Rosenthal Jakab Márton (1822?–1895)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Románia javítása)
a (+ személyek kategória)
 
55. sor: 55. sor:
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Gyula]]
[[Kategória:Gyula]]
 +
[[Kategória:Személyek]]

A lap jelenlegi, 2020. január 16., 16:32-kori változata

szappanos- és gyertyaöntőmester, gőzmalom-tulajdonos

Tartalomjegyzék

Élete

Az István malom 2018-ban
Villanyvilagitas bmkozlony 1885.jpg

Rosenthal Jakab Márton az 1820-as évek elején (valószínűleg 1822-ben) született a torontál megyei Nagyszentmiklóson (ma: Románia), izraelita családba. Édesapja Rosenthal Ábrahám, magánzó. Testvére Rosenthal Rozália, férjezett Reisner Ignácné.

Rosenthal Márton kétszer nősült: első felesége Lustig (Lusztig) Cecília (Békésszentandrás, 1830? – Békéscsaba, 1872?) volt. A házasságból hat gyermek született: Ignác, Fanni (Franciska), Hermina (Minka), Gyula, Erzsébet (Liza) és Adolf. Második felesége Steiner Teréz (1836? – Békéscsaba, 1918). Nevelt lányai: Epstein Berta és Róza, második feleségének első házasságából születtek.

Egyszerű iparosból (szappanos) küzdötte fel magát gőzmalom-tulajdonossá, és lett Békéscsaba egyik legmódosabb embere. 1875-ben nevét már a Békés megye legtöbb adót fizetői között találjuk.

Rosenthal Márton 73 éves korában, 1895. szeptember 3-án hosszas betegség után hunyt el Békéscsabán. A békéscsabai Izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra szeptember 4-én, Kohn E. H. (Eliezer Hirsch) főrabbi mondta a gyászbeszédet.

Munkássága

Rosenthal Mártonról az első Békés megyei adatot a Magyargyula mezőváros izraelita lakosainak 1848. évi összeírása említi: Rozental Jakab Márton – 26 éves, Nagyszentmiklóson (Torontál megye) született, szappanos, jó magaviseletű, egy év óta lakik Magyargyulán engedelemmel (engedéllyel); felesége Lustig Czeczilia – 18 éves, Szentandráson született, inasa Veisz Ignácz, 15 éves, született Öcsödön.

Rosenthal Márton 1849. január 2-án kérelmet nyújtott be a vármegyéhez, hogy Gyulán házat vehessen, mivel Magyargyula tanácsa a zsidókról szóló 1840. évi XXIX. törvénycikk rendelkezése ellenére sem akarta azt megengedni. 1853-ban a gyulai izraelita hitközség választmányi tagja lett.

1860-tól 1872-ig az első békéscsabai gőzmalom Epstein Lipót, Simon, Móric és Lajos tulajdonában volt, ezután került a négyköves kis gőzmalom Rosenthal tulajdonába. Fábry Károly így ír erről: „Ez alatt az idő alatt a beteges Epstein Lajos elhalt s ekkor özvegyével együtt átvette a malmot Rosenthal Márton gyulai szappanos- és gyertyaöntőmester…”. A szappangyárát is átvitte Békéscsabára, de azzal hamarosan felhagyott. 1877. április 23-án a Békés-gyulai törvényszék bejegyezte Rosenthal Márton, kereskedő és gőzmalom-tulajdonos egyéni cégét. Az 1870-es évek végétől tagja volt a Békésmegyei Gazdasági Egyletnek. 1883. augusztus 1-én legidősebb fia, Ignác társtulajdonosként belépett a cégbe, a malom közkereseti társasággá alakult. 1884-ben a belügyminiszter engedélyezte a malom számára a magyar korona országai egyesített címerének használatát. 1886 decemberében másik fia, Adolf is társtulajdonos lett és a malom felvette az Első B.-Csabai Gőzmalom Rosenthal Márton nevet. A malmot a fokozatos fejlesztések az ország egyik legnagyobb és legmodernebb malmai közé emelték. Az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara 1894. évi jelentése szerint az Első B.-Csabai Gőzmalom évente 180.000 métermázsa (=18 000 tonna) gabonát őrölt, lisztjét Felső-Magyaroszágba, Erdélybe, Ausztriába, Csehországba, Angliába, Franciaországba és Svájcba adta el.

Rosenthal Márton a hitközségi elöljáróságnak is tevékeny tagja volt. Az 1892–1893-ban felépült új izraelita iskola és zsinagóga felépítésénél jelentékeny szerepe volt, az építést ellenőrző bizottságnak is tagja volt. Városi és megyei közügyekben is szívesen vett részt. Életének utolsó éveiben visszavonult a közügyektől.

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök