Reisz Miksa (1853–1928)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Képkorrekció)
1. sor: 1. sor:
Békéscsaba község főorvosa, 40 évig a város ügyvezető orvosa
Békéscsaba község főorvosa, 40 évig a város ügyvezető orvosa
[[Fájl:Reisz Miksa.jpg|bélyegkép|300px|Dr. Reisz Miksa]]
[[Fájl:Reisz Miksa.jpg|bélyegkép|300px|Dr. Reisz Miksa]]
 +
[[Fájl:Reisz Miksa sirja.JPG|bélyegkép|300px|Reisz Miksa sírja a Zsidó temetőben, a zsinagóga előtt]]
== Élete ==
== Élete ==
9. sor: 10. sor:
'''Rosinger Lujzát vette feleségül [[1881|1881-ben]].''' Gyermekeik: Dr. Reisz József, Reisz István és Dr. Reisz Elek.
'''Rosinger Lujzát vette feleségül [[1881|1881-ben]].''' Gyermekeik: Dr. Reisz József, Reisz István és Dr. Reisz Elek.
-
[[Fájl:Reisz Miksa sirja.JPG|bélyegkép|Reisz Miksa sírja a Zsidó temetőben, a zsinagóga előtt.]]'''Békéscsabán hunyt el''' 75 éves korában, '''[[1928]]. [[május 12.|május 12-én]]'''. [[május 14.|Május 14-én]] a Zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra.
+
'''Békéscsabán hunyt el''' 75 éves korában, '''[[1928]]. [[május 12.|május 12-én]]'''. [[május 14.|Május 14-én]] a Zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra.
== Munkássága ==
== Munkássága ==

A lap 2020. július 15., 16:13-kori változata

Békéscsaba község főorvosa, 40 évig a város ügyvezető orvosa

Dr. Reisz Miksa
Reisz Miksa sírja a Zsidó temetőben, a zsinagóga előtt

Tartalomjegyzék

Élete

Békéscsabán született 1853-ban.

Középiskoláit Békéscsabán, Szarvason és Nagyváradon végezte. Bécsben járt egyetemre, ahol 1879-ben orvossá avatták.

Rosinger Lujzát vette feleségül 1881-ben. Gyermekeik: Dr. Reisz József, Reisz István és Dr. Reisz Elek.

Békéscsabán hunyt el 75 éves korában, 1928. május 12-én. Május 14-én a Zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Bécsben báró Wiederhoffer klinikáján volt segédorvos. A Bécsi Egyetem nőgyógyászati- és belgyógyászati osztályán is dolgozott.

1879-ben került Békéscsabára. Reisz ingyen végezte a községi kórházban a műtéteket, ennek elismeréseként 1885-ben tiszteletbeli községi orvossá minősítették. 1888-ban még csak rövid időre kapott orvosi megbízást. Dr. Réthy Pál halálát követően, 1891-ben kinevezték községi orvosnak. Dr. Bende Albert halála után, 1902-től Békéscsaba főorvosa lett.

Nevéhez fűződik a békéscsabai kórház bővítése és nyilvános közkórházzá fejlesztése. Az intézménynek 18911906 között igazgatója volt, ezután a kórház vezetését Remenár Elek vette át.

Intézkedéseinek köszönhető a kolera és egyéb járványok megfékezése: fúrt kutak rendszeresítése, a lakosság higiéniai felvilágosítása. 1907-ben a közegészségügyben végzett munkájáért megkapta a Koronás Aranykeresztet. Az anya- és csecsemővédelem érdekében ajánlására gondozónőket kezdtek el alkalmazni a tanyákon. Szakmai képességei, szorgalma és lelkiismerete miatt nagy népszerűségnek örvendett Békéscsabán.

1911. május 14-én, a Zsilinszky fiúk Reisz Miksa orvost értesítették, miután dulakodás közben lelőtték Áchim L. Andrást. A tárgyaláson orvosszakértőként hallgatták ki.

Békéscsabán a József Főherczeg Sanatorium Egyesület választmányi tagja lett. Nyugdíjazásáig az Orvosszövetség Békésvármegyei Fiókszövetség Ötös Bizottságának tagja volt. Megalapítója, valamint főorvosa volt a Stefánia Országos Anya- és Csecsemővédő Szövetség békéscsabai kirendeltségének. A háború kitörésekor a Magyar Vörös-Kereszt Egylet helyi fiókjának vezető főorvosa lett. Ezért a szolgálatáért a Vöröskereszt 2. osztályú díszjelvényével tüntették ki. Éveken keresztül a Békés vármegyei Orvos Szövetség alelnökeként tevékenykedett. Hivatalából adódóan tagja lett a városi testnevelési bizottságnak. Jótékony céllal vívó akadémiát rendeztek Békéscsabán, a zsűriben Reisz doktor is helyet kapott. 1922-ben az Amerikai Vöröskereszt Anya- és Csecsemővédő Akciója, a Falu Szövetség és a Stefánia Szövetség nagyszabású vándorkiállítása érkezett Békéscsabára, az előkészületi feladatokat ellátó népegészségügyi csoportot Reisz Miksa vezette.

Orvosi munkája mellett sokat foglalkozott kulturális kérdésekkel: alelnöke volt a Békéscsabai Múzeum-Egyesületnek; alapító elnöke (19131924), majd később díszelnöke lett a helyi Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Körnek.

Adománnyal többször támogatta az Evangélikus Rudolf Gimnáziumot, 1899-ben például két görénnyel gazdagította az iskola természetrajzi szertárát.

1926-ban betegsége miatt kérte nyugdíjaztatását.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök