Nagy Miklós. Budapest : Franklin Társulat, 1888)</p>
<hr />
<div>A védőgát erősítése Békés alatt (Forrás: Képes folyóirat : a Vasárnapi Ujság füzetekben. 3. kötet. Szerk. Nagy Miklós. Budapest : Franklin Társulat, 1888)</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:A_Koros_csatorna_kitoresehez_sieto_bekesi_lakosok.jpgFájl:A Koros csatorna kitoresehez sieto bekesi lakosok.jpg2021-04-02T15:30:52Z<p>Wikibogi: A Körös csatorna kitöréséhez siető békési lakosok (Forrás: Képes folyóirat : a Vasárnapi Ujság füzetekben. 3. kötet. Szerk. Nagy Miklós. Budapest : Franklin Társulat, 1888)</p>
<hr />
<div>A Körös csatorna kitöréséhez siető békési lakosok (Forrás: Képes folyóirat : a Vasárnapi Ujság füzetekben. 3. kötet. Szerk. Nagy Miklós. Budapest : Franklin Társulat, 1888)</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Ustokos_1882_1_szam.jpgFájl:Ustokos 1882 1 szam.jpg2021-04-02T15:30:03Z<p>Wikibogi: Az Üstökös 1882/1. számának címlapja (Forrás: Üstökös, 25. évfolyam 1. szám (1882. január 1.))</p>
<hr />
<div>Az Üstökös 1882/1. számának címlapja (Forrás: Üstökös, 25. évfolyam 1. szám (1882. január 1.))</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Jantyik_Matyas_tanulo.jpgFájl:Jantyik Matyas tanulo.jpg2021-04-02T15:21:09Z<p>Wikibogi: Jantyik Mátyás első osztályos tanuló a békési református reálgimnázium névsorában (Forrás: A békési helv. hitv. realgymnasium értesitője az 1873/4-ik tanévről. Összeáll. Bokor Imre. Békés, 1874)</p>
<hr />
<div>Jantyik Mátyás első osztályos tanuló a békési református reálgimnázium névsorában (Forrás: A békési helv. hitv. realgymnasium értesitője az 1873/4-ik tanévről. Összeáll. Bokor Imre. Békés, 1874)</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Jantyik_Matyas.jpgFájl:Jantyik Matyas.jpg2021-04-02T14:59:09Z<p>Wikibogi: </p>
<hr />
<div>Jantyik Mátyás (1864–1903)(Forrás: Vasárnapi Újság, 51. évfolyam, 9. szám (1904. február 28.))</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Jantyik_Matyas.jpgFájl:Jantyik Matyas.jpg2021-04-02T14:55:05Z<p>Wikibogi: Forrás: Vasárnapi Újság, 51. évfolyam, 9. szám (1904. február 28.)</p>
<hr />
<div>Forrás: Vasárnapi Újság, 51. évfolyam, 9. szám (1904. február 28.)</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szak%C3%A1l_Albert_(1829%E2%80%921909)Szakál Albert (1829‒1909)2021-03-21T09:01:10Z<p>Wikibogi: Új oldal tartalma: "festőművész ==Élete== "váradi Szakál Albert '''1829. május 6-án született</p>
<hr />
<div>[[Fájl:Szakal_Albert.jpg|bélyegkép|300px|Szakál Albert (1829‒1909)]]<br />
festőművész<br />
<br />
==Élete==<br />
váradi Szakál Albert '''[[1829]]. [[május 6|május 6-án]] született Köröstarcsán''' nemesi származású református családba. Édesapja Szakál Ferenc köröstarcsai jegyző, édesanyja dabasi Halász Zsuzsanna. Testvérei: Lajos (népdalköltő, Békés megye főjegyzője, Békés országgyűlési képviselője), Antónia, Antal, Ludovika (Lujza), Róza és Viktor.<br />
'''Szakál Albert és Szabó Magda írónő rokonságban álltak.''' A festő apai nagyapja, váradi Szakál Mihály (zsarolyáni református lelkész és esperes) az írónő szépapja is egyben, valamint Szabó Magda apai nagyapja, ágyai Szabó János (1835-1902, tarcsai református lelkész és esperes) Szakál Albert unokatestvére anyai ágról.<br />
<br />
'''Elemi iskoláit Köröstarcsán, középiskoláit Kisújszálláson és Kecskeméten végezte.'''<br />
<br />
'''[[1877|1877-ben]] kötött házasságot''' ószőnyi Lenszky József csendőrszázados leányával '''Lenszky Jozefával''' (Jozefin). '''A házasságból egy leánygyermek született: Berta.'''<br />
<br />
81 éves korában '''[[1909]]. [[szeptember|szeptember 26-án]] hunyt el Köröstarcsán.''' Temetése szeptember 28-án volt a református egyház szertartásai szerint a köröstarcsai temetőben.<br />
<br />
<br />
==Munkássága==<br />
Szakál Albert '''részt vett az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban'''. 19 évesen – bár nem volt hadköteles – önként jelentkezett a nemzetőrségbe, és Békés megye mozgósított lovas nemzetőrségével 1848 nyarán részt vett a délvidéki harcokban, majd szeptember végén honvéd önkéntes lett. 1849-ben a Vécsey Károly vezette V. hadtestnél főhadnagyként szolgált: részt vett Arad és Temesvár ostromában, majd Borosjenőn tette le a fegyvert.<br />
<br />
'''A szabadságharc bukása után két évig otthon volt szüleinél, majd 1852-től Pesten élt, ahol portrémegrendelésekből tartotta el magát,''' emellett tájképeket is festett. '''Három évig Münchenben képzőművészeti tanulmányokat folytatott''' a Podmaniczky család anyagi támogatásával. '''Hazatérése után''' a kor szokása szerint '''– az arcképmegbízatások mellett – családi ősgalériák restaurálását is vállalta''': például '''a Wenckheim család békés megyei birtokain is festett.''' '''Az 1850–60-as években rendszeresen ment Debrecenbe portrémegrendeléseket teljesíteni''' (pl. Csanak család, Várady-Szabó család). Fiatalon '''többször szerepelt a Pesti Műegylet kiállításain''' (''Dunamelléki táj'', ''Tájkép szélmalommal'' című képeivel).<br />
<br />
'''Az 1860-as évek végén visszavonult szülőföldjére, Köröstarcsán gazdálkodott, családot alapított''', de a festést itt sem hagyta abba.<br />
'''Az 1881-es árvízben birtoka elpusztult, elszegényedett.''' Földjeit eladta és 150 képből álló festménygyűjteményétől is kénytelen volt megválni. Honvédfőhadnagyi nyugdíjából és felesége postamesteri fizetéséből éltek.<br />
<br />
'''A békéscsabai múzeum 1902-ben 17 festményt vásárolt meg az idős mestertől,''' melyek ma is a gyűjtemény részét képezik.<br />
<br />
== Képgaléria ==<br />
<Gallery widths="300px" heights="300px"><br />
Fájl:Bekescsabai_muzeum_1902_evi_lajstroma.jpg|Szakál Albert festményeinek listája a békéscsabai múzeum 1902. évi lajstromában<br />
Fájl:Szakal_Albert_gyaszjelentese.jpg|Szakál Albert gyászjelentése a Békés című hetilapban<br />
Fájl:tarcsai_arviz.jpg|Az 1881. évi árvíz Tarcsán<br />
Fájl:Szakal_Albert_csaladfaja.jpg|Szakál Albert családfája<br />
<br />
</gallery><br />
<br />
==Források==<br />
*Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. Budapest : Heraldika, 1999. 3. kötet (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
<br />
*A csabai muzeum-egyesűlet… In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1902_1/?pg=9&layout=s Békésmegyei Közlöny, 29. évfolyam 2. szám (1902. január 5.) p. 4.] (Látogatva: 2021. 03. 19.)<br />
<br />
*Ezüstmenyegző és eljegyzés In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1902/?pg=292&layout=s&query=szak%C3%A1ll Békés, 34. évfolyam 47. szám (1902. november 23.) p. 3.] (Látogatva: 2021. 03. 19.)<br />
<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_39/?pg=11&layout=s Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek : Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014 (Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve ; 2.), („Ami csabai…”)] (Látogatva: 2021. 03. 19.)<br />
<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_41/?pg=13&layout=s&query=szak%C3%A1ll%20albert Gyarmati Gabriella: Munkácsy capriccio : a festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2016 (Munkácsy Mihály Múzeum évkönyve ; 4.), ("Ami csabai ...")] (Látogatva: 2021. 03. 19.)<br />
<br />
*Lyka Károly: Elfelejtett magyar festők : [Szakál Albert, Szontagh Géza Diego] In: Magyar Művészet, 11. évfolyam 4. szám (1935) p. 116. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
<br />
*[https://mek.oszk.hu/09300/09379/pdf/mo_csaladai_10.pdf Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 10. kötet. Pest : Ráth Móra, 1863] (Látogatva: 2021. 03. 19.)<br />
<br />
*Oláh György: Békésvármegye, 1848-1849. Gyula : Dobay Ny., 1889-1892. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
<br />
*Sz. Kürti Katalin: Egy elfelejtett köröstarcsai művész, Szakál Albert (1829-1909) In: Békési Élet, 22. évfolyam 2. szám (1987) p. 237-242. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_Hbmmk_48/?pg=42&layout=s&query=szak%C3%A1i Sz. Kürti Katalin: Régi debreceni családi képek. Debrecen : Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1987 (Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei ; 48.)] (Látogatva: 2021. 03. 19.)<br />
<br />
*Valentyik Ferenc: Szabó Magda írónő nyomdokában In: [https://www.dabas.hu/index.php/mediaf/osszesitett-dokumentumtar/dabasi-ujsag/1111-dabasi-ujsag-2019-majusi-szama/file Dabasi Újság, 19. évfolyam 5. szám (2019. május) p. 22.] (Látogatva: 2021. 03. 19.)<br />
<br />
*[https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/584230# váradi Szakál Albert gyászjelentése] (Látogatva: 2021. 03. 19.)<br />
<br />
<br />
== Külső hivatkozás ==<br />
*Szakál Albert festményei In: [https://www.europeana.eu/en/search?page=1&view=grid&query=Szak%C3%A1l%20Albert Europeana]<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_39/?pg=11&layout=s Szakál Albert: Önarckép]</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Tarcsai_arviz.jpgFájl:Tarcsai arviz.jpg2021-03-21T07:58:16Z<p>Wikibogi: Az 1881. évi árvíz Tarcsán (Forrás: Részvét a körösvölgyi árvízkárosultak javára. Szerk. Zsilinszky Mihály. Budapest : Franklin Ny., 1881)</p>
<hr />
<div>Az 1881. évi árvíz Tarcsán (Forrás: Részvét a körösvölgyi árvízkárosultak javára. Szerk. Zsilinszky Mihály. Budapest : Franklin Ny., 1881)</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Szakal_Albert_gyaszjelentese.jpgFájl:Szakal Albert gyaszjelentese.jpg2021-03-21T07:57:00Z<p>Wikibogi: Szakál Albert gyászjelentése a Békés című hetilapban (Forrás: Békés, 41. évfolyam 40. szám (1909. október 3.))</p>
<hr />
<div>Szakál Albert gyászjelentése a Békés című hetilapban (Forrás: Békés, 41. évfolyam 40. szám (1909. október 3.))</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Szakal_Albert_csaladfaja.jpgFájl:Szakal Albert csaladfaja.jpg2021-03-21T07:55:03Z<p>Wikibogi: Szakál Albert családfája (Forrás: Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 10. kötet. Pest : Ráth Mór, 1863)</p>
<hr />
<div>Szakál Albert családfája (Forrás: Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 10. kötet. Pest : Ráth Mór, 1863)</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Bekescsabai_muzeum_1902_evi_lajstroma.jpgFájl:Bekescsabai muzeum 1902 evi lajstroma.jpg2021-03-21T07:48:50Z<p>Wikibogi: Szakál Albert festményeinek listája a békéscsabai múzeum 1902. évi lajstromában (Forrás: A békéscsabai Múzeum-egyesület gyűjteményeinek lajstroma az 1902. évi október hó 1-jéig. Közli Krammer Nándor. Békéscsaba : Békéscsabai Múze</p>
<hr />
<div>Szakál Albert festményeinek listája a békéscsabai múzeum 1902. évi lajstromában (Forrás: A békéscsabai Múzeum-egyesület gyűjteményeinek lajstroma az 1902. évi október hó 1-jéig. Közli Krammer Nándor. Békéscsaba : Békéscsabai Múzeum-Egyesület, 1903)</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Szakal_Albert.jpgFájl:Szakal Albert.jpg2021-03-21T07:47:25Z<p>Wikibogi: Szakál Albert (1829‒1909) (Forrás: MuseuMap)</p>
<hr />
<div>Szakál Albert (1829‒1909) (Forrás: MuseuMap)</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Rosenthal_Ignac_siremleke_.jpgFájl:Rosenthal Ignac siremleke .jpg2020-10-02T12:52:46Z<p>Wikibogi: </p>
<hr />
<div>Sírja az izraelita temetőben (Fotó: Benyó Barbara (2018)</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Rosenthal_Ign%C3%A1c_(1850%3F%E2%80%931905)Rosenthal Ignác (1850?–1905)2020-10-02T12:29:23Z<p>Wikibogi: (Képek feltöltése)</p>
<hr />
<div>földbirtokos, gőzmalom-tulajdonos<br />
[[Fájl:Rosenthal_Ignac.jpg|bélyegkép|300px|Rosenthal Ignác]]<br />
<br />
== Élete ==<br />
[[Fájl:Rosenthal_Ignac_siremleke .jpg|bélyegkép|300px|Sírja az izraelita temetőben]]<br />
<br />
Rosenthal Ignác az '''1850-es évek elején (valószínűleg [[1850|1850-ben]]) született [[Gyula|Gyulán]] izraelita családba''', [[Rosenthal Jakab Márton (1822?–1895)|Rosenthal Jakab Márton]] szappanfőző és gyertyaöntő mester, később gőzmalom-tulajdonos és Lustig (Lusztig) Cecília első gyermekeként. Testvérei: Fanny (Franciska), Hermina (Minka), Gyula, Erzsébet (Liza), [[Rosenthal Adolf (1863–1941)|Adolf]], Epstein Berta és Epstein Róza (mostohatestvérek, édesapja második feleségének, Steiner Teréznek leányai).<br />
<br />
Rosenthal Ignác [[1876|1876-ban]] '''házasságot kötött Epstein Rózával''' (Steiner Teréz és Epstein Lajos lánya). '''Három gyermekük született''': Irén, Piroska és Lajos. A három gyermek közül Irén élte meg a felnőttkort, Piroska és Lajos még gyermekkorukban elhunytak.<br />
<br />
'''Első felesége halála után még egyszer megnősült''': [[1897|1897-ben]]''' feleségül vette Kerényi Antóniát''', Kerényi Sándor apáczai gazdálkodó és Bródy Róza leányát. Felesége előző (Löffler Mór, bánhegyesi birtokossal kötött) házasságából született gyermekek: Ilona, Béla, Margit és László.<br />
<br />
Rosenthal Ignác 55 éves korában '''[[1905]]. [[február 19.|február 19-én]] hunyt el [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. [[február 20.|Február 20-án]] a békéscsabai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra, ahol dr. Kecskeméti Lipót nagyváradi rabbi mondott gyászbeszédet.<br />
<br />
== Munkássága ==<br />
Rosenthal Ignác a gimnáziumi, majd kereskedelmi iskolák elvégzése után [[1883|1883-ban]] egyenlő joggal felruházva '''belépett az [[István malom (Békéscsaba)|Első B.-Csabai Gőzmalom Rosenthal Márton cég]] tulajdonosai közé''', édesapja, Rosenthal Márton mellé. A malmot a fokozatos fejlesztések az ország egyik legnagyobb és legmodernebb malmai közé emelték, a „Rosenthal-liszt” külföldön fogalommá vált.<br />
<br />
Rosenthal Ignác részt vett a Műbútorgyár Részvénytársaság és a békéscsabai Városi Takarék-pénztár alapításában, utóbbinak elnök-igazgatója lett. [[1892|1892-től]] haláláig a '''Békéscsabai Ipartestület elnöke volt'''. Sokat fáradozott az iparosok érdekeinek előmozdításán. Alapítója, majd elnöke lett a Békéscsabai iparosok segély- és hitelszövetkezetének, a csabai munkásházak létesítésére 2000 koronát ajánlott fel.<br />
<br />
'''Nemcsak nagyiparos és üzletember volt, hanem a megye és Csaba közigazgatási és társadalmi életének egyik vezető személye is'''. Tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, a közigazgatási bizottságnak, a város képviselőtestületének, elnöke volt a városi iskolaszék és színügyi bizottságnak, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, választmányi tagja és elnöke az izraelita hitközségnek.<br />
<br />
Számos egyesület munkájában vett részt: tagja volt a Békésmegyei Gazdasági Egyletnek, az Aradi Kereskedelmi és Iparkamarának, a Vidéki Malomiparosok Országos Egyesülete igazgatóságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgató-választmányának.<br />
<br />
'''Sokat jótékonykodott''': számos csabai intézményt támogatott adományaival és helyi kezdeményezéseknek volt lelkes pártfogója. <br />
<br />
==Munkái==<br />
Beteg- és rokkant-segélyt a mezei munkásoknak. Budapest, 1898. (Verner Lászlóval együtt)<br />
<br />
== Lásd még ==<br />
* [[István malom (Békéscsaba)]]<br />
<br />
== Források ==<br />
* Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007. 94. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* A Békésmegyei Gazdasági Egylet 1878-ik évi értesítője. Szerk. Mokry Sámuel. Békéscsaba : Dobay János Ny., 1879. 109. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* A csabai iparosok ünnepe In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1902_1/?query=%22rosenthal%20ign%C3%A1c%22&pg=141&layout=s Békésmegyei Közlöny, 29. évfolyam 23. szám (1902. március 20.) 3. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.) <br />
* Halálozás In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1905/?pg=93&layout=s Békés, 37. évfolyam 9. szám (1905. február 26.) 4-5. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.) <br />
* Halálozás In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_MolnarokLapja_1905/?pg=103&layout=s Molnárok Lapja, 12. évfolyam 8. szám (1905. február 25.) 170. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* Halálozások In: Békésmegyei Közlöny, 20. évfolyam 99. szám (1893. december 10.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Házasság In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1897_1/?query=%22rosenthal%20ign%C3%A1c%22&pg=204&layout=s Békésmegyei Közlöny, 24. évfolyam 43. szám (1897. május 30.) 3. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* Hymen In: Békésmegyei Közlöny, 3. évfolyam 66. szám (1876. augusztus 17.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kozponti_Ertesito_1883/?pg=502&layout=s Központi Értesítő, 8. évfolyam 75. szám (1883. szeptember 20.)] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kozponti_Ertesito_1906_1/?pg=494&layout=s&query=rosenthal Központi Értesítő, 31. évfolyam 23. szám (1906. március 22.) 463. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* Magyar malomvállalatok egyesülése In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1896_10/?pg=433&layout=s Pesti Napló, 47. évfolyam 296. szám (1896. október 27.) 10. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* [http://mtdaportal.extra.hu/books/zichy_hermann_magyar_zsidok_a_milleniumon_opt.pdf Magyar zsidók a milleniumon : művelődéstörténeti tanulmány. Szerk. Zichy Herman, Derestye Gy. M. Budapest : Miljkovic Dragutin, 1896. 235. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarCompass_1901_2/?query=%22rosenthal%20ign%C3%A1cz%22&pg=538&layout=s Mihók-féle magyar compass, 29. évfolyam 2. szám (1901) 27., 530. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* A Nemzeti Szövetség Csabán In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1899_03/?pg=278&layout=s Pesti Napló, 50. évfolyam 74. szám (1899. március 15.) 7. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* Rell Lajos: A békéscsabai Múzeum : története, épületének és gyűjteményének leírása. Békéscsaba : Múzeum-Egyesület, 1914. 9. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Rosenthal Ignácz In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1905_1/?pg=113&layout=s Békésmegyei Közlöny, 32. évfolyam 27. szám (1905. február 23.) 2-3. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* [https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/470744# Rosenthal Ignácz gyászjelentése] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* Rosenthal Piroska halála In: Békésmegyei Közlöny, 21. évfolyam 1. szám (1894. január 4.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* [https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/470746 Rosenthal Ignáczné, szül. Epstein Róza gyászjelentése] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 11. kötet. Budapest : Hornyánszky Viktor, 1906. 1180. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
<br />
==Kapcsolódó irodalom==<br />
* Pataky László: Az István Malom múltja és jelene In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1974/?pg=136&layout=s Békési Élet, 9. évfolyam 1. szám (1974) 135-143. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
<br />
== Külső hivatkozások ==<br />
* István malom. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2015/06/11/istvan_malom Csabai házak blog]<br />
<br />
[[Kategória:Gyula]]<br />
[[Kategória:Békéscsaba]]<br />
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]<br />
[[Kategória:Személyek]]</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Rosenthal_Ignac_siremleke_.jpgFájl:Rosenthal Ignac siremleke .jpg2020-10-02T12:24:17Z<p>Wikibogi: </p>
<hr />
<div>Sírja az izraelita temetőben (Fotó: Benyó Barbara (2019.09.21.)</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Rosenthal_Ignac_siremleke_.jpgFájl:Rosenthal Ignac siremleke .jpg2020-10-02T12:22:28Z<p>Wikibogi: Sírja az izraelita temetőben (Fotó: Benyó Barbara (2019.08.05.))</p>
<hr />
<div>Sírja az izraelita temetőben (Fotó: Benyó Barbara (2019.08.05.))</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Rosenthal_Ignac.jpgFájl:Rosenthal Ignac.jpg2020-10-02T12:13:23Z<p>Wikibogi: Összefoglaló: Rosenthal Ignác (Forrás: Áchim János: B.-Csaba ipari szervezeteinek története : czéhek, ipartársulatok, ipartestület. Békéscsaba : Corvina Ny., 1896)</p>
<hr />
<div>Összefoglaló: Rosenthal Ignác (Forrás: Áchim János: B.-Csaba ipari szervezeteinek története : czéhek, ipartársulatok, ipartestület. Békéscsaba : Corvina Ny., 1896)</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Rosenthal_Ign%C3%A1c_(1850%3F%E2%80%931905)Rosenthal Ignác (1850?–1905)2020-10-02T12:06:32Z<p>Wikibogi: Új oldal, tartalma: „földbirtokos, gőzmalom-tulajdonos == Élete == Rosenthal Ignác az '''1850-es évek elején..."</p>
<hr />
<div>földbirtokos, gőzmalom-tulajdonos<br />
<br />
== Élete ==<br />
Rosenthal Ignác az '''1850-es évek elején (valószínűleg [[1850|1850-ben]]) született [[Gyula|Gyulán]] izraelita családba''', [[Rosenthal Jakab Márton (1822?–1895)|Rosenthal Jakab Márton]] szappanfőző és gyertyaöntő mester, később gőzmalom-tulajdonos és Lustig (Lusztig) Cecília első gyermekeként. Testvérei: Fanny (Franciska), Hermina (Minka), Gyula, Erzsébet (Liza), [[Rosenthal Adolf (1863–1941)|Adolf]], Epstein Berta és Epstein Róza (mostohatestvérek, édesapja második feleségének, Steiner Teréznek leányai).<br />
<br />
Rosenthal Ignác [[1876|1876-ban]] '''házasságot kötött Epstein Rózával''' (Steiner Teréz és Epstein Lajos lánya). '''Három gyermekük született''': Irén, Piroska és Lajos. A három gyermek közül Irén élte meg a felnőttkort, Piroska és Lajos még gyermekkorukban elhunytak.<br />
<br />
'''Első felesége halála után még egyszer megnősült''': [[1897|1897-ben]]''' feleségül vette Kerényi Antóniát''', Kerényi Sándor apáczai gazdálkodó és Bródy Róza leányát. Felesége előző (Löffler Mór, bánhegyesi birtokossal kötött) házasságából született gyermekek: Ilona, Béla, Margit és László.<br />
<br />
Rosenthal Ignác 55 éves korában '''[[1905]]. [[február 19.|február 19-én]] hunyt el [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. [[február 20.|Február 20-án]] a békéscsabai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra, ahol dr. Kecskeméti Lipót nagyváradi rabbi mondott gyászbeszédet.<br />
<br />
== Munkássága ==<br />
Rosenthal Ignác a gimnáziumi, majd kereskedelmi iskolák elvégzése után [[1883|1883-ban]] egyenlő joggal felruházva '''belépett az [[István malom (Békéscsaba)|Első B.-Csabai Gőzmalom Rosenthal Márton cég]] tulajdonosai közé''', édesapja, Rosenthal Márton mellé. A malmot a fokozatos fejlesztések az ország egyik legnagyobb és legmodernebb malmai közé emelték, a „Rosenthal-liszt” külföldön fogalommá vált.<br />
<br />
Rosenthal Ignác részt vett a Műbútorgyár Részvénytársaság és a békéscsabai Városi Takarék-pénztár alapításában, utóbbinak elnök-igazgatója lett. [[1892|1892-től]] haláláig a '''Békéscsabai Ipartestület elnöke volt'''. Sokat fáradozott az iparosok érdekeinek előmozdításán. Alapítója, majd elnöke lett a Békéscsabai iparosok segély- és hitelszövetkezetének, a csabai munkásházak létesítésére 2000 koronát ajánlott fel.<br />
<br />
'''Nemcsak nagyiparos és üzletember volt, hanem a megye és Csaba közigazgatási és társadalmi életének egyik vezető személye is'''. Tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, a közigazgatási bizottságnak, a város képviselőtestületének, elnöke volt a városi iskolaszék és színügyi bizottságnak, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, választmányi tagja és elnöke az izraelita hitközségnek.<br />
<br />
Számos egyesület munkájában vett részt: tagja volt a Békésmegyei Gazdasági Egyletnek, az Aradi Kereskedelmi és Iparkamarának, a Vidéki Malomiparosok Országos Egyesülete igazgatóságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgató-választmányának.<br />
<br />
'''Sokat jótékonykodott''': számos csabai intézményt támogatott adományaival és helyi kezdeményezéseknek volt lelkes pártfogója. <br />
<br />
==Munkái==<br />
Beteg- és rokkant-segélyt a mezei munkásoknak. Budapest, 1898. (Verner Lászlóval együtt)<br />
<br />
== Lásd még ==<br />
* [[István malom (Békéscsaba)]]<br />
<br />
== Források ==<br />
* Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007. 94. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* A Békésmegyei Gazdasági Egylet 1878-ik évi értesítője. Szerk. Mokry Sámuel. Békéscsaba : Dobay János Ny., 1879. 109. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* A csabai iparosok ünnepe In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1902_1/?query=%22rosenthal%20ign%C3%A1c%22&pg=141&layout=s Békésmegyei Közlöny, 29. évfolyam 23. szám (1902. március 20.) 3. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.) <br />
* Halálozás In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1905/?pg=93&layout=s Békés, 37. évfolyam 9. szám (1905. február 26.) 4-5. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.) <br />
* Halálozás In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_MolnarokLapja_1905/?pg=103&layout=s Molnárok Lapja, 12. évfolyam 8. szám (1905. február 25.) 170. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* Halálozások In: Békésmegyei Közlöny, 20. évfolyam 99. szám (1893. december 10.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Házasság In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1897_1/?query=%22rosenthal%20ign%C3%A1c%22&pg=204&layout=s Békésmegyei Közlöny, 24. évfolyam 43. szám (1897. május 30.) 3. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* Hymen In: Békésmegyei Közlöny, 3. évfolyam 66. szám (1876. augusztus 17.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kozponti_Ertesito_1883/?pg=502&layout=s Központi Értesítő, 8. évfolyam 75. szám (1883. szeptember 20.)] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kozponti_Ertesito_1906_1/?pg=494&layout=s&query=rosenthal Központi Értesítő, 31. évfolyam 23. szám (1906. március 22.) 463. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* Magyar malomvállalatok egyesülése In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1896_10/?pg=433&layout=s Pesti Napló, 47. évfolyam 296. szám (1896. október 27.) 10. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* [http://mtdaportal.extra.hu/books/zichy_hermann_magyar_zsidok_a_milleniumon_opt.pdf Magyar zsidók a milleniumon : művelődéstörténeti tanulmány. Szerk. Zichy Herman, Derestye Gy. M. Budapest : Miljkovic Dragutin, 1896. 235. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarCompass_1901_2/?query=%22rosenthal%20ign%C3%A1cz%22&pg=538&layout=s Mihók-féle magyar compass, 29. évfolyam 2. szám (1901) 27., 530. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* A Nemzeti Szövetség Csabán In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1899_03/?pg=278&layout=s Pesti Napló, 50. évfolyam 74. szám (1899. március 15.) 7. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* Rell Lajos: A békéscsabai Múzeum : története, épületének és gyűjteményének leírása. Békéscsaba : Múzeum-Egyesület, 1914. 9. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Rosenthal Ignácz In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1905_1/?pg=113&layout=s Békésmegyei Közlöny, 32. évfolyam 27. szám (1905. február 23.) 2-3. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* [https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/470744# Rosenthal Ignácz gyászjelentése] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* Rosenthal Piroska halála In: Békésmegyei Közlöny, 21. évfolyam 1. szám (1894. január 4.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* [https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/470746 Rosenthal Ignáczné, szül. Epstein Róza gyászjelentése] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 11. kötet. Budapest : Hornyánszky Viktor, 1906. 1180. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
<br />
==Kapcsolódó irodalom==<br />
* Pataky László: Az István Malom múltja és jelene In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1974/?pg=136&layout=s Békési Élet, 9. évfolyam 1. szám (1974) 135-143. p.] (Látogatva: 2020. 10.02.)<br />
<br />
== Külső hivatkozások ==<br />
* István malom. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2015/06/11/istvan_malom Csabai házak blog]<br />
<br />
[[Kategória:Gyula]]<br />
[[Kategória:Békéscsaba]]<br />
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]<br />
[[Kategória:Személyek]]</div>Wikibogihttp://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Orlai_Petrics_Soma_(1822%E2%80%921880)Orlai Petrics Soma (1822‒1880)2020-06-01T16:03:32Z<p>Wikibogi: /* Élete */</p>
<hr />
<div>[[Fájl:Orlai Petrics Soma.jpg|bélyegkép|300px|Orlai Petrics Soma (1822-1880)]]<br />
[[Fájl:Orlai Petrics Soma sirja.JPG|bélyegkép| Orlai Petrics Soma sírja a Fiumei úti temetőben.]]<br />
festőművész<br />
<br />
<br />
==Élete==<br />
'''Mezőberényben született Petrics Sámuel néven [[1822]]. [[október 22.|október 22-én]]''' felvidéki eredetű evangélikus család első gyermekeként. Édesapja Petrics Sámuel jómódú csizmadia, édesanyja Salkovics Karolin volt. Testvérei: Katalin, Dániel, Mihály (gyermekkorában elhunyt), Mihály (gyermekkorában elhunyt), Karolin, Pál, Károly, Albert és Mihály. '''Édesanyja rokonsága révén másod-unokatestvére volt Petőfi Sándornak.'''<br />
<br />
Orlai '''tanulmányait''' [[1833|1833-tól]] '''a mezőberényi evangélikus gimnáziumban kezdte''', majd '''az iskola Szarvasra költözésekor''', [[1834|1834-ben]] '''ott folytatta'''. '''[[1839]] nyarán''' az iskolai szünidőt '''Ostffyasszonyfán''' töltötte nagybátyjánál, Salkovics Péternél, itt '''találkozott először Petőfi Sándorral''', és kötött örök barátságot vele. [[1839]]-[[1840|1840-ben]] '''Sopronban folytatta gimnáziumi tanulmányait''', ahol költészeti-szónoklattani osztályt végzett. [[1840|1840-től]] [[1844|1844-ig]] a '''Pápai Református Főiskolán jogot tanult'''. '''Diáktársa volt többek között Jókai Mór és Petőfi Sándor'''. Ekkor még Orlai író, Petőfi színész szeretett volna lenni, Jókai festőnek készült. Tanáruk, Tarczy Lajos vezetésével önképzőkört alakítottak: fellépéseket tartottak, irodalmi műveket írtak, melyek közül a legsikeresebbeket díjazták és az évente megrendezett Örömünnepen felolvasták. Orlai Petrics Soma két novellájáért kapott díjat (Hontalanok és Viszontorlás), és az [[1845|1845-ben]] kiadott Tavasz című zsebkönyvben is jelent meg irodalmi alkotása.<br />
<br />
[[1854]]. [[július 17.|július 17-én]] '''Békésen kötött házasságot''' Névery István békési írnok (diurnista, kancellista) és Salacz Terézia leányával, '''Névery Annával''' (Nina) (1824-1880). A házasságból három gyermek született: Gyula, Sándor (kisgyermekkorban elhunyt) és Mária (Mariska).<br />
<br />
Már '''[[1851|1851-től]] használta az Orlai nevet''', de hivatalosan csak [[1853|1853-ban]] vette fel. '''Névváltozatai: Orlay, Orlay Petrich, Orlai Petrich'''.<br />
<br />
Orlai Petrics Soma '''[[1880]]. [[június 5.|június 5-én]]''' 58 éves korában '''hunyt el Budapesten''', [[június 7.|június 7-én]] helyezték végső nyugalomra a Kerepesi úti (Fiumei úti) temetőben.<br />
<br />
==Munkássága==<br />
[[1844]] őszén '''Gyulán''' a megyei tiszti ügyész mellett helyezkedett el '''joggyakornok'''ként. Közben egyre többet festett, főként arcképeket. [[1846|1846-ban]] '''Pestre ment jurátusnak'''. Ekkor ismerkedett meg Than Mórral, akihez élete végéig szoros barátság fűzte, és Barabás Miklóssal, aki a festői pályára biztatta őt. '''Képzőművészeti tanulmányait Marastoni Jakab magániskolájában''' (Első Magyar Festészeti Akadémia) '''kezdte''' meg. '''[[1846]] [[október|októberétől]]''' özvegy báró Wenckheimné Orczy Terézia támogatásával '''a bécsi Képzőművészeti Akadémiára járt, majd Ferdinand Georg Waldmüller magániskolájában tanult''', ahol diáktársai között volt [[Haan Antal (1827-1888)|Haan Antal]], földije és későbbi jóbarátja. Itt kezdte el festeni első, nagyméretű történelmi képét, a ''Szent István ébredésé''t (''Szent István és az orgyilkos''), ez volt az első hazai monumentális históriai kép.<br />
<br />
A 1848-as forradalom híre Bécsben érte. Családi hagyomány szerint részt vett a szabadságharcban ahol megsebesült, utána otthon, '''Mezőberényben''' lábadozott. Itt '''látogatta meg őt [[1849]] júliusában Petőfi feleségével és kisfiával Segesvárra menet'''. Orlai '''ekkor festette meg a ''Petőfi Mezőberényben'' című festményét'''. '''Élete során még számos portrét készített a költőről''' (''Petőfi Sándor arcképe'', ''Petőfi Debrecenben'', ''Petőfi Pesten 1848-ban'' stb.).<br />
<br />
A ''Szent István és az orgyilkos''t [[1850|1850-ben]] a Nemzeti Múzeum megvásárolta, a képért kapott pénzből fedezni tudta újabb külföldi tanulmányútját, így [[1850]] őszétől [[1851]] nyaráig '''Münchenben Wilhelm von Kaulbach mellett tanulhatott'''. Itt festette ''A Mohácsnál elesett II. Lajos király testének feltalálása'' című képet, mellyel először szerepelt a pesti Műegylet tárlatán. Anyagi okok miatt megszakította tanulmányait és hazautazott.<br />
<br />
[[1851]] végén '''Debrecenbe ment, ahol a város jómódú polgárait és családtagjaikat festette meg''', és '''egyéni kiállítást rendezett – Magyarországon elsőként -''', melyen ''A Mohácsnál elesett II. Lajos király testének feltalálása'' című képét és arcképeit állította ki. [[1853|1853-ban]] '''ismét Bécsbe utazott, hogy Carl Rahl magániskolájában folytassa képzőművészeti tanulmányait'''.<br />
<br />
'''Orlai újra és újra visszatért szülőföldjére alkotni''': megfestette családtagjait (''Anyám, Apám, Petrics Mihály és Pál arcképe'') és szülőföldje jeles polgárait (''Asztalos István és felesége Wargha Eszter arcképe, Launer Sámuel és felesége Fábry Julianna arcképe, Tormássy Lajos arcképe''). [[1853]] tavaszán készítette el a mezőberényi német evangélikus templom oltárképét (''Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket''), majd [[1854|1854-ben]] a békési katolikus egyháztól kapott megrendelést (kálvária részére 13 részes stációsorozat), melyeket később több egyházi megrendelés is követett. A békési katolikus templom számára később oltárképet is festett (''Krisztus megkeresztelése'', [[1859]]).<br />
<br />
'''[[1854|1854-ben]] feleségével Névery Ninával Pestre költözött''', és az 1855-ös hódmezővásárhelyi portréfestő körútját leszámítva, haláláig Pesten élt.<br />
<br />
'''Pályája felfelé ívelt''': '''számos portrémegrendelést kapott, emellett történelmi, vallási, és irodalmi tárgyú képeket festett, melyekkel rendszeresen szerepelt kiállításokon'''. [[1855|1855-ben]] főúri megrendelésre készítette el a ''Gróf Nádasdy Tamás nádor és Tinódi Sebestyén'' című festményét, festészetünk első művelődéstörténeti képét. '''Tevékenyen részt vett a hazai művészeti élet szervezésében'''. Választmányi tagja volt a Pesti Műegyletnek, tagja a Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egyletnek. [[1859|1859-től]] '''egyik szervezője volt a Magyar Képzőművészeti Társulatnak''', melynek célja a magyar művészek támogatása, a magyar művészeti élet fellendítése, a nemzeti művelődés előmozdítása, a hazai művészképzés megteremtése volt. A Társulat [[1861|1861-ben]] alakult meg, melynek Orlai igazgató-választmányi tagja lett, olyan neves festők mellett, mint Barabás Miklós, Ligeti Antal és Than Mór. '''Művészetelméleti írásai, műbírálatai jelentek meg''' a Délibáb, a Pesti Napló, a Vasárnapi Ujság hasábjain és a Magyar Képzőművészeti Társulat évkönyveiben. Az [[1862|1862-es]] londoni világkiállításon a ''Milton „Elveszett paradicsomát” három leánya körében tollba mondja'' című festményével szerepelt.<br />
<br />
'''Az 1870-es években pályája hanyatlani kezdett''': festményeire már nem volt kereslet, '''megrendelései csökkentek''', Orlai többször volt kénytelen anyagi támogatást kérni egy-egy készülő művének kivitelezéséhez. '''Utolsó éveiben Petőfi Sándor életére vonatkozó adatokat gyűjtött''', melyeket pl. a Budapesti Szemlében tett közzé, emellett Petőfi Bolond Istókjához is készített illusztrációkat. Élete végéig alkotott, utolsó festményeit (''Hunyadi László és Czillei, Mária és Erzsébet királynők a novigradi fogságban'') [[1879|1879-ben]] az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat tárlatán állították ki. '''Magánélete tragikusan alakult''': '''egyre többet betegeskedett''', mellbaj és kínzó fejgörcsök gyötörték, [[1876|1876-ban]] '''lánya''', [[1878|1878-ban]] '''fia is elhunyt'''. Szenvedésének betetőzését jelentette '''[[1880|1880-ban]] feleségének betegsége és halála''', '''néhány nappal később Orlai Petrics Soma, az első akadémikus képzettségű magyar festő, a történeti magyar festészet úttörője is távozott az élők sorából'''.<br />
<br />
==Fontosabb művei==<br />
Képzőművészeti alkotások:<br />
<br />
*Szent István és az orgyilkos/Szent István ébredése (1848)<br />
*[https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/muvek/5/rajzok02.html Petőfi Sándor apjának arcképe (1846 v. 1848)]<br />
*[https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/muvek/5/rajzok03.html Petőfi anyja, Hrúz Mária (1846 v. 1848)]<br />
*[https://gallery.hungaricana.hu/hu/TortenelmiKepcsarnok/1000132/?list=eyJxdWVyeSI6ICJvcmxhaSJ9&img=0 Petőfi Sándor arcképe (1848)]<br />
*[https://proxy.europeana.eu/2032011/_Pet_fi_Irodalmi_________________________M_zeum_opac_pim_hu_object_827472?view=http%3A%2F%2Fresolver.pim.hu%2Fopac.pim.hu_object_827472_resourceRepresentation_6520-7930&disposition=inline&api_url=https%3A%2F%2Fapi.europeana.eu%2Fapi Petőfi Mezőberényben, papucsban (1849)]<br />
*[https://proxy.europeana.eu/2064401/_mnm_MNMMUSEUM1509858?view=http%3A%2F%2Ffrontend.mnm.monguz.hu%2FJaDoX_Portlets%2Fdocuments%2Fdocument_561425_section_292455.jpg&disposition=inline&api_url=https%3A%2F%2Fapi.europeana.eu%2Fapi Petőfi Mezőberényben, csizmában (1849)]<br />
*[https://mng.hu/mutargyak/anyam/ Anyám (1850-es évek eleje)]<br />
*[https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Paintings_by_Soma_Orlai_Petrich#/media/File:Orlai_Discovery_of_the_Body_of_King_Louis_II_1851.jpg A Mohácsnál elesett II. Lajos király testének feltalálása (1851)]<br />
*[https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/muvek/1/orlai110.html Gróf Nádasdy Tamás nádor és Tinódi Sebestyén (1855)]<br />
*[https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/muvek/1/orlai112.html Salamon királyt anyja megátkozza (1857)]<br />
*[https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/muvek/1/orlai113.html Nádasdy Tamás arcképe (1858)]<br />
*[https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Paintings_by_Soma_Orlai_Petrich#/media/File:Meeting_of_Kazinczy_and_Kisfaludy_in_1828.jpg Kazinczy és Kisfaludy találkozása 1828-ban (1859)]<br />
*[https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/muvek/2/orlai208.html Sappho (1859/1860)]<br />
*[https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Paintings_by_Soma_Orlai_Petrich_in_the_Hungarian_National_Gallery#/media/File:Orlai_Z%C3%A1ch_Felici%C3%A1n.jpg Zách Felicián (1860)]<br />
*[https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/muvek/2/orlai203.html Milton „Elveszett paradicsomát” három leánya körében tollba mondja (1862)]<br />
*[https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/muvek/2/orlai206.html Szent Cecília (1863)]<br />
*[https://turul.info/monda/emesealma Emes álma (1864)]<br />
*[https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Paintings_by_Soma_Orlai_Petrich#/media/File:Orlai_%C3%93nodi_orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9s.jpg Ónodi gyűlés (1965/66)]<br />
*[https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/muvek/3/index.html Szép Ilonka sorozat Vörösmarty Mihály költeményéhez (1865/66)]<br />
*[https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Paintings_by_Soma_Orlai_Petrich#/media/File:Orlai_Coriolanus_1869.jpg Coriolanus (1869)]<br />
*[https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/muvek/2/orlai207.html Perényiné a mohácsi csata után összeszedi a halottakat (1860-as évek)]<br />
*[https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/muvek/2/orlai213.html Mária és Erzsébet királynők a novigrádi fogságban (1879)]<br />
<br />
<br />
Irodalmi alkotások:<br />
*[https://mandadb.hu/tetel/163703/Tavasz_zsebkonyv Tavasz : zsebkönyv. Szerk. Tarczy Lajos. Pápa, 1845 (Rózsa című vers, Vihar gyermeke című beszélyke, Viszontorlás című beszély)]<br />
*[http://www.korosimihaly.hu/megjelent-konyveim-kepek-orlai-petrics-soma-eletebol.html Körösi Mihály: Képek Orlai Petrics Soma életéből. Mezőberény, Magánkiadás, 2005 (Tudnivágy, Választás és A vesztett üdv című versek)]<br />
*[http://real-j.mtak.hu/2306/1/BudapestiSzemle_1879_019.pdf Adatok Petőfi életéhez I-II. In: Budapesti Szemle, 7. évfolyam 37. szám (1879) 1-19. p. ; 7. évfolyam 38. szám (1879) 336-369. p.]<br />
<br />
==Kiállítások==<br />
*1848 Pesti Kaszinó (''Szent István és az orgyilkos'')<br />
*1851 Pesti Műegylet (''A Mohácsnál elesett II. Lajos király testének feltalálása'')<br />
*1852 Református Kollégium, Debrecen (''A Mohácsnál elesett II. Lajos király testének feltalálása és arcképei'')<br />
*1850-es évektől haláláig a Pesti Műegylet és az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kiállításain szerepelt festményeivel.<br />
*1862 Londoni világkiállításon (''Milton „Elveszett paradicsomát” három leánya körében tollba mondja'')<br />
*1869 Internationale Kunstausstellung. Üvegpalota, München (''Coriolanus'')<br />
*1871 International Exhibition. London (''Coriolanus'')<br />
*1879 Országos kiállítás. Székesfehérvár (''III. Endre lánya, Erzsébet zárdába lép, Álmos dajka, Az iskola újonca'')<br />
*Az 1912-ben megnyitott Ernst Múzeum Petőfi-termében Orlai Petrics Soma néhány, a költőről készült festménye volt kiállítva.<br />
*1913 Magyar biedermeier-művészet. Ernst Múzeum, Budapest<br />
*1921 Magyar remekművek. Ernst Múzeum, Budapest<br />
*1926 Mohács emléke. Ernst Múzeum, Budapest<br />
*1939 Antik bútor-, óra- és régi debreceni családi portrék. Déri Múzeum, Debrecen<br />
*1952 Orlai Petrics Soma, (1822-1880). Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba<br />
*1969 Orlai Petrich Soma emlékkiállítás. Helytörténeti Múzeum, Pápa<br />
*1981 Orlaitól - Nagy Lászlóig. Helytörténeti Múzeum, Pápa<br />
*1981 Művészet Magyarországon 1830-1870. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest<br />
*1986 Régi debreceni családi portrék. Déri Múzeum, Debrecen<br />
*2011-2012 Orlai Petrics Soma - Egy XIX. századi alkotóműhely. Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba<br />
*2017-2018 Az első akadémista : Orlai Petrics Soma (1822-1880). Gróf I. Festetics György Művelődési Központ,Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény, Hévíz<br />
<br />
==Emlékezete==<br />
*Dunaiszky László 1861-ben készített [https://mng.hu/mutargyak/orlai-petrich-soma/ szobrot] a festőről, mely a Magyar Nemzeti Galériában található.<br />
*Mezőberényben Széri-Varga Géza [https://www.kozterkep.hu/29573/orlai-petrics-soma mellszobra] (1997) állít emléket a festőnek, mely a Mezőberényi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium előtt áll.<br />
*Mezőberényben a városháza helyén egykor Orlai Petrics Soma szülőháza állt, melynek emlékét 1974 óta emléktábla őrzi.<br />
*Pápán Kiss László Zsigmond domborműves [https://www.kozterkep.hu/32676/orlai-petrich-soma# emléktáblája] (2017) a Pápán töltött diákéveknek állít emléket.<br />
*A festőről [https://www.google.hu/maps/place/Mez%C5%91ber%C3%A9ny,+Orlai+u.,+5650/@46.8241848,21.0243157,18.67z/data=!4m5!3m4!1s0x47469cbab95ccf13:0x35221ae4e6bfd4be!8m2!3d46.8246708!4d21.0253306 Mezőberényben], [https://www.google.hu/maps/search/P%C3%A1pa,+Orlai+Petrich+Soma+utca/@47.3143116,17.4743569,17.21z Pápán] és [https://www.google.hu/maps/place/Budapest,+Orlay+u./@47.4831934,19.049589,16.5z/data=!4m5!3m4!1s0x4741dc4db3b8dfd9:0x933040be89501ae2!8m2!3d47.4821366!4d19.0517339 Budapesten] utcát neveztek el.<br />
*Mezőberényben nevét az [http://opskk.mezobereny.hu/bemutatkozas Orlai Petrics Soma Könyvtár, Muzeális Gyűjtemény és Művelődési Központ] őrzi.<br />
*Orlai Petrics Soma életműve 2014-ben a [https://www.mezobereny.hu/s/hir/972/Telepulesi-Ertektar Mezőberényi Települési Értéktárba], 2016-ban pedig a [http://ertektar.bekesmegye.hu/ertektari-ertek/orlai-petrics-soma-eletmu/ Békés Megyei Értéktárba] került be.<br />
<br />
<br />
== Képgaléria ==<br />
<Gallery widths="300px" heights="300px"><br />
Fájl:Orlai Petrics Soma Petofi Mezoberenyben.jpg|Orlai Petrics Soma: ''Petőfi Mezőberényben''<br />
Fájl:Orlai Petrics Soma Petofi Sandor arckepe.jpg|Orlai Petrics Soma: ''Petőfi Sándor arcképe''<br />
Fájl:Ernst Muzeum Petofi terme.jpg|Orlai Petrics Soma Petőfiről készült festményei az Ernst Múzeum Petőfi-termében<br />
Fájl:Orlai Petrics Soma Zach Felician.jpg|Orlai Petrics Soma: ''Zách Felicián'' <br />
Fájl:Orlai Petrics Soma Zrinyi Ilona halala.jpg|Orlai Petrics Soma: ''Zrínyi Ilona halála''<br />
Fájl:Orlai Petrics Soma Vorosmarty Mihaly arckepe.jpg|Orlai Petrics Soma: ''Vörösmarty Mihály arcképe''<br />
Fájl:Orlai Petrics Soma Kazinczy es Kisfaludy talalkozasa 1828ban.jpg|Orlai Petrics Soma: ''Kisfaludy és Kazinczy találkozása 1828-ban''<br />
</gallery><br />
<br />
==Források==<br />
*[http://mek.oszk.hu/00100/00139/00139.pdf Bodnár Emese: A pápai képzőművész körök története. Pápa : Jókai Városi Könyvtár, 1998] (Látogatva: 2020. 05. 26.)<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMG_ErnstMuzKiall_1912_1913/?query=orlai&pg=300&layout=s Ernst Muzeum kiállításai X. Budapest : Ernst-Muzeum, 1913] (Látogatva: 2020. 05. 26.)<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMG_ErnstMuzKiall_1921_1923/?query=orlai&pg=18&layout=s Ernst-Muzeum kiállításai XLVII. Budapest : Ernst-Muzeum, 1921] (Látogatva: 2020. 05. 26.)<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMG_ErnstMuzKiall_1926_1927/?pg=116&layout=s&query=orlai Ernst-Muzeum kiállításai LXXXIV. Budapest : Ernst-Muzeum, 1926] (Látogatva: 2020. 05. 26.)<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Kbmkt_11/?pg=0&layout=s Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája, 1715–1848. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2009 (Közlemények Békés megye és környéke történetéből ; 11.)] (Látogatva: 2020. 05. 26.)<br />
*Irányi István: Orlai-Petrics Soma és Mezőberény In: Mezőberény története. Szerk. Szabó Ferenc. Mezőberény : Nagyközségi Tanács, 1973. 2. kötet (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*Keserü Katalin: Orlai Petrics Soma, 1822-1880. Budapest : Képzőművészeti Kiadó, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*Körösi Mihály: Képek Orlai Petrics Soma életéből. Mezőberény : Körösi M., 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*Sz. Kürti Katalin: Orlai Petrics Soma debreceni kapcsolatai In: Békési Élet, 23. évfolyam 1. szám (1988) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_Hbmmk_48/?pg=0&layout=s Sz. Kürti Katalin: Régi debreceni családi képek. Debrecen, 1987 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 48.)] (Látogatva: 2020. 05. 26.)<br />
*Orlai Petrics Soma, 1822-1880. Szerk. Galamb Zsuzsanna. Budapest : Balogh Bertalan Művészeti Alapítvány, 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
<br />
<br />
==Kapcsolódó irodalom==<br />
*Baki Miklós: Orlai Petrich Soma In: Művészet, 10. évfolyam 6. szám (1969) p. 6-7. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMG_Ek_15_2005_07/?pg=183&layout=s&query=orlai Bakó Zsuzsanna: Soma Orlai Petrics: The portrait gallery of the Mihálkovics family In: A Magyar Nemzeti Galéria évkönyve 2005-2007. Szerk. Veszprémi Nóra. Budapest : Magyar Nemzeti Galéria, 2008. 182-184., p. 206-207.] (Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*[http://epa.oszk.hu/02900/02970/00389/pdf/EPA02970_vigilia_1973_01_017-021.pdf Farkas Attila: Petőfi szüleinél : Orlay Petrich Soma képe a Keresztény Múzeumban In: Vigilia, 38. évfolyam 1. szám (1973) p. 17-21.] (Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*[https://mek.oszk.hu/00800/00844/html/jokai34.htm Jókai Mór: Egy magyar költő életéből In: Jókai Mór: Életemből] (Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*[https://medit.lutheran.hu/site/allomany/11335#book/83 Keserü Katalin: Orlai Petrics Soma családi portréi In: Credo, 16. évfolyam 1-2. szám (2010) p. 83-90.] (Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*[https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/460280# Orlay Soma gyászjelentése](Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*[https://epa.oszk.hu/00000/00030/01371/pdf/01371.pdf Orlay Soma (1822-1880) In: Vasárnapi Ujsag, 27. évfolyam 2. szám (1880. június 13.) p. 383-385.] (Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*[https://epa.oszk.hu/00000/00030/00544/pdf/00544.pdf Orlai Soma In: Vasárnapi Ujsag, 11. évfolyam 32. szám (1864. augusztus 7.) p. 317-318.] (Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_PetofiKonyvtar_23/?pg=255&layout=s&query=orlai%20 Petőfi levelei. Összegyűjt., bev. és jegyz. ell. Badics Ferenc. Budapest : Kunossy, Szilágyi és Társa, 1910] (Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*[https://epa.oszk.hu/00000/00030/01373/pdf/01373.pdf Petőfi Sándor kiadatlan arcképe In: Vasárnapi Ujsag, 27. évfolyam 26. szám (1880. június 27.) p. 415-416.] (Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*Rombay Dezső: Az Orlay-család In. Pesti Napló, 64. évfolyam 14. szám (1913. január 16.) p. 35-36.<br />
*B. Supka Magdolna: Munkácsy és Orlai Petrich In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum jubileumi évkönyve. Szerk. Dankó Imre. Gyula : Erkel Ferenc Múzeum, 1960. p. 110-115. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*Szabó Júlia: Nézzük meg együtt Orlai Petrich Soma Coriolanus című festményét In: Művészet, 19. évfolyam 7. szám (1978) p. 14-17. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*[http://real-j.mtak.hu/10163/1/MTA_PetofiTarsasagLapjaKoszoru_1880_2.pdf Szana Tamás: Orlai Petrich Soma In: Koszoru, 1880. 2. kötet p. 76-79.] (Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1970/?pg=405&layout=s&query=Orlai%20 Szíj Béla: Orlai Petrich Soma munkásságának első szakasza In: Békési Élet, 5. évfolyam 3. szám (1970) p. 400-414.] (Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMG_Ek_07_1974/?query=orlai%20petrics%20soma&pg=196&layout=s Szíj Béla: Orlai Petrich Soma művészi kibontakozásának évei In: A Magyar Nemzeti Galéria évkönyve. Szerk. Csengeryné Nagy Zsuzsa, Doroghyné Fehér Zsuzsa. Budapest : Magyar Nemzeti Galéria, 1974. p. 185-199.] (Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*Tehel Péter: Orlai Petrich Soma, 1822-1880 In: Szabad Művészet, 6. évfolyam 3. szám (1952) p. 108-114. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_Evk_10_1823_1973/?query=pet%C5%91fi%20s%C3%A1ndor%20orlai&pg=38&layout=s Vayerné Zibolen Ágnes: Ismeretlen Orlai Petrich-festmény Petőfi otthonából In: 1823-1973 Petőfi. Szerk. V. Nyilassy Vilma. Budapest : Petőfi Irodalmi Múzeum, 1973 (A Petőfi Irodalmi Múzeum évkönyve ; 10.) p. 37-52.] (Látogatva: 2020. 05. 27.)<br />
*Vayerné Zibolen Ágnes: A költő és festője : Orlai Petrich Soma és festője In: Művészet, 14. évfolyam 1. szám (1973) p. 13-15. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
<br />
<br />
==Külső hivatkozások==<br />
*Orlai Petrics Soma In: [https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/index.html Hung-Art]<br />
*Orlai Petrich Soma In: [https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Soma_Orlai_Petrich Wikmedia Commons]<br />
*Orlai Petrich Soma In: [https://opac.pim.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum]<br />
*Orlai Petrich Soma In: [https://www.kieselbach.hu/muvesz/orlai-petrich-soma_850 Kieselbach]<br />
*Orlai Petrics Soma In: [http://www.npg.hu/portreadatbazis-e-muzeum/portreadatbazis-kereses/%252F?searchword0=&searchword1=&searchword2=&searchword3=&searchword4=&searchword5=&searchword6=&searchword7=&searchword8=&searchword9=Orlai+Petrics+Soma&searchword10=&searchword11=&searchword12=&searchword13=&searchword14=&searchword15=&searchword16=&searchword17=&searchword18=&searchword19=&searchword20=&searchword21=&ordering=alpha&searchphrase=all Nemzeti Portrétár]<br />
<br />
[[Kategória:Mezőberény]]<br />
[[Kategória:Mezőberényi személyek]]<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória: festőművészek]]</div>Wikibogi